Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-31 / 360. szám, szombat

AZ OJ FOISKOLAI TORVÉNY SZELLEMÉBEN NAGYOBB FELELŐSSÉGGEL, SZIGORÚBB MÉRCÉVEL A Z 1966/67-es TANÉV a csehszlo­vákiai főiskolák fejlődésében ha­tárkövet Jelent. Annyiban külön­bözik az előző Iskolaévektől, hogy ez az első tanév a CSKP XIII. kongresz­szusa után, amikor érvénybe lépett az új főiskolai törvény több gyakorlati előírással egyetemben, s ebben a tan­évben kezdődött az ez év júliusában választott akadémiai funkcionáriusok hároméves funkciós Időszaka. A főis­kolák tevékenységének fő irányvonalát ls a CSKP XIII. kongresszusa hatá­rozta meg, melyen többek között két probléma is előtérbe került: • a műszaki-tudományos forradalom felentősége és a műveltség, a szakkép­zettség szerepe, • az tfjú nemzedék nevelése a szo­cialista társadalom sokoldalú fejlődé­se érdekében. A kongresszusnak az ifjúság és a felnőttek nevelését és művelődését érintő határozatai hangsúlyozzák isko­larendszerünk jelentőségét a társada­lom további fejlődésében. Hasonlóan az Iskolaügy más szakaszaihoz, a főisko­lák további fejlődésében a konkrét fel­adatokat az alapvető irányvonalat is a CSKP Központi Bizottságának 1964. ok­tóbert határozata adja meg. Az említett határozat társadalmunk új szükségle­teinek szempontjából kiindulva felada­tul tűzte a főiskolák és az Irányító szervek elé, hogy határozzák meg az egyes tanulmányi szakok profilját, mó­dosítsák a tanulmányi ágazatok no­menklatúráját és hálózatát, továbbá helyesbítsék a tanulmányok koncepció­ját és egyes tanszékeken a tanulmányi Időt is. Ezzel egyidőben a CSKP Köz­ponti Bizottsága feladatul adta a post­graduális tanulmányok problémájának megoldását, a főiskolák kutatási kapa­citásának teljes kiaknázását, főisko­láink színvonalának emelését. Az említett feladatok megvalósításá­nak fő feltételeként a Nemzetgyűlés 1966. március 16-án jóváhagyta az új főiskolai törvényt. Egy hónappal ké­sőbb kiadták a gyakorlati rendeleteket mégpedig több közleményt, amelyek a főiskolák tanulmánvl előírásait, a szi­gorlati vizsgák előírásait, az akadé­miai címek elismerésével kapcsolatos felvilágosításokat stb. tartalmazták. Tekintettel arra, hogy azóta még csak rövid idő telt el, aránylag nehéz e törvények s rendelkezések teljesíté­sét értékelni. Annyit azonban már ma megállapíthatunk, hogy az e törvények szelleméből adódó magasabb igényekre nem voltak mindenütt felkészülve. Ez világosan megmutatkozott például a ta nulmányi előírások realizálásánál, a szabad vizsgaidőpontok bevezetésénél stb. Az irányítás központi szervei állan­dóan figyelemmel kísérik az új előírá­sok megvalósítása közben szerzett ta­pasztalatokat és megteremtik a felté­teleket a főiskolák munkájának folya­matos javításához. J ELENTŐS INTÉZKEDÉS van fo­lyamatban a pedagógiai tevé­kenység szakaszán. Már több íz­ben elhangzott, hogy helyesebb lesz a főiskolailag képzett szakembereket úgy nevelni, ahogy azt népgazdaságunk szükségit, s ahogy ez más államokban ls folyik. Más szóval ez azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk és el kell mélyítenünk a tanítás elméleti részét, szélesebb szakprofillal rendelkező szak­embereket kell "nevelnünk és a post­graduális tanulmányi rendszer biztosí­tásával lehetővé kell tennünk a főis­kolák végzett diákjainak, hogy szakmai felkészültségüket kiegészítsék. Ezen irányvonal alapján készült el az új nomenklatúra, mellyel megszűn­tek a szűk tanulmányi ágazatok. Ezzel egyidőben megkezdődtek a munkák a tanulmányi hálózat módosításán is. Az új hálózat bizonyos specipllzációt biz­tosit az egyes főiskoláknak és ugyan­akkor hatékonyabbá teszi az oktatást. Az új keret-tantervek, amelyek az ed­dig érvényben levő eléggé részletes tanterveket helyettesitik, aránylag sza­bad kezet biztosítanak a főiskoláknak, hogy az egységes széles profil keretén belül a gyakorlat szükségletel szerint készítsék fel a hallgatókat saját speci­fikus irányzatukból. A tanulmányi ágazatokban a hálózat­ban és a tantervekben végrehajtott mó­dosítások maguk nem sokat segítené­nek, ha nem állna be lényeges for­dulat az oktatás tartalmi értelmezésé­ben. A tartalom korszerűsítésére gon­dolunk, amelyben feltétlenül harcolni kell a hagyomány, a megrögzöttség és a sablonosság elemei ellen. Éppúgy mint az alacsonyabb típusú iskolákban a főiskolákon is érvényes az az elv, hogy a nevelési-oktatási fo­lyamat döntő tényezője a tanító szemé­lye. Minden bizonnyal helytelen lenne egyrészt fokozni az igényeket a hallga­tókkal szemben, — változtatásokat esz­közölni a pedagógiai folyamatban, — s ugyanakkor nem venni tekintetbe, mi­lyen felkészültségű tanítók működnek az iskolákban. Az utóbbi időben már több Ízben megállapítást nyert, hogy a főiskolai tanárok egy részének szín­vonala nem felel meg a főiskolai ne­velés és oktatás mai szigorú minőségi követelményeinek. Ennek több oka van. Többek között az is, hogy a hatvanas évek elejéig a főiskolák rohamos ex­tenzív fejlődésen mentek át és hogy az előző rendeletek alacsonyabb igények­kel léptek fel. Ez oda vezetett, hogy a tanárok és docensek kinevezésére tett Javaslatok megtárgyalásánál bizo­nyos formaiságok érvényesültek. Ma már lényegesen lelassult a főiskolák mennyiségi fejlődése, főleg az első év­folyamban fölvett hallgatók számát te­kintve, új, sokkal szigorúbb előírások érvényesek a habtlitációs és kineve­zési eljárásokra, megszigorították a ta­nárok és docensek kinevezésének fel­tételeit, rendezték a főiskolai tanárok fizetését stb. Ezzel szemben néhány fogyatékosság még ma is fennáll. Így például súlyos probléma, hogy a kor­ban fiatalabb tanároknak nincs kellő szakmai és élettapasztalatuk, ami leg­jobb akaratuk mellett is csökkenti esé­lyeiket, hogy pozitívan hassanak a hall­gatókra. Két rendelet — melyek május else­jén léptek életbe — a végzett főisko­lai hallgatók címére vonatkozik. Igaz. csak néhány egyetemi tanszék hallga­tóit érintik, mégis aránylag sokakat foglalkoztat e probléma. A szigorlati rend gyakorlati megvalósítása terén még nincsenek tapasztalataink. Az lile tékes tanszékeken már gyűlnek a vég zett hallgatók doktorátus megszerzésé­re Irányuló kérvényei. Azonban, hogv a doktori cím értéke ne devalválódjék, ez függ azoktól is, akik a rigorózus el­járásnak alá akarják vetni magukat, tehát arról, hogvan készülnek fel e vizsgákra. A FŐISKOLÁK időszerű problémái­ról szólva legalább röviden érin­teni szeretném a főiskolákon ta­nuló magyar fiatalok problémáit is. Gyakran halljuk a bírálatot, hogy a fő­iskolák viszonylag kevés magyar fia­talt vesznek fel. A felvételi vizsgákat illetően a mennyiségtől egyre inkább itt is a minőség felé haladunk, s az egyes főiskolák már a felvételnél ér­vényesíteni igyekeznek a minőségre tö­rekvést. Keresik a módját, hogyan le­hetne hatásosan és célszerűen megál­lapítani, vajon alkalmasak-e a jelent­kezők a főiskolai tanulmányokra. E felvételi eljáráson mindenkinek keresz­tül kell esnie, tekintet nélkül arra. hogy milyen típusú középiskolából ke­rült ki, melyik járásba való, vagy mi­lyen nemzetiségű. Az 1966/67-es tan­évben a szlovákiai főiskolákra 385 ma­gyar nemzetiségű fiatalt vettünk fel, ami a felvetteknek 4,1 százaléka. A ma gyár fiatalok egy része kezdetben, bi­zony, tanulmányi problémákkal küzd. ami abból adódik, hogy többségük nem beszéli elég jól a szlovák nyelvet. A magyar általános középiskolák érettsé­gizett tanulóinak egy része úgy akarna szabadulni e problémáktól, hogy főis­kolai tanulmányait a Magyar Népköz társaságban szeretné végezni. Ez a kívánság azonban további más­fajta problémákat hoz felszínre. Ha ösztöndíjas tanulmányról van szó, a ta­nulók számát a kulturális egyezmény korlátozza. Az államok között minden évben létrejön ilyen kulturális egyez­mény. Ám ennek értelmében ls a hall­gatók az első tanulmányi éveket ott­hon, saját államukban végzik. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy külföldi tanulmányokra csak valóban Jó tanulók menjenek, akik a hazai fő­iskolán már bebizonyították rátermett­ségüket, hiszen a hallgatókkal szem­beni igények manapság minden állam­ban fokozódnak. Ezenkívül azok, akik külföldön végzik el a főiskolát, kény­telenek nosztrifikálni, azaz különbözeti vizsgát tenni azokból a tantárgyakból, melyeknek tantervei eltérnek a cseh­szlovákiai illetékes főiskola tantervé­től. Természetes tehát, hogy a főisko­lai tanulmányokat illetően nem csupán a nyelvismeret szempontjából kell ki­indulni, hanem a problémákat össze­függéseiben látva, már a középiskolán arra kell törekedni, hogy a tanuló Jó alapokat szerezzen és megállja a he­lyét a csehszlovákiai főiskolákon ls. A KŐVETKEZŐ IDŐSZAKBAN na­gyon Igényes és bonyolult fel­adatok várnak a főiskolákra. E cikk keretében csak néhányat említet­tünk meg, melyek elsősorban a peda­gógiai munkát érintik. A főiskolai ta­nárok aktív hozzáállással törekednek e feladatok teljesítésére. Ez az aktivi­tás a további sikerek záloga. JAROSLAV ČERVINKA, docens, a Művelődésügyi Megbízott Hivatal főiskolai főosztályának vezetője BESZÉLGETÉS JAROSLAV Č EL K O DOCENSSEL. A BRATISLAVAI NÉPMŰVELÉSI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL M ind az új gazdaságirányítási rendszer, mind a párt XIII. kongresszusának a ha­tározata megnövekedett feladatokat hárít a népművelésre. Az eddiginél is na­gyobb gondot kell fordítanunk a kultúra tömegalapjának célszerű felhaszná­lására, az eszmei offenzíva erősödésére, az új munkaformák kialakítására, a szocialis­ta életstílus széles körű elterjesztésére. Elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a népművelés a népgazdaság termelési és politikai céljainak szolgálatában álljon, és a felvilágosító munka minden eszközével segítse az előirányzott tervek teljesítését. A népművelés, amely átszövi életünket, kiterjedtségénél és hatékonyságánál fogva egész nevelési rendszerünket meghatározza és befolyásolja. A dolgozók iskolán kívü­li oktatásának is a népművelés az egyik leghatásosabb eszköze. Ismerve a népműve­lés eddig elért eredményeit és tudva, hogy milyen feladatok várnak rá a jövőben, fel­kerestük JAROSLAV ČELKO docenst, a bratislavai Népművelési Intézet igazgatóját és munkájukkal kapcsolatban választ kértünk néhány kérdésre. A népművelés napi feladat > Milyen eredményeket ért el a Nép­művelési Intézet az 1966. év folya­mán? — A Népművelési Intézet kutató, módszertani és tanácsadó intézmény. E feladatkörből következik tevékenysé­günk széles skálája. Az elmúlt évben végzett munkánk legnagyobb eredmé­nyének azt tartom, hogy módszertani segítséget nyújtottunk a nemzeti bizott­ságok és társadalmi szervezetek népmű­velési intézményeinek. Ugyanakkor több nagy jelentőségű szlovákiai rendezvényt szerveztünk. Számos iskoláztatást is tartottunk, amelyekkel növeltük a híva­tásos és az önkéntes népművelési dol­gozók eszmei és szakmai színvonalát. Említést érdemel az ls, hogy megjelen­tettünk néhány módszertani segédanya­got és műsorfüzetet. A Népművelési Intézet 1966-ban az említetteken kívül figyelemre méltó eredményt ért el a CSKP XIII. kongresz­szusa határozatainak a teljesítésében, a szervezési és káderfeltételek megte­remtésében, a kutatás és elméleti tevé­kenység fejlesztésében. Siker övezte azt a munkát is, amelyet a műkedvelői te­vékenység tökéletesítése, valamint a külföldi népművelési intézetekkel tör­ténő barátság és kapcsolat megszilárdí­tása érdekében végeztünk. 9 Mi a véleménye a Népművelési Inté­zet kutatómunkájáról és mtt tekint e munka legnagyobb eredményének? — A kutatás a kulturális nevelőmunka területén nemcsak rendkívül időszerű, hanem törvényszerű jelenség is. Kutató és elemző tevékenység nélkül, amely során feltárulnak a problémák, nem Juthatunk mélyebb általánosításokhoz, nem oldhatjuk meg a népművelés elvi és módszertani kérdéseit. Szeretném hangsúlyozni, hogy Intéze­tünkben a kutató részleget új alapokra építjük, nagy súlyt helyezünk a tanács­adó-módszertani szakosztály munkájá­ra, és mindent megteszünk, hogy az elméletet a gyakorlatban minél eredmé­nyesebben érvényesítsük. A legjelentősebb kutatásnak, amelyet a Népművelési Intézet az elmúlt Idő­szakban végzett, a felnőttek oktatásá­nak rendszerére vonatkozó állami kuta­tási terv végrehajtását tartom ... Pozi­tívan értékeljük a bratislavai Népműve­lési Intézet és a budapesti Népművelési Intézet vezetőségének azt a kezdemé­nyezését, hogy megvalósítják a televí­zlónak a falu kulturális életére gyako­rolt hatását. — Az intézet kutatótevékenységének csupán két példáját említettem. Szól­hatnék azonban többről is; a már fo­lyamatban levő, vagy tervezett kutatá­sokról, nem utolsósorban az olyan ered­ményekről, amelyeket a Népművelési Intézet a kutatás terén a múltban elért. Ogy vélem azonban, hogy az eddig mon­dottak is bizonyítják munkánk sokrétű­ségét és eredményességét. 9 Milyen népművelést munkát vége7­nek a magyar nemzetiségű dolgozók körében? — A magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett népművelési tevékeny­ség több tekintetben közös vonást mu­tat általános népművelési ténykedé­sünkkel. A magyar nemzetiségű dolgo­zók körében végzett népművelésnek azonban vannak sajátos vonásai is, amelyeket teljes mértékben tiszteletben tartunk és amelyek kibontakozását min­den tőlünk telhető eszközzel segítjük. A csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók között a CSEMADOK és a Nép­művelési Intézet nemzetiségi osztálya végzi a sajátos népművelési teendőket Merem állítani, hogy intézetünk rendkí­vül nagy figyelmet szentel e munká­nak, aminek eredménye, hogy ez irá­nyú tevékenységünk is szerfölött sok­oldalú. A Népművelési Intézet az Iskolán kí­vüli oktatás terén a Szocialista Akadé­miával együttműködve gondoskodik a lektorok eszmei és szakmai nevelésé­ről. Számos előadói szöveget és mód­szertani segédanyagot is kiadunk ma­gyarul. Ezenkívül a magyar lakosság kö­zött tevékenykedő népművelési dolgo­zók számára különféle szemináriumokat és hosszabb-rövidebb iskoláztatásokat rendezünk. Ily módon is segítséget nyúj­tunk ahhoz, hogy az előadók feladatai­kat maradéktalanul teljesíthessék. Különleges figyelmet szentelünk a dél-szlovákiai műkedvelő mozgalom fej­lesztésének ls. A nemzeti bizottságok­kal, a szakszervezet népművelési Intéz­ményeivel és a CSEMADOK-kal együtt­működve módszertani anyagokat Jelen­tetünk meg, az együtteseknek, pedig szakmai segítséget nyújtunk. Ez irányú munkánk eredménye a rendezvények minőségi fejlődésében, kiváltképpen a komáromi Jókai-napokon mutatkozik meg. Az elért eredményekkel azonban, amint a többi vonalon, úgy itt sem va­gyunk mindenben elégedettek. Mivel in­tézetünk a gyakorlatban valósítja meg a marxista-leninista nemzetiségi poli­tika elveit, valamint a párt és az álla­mi szervek ez irányú határozatait, a jö­vőben is arra fogunk törekedni, hogy a népművelés minden vonalon hozzájá­ruljon a szocialista Csehszlovákiában élő magyar és ukrán nemzetiségű polgárok kulturális életének fejlesztéséhez, és ahhoz, hogy mind a magyar, mind az ukrán dolgozók nemzetiségi kultúrájuk fejlesztésében az eddiginél ls szebb eredményeket érjenek el. • Milyen feladatok várnak a népműve­lésre a k özeljövőben? — A népművelés hivatása emelni a lakosság általános műveltségét és szak­Ismereteit. Feladatát azonban a népmű­velés maradéktalanul csak akkor telje­sítheti, ha tartalmilag és formailag egy­aránt megfelel a kor követelményeinek. Az iskolán kívüli oktatás nem új je­lenség, mint ahogy azt többen gondol­ják. Az iskolán kívüli oktatótevékeny­ség népművelésünkben kezdettől fogva első helyen áll. Manapság azonban, ami­kor arra törekszünk, hogy életünkben érvényesítsük a tudományos műszaki forradalmat, mind mennyiségileg, mind minőségileg űj feladatok várnak elvég­zésre az Iskolán kívüli oktatásban is... Az ismeretterjesztés, az általános műveltség növelése és a szakismeretek gyarapítása érdekében mindenütt sok a teendő. Az oktató-nevelő tevékenységen kívül a népművelés a ml feltételeink között magában foglalja az emberek számos al­kotótevékenységét, beleértve a műked­velő művészetet, valamint az emberek harmonikus fejlődésének szükségessé­gét, amelyet meggyőzően hangsúlyozott a CSKP XIII. kongresszusának a hatá­rozata. Ahhoz, hogy a feladatokat kö­vetkezetesen teljesítsük, az szükséges, hogy a Jövőben a népművelésben ls új munkamódszereket honosítsunk meg. — Korunk és szocialista jelenünk az emberekkel szemben politikailag és er­kölcsileg is egyaránt nagy igényeket támaszt. A korszerű népművelésre ebben a folyamatban nagy feladatok vártak ed­dig, de még nagyobb feladatok hárul­nak a jövőben. Nekünk, a népművelés dolgozóinak az elkövetkező évben leg­nagyobb feladatunk gondoskodni arról, hogy a népművelés teljesítse társadal­mi feladatát és a maga területén spe­cifikus eszközeivel járuljon hozzá az össztársadalmi feladatok teljesítéséhez, valamint szocialista társadalmunk em­berének sokoldalú fejlődéséhez. A nép­művelésnek feladata volt a múltban és feladata marad a Jövőben is: népszerű­síteni a marxista—leninista eszméket, küzdeni a polgári nézetek és erkölcsök maradványai ellen, a magas fokú eszmei­ség szellemében nevelni az embereket és segíteni az anyagi és szellemi kul­túra gazdagságának megteremtését... — b — 1966. XII. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom