Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-25 / 355. szám, vasárnap

A

SZANSZKRIT NYELVBEN oz elefánt szóra mintegy száz kifejezés van. Nemcsak azt a kedveltséget fejezik ki, amelynek ez a vastag bőrű In-diában emberemlékezet óta örvend, banem tiszteletet és méltóságot is, oz elefánt tulajdonságainak és képességeinek csodálatát, gazdájának büszkeségét, gyakran pedig egyenesen isten ítést és vallási kultuszt. Az elefántot megénekelték az indiai költők, ábrázolták India valamennyi korának és kultúrájának festői, a szobrászok kőbe vésték templomi miniatűrökben és természetfeletti nagyságbon mint dvanapolót, a palota ajtónállóját, mint a bölcsesség szimbólumát, a csaták győztesét, a tudományok és művészetek védelmezőjét, sőt mint Ganési isten megtestesülését. A legmodernebb műszaki találmányok korában az Indiai államünnep alkalmával minden esztendőben pompásan feldíszített elefántok menete vonul el az elnök, a diplomaták és sok százezer néző szeme előtt. Grandiózus kavalkád, amelyhez nem mérhető a legtökéletesebben felszerelt motorizált egység felvonulása sem. Elefántok nélkül minden ünnepély elképzelhetetlen. Úgy látszik, hogy az elefánt minden korú tanuló és diák példaképe is lehetne: sosem hagy fel a tanulással. Huszonöt esztendős korában, mikor ez elefánt fogékonysága tetőfokán áll, húsz-harminc parancsot ért meg a mohául szokásos jelzésein kívül. Szóbeli utasításra öt olyan tárgyat vesz fel a földről és ad át, amelyet a leggyakrabban használ vagy maga, vagy gazdája: a macsétát, a fejszét, a teher megkötözésére szolgáló kötelet, az ösztökét és a láncot. Az intelligens elefánt felemeli ura földre ejtett pipáját és szivarját is. Kandyban egy alkalommal megfigyeltük a Daladá Máligáva templom mögött összegyűlt elefántokat — az ünnepélyes pershera, hagyományos körmenet kezdetére vártak. Felkeltette figyelmünket az egyik elefánt, amint a hátát igyekezett megvakarni. Ormányával hiába próbálta elérni a viszkető helyet. Ezért válogatni kezdett a különböző alakú, nagyságú és keménységű gallyak között, megfontoltan próbálgatta a gallyakat, míg végre sikerült meglelnie az alkalmasat. Ezzel aztán élvezettel és nagy nyugodtan kezdte vakargatni az elérhetetlen helyet, alaposan megvakargatta a környékét is, végül pedig félretette a gallyat, mintha csak arra gondolt volna, hogy még egyszer jól jöhet. Szomszédja éppen letördelt gallyakkal egészítette ki ebédjét. Egyébiránt csak a gallyak kérge érdekelte. A gally vastagabb végén ormányával óvatosan lecsavarta a kérgét, majd a gally lefejtett végét a szájába vette és egyetlen rántással letépte a kérget az egész gallyról. Választékos ízlésű ínyencre emlékeztetett, aki fesztelen bravúrral használja az evőeszközöket. Ez a fesztelen bravúrosság olykor agyafúrtságra emlékeztet. B

URMABAN a magányos, veszedelmes elefántok nyakába, amelyek már embert sebesítettek vagy öltek meg, vészjelző kolompot akasztanak. Am az elefántok olyan ravaszok, hogy ha meg akarják dézsmálni a banánültetvények termését a kolompot teletömik sárral, nehogy elárulja őket. A Közép-Ceylonban fekvő Matamagoda községbe épp aznap érkeztünk, mikor a helységben nagy tragédia játszódott le. A mahóut ugyan észrevette elefántja rigyetésének első jeleit, de be. akarta fejezni a fatönkök kiemelését és megpróbálta rábírni elefántját, hogy folytassa a munkát. S ez végzetes lett számára. Az ingerült Datokota (Kurta Agyar) nekirontott, ormányával felkapta és a földhöz vágto. öldözőbe vette a maháut segédjét is, az azonban még idejekorán felmászott az egyik pálmára. Datakotát tette színhelyétől nem messze pillantottuk meg; bal hátsó lábánál fogva már oda volt kötözve egy óriási fához és oz ültetvény munkásainak egy csoportja megpróbálta oz óllat mind o négy lábát meg béklyózni. Noha a nekidühödött elefánt fenyegetően emelgette ormónyát és bőszen trombitált, mégis nevetséges látványt nyújtott. Lábai úgy álltak széjjel, akár a békának, a szeme sarkából figyelte.szelídítőit, akik lánchurkot igyekeztek vetni jobb hátsó lába alá. A hurkot rudakkal tologatták előre, gondosan az elefánt lába nagyságának megfelelő ,

rta

: a n z e I k a és 2 i k m u n d kört formáltok belőle, ám Kurta Agyar, bár íjként feszült meg, nem dugta lábát a hurokba. Három lábon álldogált, a negyediket óvatosan mozgatta a lánc felett, s amint sikerült elérnie, keményen elrúgta magától. S nyomban nekitámadt az embereknek, akik odaugrottak, hogy a hurkot ismét a lába alá illesszék. Az alatt oz egy óra alatt, míg ezt az érdekfeszítő színjátékot figyeltük, oz állat legalább tízszer rúgta félre a már-már lábára tekeredő hurkot. Amíg azonban az elefánt jó hangulatban van — márpedig a rigyetés időszakán kívül ez csaknem szabály — gyakorta egyenesen humorérzékének cd kifejezést, sőt ingerkedik is. Mintha csak bosszantaná maháutját, vagy azt próbálgatná, hogy kettejük közül melyiknek jobbak az idegei. Odavonszolja a fatörzset a lejtőre, ahonnan már a saját súlyánál fogva is lezuhanhat. A törzset a szegélyre húzza, mintha az emelő elvét próbálgatná, eljátszik vele, rafinálton halogatja az utolsó rúgást s közben maháutját figyeli. Mikor aztán a fatörzs átbillen s aláhull a mélybe, néhány másodpercre megáll mintha csak a jól végzett munkában gyönyörködnék. A

Z ELEFÁNTOKNÁL a borjúról való gondoskodás — mégpedig nem csupán tulajdon szülőik, hanem az egész csorda részéről — közmondásos. Ha az elefántborjú bajba kerül, nyomban segítségére sietnek a legközelebbi felnőtt állatok. Az elefántok csoportja gondjába veszi a kis állatot akkor is, ha a csorda mélyebb vízen gázol át, ormányaikkal valamennyien segítenek neki, előbbre tolják, hogy a tapasztalatlan úszót ne ragadja el a víz sodra. És az elefántok önzetlensége odáig terjed, hogy csecsemőkorában, amikor egyetlen tápláléka még csak az anyatej, gyakran nem csupán anyja, hanem másik nőstény elefánt is gondoskodik róla, hogy kielégítse tejszükségletét. Különösképpen kapára jön ez olyankor, ha az elefóntanya ikreket hoz a világra. Ez a jelenség ugyan oránylag ritka, óm távolról sem kivételes. A burmai Main Hpo nőstényelefánt, amely még hatvanegy esztendős korában szülte nyolcadik borjót, két ízben hozott a világra ikreket. S mi történik abban az esetben, ha a nőstényelefánt o körülmények szerencsétlen egybeesése folytán szoptatás idején elpusztul (az elefántborjú három-négy éven át anyja tejére van utalva!), s éppen a szent fehér elefánt kölykéről, tehát egy kis hercegről van szó? Évekkel ezelőtt előfordult ilyen eset a mandalai palotában. Az elefántanya helyett a kis árváról húsz válogatott dajka, fiatal burmai nő gondoskodott. Addig szoptatták a kis elefántot, míg csak fel nem cseperedett és meg nem menekült a haláltól. Ami a fogságban élő elefántokat illeti, gondtalan „gyermekéveik" öt-hat esztendős korukban ér véget. Az idő tájt már lásson meg kell szokniok a könnyebb munkát. Nyolc esztendős korukban ízlelik meg először, milyen a nyereg. Természetesen szó se lehet itt afféle csikóbetörésről, ezt egyébiránt az állat súlya miatt minden vállalkozó kétszer is meggondolná. Az elefántok a nyakukban ülő embert rendszerint cölöpökből készített különleges szűk kalodaféleségben szokják meg. Az embert egy emelőcsiga segítségével addig SZOMBATJA engedik az elefánt hátára és emelik le róla, míg csak az állat meg nem szokja terhét. A „betörésnél" gyakran asszisztál egy különlegesen idomított elefánt, amely szemléletesen mutotja be az állatnak, hogy a ráváró sors nem is olyan elviselhetetlen. Másutt az elefánt betöréséhez kétoldalas falozott folyosót alkalmaznak; az állatot bevezetik a folyosóba, homlokát és hátsó részét gerendákkal béklyózzák meg és kezdetét veheti az idomítás. Ehhez hasonló folyosókon tanítják be az elefántokat a díszmenetekre is. H

OGYAN VISELKEDNEK az elefántok munka közben? Mennyit keresnek? Mennyi a munkaidejük? Jóllehet nincs szakszervezetük és senki sem gondolta ki számukra a váltakozó ötnapos munkahetet, a dolgozó elefánt kérdése mégis számos országban állandóan napirenden van. Az elefántokat számos ágazatban „alkalmazzák". Őserdőt irtanak, fatönköket emelnek ki; vagy a kókuszültetvények földjét szántják. Értékes fatörzseket szállítanak az őserdőből a vasútig, az országútra vagy a folyókhoz. Mesteri módon tudnak bánni még a négytonnás fatörzsekkel is o nehéz terepen fekvő erdei fűrésztelepeken, ahol traktorral nehéz lenne boldogulni. S ugyanilyen bravúroson tudják felrakni a fatörzseket a teherautóra. Kitulgaly közelében egy alkalommal megfigyeltünk két tökéletesen összeszokott elefántot, amint a kidöntött törzseket a meredek lejtőn szállították. Olyanok voltak, akár az akrobaták, pontosan tudták, melyik végén ragadják meg a fatörzset, hogy fel ne billenjen, merre forduljanak vele az úton, hogyan emeljék a teherautóra, hogy meg ne sértsék. Nyakukban gúzsból font hám lógott, amelyhez két helyen juta-vánkost erősítettek. A vánkos orra szolgált, hogy az áltatok beleharapva megakadályozzák a teher félrecsúszását. Ha a törzset fel akarták emelni, letérdeltek, aztán felállva ormányukkal felemelték szabadon álló végét. A legérdekesebb látványosságra azonban a teherautó előtt került sor, amelyre a két állót úgy emelgette a törzseket, mintha fogpiszkálók lettek volna. Valahányszor a fatörzs a kelleténél korábban billent át saját súlyánál fogva a teherautóba, az elefánt olább eresztette a hámot, néhány lépést hátrált, majd homlokával óvatosan egész a kocsi széléig tolta a törzset. Ugyanilyen ügyesek az elefántok a kiöregedett kaucsukültetvények irtásában is. Az egyetlen, amit kenyéradóik'iól megkövetelnek, a gyökerek átvágása. Ilyen előre előkészített tönkökből naponta kétszázötvenet is kitépnek a földből. Aránylag egyszerűbb a munkájuk a kiöregedett teaültetvényeken, noha feladatuk itt azért nehezebb, mert ezek oz ültetvények jóval lejtősebbek a kaucsukültetvényeknél. A kiöregedett és már nem termő teacserjéket a tapasztalt fogász ügyességével húzzák ki. Egy dolgozó elefánt Ceylonban aránylag jó megélhetést jelent. A bérlő oz állat tulajdonosának egy munkanapért 25-30 rúpiát fizet, a maháut bére napi 10-15 rúpia ehhez jön még egy fiaskó pálmabor vagy olcsó pálinka - koszipu (Ceylonban tréfásan ozt szokták mondani, hogy ha a maháut nem kapja meg a maga adagját, akkor az elefánt túlságosan gyönge és nem végez jó munkát) és nem utolsó sorban oz elefánt élelme. Ez pedig nem csekélység. A nehéz munkát végső vostag bőrű egy nop alatt elfogyaszt egy egész kitulapálmatörzset, amelynek belét ínyencségnek tartja és előnyben részesíti minden egyéb élelmiszernél. Am a kitula-pólma Ceylonban nem éppen olcsó — ára 3-tól 15 rúpiáig terjed, oszerirvt, milyen messze fekszik a munkahely a kit u la-pálma lelőhelyétől. M

OST PEDIG bizonyára felteszik a kérdést, milyen hosszú az elefánt munkaideje. Évente mintegy kilenc hónap. Márciustól májusig szabadságuk van, valamiféle nyári szünidejük. Egyrészt a legforróbb hónapok miatt, másrészt ilyenkor a legkevesebb az élelmiszer, főként pedig a víz. Márpedig az elefánt számára a víz a jó munkaerkölcs egyik legfőbb előfeltétele. Itt nemcsak az állat szomjúságának oltásáról van szó, hanem o rendszeres déli fürdőről is. Az elefánt nem hajlandó felvenni a délutáni műszakot, míg alaposon le nem hűl, amíg a mahóút le nem keféli a hátát, s nem hentereghet meg a sekély vízben. Sőt mi több, olykor még munka közben is szüksége van némi felkészülésre. Az Oya Sis és Yotiyantotou közt fekvő Ke la ni farmon egy alkalommal két nőstény elefántot filmeztünk, amelyek kenyérfatörzseket (artocarpus) hordtak egy teherautóra. Fülledt idő volt, a nap irgalmatlanul tűzött, magunk is nehezen viseltük el a hőséget, hát még a két elefánt! (gy úztán időnként leballagtak a közeli patakhoz, ormányukba felszívtak jó néhány liter vizet, s élvezettel fecskendezték egymás hátára és oldalára, Miután lezuhanyoztak, nyomban újabb kenyérfatörzsért ballagtak. Az elefántok havonta átlag 18 napot dolgoznak, a többi 12 napon át pihennek. A maháutok az elefántoknak (és maguknak) rendszerint úgy osztják be a hetet, hogy három napig dolgoznak, két napig pedig angol szombatot tartanak. Ezenkívül három hónapig állandó szabadságon vannak. Szumma-szummárum évente 162 munkanapjuk van. Vajon mit szólnának ehhez a munkatörvény szerzői? E

S VÉGÜL MÉG EGY gyöngyszem a ceyloni újságokból. Reggelizés közben leltük egy alkalommal; amikor szokás szerint elolvastuk a „Takarékoskodjatok az idővel, pénzt takarítotok meg" feliratú apróhirdetésoldalt. A ka n ta Iái cukorgyár pályázatot hirdetett csővezeték — és villamosberendezés — ajánlatokra. Emitt szakképzett teakóstolát keresnek legalább ötéves gyakorlattal és megfelelő ajánlatokkal, tovább régi könyveket hajiondóik szállítani a megrendelő lakására. Elsőrendű teacserje-csemetéket kínálnak, o Killarney-fajtából korlátolt mennyiségben = december közepén szállítják. Csaknem új hűtőszekrényeket kerékpárokat és motorkerékpárokat rendkívül előnyös áron, esetleg részletfizetésre is. Emitt meg a KÜLÖNFÉLE cím alatt az alábbiakat olvastuk. Eladó egy hím elefánt, kilenc láb magas, 23 éves, ajánlatokat G. 463 jeligére a lap kiadóhivatalába kérünk. És nyomban ez alatt: Vespa robogó kitűnő állapotban; megtekinthető X Y úrnál. Hiába, ahány ház, annyi szokás. Az elefántok angol ' n •inui. mli .ímatmemo^ximbK^^^ vy, ..FENYEGETŐEN EMELGETTE ORMÁNYAT ÉS BŐSZEN TROMBITÁLT..."