Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-31 / 360. szám, szombat

Ismerősünk közelebbről Beszélgetés KUDLIK JÚLIÁVAL, a Magyar Televízió bemondónőjével Önműködő számítógép (CTK) — Az első brnói gépgyár áruértékesítési osztályának munkáját az új évtől kezdve a Minszk 22. önműködő számítógép fogja végezni. Zdenék Vilímec mérnök, az első brnói gépgyár szervezési és műszaki irányítási osztályának vezetője kijelentette a CTK tudósítójának, hogy a számítógép kl fogja dolgozni az áruértékesítési terv összeállításait, A számítógéppel végzett munkálatok gazdasági haszna — tette hozzá még Zdenék Viiimec elvtárs — mindenekelőtt abban áll, hogy megjavítjuk a tervezési és a nyilvántartási munka minőségét, továbbá az irányításhoz és a döntésekhez szükséges pontos adatokra teszünk szert. T

öbbnyire a délelőtti és a délutáni adásokban látható. Hangja mélyen zengő, bársonyos, • tekintete csillogó, megjelenése kellemes. Lénye nyugodtságot, közvetlenséget áraszt. De felesleges Jellemezni. Kudlik Júlia, a Magyar Televízió fiatal bemondónője, mindannyiunk ismerőse. Egyéniségéről csupán annyit, hogy életben ls ugyanolyan kedves ós barátságos, mint a képernyőn. Gyakran látjuk, ismerősünk, életéről azonban semmit sem tudunk. Pedig bizonyára sokakat érdekel, hogy ki is tulajdonképpen, és mint magánember, hogyan él az, akivel a televízió révén szinte naponta találkozunk, aki nemcsak tájékoztatónk, hanem kissé családtagunk is... Hogy Ismeretségünk közelebbi legyen, felkerestük, és a TV-nézők kíváncsiságát kifejezve, választ kértünk néhány kérdésre. «— Mikor és hogyan került a televízióhoz? — A történet hosszadalmas. Ä részletezés messzire vezetne. Röviden csak annyit, hogy a xv-ben 1963 óta dolgozom. Mit érzett, mikor a képernyőn keresztül először lépett nyilvánosság elé? — Arra gondoltam, hogy egy vagyok azok közül, akik néznek és úgy is kell viselkednem, mint a nézőknek: nem szabad Izgatottnak és feszélyezettnek lennem. A tűzkeresztség sikerült. Azóta is arra törekszem, hogy közvetlen legyek, a néző ne érezze, hogy válaszfal van köztünk, hanem valami olyan kapcsolat alakuljon ki, mintha valóban a szoba valamelyik sarkában ülnék és kötetlenül beszélgetnénk. A bemondói közvetlenség megteremtésében Vttray Tamás stílusát tekintem követendőnek. <•— Mit közvetít a legszívesebben? — Nincs külön témám. A legszívesebben azonban olyasmiről számolok be, amiről érzem, érdekli a nézőket. — A bemutatkozást mi előzi meg? — Bár sokan úgy tekintenek ránk, mint színészekre, a mi szerepünk más, mint a színészeké. Mi nem alakítunk, nem szerepet játszunk. Lehet, hogy ez ls előfordul. A bemondónak azonban a tolmácsolás, a közlés, a műsorok összekötése a hivatása. Ezt akkor éri el, ha „játék" helyett önmagát adja, ha pátoszmentesen, a lehető legnagyobb közvetlenséggel és szerénységgel teszi mindezt. Ezért ls van, hogy a mi esetünkben a fellépést nem előzi meg semmilyen próba. Saját ízlésünkre bízzák az öltözködést ls. Némelyik szöveget előző nap, a híreket, és a közleményeket azonban csak néhány perccel az adás előtt kapjuk meg — Mint bemondónak, ml volt a legnagyobb élménye, mire emlékszik szívesen és mire nem? — Emlékezetes élményt jelentett számomra a brazil—magyar mérkőzés a futball-világbajnokságon. A „foci" kedvelt sportágam. Lelkes Fradi szurkoló vagyok . .. Kedvenc költőm József Attila. Szeretem Wagner operáit, a könnyűzenében a dixieland a kedvencem. — Mi a kedvelt szórakozása, mivel tölti a szabad időt? — Gyakran járok színházba, moziba. A szabad időt olvasással, tanulással töltöm. A házimunkát sem tartom megvetendőnek. A főzés, a mosás és a takarítás szintén napi teendőimhez tartozik. — Mi a legközelebbi célja? — Az egyetem elvégzése, azután, esetleg előbb, egy kisfiú, vagy egy kislány ... A huszonegyéves Kudlik Júlia Szűcs László rendező felesége, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara esti tagozatán tanul. A magyar-népmüvelés szak második évfolyamát végzi. Arra a kérdésre, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki televlzlóbemondó legyen, ezeket mondta: — Jó megjelenés, Jó beszédkészség és az, hogy az illető legalább két idegen nyelven beszélni és 5—6 idegen nyelven olvasni tudjon, önmagában természetesen még ez sem minden. A bemondók az egyéb tanulás mellett hetente járnak beszédgyakorlatokra. — Ne higyje senki — Jegyezte meg — hogy a mi munkánk könnyű és zavartalan. Mint a legtöbb munkakör a mienk ls sok-sok tanulást és erőfeszítést igényel. Mikor elmondtam, hogy az interjú a csehszlovákiai magyar sajtó számára készül, Kudlik Júlia a televízióból Ismert Jellegzetes mosolyával mondta: — Magukhoz közelebbi kapcsolat ls fűz, mint az, hogy a képernyőn keresztül találkozunk. Férjem szülei kassaiak, sógornőm pedig Csehszlovákiába ment férjhez. A „rokonság" kellemesen érintett. Most már mint közeli ismerőstől arra kértem választ, hogy az Oj év alkalmából, mit kíván a csehszlovákiai magyar nézőknek? Elgondolkodott, majd határozottan mondta: — Jő egészséget, sok boldogságot, örömet, és — hogy a szakmánál maradjak — sok jó műsort és minél több zavartalan vételt kívánok minden csehszlovákiai nézőnek. BALAZS BÉLA A košicei Állami Színházban " bemutatták Molnár Ferenc 1928-ban írt, sajátos kritikai hangú — a polgári körök életét és az arisztokrata világ erkölcsét bíráló — „Olympia" című, nagy sikerű vígjátékát, Ottó KatuSa rendezte a hangulatos, jól pergő előadást Szemmel láthatóan arra törekedett, hogy olcsó eszközök mellőzésével hozza felszínre Molnár Ferenc gondolatát: a rideg, számító, érzelmeiket és vágyaikat féltve leplező arisztokrata és főúri körök tagjai — álarcaik mögött — ugyancsak köznapi érzelmekkel küzdenek. Szakavatott kézre vall a rendezői munka: Kár azonban, hogy a társulat nem váltotta teljes mértékben HITEL (CTK) — Az Állami Takarékpénztárak az idén már mintegy ezer alkalommal nyújtottak hitelt kb. 100 millió korona öszszegben a nemzeti bizottságoknak, a szolgáltatások, a helyi termelés és a közhasznú akciók fejlesztésére. A legnagyobb érdeklődés a iiáit Nővérem, aki megosztotta velem a kosztját — már nem emlékszem milyen bajjal — még karácsony előtt, háziasszonyom pedig, akinél albérletben laktam, Szilveszter napján, szülési fájdalmakkal körházba került. A munkanélküliek ezrei között, most már nem csak pénz és élelem, hanem lakás nélkül is maradtam. Szilveszter éjszakáján éhen, fázva, céltalanul róttam a várost. Az Otthon kávéházból cigányzene foszlányai szűrődtek az utcára. A jómódúak és a kispolgárok Jókedvét, vag,y valóra rendezői koncepcióját. Ennek következtében pedig elgondolkoztató a darabválasztás helyénvalósága: nem mintha az „Olympia" mondanivalója felett eljárt volna az idő, vagy tán értékei nem lennének időtállóak és érdekesek — csak hát különösen ez a Molnár-darab Igényel kiforrott, érett eszközökkel, kifogástalan intonációs és kifejező készséggel rendelkező női szereplőket, akik teljes mértékben képesek a szellemes párbeszédeken felépített színdarab franciás könnyedségét és finom csattanólt kidomborítani. A címszerepben az alternáló B. BoCová mértéktartóbb, kiegyensúlyozottabb (csupán az első felvonás kezdetén tűnt bl% szolgáltatások fejlesztésére nyújtott hitelek iránt nyilvánult meg. A nemzeti bizottságok kb. hasonló nagyságú öszszeget vettek kölcsön a közhasznú akciókra is. A hiteleket öt éven beiül kell letörlesztenl, a Jövőben azonban számolnak esedékességük idejének meghosszabbításával is. színlelt hangulatát, pezsgőspalackok durrogása tarkította. Hasonsorsú társaimmal csak az utcán hallgathattuk, miként búcsúznak a jóllakottak az óesztendőtől, és hogyan köszöntik az újat. Mi 18—20 évesek csak ételre és meleg szobára vágytunk. A reggel, az évszázad leghidegebb telén, amikor a hőmérő higanyszála nulla alatt húsznál is többet mutatott, egy deszkabódéban virradt rám. Elgémberedett végtagokkal — remélve, hogy valaki megkínál legalább egy meleg teával — indultam el boldog új évet, az 1929-es esztendőt köszönteni ... SZÁRAZ JÖZSEF zonytalannak) volt mint D. Poldaufová. Partnerét — Kovács huszárkapitányt temperamentusan, rokonszenvesen alakította Z. László. Az előadás kétségkívül legsikeresebb teljesítményét J. Bzdúchtól láttuk PlataEttingen tábornok szerepében: vérbeli alakítással, kitűnően használta kl a szerepadta frappáns jellemábrázoló lehetőségeket. Az Ízléses díszleteket Ján Hanák tervezte, a kort találóan jellemző kosztümöket Radványi Magda készítette. Az „Olymplát" mintegy harminc évvel ezelőtt játszották utoljára Kelet-Szlovákiában. Véleményünk szerint — bizonyos fenntartásaink ellenére — közönségsikerét nem nehéz megjósolni. TÄNZER IVÁN Az OLYMPIA bemutatója (Folytatás az 1. oldalról) Több ilyen, elismerésre méltó példa tanúskodik Dél-Szlovákia földműveseinek öntudatosságóról és mesteri tudásáról. Örvendetes, hogy Szlovákia mezőgazdasági bruttó termelése 16,6 százalékkal, árutermelése pedig 6,3 százalékkal nagyobb az előző évinél. A növénytermesztésben búzából és cukorrépából a csúcseredmények egyikét értük el. A búza átlagos hektárhozama 25,3 mázsa, a cukorrépáé 360 mázsa volt. A búzánál ez 1,6 mázsával, míg a cukorrépánál 50 mázsával több o tavalyinál. A takarmányszükségletet is több mint 108 százalékra fedezzük. Milyen a helyzet országos viszonylatban? A mezőgazdasági termelés a felszabadulás óta a legmagasabb szintet érte el. A legjobbnak számító 1964-es évhez mérten 5,5 százalékkal nagyobb. Az említett néhány jó eredmény bizonyítja, hogy sikeresen megkezdtük a XIII. kongresszus határozatainak teljesítését. Jelentős előrehaladást értünk el az 1970-ig szóló népgazdaságfejlesztési terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek konkretizálásában. Tovább folyik a munka a népgazdaság fejlesztése távlati tervén. Szocialista társadalmunk Irányításában szélesebb méretekben kezdjük érvényesíteni a párt célkitűzéseit. Létrehoztuk az új Irányítási rendszer komplex bevezetésének alapvető feltételeit. Az ipari ágazatokhoz hasonlóan a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a nemzeti bizottságok gazdálkodásában is alkalmazni kívánjuk az irányítás közgazdasági módszereit. Ezek az Intézkedések jelentős mértékben elősegítik a szocialista demokrácia Bizakodással lépünk az új esztendőbe kiterjesztését és elmélyítését társadalmunk életében. A párt nemcsak a szocialista társadalom termelési bázisának fejlesztésével törődik, ami az életszínvonal emelésének feltétele, nemcsak az irányítás tökéletesítésére törekszik, hanem szüntelen figyelmet szentel nemzeteink és nemzetiségeink testvéri kapcsolatai és kölcsönös bizalma megszilárdításának is. A szocialista építés gyakorlatában tovább erősödik és kibontakozódik nemzeteink és nemzetiségeink e&ysége. Hazánk nemzetei és nemzetiségei egységének és együvétartozásának legjellemzőbb megnyilvánulása volt, az a, bátran mondhatpm, spontán segítség, amelyet hazánk dolgozó népe nyújtott Dél-Szlovákia árvízsújtotta lakosságának. / É

ppen az embernek ember iránti új viszonya, az új szocialista erkölcs hatványozta meg pártunknak és kormányunknak e terület gazdasági életének felújítására és fejlődésének meggyorsítására irányuló törekvését. Mindez igazolja, hogy pártunk és szocialista társadalmunk nagyon konkrét módon alkalmazza a proletár nemzetköziség elvert. Dél- és Délkelet-Szlovákia ipari, valamint mezőgazdasági üzemeiben vállvetve munkálkodnak a szlovák és a magyar nemzetiségű dolgozók, és közösen oldják meg a felmerülő problémákat. Éppen ebben nyilvánul meg, nemzetiségre való tekintet nélkül, dolgozóink magas fokú eszmei és politikai fejlettsége. Bár elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy a nemzetiségi kérdés marxi—lenini megoldásában jelentős sikereket értünk el, nem feledkezhetünk meg róla, hogy az élet új kérdéseket vet fel, amelyeket a megismerés jelenlegi szintjén, a társadalom fejlesztése szükségleteivel összhangban kell megoldanunk. A nemzetiségi kérdés megoldásának alapvető feladatát látjuk továbbra is az egyes területek gazdasági fejlesztésében. A szocialista nemzetek és nemzetiségek általános fejlődése, gazdasági, szociális, politikai és kulturális színvonaluk szüntelen kiegyenlítése ugyanis társadalmunk szocialista átalakításának oszthatatlan része. Ezeknek az elveknek szellemében figyelemmel kísérjük a magyar dolgozók lakta területek fejlődését is. Dél- és Délkelet-SzloIrákiában fokozott gondot fordítunk elsősorban a feldolgozó ipar fejlesztésére, amely a mezőgazdasági nagyüzemi termelésre épül. E célok valóra váltását már megkezdtük. Ezt igazolja a rimaszombati élelmiszerkombinát felépítése és néhány további létesítmény, mint például a dunaszerdahelyi cukorgyár, az ógyallai malátagyár stb. építése, Az 1970-ig szóió terveinkben számolunk egyes gép- és vegyipari üzemek építésének befejezésével, illetve bővítésükkel. Ez vonatkozik a tolmácsi, losonci, komáromi, verebélyi, nagymegyeri stb. gépgyárakra. Ehhez hasonlóan Vágsellyén, Párkányban és Somorján gyorsan fejlesztjük a vegy-, a cellulóz-, és a papíripart. A már üzemelő gyárak bővítése és új ipari létesítmények felépítése lehetővé teszi, hogy 1965höz mérten Dél-Szlovákiában 30 százolékkal növeljük a foglalkoztatottak számát. Ez az arányszám szlovákiai viszonylatban 19 százalékot tesz ki. A

gazdasági feladatok teljesítése mellett továbbra is törekszünk a párt nemzetiségi politikájának helyes érvényesítésére, a dolgozók nevelésére a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében. Fokozott gondot" kell fordítanunk a déli járásokban a párttagok nevelésére. Az előző évekhez mérten ebben a viszonylatban is javulás állt be. Igy például az utóbbi években állandóan nőtt a magyar nemzetiségű párttagok száma. Ez lehetővé teszi a párt vezető szerepének mélyebb és tökéletesebb érvényesítését a magyar dolgozók életének minden szakaszán. Az eddiginél nagyobb figyelemmel követjük a káderpolitikát. El akarjuk érni, hogy eszmeileg és politikailag érett, a munkásosztály és a dolgozó nép ügyéhez hű emberek kerüljenek tisztségekbe. Ennek a kérdésnek következetes megoldása minden bizonnyal rendkívül kedvező hatással lesz majd a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére. Dél- és Délkelet-Szlovákia gazdasági fellendítése szükségszerűen megköveteli néhány további kérdés tisztázását is. Ide tartozik elsősorban a vízgazdálkodási intézkedések végrehajtása. Továbbá vízvezetékek, utak, lakások, iskolák, kórházak és más szolgáltatások építése. Nemcsak a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokra gondolunk, hanem azokra is, amelyek elősegítik a mezőgazdasági nagyüzemi termelés további nagyarányú fejlesztését. Céljaink elérése sok munkával jár. Nézetünk szerint az 1967-es esztendőnek rendkívül fontos szerepe lesz Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában. Főleg a népgazdaság fejlesztésében számolunk a minőségi követelmények következetes érvényesítésével. Az új irányítási rendszer átfogó bevezetése is hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének meggyorsításához és ahhoz, hogy igazságosabban érvényesüljenek a szocialista elvek az elosztásban. Az elmúlt esztendőben felmérhettük, hogy si-keresen teljesíteni tudjuk azokat a feladatokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIII. kongresszusa tűzött ki a szocialista társadalom továbbfejlesztésében. Nem kétséges, hogy a magyar dolgozók a jövő esztendőben is erejük és képességeik teljéből, alkotó lendülettel, céltudatoson i ftFTT, és lelkesen munkálkodnak rr.aj l lliBíZ* szocialista hazánk további fellendítésén, hogy népünk, boldogan, jólétben és békében élhessen. 1966 V

égül az Űj Szó minden xil. 31. olvasójának sok boldog- 1 ságot, munkájában és ^^ családi életében egyaránt sok ^r sikert kívánok az új esztendőben.