Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-14 / 344. szám, szerda

Az SZKP Központi Bizottságának határozata BREZSNYEV ELVTÁRSNAK „A SZOVJETUNIÓ KÜLPOLITIKÁJA ÉS AZ SZKP HARCA A KOMMUNISTA MOZGALOM OSSZEFORROTTSÁGÁÉRT" CÍMŰ BESZÁMOLÓJÁHOZ Koszigin Törökországba látogat Moszkva (ČTK) — A Szov­jetszkaja Rosszija c. moszkvai lap tegnapi számában közli M. Szircevnek a törökországi hely­zettel és a török—szovjet kap­csolatokkal foglalkozó cikkét, mely összefüggésben áll Alek­szej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének de­cember 20-i törökországi hiva­talos látogatásával. Szircev visszaemlékezik azok­ra az időkre is, amikor Török­országban „még komolyan vet­ték az imperialista propagan­dát". A verbális szuggesztio sem hathat örökké, így Török­országnak is rá kellett jönnie arra, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista országok a teljes egyenjogúság, a szuvere­nitás és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján el akar­ják vele mélyíteni baráti kap­csolataikat. „Alekszej Koszigin látogatá­sával először valósul meg a szovjet—török kapcsolatok tör­ténetében az, hogy a Szovjet­unió miniszterelnöke Törökor­szágba utazik" — hangsúlyozza a lap. Nyilatkozat a francia külpolitikáról Párizs (CTK) — Couve de Murville francia külügyminisz­ter a nemzetgyűlés keddi ülé­sén elmondott beszédében a francia kormány külpolitikájá­val foglalkozott. Beszédének két fő pontja, Koszigin fran­ciaországi látogatása utáni francia—szovjet viszony és a német kérdés volt. A két ország közötti kapcso­latok jelenlegi fejlődési fokát nagyon kedvezőnek tartja a mi­niszter. Megállapította, hogy a szovjet kormányküldöttség­nek a francia képviselőkkel folytatott közelmúltbeli tárgya­lásai során sok kérdéssel fog­lalkoztak, elsősorban azonban a kölcsönös kapcsolatok és együttműködés problémáival, a nemzetközi helyzettel, az euró­pai értekezlettel, leszereléssel, s végül a vietnami kérdéssel foglalkoztak. Az európai értekezlet egybe­hívásának „a jelenlegi folya­mat lezárását, nem pedig a kez­detét" kellene jelenteni. A né­met kérdéssel kapcsolatban a szovjet és a francia fél elvileg megegyezik abban, hogy e prob­lémát kizáróan békés úton kell rendezni. Az amerikaiak Elutazott hazánkból újabb veszteségei a Szovjetunió államügyészségének küldöttsége (CTK) — A Szovjetunió ál­lamügyészségének küldöttségét R. A. Rugyenko főügyész veze­tésével tegnap a délutáni órák­ban V. Koucký, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára fo­gadta. A szovjet vendégeket dr. |. Bartuska professzor, cseh­szlovák főügyész kísérte. A szovjet delegáció tagjai tegnap B. Laštovifikával, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének tagjával, a Nemzet­gyűlés elnökével és V. Dávid külügyminiszterrel is találkoz­tak. Szovjet vendégeink tegnap befejezték csehszlovákiai láto­gatásukat és az esti órákban visszautaztak Moszkvába. Hanoi (CTK) — A hanoi rá­dió tegnap hírt adott arról, hogy a Hanoi és környéke elle­ni bombatámadások során is­mét lelőttek négy amerikai re­pülőgépet. A repülőgépek sze­mélyzetét foglyul ejtették. Hanoiban megnyílt a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front állandó irodája. Vezető­je Nguyen Van Tien a felsza­badítási front központi bizott­ságának tagja. New York — A köztársasági párt vezetői támogatásukról biztosították Johnson vietnami politikáját, de egyúttal bírálták és az adóemelésre vonatkozó tervei miatt. Azt javasolták inkább, hogy a nagyszabású tár­sadalomfejlesztési programját csökkentse, hogy ezen az úton az adók emelését elkerülhes­sék. MEGKEZDŐDÖTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZOK szakszervezeti kongresszusa (CTK) — Prágában tegnap megkezdődött az Egészségügyi Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének IX. kongresszu­sa, amelyen a küldöttek Jaro­slav Kőtárnak, a Szakszerveze­ti Szövetség elnökének beszá­molója alapján három na­pig tanácskoznak egészségügyi problémákról, megoldásuk le­hetőségéről s a legidőszerűbb feladatokról. A kongresszuson dr. Franti­Sek Kriegl, a CSKP Központi Bizottságának tagja vezetésével (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolható kocsik különfélék — trailer, fagyasztó kocsi és lapos kocsi. Mindegyik része külön kapható majd, úgyhogy a bevásárlás olcsóbb, a felhasználás sokoldalúbb lesz. A Tatra negyedik típusa — rakétahordozó. Az eddi­gi billenőszerkezet a kilövőpá­lyát emeli majd, a gumifejü ra­kétát önműködően három négy méterre kilövi, majd viszaeresz­kedik. N o v y se diák konst­ruktőr egy lendkerekes kis­autón dolgozik, Rudolf S k y­b a Igazgató pedig minintűr mosógépek j igazán ki­mossák a babaruhát) gyártását szorgalmazza ... Olcsó és tökéletes legyen A piacon nemrég feltűnt egy csehországi, fátékgyár motor nélküli vdntató teherautó­ja, 25 koronáért. Két napon belül már nem volt kapható az üzletekben. Meg­kérdem az Igazgatót, mi a vé­leménye ezekről az olcsó, ám motor nélküli játékokról amilyeneket sem a műhelyek­ben, sem a kísérleti osztályon nem láttam. részt vesz a CSKP Központi Bi­zottságának küldöttsége. Jaroslav Koláf a többi között arról is tájékoztatta a kong­resszust, hogy eleget tettek az Egészségügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Köz­ponti Bizottsága közös javasla­tának, s jóváhagyták, hogy az egészségügyi alkalmazottak fi­zetésrendezését egyszerre hajt­sák végre, ne pedig további két szakaszban, ahogy azt eredeti­leg tervezték. A fizetésrende­zésre kitűzött határidő 1967 áp­rilis 1. — A szívemből beszél — mondja az igazgató. — Már két éve igyekszem motor nélküli autó gyártására, a kereskede­lem mindig visszautasítja, mert szerinte legalább lendkerekes motornak kell benne lennie, így hát motoros játékokat gyár­tunk. Természetes, hogy darut, kotrógépet, akadály előtt kitérő autót nem lehet motor nélkül gyártani. De ezek kis soroza­tok, hiszen ilyen drága játékot ritkán vesznek az emberek. Egy kotrógépnek például 130 alkatrésze van, minden alkat­rész három, néha öt műveletet igényel. Tehát vagy ötszáz mű­veletre kell szerszámokat ké­szíteni^ a legtöbbet a motorra. Kis sorozatokban ez egyáltalán nem fizetődik ki. Ilyen játékok gyártását párhuzamosan gyár­tott tömegcikk teszi csak le­hetővé. Ezért szorgalmazom legalább egy-két egyszerű já­tékfajta gyártását. Lesz-e pótalkatrész? A rentabilitás problémáját az üzem egy ulapť.y. sokféle módozatának gyártásával igyek­szik megoldani. Az úf, jövőre gyártásra kerülő autó men­Moszkva (CTK) — Moszkvá­ban kedden nyilvánosságra hozták az SZKP Központi Bi­zottsága plénumának azt a ha­tározatát, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára által de­cember 12-én a Szovjetunió nemzetközi politikájáról és az SZKP-nak a kommunista moz­galom egységéért vívott harcá­ról szóló referátumával kapcso­latban fogadtak el. A TASZSZ hivatalos jelentése megállapít­ja, hogy a plénum teljes mér­tékben jóváhagyta az SZKP Po­litikai Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati te­vékenységét, amely a párt XXIII. kongresszusának határo­zataiból indul kt mind a kül­politika, mind a kommunista világmozgalom terén. A plénum határozata a to­vábbiakban megállapítja, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány az imperia­lizmus agresszív erői ellen foly­tatott harcban a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés együttélésének lenini poli­tikájával tovább növelte a Szov­jetunió tekintélyét a világban. A Szovjetunió ezzel jelentősen hozzájárult a világbéke és a népek biztonságának védelmé­hez, a szabadságért, békéért és szociális haladásért küzdő tö­megek harcához. A nemzetközi helyzet norma­lizálása és a béke megszilárdí­tása elé azonban komoly gá­takat emel az imperialista ha­talmak agresszív politikája el­sősorban az amerikai imperia­lizmus, valamint az NSZK . re­vansista köreinek politikai irányvonala. A Szovjetunió vé­leménye szerint továbbra is el­kerülhetetlenül szükséges hatá­rozottan visszautasítani az im­perializmus háborús uszító erőit, a más országokba való beavatkozás politikai aszpektu sait és a fegyveres válságok kirobbantását szorgalmazó tö rtkvéseket. Az SZKP Központi Bizottságá nak plénuma jóváhagyta a Po­litikai Bizottság és a szovjet kormány állásfoglalását a viet­nami kérdésben. Múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy to­vábbra is sokoldalú segítséget nyújtsanak az amerikai impe­rialista agresszió ellen hősiesen küzdő vietnami népnek. — Rendkívül fontosnak tart­juk az európai biztonság meg­szilárdítását — hangsúlyozza a továbbiakban a plénum határo­zata. Véleményünk szerint a kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és a Varsói Szerződés kormányainak részvételével megtartott varsói és bukaresti tanácskozások okmányaiba fog­lalt alapelvek megvalósításáért folytatott harc nagyon fontos feladat. Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma különösen hang­súlybzza, hogy a jelenlegi nem­t ő -, szervizkocsi, t ű z­olt ó- és rendőrautó alakjában készül majd, e g y­f or ma alapelemekből, de különféle szereléssel és szí­nezéssel. Erről eszembe jut, hogy egy elrontott rendőrautót, majd az elrontott mentőkocsi alkatrészével javíthatom meg fiaimnak ... Meg ls kérdem: — Pótalkatrészeket nem gyártanak? Mert sok mindent az apák, vagy a nagyobb gye­rekek otthon ts meg tudnának javítani... — Ez idáig csak a brnói Chemoplast-tal van ilyen szer­ződésünk, és szállítunk a kis­ipari javító üzemeknek ts pót­alkatrészt. Szívesen küldünk közvetlenül a gyárból a vásár­lónak is, ha kér ... Itt az Igazgató abbahagyja, de látom, ott harapta el a szót, ahol el kellett volna mondania, hogy: ha mindenki kija­vítaná a régi játéko­kat, ki vásárolna újat? Pedig én tudom, hogy csak alkatrészek gyártása is rentábilis lehet annak, aki is­meri az apákat. Mi ugyanis — valljuk be — játékjavítás ürü­gyén szívesen eljátszunk fiaink játékaival... VILCSEK GÉZA zetközi helyzetben sokkal fon­tosabb mint valaha a szocialis­ta világrendszer erőinek szilárd összefogása a szocialista orszá­gok politikai és gazdasági együttműködésének fejlesztése, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának erősítése, a gyarmati elnyomás és az új­gyarmatositási törekvések ellen harcoló népek támogatása és a nemzeti felszabadítási erőkhöz fűződő kapcsolatok következe­tes megszilárdítása­Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma teljes mértékben egyetért a Politikai Bizottság­nak és a Szovjetunió kormá­nyának irányvonalával és gya­korlati tevékenységével az SZKP és a Kínai Kommunista Párt, a Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság kölcsönös kapcsolatait illetően. A legutóbbi kínai ese­mények a Kínát Kommunista Pán Központi Bizottsága VI. plénumának határozata arról tanúskodnak, hogy Mao Ce-tung és csoportja nagyhatalmi, szov­jetellenes politikája új, vesze­delmes szakaszába lépett. Az a vonal, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetőt a nem­zetközi politikában érvényesíte­nek, a szocialista országokkal szembeni politikájuk, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Szovjetunió ellen folytatott el­lenséges kampányuk, romboló akcióik a nemzetközt kommu­nista mozgalomban semmikép­pen sem egyeztethetők össze a marxizmus—leninizmussal. Ez a politika csak árt a szocializmus, a nemzetközi munkás- és fel­szabadító mozgalom ügyének, valamint magának a kínai nép szocialista vívmányainak. Ez a politika és ezek az akciók ob­jektíve az imperializmust támo­gatják. Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma Ismét leszögezi, hogy az SZKP barátságban akar maradni a Kínai Kommunista Párttal. Erről tanúskodik az SZKP nemzetközi szolidaritásá­nak vonala a Kínai Kommunis­ta Párt és a Kínai Népköztársa­ság iránt. Ezzel egyidejűleg azonban szükségesnek tartjuk, hogy erélyesen rámutassunk a mai kínai vezetők Lenin ellenes nézeteire és nagyhatalmi nacio­nalista vonalára. A marxizmus —leninizmus védelméért vívott harc megerősítése a fő irány­vonal, amelyeket az 1957. és 1960. évi moszkvai tárgyaláso­kon dolgoztak ki. A mai helyzetben egyre na­gyobb jelentőséget nyer az a harc, amelyet valamennyi kom­munista és munkáspárt összefo­gásáért vívunk a marxizmus­leninizmus elvi alapján. Az SZKP Központi Bizottsága egyetértéseinek ad kifejezést a testvéri marxista—leninista pár­tok azon nézetével, hogy a jelen időszakban kedvező feltételei nyíltak a kommunista és mun­káspártok képviselői új nemzet­közt értekezletének, amelyet a pártok közti kölcsönös és elő­zetes konzultációk során jól elő kellene készíteni. Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma határozatainak végén felhívja a pártszerveze­teket és valamennyi szovjet dolgozót, hogy alkotó munká­jukkal sokszorozzák meg hazá­juk gazdasági és katonai erejét, eredményesen valósítsák meg a kommunista építés azon nagy terveit, amelyeket a párt prog­ramja, valamint az SZKP XXIII. kongresszusának határozatai tűztek ki s így méltóképpen fo­gadják hazájuk 50 esztendős jubileumát a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lóját. Ismertették az új bonni kormánynyilatkozatot (Folytatás az 1. oldalról) sőnek a francia—nyugatnémet viszonyról szólt. Hangsúlyozta, hogy az NSZK-t és Francia­országot „különösen nagyfokú" „érdekközösség" köti össze. Franciaországgal együtt az NSZK Igyekszik előmozdítani a nyugat-európai országok szövet­ségének megszilárdulását, ame­lyet „elengedhetetlennek" te­kint. A nyugatnémet—francia együttműködés nem irányul más nép ellen, hanem az európai egységpolitika „kristályosodási pontjául" szolgál. „Rendkívül fontos a nyugat­német—francia együttműködés lehetőleg minél több területen a kelet-európai szomszédokhoz fűződő viszony megjavításának szempontjából" — mondotta Kiesinger. Mindezeknek a fényében a kormány „a lehető legkézzel­foghatóbb an igyekszik kihasz­nálni a nyugatnémet—francia szerződésből adódó lehetősége­ket". Kiesinger hangoztatta, hogy a jövőben is lesznek néhány kérdésben nézeteltérései a két országnak, de a két nép érde­kei átfogó „gazdasági, techno­lógiai, kulturális, katonai és politikai együttműködést tesz­nek mindenképpen szükséges­sé". Ezután arról beszélt, hogy az NSZK kormányának hő óhaja az Egyesült Államokkal fenn­tartott kapcsolatok megszilár­dítása és fejlesztése. Az NSZK Jét fontosságúnak" tekinti az Egyesült Államokkal és a többi NATO-országgal fenntartott szö­vetséget az Egyesült Államok is számít szövetségeseinek meg­értésére és támogatására, — mondotta. A továbbiakban hangoztatta, hogy a bonni kormány „kö­vetkezetesen folytatja a nyugat­európai gazdasági közösség fej­lesztését". A Közös Piac nyitva áil minden európai állam előtt. A nyugatnémet—szovjet vi­szonyt értékelve a kancellár azt állította, hogy a német egy­ség megoldatlan problémája „még teherként nehezedik" ezekre a kapcsolatra. Remél­hető — mondotta — hogy fo­kozatosan megjavul a kölcsönös bizalom, javulnak a két ország kapcsolatai is. Kiesinger magát a szovjet—nyugatnémet együtt­működés szorgalmazójának tün­tette fel, mondván, hogy 1955 ben ő sürgette nyugatnémet részről, hogy az NSZK és a Szovjetunió között létesüljön diplomáciai viszony. A két ország viszonya fej­lesztésének alapjául Kiesinger a szovjet—nyugatnémet „gaz­dasági, szellemi és kulturális" kapcsolatok előmozdítását je lölte meg. Kijelentette, hogy az NSZK meg akarja javítani viszonyát a többi szocialista országgal is „gazdasági, kulturális és poli­tikai" szinten és „amennyiben a körülmények megengedik, kész diplomáciai kapcsolatra lépni velük." Ebben a vonatkozásban kü­lön megemlítette Csehszlová­kiát és Lengyelországot. Az NSZK kormánya „óhajtja a megbékélést a lengyelekkel, akik végre már biztosított ha­tárok között akarnak élni... és a németek ma jobban megér­tik ezt az igényt, mint vala­ha". Szavaiból azonban kitűnt, hogy a bonni kormány továbbra sem ismeri el az Odera—Neisse határt, mert — mint mondotta — az „egységes Németország határait" külön egyezményben kell majd rendezni. Csehszlovákiáról szólva kije­lentette, hogy a nyugatnémet kormány „elítéli Hitler politi­káját", amely Csehszlovákia ál­lami létének megsemmisülésére irányult. Elismeri azt is, hogy az „erőszak árnyékában kikény­szerített müncheni egyezmény immár nem érvényes". Mind­azonáltal az NSZK és Csehszlo­vákia között még vannak „meg oldatlan problémák". A német kérdésről szólva Kiesinger megismételte azt a korábbi hivatalos bonni állás­pontot, miszerint az NSZK kor­mánya az egész német nép kép viselőfének tekintt magát. Megjegyezte, hogy Bonn igyekszik fejleszteni az „embe­ri, gazdasági és szellemi kap­csolatokat" az NDK-val, de ez bonni részről nem jelenti „egy másik német állam elismeré­sét". A kormánynyilatkozat el­hangzása után a szövetségi gyűlés ülését elnapolták. (MTI) A GYERMEKÁLMOK VILÁGÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom