Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-14 / 344. szám, szerda

Áz új irányítási rendszer a mezőgazdaságban NAGYOBB TELJESÍTMÉNYRE SERKENT KIEMELKEDŐ TERMELÉSNÖVEKEDÉS • EGYÖNTETŰ BÉREZÉS • ÖNELLÁTÁSRA VALÓ TÖREKVÉS Mezőgazdasági üzemeink országszerte készülődnek új irányítási rendszer bevezetésére. Az egyes járásokban a helyi adottságoknak megfelelően dolgozzák ki a termelés növelését szolgáló módosításokat. A nagy versenyben a rimaszombati járás sem akar lemaradni, s a jövő évben jelentős változásokat eszközölnek. Ám még mielőtt erről szó esnék, egyet s mást fölemlítenék a rimaszom bati járás eredményeiből. Tíz százalékkal növekszik a termelés Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a járás mezőgazdasági területének 28 százaléka a hegyi, illetve a hegyaljai körzetbe tartozik. A járás nem mutathat ki olyan nagy hozamokat, mint a kedvezőbb körülmények között gazdálkodó területeken. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy az eredmények évről évre jobbak. Tavaly 9,5 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, s úgy néz ki, hogy az idei növekedés 10 százalékos lesz. A gabona átlagos hozama 22 mázsa volt hektáronként, ami öt mázsával több az előző ötévi

1 átlaghozam moknál. A cukorrépa járási átlaga 250 mázsa hektáronként, ami 30 mázsával szintén jobb az ötévi átlagnál. Kukoricából is szép hozamot értek el, 32 mázsát hektáronként. Hasonlóan növekszik a termelés az állattenyésztésben is. Jó példa erre a tejtermelés. Vállalták, hogy az idén négymillió liter tejjel többet vásárolnak fel, mint tavaly. Annak idején ném mindenki bízott e vállalás sikerében, ma azonban meggyőződhet róla, hogy a gazdaságok néhány százezer literrel meg is tetézik a termelést. 22 ezer liter tejjel többet adnak el naponta, mint tavaly Ilyenkor, s az időtervet 838 ezer literrel túlteljesítik. 150 kiló tápanyag 1 hektár gabonaföldre A fentiekbői kitűnik, hogy gabonából több termett, mint az előző esztendőkben. Ám az abraktakarmány mennyisége még mindig nem fedi a szükségletet, 1400 vagon hiányzik belőle. Emiatt — amint Tibor Haás mérnök, a termelési igazgatóság vezetője mondja — a rimaszombati járásban nagy gondot fordítanak a gabonanemüek termesztésére. Egy hektárra műtrágyából 150 kiló tiszta tápanyagot adnak, hogy még nagyobb hozamokat érjenek el. Ezen kívül a termelési igazgatóság figyelemmel kíséri, hogy a nagyhozamü fajták közül melyik adja a legnagyobb termést és milyen körülmények között. Talajainkon legjobban bevált a mironovl búzafajta. Az idén 1300 hektárt vetettek belőle és jövőre már 5 ezer hektárra biztosítanak vetőmagot. A termelési igazgatóság azt is megállapította, hogy általában ott a legnagyobb a termés, ahol hektáronként 5 millió a búzaegyedek száma. Négymillió egyednél 4—7,5 mázsával kisebb a hozam hektáronként. A termelési igazgatóság nem maradt csupán a tény megállapításánál, hanem célprémiumok segítségével arra serkenti a gazdaságokat, hogy kiváló agrotechnikával, a műtrágyázás helyes alkalmazásával termesszenek szükséges mennyiségű egyedet. A gyárak befolyásolják a termelést A közelmúltban hírül adták, hogy a rimaszombati sörgyár megkezdte a termelést. Ezt megelőzően pedig a cukorgyárat helyezték üzembe. Az utóbbi időben az egész országban szakosítják a gazdaságokat, ám a rimaszombati járásban a gyárak fölépítése is sürgeti az ez irányú intézkedést. Kiderült, hogy Rimaszombat környékén világviszonylatban is jó minő-ségű sörárpa terem, és szükség is van rá. Tehát mi sem természetesebb, mint hogy növelik a sörárpa vetésterületét. Szükségszerűvé válik a cukorrépa termesztésének összpontosítása és a termőterület növelése is, a legmegfelelőbb talajokon. S hogy erre sor kerülhessen, kénytelenek a kukorica termesztését háttérbe szorítani. A szakosítás és összpontosítás — bár jelenleg még gyermekcipőben jár — a közeljövőben kihat a járás öszszes gazdaságára. Lesz olyan szövetkezet, amelyben dohányt is 30 hektáron kell majd termeszteni. A növénytermesztés átcsoportosítása maga után vonja az állattenyésztési termelés átcsoportosítását Is, ami lényegében véve már folyamatban van. A Járásban felvásárolt tojás 59 százalékát 7 szövetkezet termeli és egy-két év múlva 11 gazdaság már a 85 százalékát fogja termelni. Érdekes az is, hogy a 115 szövetkezet közül 20 szövetkezet teljesen felhagy a sertéshústermeléssel, ám ezekben a gazdaságokban annál több szarvasmarha összpontosul majd. A járás kötelessége Az új irányítási rendszer bevezetésére ,a Rimaszombati Járási Termelési Igazgatóság jól előkészíti a gazdaságok vezetőit. November közepétől, december 9-ig 3—6 napos tanfolyamokat szervezett, külön-külön az elnökök, a közgazdászok, az agronómusok és a zootechnikusok számára. Ezt megelőzően szlovák és magyar nyelven egy úgynevezett gazdaságtani szótárt adott ki, ami röviden, érthetően ismerteti a mezőgazdasági gazdaságtanban szereplő fogalmak jelentőségét. Ezzel egyidőben a tervezés alaptételeivel kapcsolatos tájékoztatót is kiadott a funkcionáriusoknak. A sokszorosított anyag ismertetését és áttanulmányozását a tanfolyamon vitatták meg, s Igy mindenki elsajátíthatta, illetve megérthette tartalmát. Ettől eltekintve a tanfolyamon szó esik más olyan dolgokról is, ami a termelés növelését "illeti. Ezek közé tartozik az új fizetési rendszer ismertetése, amely az eddiginél jobban hat az anyagi érdekeltségre. Az állami gazdaságok normái szerint Említést érdemel, hogy a rimaszombati járásban a jutalmazásnak igen széles a skálája. Míg az egyik gazdaságban egy hektár föld bedolgozása 80 munkaegységet igényel, addig a másikban 140 munkaegységet is fölemészt. Néhány*szövetkezetben alkalmazzák még a paušál jutalmazást is, amely egyáltalán nem serkent a többtermelésre. Ilyen jutalmazás mellett előfordul, hogy kisebb munkaegység-érték esetén is többet kap ott a tag, ahol lágyabbak a normák. !gy van ez a nagybalogi és a felsövályi szövetkezetben. Az előbbiben 16 koronát fizetnek egy-egy munkaegységre, az utóbbiban pedig 12 koronát, és mégis egy és ugyanazért a munkáért az utóbbi szövetkezetben többet kap a szövetkezeti tag. Ez úgy lehetséges, hogy Felsővályon egy hektár föld bedolgozásáért 140-szer 12 koronát fizetnek ki, ami- 1680 koronát jelent a tagság számára, míg a nagybalogi szövetkezetben 80szor 16 koronát fizetnek ki, ami csak 1280 korona. A felsővályiak több természetbenit is visznek el a szövetkezetből, mert hisz 140 munkaegységre több jár mint 80 munkaegységre. Hogy az ilyen különbségeket megszüntethessék, az egész járásban eltörlik a munkaegység rendszert, és a paušál jutalmazást, s helyeUe érvénybe léptetik az állami' gazdaságokban alkalmazott normarendszert. A háztáji földterületet és a természetbeni gabonát a megkeresett pénzösszeg mennyisége szerint szabják meg. A szövetkezet vezetői pedig, hasonlóan mint a dunaszerdahelyi járásban, a havi kereset 80 százalékát kapják meg, s ha a gazdaság 100 százalékra teljesíti feladatát, megkapják a további 20 százalékot, illetve, a terv túlteljesítéséért prémiumot is. Ezt a fizetési rendszert a termelési igazgatóság igazságosabbnak tartja, s jobban serkent a termelés növelésére is. BENYDS JÓZSEF már tudja, hogy a szomszédnak az asszony tetszik és ha meghívja őt magához, akkor... A film félbeszakad, Horníček pev dig szavazásra szólítja fel a közönséget. Kívánják-e, hogy a film hősei betörjék az ajtót, ha Igen, nyomják meg a piros gombot. De ha azt akarják, hogy az asszony bevonuljon a szomszéd lakásba, a zöld gombot kell megnyomniuk. A két oldalvásznon levetítik az egyik, 111. a másik változatot igénylő szavazatokat. Az elektronikus számológép (Innen van a Kinoautomata elnevezés) egy másodperc alatt összeszámolja a szavazatokat és a történet tovább folytatódhat a nézők többségének kívánsága szerint. A filmbeli kettős vagy betöri a lakás ajtaját, avagy elkezdődik a flört a szomszéd lakásában. Persze, rövidesen egy további _ kritikus helyzethez érünk, ami jlSjEJjl újabb szavazásra ad alkalmat. *MiAU A film történetében először 1968. íordu

l elő, hogy a nézők nem lesznek passzívak, hanem maXII. 14. guk ls részt vesznek a program alakításában, maguk vá5

1asztják, a cselekmény fejlődésének útját. Amikor dr. CinCera logarléccel a kezében végigondolta a Kinoautomata lehetőségeit, borzadva állapította meg, hogy a történetek kombinációja milliőféle lehet. Pavel Juráčekkel, a forgatókönyvíróval együttműködve azonban megtalálta a feltűnés nélküli korlátozás módját. A cselekmény olyan körmönfont, hogy a néző mindig csak két lehetőség között választhat, s egy előadás alatt mindössze tíz alkalommal. A cselekmény variánsai ugyanis bizonyos pontban mindig találkoznak. A gyakorlatban tehát ez így fest: A vetítőfülkében két vetítőgép áll. Az egyikben a film tíz epizódja, a másikban ezen epizódok tíz változata, összesen tehát húsz anekdotikus helyzet. A nézők tízszer kombinálhatják egyik vagy másik variációt. Mondjuk például az egyik filmszalagról kiválasztják az 1., 2., 3., vagy 1., 2., 5., jelenetet, a másik filmszalagról a 3., 4., 6. Jelenetet. Egyszer az egyik, máskor a másik vetítőgép működik. A Kinoautomatában Igy is minden este más filmtörténet látható, s ez a korlátozás gyakorlatilag 1024 kombinációt tesz lehetővé. Persze a műszaki része a dolognak eléggé bonyolult, de egy bizonyos, a nézők jól fognak szórakozni. Dr. Radúz Činčera, a Kinoautomata feltalálója a gyermekekről sem feledkezett, meg. A délelőtti előadásokon a fenti elvek szerint a legszebb csehszlovák rajzfilmet tekinthetik meg. De az eddigi mesefilmektől eltérően a farkas nem minden esetben falja fel Piroskát, mert ha a gyerekek úgy akarják, esetleg más, filmalakot fal fel. Miroslav .Horníčeken kívül Roháč és Svitáček rendező irányításával Libuše Švormová, Karia Chadimová, Miroslav Macháček és Josef Somr játszik a Kinoatoumata műsorában. Dr. Radúz Činčera e különleges program műszaki problémáival van elfoglalva. Egyelőre tehát a Kinoautomata több gondot és munkát Jelent, mint szórakozást, de április—májusban már a közönség elé akarják vinni. Reméljük, hogy Csehszlovákia ismét feltűnést kelt a világkiállításon és hogy a Kinoautomatát nemcsak a távoli Kanadában, de itthon Is élvezhetjük maj'' LlDA GROSSOVÁ A MULT ESA JELEN találkozása Nemrégen olyan iratok kerültek kezembe, amelyek a Kolcsak tábornok fehér hadserege elleni számtalan felkelés egyikével foglalkoznak. A Kolcsak-hadsereg az Októberi Forradalom után a külföldi intervenciós csapatok segítségével Szibéria nagyobb részét megszállta. Régi história ez, egy messzi fekvő városból. Éppen negyvennyolc esztendővel ezelőtt Játszódott le, 1918 decemberében, Szibéria egyik központjában, Omszkban. Ám mégis van benne valami, ami egészen napjainkig elhangzik ... » • • Az iratok kezdetben nem mondtak túl sokat. Az omszki felkelés története hasonló volt a novonyikolajevszki (a mai Novoszibirszki, a krasznojarszki, irkutszki felkelés történetéhez. Később azonban az iratok között megtaláltam a kolcsaki felderítő központ főnökének jelentősét is, amelyben a fehér hadsereg törzsét figyelmezteti az Omszkban készülő felkelésre. Ebben a jelentésben számunkra kiváltképpen egy rész érdekes: A felderítési központ főnöke nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a bolsevikok a felkelés során számolnak a hadifoglyok segítségével is az osztrák—magyar és a német hadsereg soraiból, s különösképpen figyelmeztetett arra: ezt a tényt súlyának megfelelően értékeljék. Igy írt: „Közöttük (t. i. a hadifoglyok között) ugyancsak működnek kommunista bizottságok. A hadifoglyok ,aktívan szándékoznak részt venni a felkelésben s feltételezhető, hogy belőlük alakulnak majd a legharcképesebb egységek..." Nem csodálhatjuk, hogy a Kolcsak-hadsereg felderítő központjának főnöke ilyen nagy figyelmet fordított a hadifoglyokra. Omszkban 1918 decemberében mintegy tizenötezer hadifogoly volt. Többségüket magyarok képezték — nyolc ezren voltak. Utánuk következtek a csehek és a szlovákok — háromezren, á fennmaradó rész pedig németekből, osztrákokból és lengyelekből rekrutálódott. Ha a hadifoglyoknak csupán egy része áll a vörösgárdák és a partizánok mellé, olyan erőt jelentettek volna, amely komolyan veszélyezteti Kolcsak hadseregét, annál is inkább, mivel a hadifoglyok tapasztalt katonák ... Ám van Itt még egy kérdés, amely oly sok év után is ér dekelhetne bennünket: A hadifoglyok voltaképpen olyan emberek voltak, akiket aligha érdekelhetett egyéb, mint hogy mennél hamarabb hazajuthassanak. Országaikban a háború már véget ért, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain új, önálló államok alakultak, minden amellett szólt, hogy a hadi foglyok igyekezzenek hazajutni. Ám amint a fehér felderítő szolgálat főnökének jelentéséből kitűnik, Kolcsak vezérkara valahogy egész természetesen feltételezte, hogy a hadifoglyok ki fogják venni részüket a szovjet hatalom visszaállításáért folyó harcokban Omszkban. Miért? Különösképpen előtérbe kerül ez a kérdés a csehek és szlovákok esetében, mivel Omszk kapuit Kolcsak előtt a csehszlovák legionáriusok nyitották meg — ők döntötték meg a városban a szovjet hatalmat. Miért nem ment el a légionáriusokkal a háromezer cseh és szlovák hadifogoly? Miért maradtak a hadifogolytáborokban, amelyek Kolcsak uralma alatt nem sokban különböztek a büntetőtáboroktól? Az asztalomon fekvő iratok választ adnak erre a kérdésre. A nyolcezer magyar, háromezer cseh és szlovák és több ezer német, osztrák és lengyel hadifoglyot az intervenciós és fehér hadsereg bevonulása után nyomban ismét táborokba zárták, mivel, nem voltak hajlandók a szovjet kormány ellen har colntl Mint láthatjuk Kolcsakék felderítő szolgálata főnökének valóban jó oka volt annak feltételezésére, hogy ezek a hadifoglyok részt fognak venni a tervezett felkelésben a vörösgárdák oldalán ... A bolsevikok omszki felkelését gondosan előkészítették: egy bizonyos órában közösen kellett volria fellépniük a vörösgárdistáknak és a hadifoglyoknak s megdönteniük Kolcsak-hatalmát a városban. Ám mint a felkelések történetében oly sokszor, ebben az esetben is szerepet játszott az aljas árulás: egy órával a felkelés kezdete előtt letartóztatták a felkelő egységek több vezetőjét. A felkelés tervét elárulták, ezért aztán a központi felkelő bizottság nyomban úgy döntött, hogy a felkelést halasszák el. A fehérek azonnal megindították a terrort. A razziák során letartóztattak néhány bolseviki összekötőt is, Igy aztán a központi felkelő bizottság határozata Omszk két körzetébe nem jutott el. Ezekben a körzetekben, az elsőben 'és a negyedikben a felkelés a meghatározott órában kitört. A harcoló csoportokat elszigetelték és Kolcsak osztagai a külföldi intervenciós egységek segítségével hősies harcuk ellenére is leverték őket. Azok között, akik aznap kezükben fegyverrel felkeltek, ott voltak a hadi foglyok is... Kolcsak kegyetlenül bánt el a lázadókkal. A tábori hadbíróságok nap nap után játszották véres komédiájukat: Néhány napon belül két és fél ezer embert Ítéltek golyó általi halálra. A kivégzettek között ezer magyar, cseh, szlovák, német, osztrák és lengyel volt... Röviden ez az omszki bolsevik felkelés története. A történészek . egyszerű epizódnak tekinthetik, tisztában vagyok azzal, hogy a tizennyolcas és tizenkilences év fordulóján úgyszólván egész Szibéria felkelt Kolcsak és külföldi segítőtársai ellen és az omszkihoz hasonló felkeléseknek Szibériában nem volt se szeri, se száma. A nemzetközi egységek részvétele sem teszi kivételessé az omszki felkelést: Szibéria-szerte a vörösgárdák és a vörös partizánok oldalán sok különböző nemzetiségű ember harcolt. Ám az említett iratokat ennek ellenére is zaklatottan és érdeklődéssel olvastam, úgy éreztem, hogy valami rendkívül fontosat mondanak jelenünknek. Azt, ami egyidejűleg fölöttébb egyszerű is. Még ma is akadnak közöttünk olyan emberek, akik részt vettek az Októberi Forradalomban és a szovjet hatalomért folytatott harcokban. Itt élnek közöttünk azoknak a hősöknek utódai, akik ebben a harcban elestek. A mi forradalmunk és a mi küzdelmünk volt ez a szó legszorosabb értelmében. Mert a mi népeink is, legjobbjaink ontották benne vérüket. Igy és ezért a távolt szibériai városok története része a mi történelmünknek is. SANISLAV OBORSKÝ // A HALA EMLEKMUVE (CTKJ — František Gibala szobrászművész műtes-ivében elkészültek már a hazánk első felszabadított községében — Kalinovban — a közeljövőben felállításra kerülő emlékmű domborművei.' A viszontlátást és a békés hazatérést jelképező 320 centiméter magas, román fehér mármányból faragott szoborcsoport lenyűgözően lejezi kl — egy szovjet katona kisgyermeket emel magasba — a felszabadulás örömteljes érzését. Az emlékművet a jövő év tavaszán a kalinovi kultúrház előtt állítják fel és ünnepélyes külsőségek között 1967. május 9-én — a győzelem nan<*" — leplezik le.