Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-16 / 346. szám, péntek

Alex ander Dubček elvtárs b esze d (Folytatás az 1. oldalról) Teljes mértékben támogatjuk azokat, akik a kommunista és a munkáspártok értekezletének előkészületeit szorgalmazzák. Pártunk bel- és külpoliti­kánk vonalának megállapítása­kor ezekből a tényekből indul ki. Mindenképpen igyekszik fejleszteni az egységes cseh­szlovák népgazdaságot, tudo­mányt és technikát, kultúrát és művészetet, azzal a céllal, hogy megnövelje a szocialista orszá­gok táborának gazdasági ere­jét, védelmi képességét és nem­zetközi súlyát, E célok eléré­sére törekedve teljesítjük nem­zetközi kötelezettségeinket, tá­mogatjuk a nemzetközi szocia­lista munkamegosztást, a KGST tevékenységét, valamint min­den fllyan akciót, amely a béke és a szocializmus megszilárdí­tására irányul. A kommunista és a szakszer­vezett tag számára nem lehet fontosabb kötelesség, mint a szocialista forradalom szolgá­lata, amelyet annál is inkább nagyra értékelünk, mivel bo­nyolult fejlődési körülmények között nyilatkozik meg, amikor a társadalmi helyzet hatása alatt változnak a kritériumok, s amikor a haladás új prog­resszív gondolatokkal függ ösz­sze. Változnak a közismert el­képzelések a forradalomról, s az irányító és szervezési mun­ka egyéb módszerei. Ennek kö­vetkeztében választanunk kell a régi és az új között, s az újért folytatott harcunkban bi­zonyos áldozatokat is kell hoz nunk. Az elmúlt és a Jelenlegi kor­szak éppen ilyen változásokat hozott magával. A párt- és a szakszervezeti tagok bizonyára nem feledkeznek meg azokról az életadó gyökerekről, ame­lyekből szocialista mozgal­munk nő. Nem feledkezünk meg arról, hogy sikereink alap­jait a szocializmus építésében a munkásosztály már az első köztársaság idején rakta le, amikor éles osztályharcokban kitűzte az élet ú] szocialista eszméit. Sohasem feledkezünk meg azokról az áldozatokról, amelyeket a munkásosztály és a társadalom haladó rétegei hoztak a sztrájkmozgalmakban és a tüntetésekben, a fasizmus elleni harcban, főként pedig a Szlovák Nemzeti Felkelésben és népeink egész nemzeti fel­szabadító mozgalmában. Gon­dolkodásunkra mindig ösztön­zőleg fog hatni a Győzelmes Február hősiessége. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga az elmúlt választási időszak folyamán is figyelemmel kísér­te a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkáját, s minden­képpen támogatta azon törek­véseit, hogy kivegye részét a CSKP XII. kongresszusa hatá­rozatainak megvalósításából. Közös munkánknak 1962 és 1965 között elért eredményeit, az adott ITélyzetben pozitívan értékelhetjük. A termelést a nehézségek ellenére Is 19,8 szá­zalékkal emeltük, Szlovákiában számos új üzemet építettünk és helyeztünk üzembe. A sikerek­ből kivette részét mezőgazda­ságunk ls, amelynek összter­melése 6 százalékkal emelke­dett. A fejlődés ebben az eszten­dőben ls kielégítő. A CSKP XII. kongresszusa után a társadalom nagy ideo­lógiai aktivitásának tanúi és részesei voltunk. Ez az aktivi­tás a XII. kongresszus határo­zatainak következetes megvaló­sítására irányult. A párt ebben az időszakban teljes mértékben megvédte a marxista—leninista tanokat, a munkásosztály eszmei pozícióit, és aktív politikájával sikere­sen szállt szembe a pesszimiá­ta hangulatokkal. Nem kis része van az egész­séges légkör megteremtésében a különféle haladó nemzeti és forradalmi hagyományok érté­kelésének is, ami rendkívül in­tenzíven nyilvánult meg pél­dának okáért a Matica sloven­ská 100. évfordulójának, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 19. és 20. évfordulójának, valamint hazánk szovjet hadsereg éltei 1 felszabadítása 20. évfordulójá­nak megünneplése alkalmával. Tisztelt Elvtársak! Rendkívül fontos, amint azt a CSKP XIII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy tisztán lás­sunk, politikai és általános irányító munkánkban is érvé­nyesítsük e korszak helyes ér­telmezését. A párt és a nép erőfeszítéseit siker koronázta. Másrészt viszont semmi okunk sincs arra, hogy leta­gadjuk: a szocialista társada­lom nagy feladatainak megoldá­sa még előttünk áll, hogy sok komoly objektív és szubjektív problémánk van. Az előttünk álló problémák és feladatok megkövetelik, hogy megteremtsük a bizalom légkörét. Ezek a feladatok megköve­telik, hogy új módszereket ve­zessünk be az irányításba, a dolgozók előkészítésében új foradalml feladataikra, hogy lássuk a dolgozók eszmei prob léniáit és tovább fejlesszük a nevelőmunkát. Társadalmunk további forra­dalmi átalakításának céljaiban és útjaiban további távlatok is rejlenek, többek között az a lehetőség, hogy gyorsabban megjavítsuk népünk életkörül­ményeit. Szlovákiának ez a gyorsabb fejlődése lehetséges és szükséges is, mivel meg­vannak forrásai és tartalékai. A Szlovákia fejlesztésével kapcsolatos aktív állásfoglalás nem csupán gazdaságilag fon­tos, hanem hozzájárul nemze­teink és nemzetiségeink erköl­csl-politikai egységének meg­szilárdításához ls, amely egy­ség a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szilárdságénak po­litikai alapja. Szlovákia nép­gazdasága gyorsabb fejleszté­sének elveit jóváhagyta a CSKP Központi Bizottsága, s a negye­dik ötéves terv részét alkotják, amelyek szerint Szlovákia "pa­ri termelése 1970-ig 58-59 százalékkal emelkedik, s eléri az országos termelés 25 száza­lékát. A mezőgazdasági piaci termelés 28 százalékkal fog emelkedni. Elsőrendű feladat az olyan szakágazatok gyorsabb ütemű fejlesztése, mint a vegyipar, a modern fémipar, a gépipar, a közszükségleti és az élelmi­szeripar. A CSKP XIII. kongresszusa határozatainak szellemében kell megszerveznünk 1980-ig a mun­ka távlati tervét és ebben részt vesznek az elméleti és a gyakorlati szakemberek ls. Az ez évi tervteljesítés ked­vező eredményei lehetővé tet­ték, hogy az 1967. évi tervben, néhány szakágazattal szemben nagyobb i gényeket támasszunk. Ez rendMvül fontos, miután a tervfeladatok minőségileg kivá­ló és a tervezett idő előtti tel­jesítése új forrásokat alakít ki, amelyeket a vállalatok felhasz. nálhatnak tevékenységük to­vábbi bővítésére. A népgazdaság hatékonysá­gának legfontosabb alapfelté­tele az új irányítási rendszer következetes bevezetése. Az új irányítási rendszert ugyan po­zitíven fogadták, de már ebben az évben észrevehető, hogy hat' hatós intézkedésekkel kell majd biztosítani a gazdasági eszkö-> > zök megkívánt hatását népgaz­daságunk sokoldalú fejlődésé­re. 1967. január 1-től a gyakor­lati életben kezdik megvalósí­tani a szocialista vállalkozás alapelveit, és a vezető gazda­sági dolgozók felelősek lesznek majd a gazdálkodás rentabili­tásáért. Nem titkoljuk el, elv­társak, azt a tényt, hogy a dol­gozók jelentős része nem értet le meg a gazdasági rendszer lé­nyegét, és ezért az FSZM szer­veinek is számolnia kell azzal, hogy az ebből származó fel­adatok megoldásáért sokkal na­gyobb felelősséget kell vállal­nia. Jelentkezhetnek és bizonyo­san Jelentkeznek is majd kü­lönböző nehézségek mind a ke­reskedelem, mind a gyártás szakaszain. Ezeket azonban a termelésnek kell megoldania éspedig úgy, hogy a kommunis­ták és a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom tagjai a gaz­dasági vezetőkkel együtt részt vállalnak a munkában. Az új alapelvek a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalommal szemben is nagyobb igényeket támasztanak, noha az FSZM Je­lenleg szintén új munkamód­szereket, új munkaformákat ke­res. Ebben a folyamatban, a pozitív eredmények mellett, látható Igen sok bizonytalan­ság is, amelynek alapvető oka a munkásosztály és az értelmi­ség egymáshoz való közeledé­se során Jelentkező társadalmi tünetek. Az elkövetkező esz­tendőkben egyre jobban eltűn­nek a különbségek a társadal­mi osztályok és csoportok kö­zött, fokozatosan meg kell vál­toznia a társadalom osztály­összetételének és a társadalmi kapcsolatoknak. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozni kell, hogy társadalmunk politikai alapja továbbra is a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szövetsége. Ve­zetője a munkásosztály, az új szocialista kapcsolatok kialakí­tója, az új életideálok alkotó­ja. A munkásosztály vezető sze­repe semmiképpen sem csök­kenti társadalmunkban az ér­telmiség feladatait. Korunkban a munkásosztály minden tagjá­nak tudnia kell, hogy az ér­telmiség alkotó részvétele nél­kül nem teljesíthetné a szocia­lista társadalom kiépítését cél­zó történelmi feladatát, nem építhetne osztálynélküli, -sokol­dalúan fejlett és igazságos tár­sadalmat. A Szakszervezeti Mozgalom minden szervének és szerveze­tének az a feladata, hogy a té­nyek figyelembevételével érde­keltté tegye a szocializmus épí­tésében mind a munkásosz­tályt, mind az értelmiséget. Ezen a téren azonban még a szakszervezeti munkában bizo­nyos hiányosságok észlelhetők, amelyek ugyan nem tragikusak, azonban arra figyelmeztetnek hogy új szempontok szerint kell megítélni a jelent, látni kell problémáit és bátrabban kell e problémákat megoldani. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga elvárja minden szakszerve­zeti dolgozótól és az egész tag­ságtól, hogy sokkal önállób­ban és bátrabban oldják meg a munkahelyeken felmerü'ő feladatokat. Azt várjuk a szak­szervezeti dolgozóktól, hogy a tettek emberei legyenek, hogy alkotó módon közeledjenek a munkahelyeiken felmerülő ösz­szetett kérdésekhez, és hogv ezeket a párt irányelveinek szellemében, azonban kezdemé­nyezőn, energikusan és alau­vetően oldják meg. Mindez természetesen új módszereket követel meg a For­radalmi Szakszervezeti Mozga lum tevékenységében, olyan módszereket, amelyek meg fog­nak felelni a bonyolult irányi­tó és szervezési tevékenység­nek a szakszervezeti munka valamennyi szakaszán. Azon­ban a szakszervezetek most sem fogják közvetlenül kivenni részüket a termelés opera'.ív irányításából. A szakszerveze­tek eme feladata megfelel V. I. Lenin nézetének is, aki sze­rint a szakszervezet a szocia­lizmus és. az új élet gyakorlati Iskolája. Szakszervezeteink bi­zonyára a legkövetkezeteseb­ben hozzálátnak e feladat meg­valósításához, s azon lesznek, hogy érvényesítsék a személyi felelősség elvét. Továbbra ls el kell mélyíteni az egyéni fele­lősséget minden munkáért, az irányító tevékenységben és a termelésben egyaránt. A szakszervezeti mozgalom gyakorlatának leggyengébb láncszeme az emberekkel való munka. Nem elegendő, hogy a CSKP XIII. kongresszusa kidol­gozta az új intézkedéseket, az is szükséges, hogy ezeket min­den dolgozó megismerje és el­sajátítsa. Tisztában kell len­nünk azzal, hogy a gazdasági, politikai és kulturális felada­tok megoldása nem csupán a központban, hanem minden munkahelyen megy végbe. Ma is teljes mértékben érvényes V. I. Lenin gondolata: hogyha az eszme a tömegek tudatába ke rül, anyagi erővé válik. A negyedik ötéves terv fel­adatainak teljesítése nagy erő­feszítéseket kíván meg. Nem számíthatunk arra, hogy a tö­megpolitikai munkát pótolni fogják az anyagi érdekeltség serkentői. A szocializmust csu­pán az anyagi és erkölcsi in­dítékok egységével építhetjük kl. Ez a nemze&ôk — a szo­cializmus építőinek nemzedéke teljesítette történelmi fel­adatát. Az új irányítási rendszer új feltételeket teremt a szakszer­vezet és valamennyi dolgozó aktivitásának fejlesztésére. A munkahely kollektívája a ve­zetőséggel együtt bizonyos vál­lalkozói kockázatokat fog vál­lalni. Éppen ezért elidegenít­hetetlen joga lesz, hogy ismer­je a vezetés céljait és koncep­cióját s megbírálja őket. Ily módon a szakszervezet lénye­gesen kibővítheti tevékenységét mind a vezetésben és az irá­nyításban való részvétel terén, mind a dolgozók nevelése és aktivitása irányításában. E problémákkal szorosan függ össze annak szükségsze­rűsége is, hogy megjavítsuk ká­dermunkánkat. Valamennyi szerv felelős funkcióiba olyan embereket kell kiválasztanunk, akik tudják, miről van sző, ké­szek arra, hogy kiáltanak az új mellett, akik népszerűsíteni tudják a műveltség jelentősé­gét, küzdeni tudnak a tudo­mánynak és a technikának a terrflelésbe való bevezetéséért, az új elvek következetes érvé­nyesítéséért, a denivelllzáciő megvalósításáért stb. A szlovákiai szakszervezeti konferencia alkalmat nyújt ar­ra, hogy hangsúlyozzuk a nők körében végzett munka megja­vításának szükségességét. Az eddiginél jóval több figyelmet kell szentelni a nők nevelőjé­nek és oktatásának, nem kü­lönben családi és szociális problémáiknak. A jövőben na­gyobb mértékben kell nőkkel számolnunk a szakszervezeti és a gazdasági funkciókban. Problémát jelent az egészsé­ges, pozitív kritika is, amelyre munkánk minden szakaszán feltétlenül szükség van. A te­hetséges, kezdeményező szak­szervezeti vagy gazdasági dol­gozó nem fél a kritikától, mi­vel tudja, hogy munkatársainak kritikája kitágítja látókörét, ami lehetővé teszi munkájának megjavítását A szakszervezet feladata, hogy minden munkahelyen biztosítsa a rendet és a fegyelmet, mivel ez elsőrendű feltétele annak, hogy jól teljesítsük a termelési feladatokat és növeljük a jöve­delmezőséget. A szakszervezeti szervek és szervezetek feladata, hogy az eddiginél jóval kezde­ményezőbben járuljanak hozzá a bérek és a fizetések denivel­lizáclójának megvalósításához. A denivellizáció célja, hogy elő­segítse az aktivitás, a kezde­ményezés és az alkotókészség fejlődését. Ezzel egyidejűleg a denlvellizációnak jelentős poli­tikai szerepe is van — egyesíti a progresszív erőket a becste­lenek és a különféle destruktív elemek ellen. Előnyben részesí­ti a kiváló dolgozókat azokkal szemben, akik továbbra is élős­ködni akarnak a közösség vagy a társadalom munkája eredmé­nyeinek rovására. A szocializmus fejlődése fel­tételezi az ember harmonikus fejlődését, ezért a szakszerve­zetnek nem csupán a dolgozók anyagi biztosítására kell súlyt helyeznie, hanem az egyén szel­lemi gazdagságának és erkölcsi kvalitásainak fejlődésére is. Ez­zel kapcsolatban különös figyel­met kell szentelni a dolgozók életmódja kulturáltságának és kultiváltságának is. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveire és szerve­zeteire ma számos népszerűtlen feladat is vár, amelyek megol­dását nem lehet halogatni. Ezek közé tartozik az is, hogy eré­lyesen lépjenek fel minden tár­sadalomellenes megnyilvánulás és irányzat ellen. E tekintetben rendkívül nagy jelentősége van a szakszervezet jő politikai ne­velőmunkájának. Egyrészt kl kell emelnie az áldozatkészsé­get és az öntudatosságot, mint az emberi cselekvés pozitív ol­dalait, másrészt viszont nyíltan kell kritizálnia és megalkuvás nélkül elítélnie az önzést, a lus­taságot, a hanyagságot, a fe­gyelem megsértését, és a nem­zeti vagyon eltulajdonítását. Ezzel kapcsolatban kl aka­rom emelni a kollektív szerző­dések jelentőségét, amelyeknek magukban kell foglalnia mind­azt, ami előnyös, a dolgozók közössége és a társadalom szá­mára. Különös figyelmet kell szen­telni a műszaki fejlődésről való gondoskodás megszervezésének, amelynek fontossága az ipari és a mezőgazdasági termelés növelésében egyre inkább foko­zódik. A tudomány és a techni­ka termelőerővé kezd válni. Ép­pen ezért gyakorlatban való al­kalmazásuk elvi jelentőségű. A szakszervezeti szervek feladata, hogy megszervezzék az együtt­működést a különböző tudomá­nyos Intézetekkel, a Csehszlo­vák Tudományos Technikai Tár­sasággal. Nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy a tudo­mány és a technika terén min­den új dolog hatékony propagá­ciót követel meg. Tisztelt Elvtársak! A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom az elmúlt évek folya­mán nagy munkát végzett. Szervei és szervezetei, funkcio­náriusai és tagjai a társadalom fejlődésének bonyolult feltételei között a pártunk vezette harc élén álltak, hogy megoldják gazdasági és politikai életünk bonyolult feladatait. Ma kive­szik részüket az új irányítási rendszer gyakorlatba való be­vezetéséből, a negyedik ötéves terv feladatainak teljesítéséből és a szocialista ember nevelé­sének nagy feladatából. Engedjék meg nekem, hogy felszólalásom végén az SZLKP Központi Bizottsága nevében őszintén megköszönjem eddigi és mostani munkájukat és si­kert kívánjak jövendő munká-" jukhoz. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga a Szlovákiai Szakszervezeti Tanácsban, a kerületi és a já­rási szakszervezeti tanácsok­ban, nemkülönben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üze­mi szervezeteiben politikai szö­vetségeseit és segítőtársait lát­ja a CSKP XIII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határo­zatainak megvalósítása terén. Az SZLKP Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom Csehszlovákia Kommu­nista Pártjára támaszkodva to­vább halad előre s kiveszi részét Szlovákia gazdasági, politikai és kulturális fejlesztéséből. Az utóbbi négy év folyamán nehéz időszakot éltünk ét, s a jövőben is nagy és nehéz fel­adatok állnak előttünk. Ugyan­akkor nagy és sikeres munka is áll mögöttünk. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ebben a harcban mindig a szocialista építés élharcosainak a sorában állt. A szlovákiai szakszervezeti konferencia tribünjéről üdvözöl­jük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valamennyi tagját, dolgozóját és funkcionáriusát. Erősödjék tovább a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom po­litikailag, eszmeileg és szerve­zetileg a szocialista építés to­vábbi feladatainak sikeres meg­oldásában. Tisztelet a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom munkájá­nak! Éljen a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom! Kitüntetés (ČTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök Rudolf Stó­der elvtársnak 60. születésnap* ja alkalmából a pártban, a kö» zéleti funkciókban és a szocia­lizmus építésében kifejtett ön­feláldozó munkája elismerésé­ül a Kiváló munkáért kitüntet tést adományozta. Az állami ki­tüntetést és az SZLKP nyugat szlovákiai kerületi bizottságá­nak üdvözlő levelét a jubiláns­nak Ladislav Abrahám az SZLKP nyugat-szlovákiai kerü­leti bizottságának titkára adtá ét tegnap Vágsellyén. Hazatért küldöttségünk Szófiából Tegnap hazatért Szófiából küldöttségünk, amely Otakar Siműnek mérnök, mlnlszterel­nök-helyettes, Csehszlovákia ál­landó KGST-képviselője vezeté­sével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 20. ülésszakán folytatott meg­beszéléseken, valamint a KGST végrehajtó bizottságának ülé­sén. 1966 XII. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom