Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-31 / 360. szám, szombat

AZ OJ FOISKOLAI TORVÉNY SZELLEMÉBEN NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL, SZIGORÚBB MÉRCÉVEL A

Z 1966/67-es TANÉV a csehszlovákiai főiskolák fejlődésében határkövet Jelent. Annyiban különbözik az előző Iskolaévektől, hogy ez az első tanév a CSKP XIII. kongreszszusa után, amikor érvénybe lépett az új főiskolai törvény több gyakorlati előírással egyetemben, s ebben a tanévben kezdődött az ez év júliusában választott akadémiai funkcionáriusok hároméves funkciós Időszaka. A főiskolák tevékenységének fő irányvonalát ls a CSKP XIII. kongresszusa határozta meg, melyen többek között két probléma is előtérbe került: • a műszaki-tudományos forradalom felentősége és a műveltség, a szakképzettség szerepe, • az tfjú nemzedék nevelése a szocialista társadalom sokoldalú fejlődése érdekében. A kongresszusnak az ifjúság és a felnőttek nevelését és művelődését érintő határozatai hangsúlyozzák iskolarendszerünk jelentőségét a társadalom további fejlődésében. Hasonlóan az Iskolaügy más szakaszaihoz, a főiskolák további fejlődésében a konkrét feladatokat az alapvető irányvonalat is a CSKP Központi Bizottságának 1964. októbert határozata adja meg. Az említett határozat társadalmunk új szükségleteinek szempontjából kiindulva feladatul tűzte a főiskolák és az Irányító szervek elé, hogy határozzák meg az egyes tanulmányi szakok profilját, módosítsák a tanulmányi ágazatok nomenklatúráját és hálózatát, továbbá helyesbítsék a tanulmányok koncepcióját és egyes tanszékeken a tanulmányi Időt is. Ezzel egyidőben a CSKP Központi Bizottsága feladatul adta a postgraduális tanulmányok problémájának megoldását, a főiskolák kutatási kapacitásának teljes kiaknázását, főiskoláink színvonalának emelését. Az említett feladatok megvalósításának fő feltételeként a Nemzetgyűlés 1966. március 16-án jóváhagyta az új főiskolai törvényt. Egy hónappal később kiadták a gyakorlati rendeleteket mégpedig több közleményt, amelyek a főiskolák tanulmánvl előírásait, a szigorlati vizsgák előírásait, az akadémiai címek elismerésével kapcsolatos felvilágosításokat stb. tartalmazták. Tekintettel arra, hogy azóta még csak rövid idő telt el, aránylag nehéz e törvények s rendelkezések teljesítését értékelni. Annyit azonban már ma megállapíthatunk, hogy az e törvények szelleméből adódó magasabb igényekre nem voltak mindenütt felkészülve. Ez világosan megmutatkozott például a ta nulmányi előírások realizálásánál, a szabad vizsgaidőpontok bevezetésénél stb. Az irányítás központi szervei állandóan figyelemmel kísérik az új előírások megvalósítása közben szerzett tapasztalatokat és megteremtik a feltételeket a főiskolák munkájának folyamatos javításához. J

ELENTŐS INTÉZKEDÉS van folyamatban a pedagógiai tevékenység szakaszán. Már több ízben elhangzott, hogy helyesebb lesz a főiskolailag képzett szakembereket úgy nevelni, ahogy azt népgazdaságunk szükségit, s ahogy ez más államokban ls folyik. Más szóval ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk és el kell mélyítenünk a tanítás elméleti részét, szélesebb szakprofillal rendelkező szakembereket kell "nevelnünk és a postgraduális tanulmányi rendszer biztosításával lehetővé kell tennünk a főiskolák végzett diákjainak, hogy szakmai felkészültségüket kiegészítsék. Ezen irányvonal alapján készült el az új nomenklatúra, mellyel megszűntek a szűk tanulmányi ágazatok. Ezzel egyidőben megkezdődtek a munkák a tanulmányi hálózat módosításán is. Az új hálózat bizonyos specipllzációt biztosit az egyes főiskoláknak és ugyanakkor hatékonyabbá teszi az oktatást. Az új keret-tantervek, amelyek az eddig érvényben levő eléggé részletes tanterveket helyettesitik, aránylag szabad kezet biztosítanak a főiskoláknak, hogy az egységes széles profil keretén belül a gyakorlat szükségletel szerint készítsék fel a hallgatókat saját specifikus irányzatukból. A tanulmányi ágazatokban a hálózatban és a tantervekben végrehajtott módosítások maguk nem sokat segítenének, ha nem állna be lényeges fordulat az oktatás tartalmi értelmezésében. A tartalom korszerűsítésére gondolunk, amelyben feltétlenül harcolni kell a hagyomány, a megrögzöttség és a sablonosság elemei ellen. Éppúgy mint az alacsonyabb típusú iskolákban a főiskolákon is érvényes az az elv, hogy a nevelési-oktatási folyamat döntő tényezője a tanító személye. Minden bizonnyal helytelen lenne egyrészt fokozni az igényeket a hallgatókkal szemben, — változtatásokat eszközölni a pedagógiai folyamatban, — s ugyanakkor nem venni tekintetbe, milyen felkészültségű tanítók működnek az iskolákban. Az utóbbi időben már több Ízben megállapítást nyert, hogy a főiskolai tanárok egy részének színvonala nem felel meg a főiskolai nevelés és oktatás mai szigorú minőségi követelményeinek. Ennek több oka van. Többek között az is, hogy a hatvanas évek elejéig a főiskolák rohamos extenzív fejlődésen mentek át és hogy az előző rendeletek alacsonyabb igényekkel léptek fel. Ez oda vezetett, hogy a tanárok és docensek kinevezésére tett Javaslatok megtárgyalásánál bizonyos formaiságok érvényesültek. Ma már lényegesen lelassult a főiskolák mennyiségi fejlődése, főleg az első évfolyamban fölvett hallgatók számát tekintve, új, sokkal szigorúbb előírások érvényesek a habtlitációs és kinevezési eljárásokra, megszigorították a tanárok és docensek kinevezésének feltételeit, rendezték a főiskolai tanárok fizetését stb. Ezzel szemben néhány fogyatékosság még ma is fennáll. Így például súlyos probléma, hogy a korban fiatalabb tanároknak nincs kellő szakmai és élettapasztalatuk, ami legjobb akaratuk mellett is csökkenti esélyeiket, hogy pozitívan hassanak a hallgatókra. Két rendelet — melyek május elsején léptek életbe — a végzett főiskolai hallgatók címére vonatkozik. Igaz. csak néhány egyetemi tanszék hallgatóit érintik, mégis aránylag sokakat foglalkoztat e probléma. A szigorlati rend gyakorlati megvalósítása terén még nincsenek tapasztalataink. Az lile tékes tanszékeken már gyűlnek a vég zett hallgatók doktorátus megszerzésére Irányuló kérvényei. Azonban, hogv a doktori cím értéke ne devalválódjék, ez függ azoktól is, akik a rigorózus eljárásnak alá akarják vetni magukat, tehát arról, hogvan készülnek fel e vizsgákra. A

FŐISKOLÁK időszerű problémáiról szólva legalább röviden érinteni szeretném a főiskolákon tanuló magyar fiatalok problémáit is. Gyakran halljuk a bírálatot, hogy a főiskolák viszonylag kevés magyar fiatalt vesznek fel. A felvételi vizsgákat illetően a mennyiségtől egyre inkább itt is a minőség felé haladunk, s az egyes főiskolák már a felvételnél érvényesíteni igyekeznek a minőségre törekvést. Keresik a módját, hogyan lehetne hatásosan és célszerűen megállapítani, vajon alkalmasak-e a jelentkezők a főiskolai tanulmányokra. E felvételi eljáráson mindenkinek keresztül kell esnie, tekintet nélkül arra. hogy milyen típusú középiskolából került ki, melyik járásba való, vagy milyen nemzetiségű. Az 1966/67-es tanévben a szlovákiai főiskolákra 385 magyar nemzetiségű fiatalt vettünk fel, ami a felvetteknek 4,1 százaléka. A ma gyár fiatalok egy része kezdetben, bizony, tanulmányi problémákkal küzd. ami abból adódik, hogy többségük nem beszéli elég jól a szlovák nyelvet. A magyar általános középiskolák érettségizett tanulóinak egy része úgy akarna szabadulni e problémáktól, hogy főiskolai tanulmányait a Magyar Népköz társaságban szeretné végezni. Ez a kívánság azonban további másfajta problémákat hoz felszínre. Ha ösztöndíjas tanulmányról van szó, a tanulók számát a kulturális egyezmény korlátozza. Az államok között minden évben létrejön ilyen kulturális egyezmény. Ám ennek értelmében ls a hallgatók az első tanulmányi éveket otthon, saját államukban végzik. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy külföldi tanulmányokra csak valóban Jó tanulók menjenek, akik a hazai főiskolán már bebizonyították rátermettségüket, hiszen a hallgatókkal szembeni igények manapság minden államban fokozódnak. Ezenkívül azok, akik külföldön végzik el a főiskolát, kénytelenek nosztrifikálni, azaz különbözeti vizsgát tenni azokból a tantárgyakból, melyeknek tantervei eltérnek a csehszlovákiai illetékes főiskola tantervétől. Természetes tehát, hogy a főiskolai tanulmányokat illetően nem csupán a nyelvismeret szempontjából kell kiindulni, hanem a problémákat összefüggéseiben látva, már a középiskolán arra kell törekedni, hogy a tanuló Jó alapokat szerezzen és megállja a helyét a csehszlovákiai főiskolákon ls. A

KŐVETKEZŐ IDŐSZAKBAN nagyon Igényes és bonyolult feladatok várnak a főiskolákra. E cikk keretében csak néhányat említettünk meg, melyek elsősorban a pedagógiai munkát érintik. A főiskolai tanárok aktív hozzáállással törekednek e feladatok teljesítésére. Ez az aktivitás a további sikerek záloga. JAROSLAV ČERVINKA, docens, a Művelődésügyi Megbízott Hivatal főiskolai főosztályának vezetője BESZÉLGETÉS JAROSLAV Č EL K O DOCENSSEL. A BRATISLAVAI NÉPMŰVELÉSI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL M

ind az új gazdaságirányítási rendszer, mind a párt XIII. kongresszusának a határozata megnövekedett feladatokat hárít a népművelésre. Az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítanunk a kultúra tömegalapjának célszerű felhasználására, az eszmei offenzíva erősödésére, az új munkaformák kialakítására, a szocialista életstílus széles körű elterjesztésére. Elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a népművelés a népgazdaság termelési és politikai céljainak szolgálatában álljon, és a felvilágosító munka minden eszközével segítse az előirányzott tervek teljesítését. A népművelés, amely átszövi életünket, kiterjedtségénél és hatékonyságánál fogva egész nevelési rendszerünket meghatározza és befolyásolja. A dolgozók iskolán kívüli oktatásának is a népművelés az egyik leghatásosabb eszköze. Ismerve a népművelés eddig elért eredményeit és tudva, hogy milyen feladatok várnak rá a jövőben, felkerestük JAROSLAV ČELKO docenst, a bratislavai Népművelési Intézet igazgatóját és munkájukkal kapcsolatban választ kértünk néhány kérdésre. A népművelés napi feladat > Milyen eredményeket ért el a Népművelési Intézet az 1966. év folyamán? — A Népművelési Intézet kutató, módszertani és tanácsadó intézmény. E feladatkörből következik tevékenységünk széles skálája. Az elmúlt évben végzett munkánk legnagyobb eredményének azt tartom, hogy módszertani segítséget nyújtottunk a nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek népművelési intézményeinek. Ugyanakkor több nagy jelentőségű szlovákiai rendezvényt szerveztünk. Számos iskoláztatást is tartottunk, amelyekkel növeltük a hívatásos és az önkéntes népművelési dolgozók eszmei és szakmai színvonalát. Említést érdemel az ls, hogy megjelentettünk néhány módszertani segédanyagot és műsorfüzetet. A Népművelési Intézet 1966-ban az említetteken kívül figyelemre méltó eredményt ért el a CSKP XIII. kongreszszusa határozatainak a teljesítésében, a szervezési és káderfeltételek megteremtésében, a kutatás és elméleti tevékenység fejlesztésében. Siker övezte azt a munkát is, amelyet a műkedvelői tevékenység tökéletesítése, valamint a külföldi népművelési intézetekkel történő barátság és kapcsolat megszilárdítása érdekében végeztünk. 9 Mi a véleménye a Népművelési Intézet kutatómunkájáról és mtt tekint e munka legnagyobb eredményének? — A kutatás a kulturális nevelőmunka területén nemcsak rendkívül időszerű, hanem törvényszerű jelenség is. Kutató és elemző tevékenység nélkül, amely során feltárulnak a problémák, nem Juthatunk mélyebb általánosításokhoz, nem oldhatjuk meg a népművelés elvi és módszertani kérdéseit. Szeretném hangsúlyozni, hogy Intézetünkben a kutató részleget új alapokra építjük, nagy súlyt helyezünk a tanácsadó-módszertani szakosztály munkájára, és mindent megteszünk, hogy az elméletet a gyakorlatban minél eredményesebben érvényesítsük. A legjelentősebb kutatásnak, amelyet a Népművelési Intézet az elmúlt Időszakban végzett, a felnőttek oktatásának rendszerére vonatkozó állami kutatási terv végrehajtását tartom ... Pozitívan értékeljük a bratislavai Népművelési Intézet és a budapesti Népművelési Intézet vezetőségének azt a kezdeményezését, hogy megvalósítják a televízlónak a falu kulturális életére gyakorolt hatását. — Az intézet kutatótevékenységének csupán két példáját említettem. Szólhatnék azonban többről is; a már folyamatban levő, vagy tervezett kutatásokról, nem utolsósorban az olyan eredményekről, amelyeket a Népművelési Intézet a kutatás terén a múltban elért. Ogy vélem azonban, hogy az eddig mondottak is bizonyítják munkánk sokrétűségét és eredményességét. 9 Milyen népművelést munkát vége7nek a magyar nemzetiségű dolgozók körében? — A magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett népművelési tevékenység több tekintetben közös vonást mutat általános népművelési ténykedésünkkel. A magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett népművelésnek azonban vannak sajátos vonásai is, amelyeket teljes mértékben tiszteletben tartunk és amelyek kibontakozását minden tőlünk telhető eszközzel segítjük. A csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók között a CSEMADOK és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya végzi a sajátos népművelési teendőket Merem állítani, hogy intézetünk rendkívül nagy figyelmet szentel e munkának, aminek eredménye, hogy ez irányú tevékenységünk is szerfölött sokoldalú. A Népművelési Intézet az Iskolán kívüli oktatás terén a Szocialista Akadémiával együttműködve gondoskodik a lektorok eszmei és szakmai neveléséről. Számos előadói szöveget és módszertani segédanyagot is kiadunk magyarul. Ezenkívül a magyar lakosság között tevékenykedő népművelési dolgozók számára különféle szemináriumokat és hosszabb-rövidebb iskoláztatásokat rendezünk. Ily módon is segítséget nyújtunk ahhoz, hogy az előadók feladataikat maradéktalanul teljesíthessék. Különleges figyelmet szentelünk a dél-szlovákiai műkedvelő mozgalom fejlesztésének ls. A nemzeti bizottságokkal, a szakszervezet népművelési Intézményeivel és a CSEMADOK-kal együttműködve módszertani anyagokat Jelentetünk meg, az együtteseknek, pedig szakmai segítséget nyújtunk. Ez irányú munkánk eredménye a rendezvények minőségi fejlődésében, kiváltképpen a komáromi Jókai-napokon mutatkozik meg. Az elért eredményekkel azonban, amint a többi vonalon, úgy itt sem vagyunk mindenben elégedettek. Mivel intézetünk a gyakorlatban valósítja meg a marxista-leninista nemzetiségi politika elveit, valamint a párt és az állami szervek ez irányú határozatait, a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy a népművelés minden vonalon hozzájáruljon a szocialista Csehszlovákiában élő magyar és ukrán nemzetiségű polgárok kulturális életének fejlesztéséhez, és ahhoz, hogy mind a magyar, mind az ukrán dolgozók nemzetiségi kultúrájuk fejlesztésében az eddiginél ls szebb eredményeket érjenek el. • Milyen feladatok várnak a népművelésre a k

özeljövőben? — A népművelés hivatása emelni a lakosság általános műveltségét és szakIsmereteit. Feladatát azonban a népművelés maradéktalanul csak akkor teljesítheti, ha tartalmilag és formailag egyaránt megfelel a kor követelményeinek. Az iskolán kívüli oktatás nem új jelenség, mint ahogy azt többen gondolják. Az iskolán kívüli oktatótevékenység népművelésünkben kezdettől fogva első helyen áll. Manapság azonban, amikor arra törekszünk, hogy életünkben érvényesítsük a tudományos műszaki forradalmat, mind mennyiségileg, mind minőségileg űj feladatok várnak elvégzésre az Iskolán kívüli oktatásban is... Az ismeretterjesztés, az általános műveltség növelése és a szakismeretek gyarapítása érdekében mindenütt sok a teendő. Az oktató-nevelő tevékenységen kívül a népművelés a ml feltételeink között magában foglalja az emberek számos alkotótevékenységét, beleértve a műkedvelő művészetet, valamint az emberek harmonikus fejlődésének szükségességét, amelyet meggyőzően hangsúlyozott a CSKP XIII. kongresszusának a határozata. Ahhoz, hogy a feladatokat következetesen teljesítsük, az szükséges, hogy a Jövőben a népművelésben ls új munkamódszereket honosítsunk meg. — Korunk és szocialista jelenünk az emberekkel szemben politikailag és erkölcsileg is egyaránt nagy igényeket támaszt. A korszerű népművelésre ebben a folyamatban nagy feladatok vártak eddig, de még nagyobb feladatok hárulnak a jövőben. Nekünk, a népművelés dolgozóinak az elkövetkező évben legnagyobb feladatunk gondoskodni arról, hogy a népművelés teljesítse társadalmi feladatát és a maga területén specifikus eszközeivel járuljon hozzá az össztársadalmi feladatok teljesítéséhez, valamint szocialista társadalmunk emberének sokoldalú fejlődéséhez. A népművelésnek feladata volt a múltban és feladata marad a Jövőben is: népszerűsíteni a marxista—leninista eszméket, küzdeni a polgári nézetek és erkölcsök maradványai ellen, a magas fokú eszmeiség szellemében nevelni az embereket és segíteni az anyagi és szellemi kultúra gazdagságának megteremtését... — b — 1966. XII. 30.