Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-01 / 331. szám, csütörtök

Világ proletárjai, e gyesüljeteM 1IJSZ0 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. december 1. Csütörtök • XIX. évfolyam, 331. szám • Ara 30 fillér Az 1966-os mezőgazdasági év merlege Sokkal jobb volt a termés, mint az előző években (CTK) — Jaroslav Skolil, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának vezetője tegnap tájékoztatta az újságírókat az idei mezőgazdasági évben elért eredményekről. Jóllehet 1966-ban nagyon szeszélyes volt az időjárás, a termés sokkal jobb volt, mint más években. Ez különösen a gabonára, a takarmányfélékre és a kapásnövényekre vonatkozik. Igaz ugyan, hogy — a túl esős nyár miatt — szemes terményekből, burgonyából és egyes takarmány-növényekből jelentősek voltak a veszteségek. A szeszélyes Időjárás következtében a szokásosnál több volt a munka a termőföldeken, így pl. a komlót évközben 8-10szer kellett permetezni, és minden fáradozás ellenére sem sikerült mindenütt meggátolni a burgonyapenész elterjedését. Ami a hektőrhozamokat s a betakarított termények teljes mennyiségét illeti, az 1966-os év különösen a szemes terményeknek (átlagos hektárhozam 23,1 métermázsa), a kukoricának (hektárhozam 32 q), a komlónak és a szénának kedvezett. Tavasszal az őszi veteményeknek csupán 0,5 százalékát kellett beszántani, jóllehet ez 3—5 százalék szokott lenni. A gabona"* a cukorrépa vetése és a burgonya ültetése 10—14 nappal előbb kezdődött, és a széna betakarításának feltételei is sokkal kedvezőbbek voltak, mint az előző években. A júliusban, augusztusban és szeptember elején szokatlanul hűvös, esős időjárás A Nemzetgyűlés blzottságainok tanácskozása A mezőgazdasági adó földművelésünk arányos fejlesztését szolgálja azonban Jelentősen hátráltatta a gabona betakarítását, s — becslés szerint — mintegy 200 ezer tonna veszteséget okozott. A rendkívül enyhe őszi időjárás alkalmat adott a kapásnövények sikeres betakarítására, az ősziek vetésére s az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ezt bizonyltja az a tény Is, hogy köztársaságunk területén (40 járásban) november 26-án csak 52 ezer hektáron nem végezték el az őszi szántást, túlnyomórészt olyan földeken, amelyeket szerves trágyázásra irányoztak elő, de az említett időpontig még nem hordták ki e földekre az istállőtrágyát. Földműveseink ez idén 27 millió tonna burgonyát, cukorrépát és más kapásnövényt takarítottak be, ezzel szemben tavaly csak 15 millió tonnát. A Kelet-szlovákiai Vasmű Aj íagytalanító részlegében 100 fokos melegben 10—14 óra alatt olvad szét a Szovjetunióból érkezett, s a hosszú úton összefagyott érc. Képünkön: a íagytalanító épületei, melyekbe 132 vagon fér be egyszerre, fO. Bodnár — CTK felv^J REÁLIS CÉL: az európai biztonság megszilárdítása A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán tegnap felszólalt Oldŕich Černík elvtárs, a csehszlovák küldöttség vezetője Kiküldött tudósítónk budapesti jelentése •t: Tegnap reggel kilenc órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. Elsőként Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula érdeklődéssel várt beszédében a többpárt- és egypártrendszer problémájáról, az állam és az egyház viszonyáról, az új gazdasági mechanizmusról és Magyarország ktlllin miniszterelnök ma érkezik Franciaországba A Nemzetgyűlés nemzeti bizottságokkal foglalkozó bizottságának és alkotmányjogi bizottságának tegnapi együttes ülésén F. Stratilek pénzügyminiszter-helyettes a mezőgazdasági adóról szóló törvényjavaslatot ismertette. Rámutatott arra, hogy az adó kivetésekor egyrészt a mezőgazdasági üzemek objektív gazdasági feltételeire és problémáira kell tekintettel lenni, másrészt pedig az adónak a mezőgazdasági üzemek szubjektív döntésére kell befolyást gyakorolnia. — Ezek a problémák nem oldhatók meg egyfajta adóval, ha nem akarjuk gyengíteni az adó egyik vagy másik funkcióját — folytatta az előadó. Ezzel indokolható, hogy a mezőgazdasági adó két részből fog állni: a hektáronként kivetendő, rögzített földadóból és a változó jövedelmi adóból, mely a mezőgazdasági üzem bruttó jövedelmétől függ. Stratilek elvtárs ezután a többi között arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a 400 m

2ig terjedő kertek és egyéb földterületek, valamint a 800 m'-ig terjedő családi házakhoz tartozó földek után földadót nem kell fizetni. Az egyénileg gazdálkodó földművesek esetében a nemzeti bizottságok a jövedelmi adót 50 százalékkal is csökkenthetik, tekintettel e földművesek magas korára, vagy megváltozott munkaképességére. A nemzeti bizottságok az adó kivetésekor más helyi kö(Folytatás a 2. oldalon) Moszkva (CTK) — Ma a kora reggeli órákban hivatalos franciaországi látogatásra utazik AlekszeJ Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Koszigint és feleségét Vlagyimir Kirillln, miniszterelnökhelyettes, az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, R. Kurbanov, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, V. Rabén, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, J. Loginov, a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztere, L. Zamlatyin külügyminisztériumi osztályvezető és más szakértők kísérik el. Koszigin párizsi látogatása az idei intenzív szovjet—francia kapcsolatok betetőzését Jelenti. A második világháború óta ez a leggyümölcsözőbb szovjet—francia együttműködés £ve. Mindkét fél nagyra értékeli ezeket a kapcsolatokat, amelyek nagyban hozzájárulnak az európai helyzet normalizálásához és a világbéke megőrzéséhez. Franciaország és a Szovjetunió tekintet nélkül a különböző társadalmi berendezésükre, megvannak győződve, hogy a türelemmel párosuló jóindulat konkrét eredményekhez vezet. Koszigin miniszterelnök franciaországi látogatásának napirendjén főleg a két állam vezetői közti hivatalos megbeszélések szerepelnek. K

ÉPESSÉG, szorgalom, kezdeményezés — ettől a három tényezőtől függ elsősorban az új esztendő első napjától népgazdaságunk minden szakaszán érvénybe lépő új irányítási rendszer sikere. Ez határozza meg a nemzeti bizottságok munkájának eredményességét is. Nem vitás, hogy abban a községben városban, ahol élnek adottságaikkal, s erejük teljéből törekednek majd többet, jobbat nyújtani, a szó jó értelmében „letromfolni" a szomszédokat — ott a b5vült Jogkör érvényesítésének gyümölcsei sem maradhatnak el. Viszont ott, ahol továbbra is egyeduralkodó marad a tespedtség, a szájtátiság, ott nem segít d nagyobb fokú önállóság sem. Magától értetődik, hogy az egy helyben topogásnak kárát látja nemcsak a társadalom, hanem az adott község, város és annak minden lakosa is. Ezért az eddiginél sokkal fontosabb, hogy a sereghajtók fél, szemükkel mindig nyomon kövessék azokat, akiket az egészséges többet akarás ösztönöz az igényes célok elérésére. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy népgazdaságunk fellendítésének és felpezsdítésének törekvése magasabb fokú igényeket támaszt a nemzeti bizottságokkal szemben. Népgazdaságunk ugyanis fejlődésének Jelenlegi szakaszában csak akkor érheti el a kívánt fordulatot, ha a köztársaság minden részében és íninden gazdasági, de nemcsak gazdasági szakaszon a helyzet és a célkitűzések tárgyszerű Ismeretében, felelősségteljesen eleget teszünk a követelményeknek. Márpedig ez sok esetben a nemzeti bizottságokon múlik. A kormány tavalyt határozata értelmében nagyobb lett a nemzeti bizottságok Jogköre a tervezésben és az irányításban egyaránt. Számos kötelességgel jár ez, amelyeknek közös nevezője az előrelátó és gondos gazda szerepe. A területi hatáskörnek megfelelően éber figyelemmel kell kísérniük a termelés széthelyezését, koncentrálását és szakosítását, mégpedig Új utakon — új szellemben összhangban a gazdasági hatékonysággal, az országos tervekkel és érdekkel. Fokozott kezdeményezést várunk tőlük egy népszerűnek semmiképpen sem nevezhető, de létfontosságú kérdés megoldásában — a veszteséggel dolgozó műhelyek, üzemrészlegek és üzemek fokozatos felszámolásában. Ellenőrizni fogják továbbá azt, hogy az egyes ágazatokban és azok között hogyan érvényesül a szükséges együttműködés, kooperáció. Nem kevésbé fontos annak eldöntése sem, hogy melyik helyi beruházás célszerű, szükséges, főleg az élet- és munkakörnyezet javítása szempontjábóf. A kezdeményezésről szólva hangsúlyoznunk kell, hogy ebben a viszonylatban aránylag többet kell elvárnunk a szlovákiai nemzeti bizottságoktól. Miért? A válasz egyszerű: országunk népgazdaságának további egészséges, vagyis arányos kibontakozása mind nagyobb mértékben függvénye Szlovákia forrásai és lehetőségei fokozott kiaknázásának. Egyrészt az eddigi Iparosítás során létrehozott forrásokat kell célszerűbben kihasználni, másrészt természeti kincseinket kell az eddiginél jobban hasznosítanunk. Az utóbbiak közé tartozik főleg a fa, a magnezit, egyes mezőgazdasági termények, továbbá vízi energiánk, Idegenforgalmi létesítményeink. Nemzeti bizottságainknak szüntelenül gondolniuk kell ezekre a lehetőségekre, amelyek tetteket követelnek. Az azonnali, Illetve a közeli években megvalósuló akciók mellett nem feledkezhetnek meg a távlatokról sem. Ezért hasznos lesz, ha a nemzeti bizottságok 1968-ban komplex módon elemzik a továbbfejlesztés feltételeit és adottságait. Eme feladatok teljesítésének folyamatában egy pillanatra sem téveszthetik szem elől, hogy elsősorban az államhatalom szervei. Az elmélyült jogkör semmiképpen sem jelenti, hogy átveszik az igazgatási területükön működő üzemegységek irányítását, mert ez a kötelesség kizárólag az üzemigazgatókra hárul. A nemzeti bizottságoknak ugyanakkor, mint államhatalmi szerveknek, jogukban áll az üzemek vezetőitől nemcsak elvárni a felelősségteljes munkát, hanem ellenőrizni is azt. A

Z EMLÍTETT kötelességek jó ellátása a nemzeti bizottságok képviselőitől és munkatársaitól tulajdonképpen ugyanazt követeli, mint általában gazdasági dolgozóinktól. Röviden és velősen: a gazdasági törvényszerűségek beható ismeretét és hozzáértő gyakorlati alkalmazását. A munka dandárja még előttünk van és tudatában kell lennünk annak, hogy az üj irányítási rendszer bevezetésének nincs sima, aszfaltozott útja. A várható nehézségeket és akadályokat azonban elháríthatjuk, ha mindenki a saját posztján, a pártunk diktálta új szellemben jól felkészül igényes feladatainak ellátására. (Pr—g| politikai kapcsolatairól beszélt. Leszögezte, hogy a szocializmus építése több párt együttműködésével ts lehetséges. Ma» gyarország sajátos történelmi körülményei folytán 1948 utált megszűnt a többpártrendszer, A magyar nép nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alajyfalnak lerakását egy párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki. A szocializmus teljes felépítésének nagy müvét is ennek a pártnak vezetésével fogja megvalósítani. A tömegek odaadó, alkotó munkája és a párt iránt megnyilvánuló mélységes bizalma Igazolja, hogy a magyar nép túlnyomó többségében ninct semmiféle társadalmi vagy poIttikat igény más pártok létezésére. Kállai Gyula elvtárs az állam és az egyház viszonyáról szólva kijelentette: „A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek ts becsülettel részt vesznek, mert alapvető érde(Folytatfis a 3. oldalon) MAR MOST BIZTOSÍTSA , ÚJSÁGÁRUSBA 12 OLDALAS SZOMBATI SZáMUW Az új irányítási rendszer érvényesítésének tapasztalatai — A cikk tájékoztatja olvasóinkat arról, milyen eredményeket hozott eddig az új irányítási rendszer, és milyen problémákat kell még megoldani, hogy hatékonyan érvényesüljön Alkoholtilalom helyett kaszippu — Hanzelka és Zikmund újabb, érdekes ceyloni rh portja Csodaszép macskák voltaki — Lenka H a š k o v á prágai levele Nyár volt, és meleg ... •— B a 11 a György írása egy hnilecl fiúról, aki Moszkvában nősült Városok, amelyekben a világpolitikáról döntenek — Pierre C a m e s párizsi riportja A restiben — Monoszlóy Dezső elbeszélése