Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-07 / 307. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. november 7. Hétfő • XIX. évfolyam, 307. szám IGAZ BARÁTSÁG irta: ZDENÉK FIERLINGER T

öbb mint huszonegy esztendő telt e'1 mór azóta, hogy köztársaságunk felszabadult a náci iga alól, ám a Szovjetunióhoz fűződő baráti és szövetségi kapcsolatunk mit sem vesztett jelentőségéből. Ellenkezőleg, Csehszlovákia számára minden tekintetben egyre nagyobb fontosságot nyer, Bátran állíthatjuk, hogy a mai nyugtalan világban megbízható kezesség ez, amely lehetetlenné teszi, hogy valaki ismét veszélyeztesse a csehszlovák nép szabadságát és államának függetlenségét. Hisz az Egyesült Államok imperialista köreinek távol-keleti háborúja a hősi vietnami nép ellen bizonyos tekintetben azokat az első megrázkódtatásokat idézi emlékezetünkbe, amelyeken a háború előtti Európa esett át, amikor az olasz—német fasizmus háborút szított Spanyolországban. A fasiszta államférfiak ugyancsak azt bizonygatták, hogy spanyolországi beavatkozásuk célja a demokrácia védelme. Abban az országbon, amely épp akkor rázta le a feudális béklyókat s a nép által szabadon választott liberális-demokratikus kormány irányításával új életet kezdett. S végül a fasiszták spanyolországi kalandja volt az első lépés az európai háború kirobbantósához, amelynek áldozatul esett hazánk is. Népünk akkor szerzett keserű tapasztalatait máig sem feledte el. Csupán a Szovjetunióval való egyre szorosabb gazdasági együttműködésre alapozott teljes politikai és honvédelmi egység nyújthat szilárd biztonságot arra, hogy az említett történelmi folyamat soha többé meg ne ismétlődjék. Népünk ezzel teljesen tisztában van. Ezért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei évfordulóján ismét az elmúlt évekéhez hasonló lelkesedéssel emlékezünk meg e történelmi eseményről. Épp ezért készül a mintegy másfél millió tagot számláló Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség a hagyományos barátsági hónap megrendezésére, amelynek célja a Szovjetunió szocialista építésében elért újabb sikerek népszerűsítése és az egyre fejlődő gyönyörű humánus szovjet kultúra megismertetése. Az orosz és az ukrán nemzet kultúráján kívül egyre nagyqbb figyelmet szentelütik azon némzetek kultúrájának is, amelyek a szovjet nép nagy családjának \agjai, Hisz éppen a lenini nemzetiségi politika a ^Szovjetunió, a szovjet államrsn

dszgr szilárdságának egyik leflké«elfogl>atóbí bizo«li»téka, a tiszta internacionalizmus igazi marxi-lenini értelmezése mind kulturális, mind gazdasági téren. A Szovjetunió a világbéke érdekében ezeket az elveket külföldi kapcsolataiban is következetesen érvényesiti. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség utóbbi időben nagy sikerrel Ára fillér 30 a> rendezett kölcsönös kulturális seregszemlét Azerbajdzsánnal és Örményországgal, s a jövendő 1967. jubiláris évben szándékozik megrendezni az „OSZSZSZK kultúrájának és művészetének napjait", amelyek célja, hogy az ünnep alkalmából ismertessék az orosz kultúrát, annak történetét, mai fejlődését. A rendezvény kivált a fiatalabb nemzedék számára lehetővé teszi az orosz kultúra alaposabb megismerését. Különös figyelmet szentelünk majd az orosz nemzet kultúrájának, amely a XIX. század végétől a világ haladó, forradalmi eszméinek hordozója volt. Ugyanakkor nem fogjuk elhanyagolni azoknak a nemzeteknek a kultúráját sem; melyek az OSZSZSZK területén élnek, mint például a tatárok, dagesztániak, karéliai finnek és mások. A szovjet kultúrában az inspiráció bővizű forrását látjuk. Nem is lehet másként, hisz ez a mélységesen emberi kultúra sosem vált hűtlenné küldetéséhez, mindvégig pozitív és alkotó maradt, elűzte a pesszimizmus fellegeit, amelyek ránehezedtek a nyugati népekre — kiváltképpen az ifjúságra — amint azt az irodalom, a filmek, a művészet és általában az ifjúság erkölcsi magatartása is tükrözi. Mi nem fogadhatjuk el a Nyugatról hozzánk érkező új pesszimista irányzatokat, amelyek nélkülözik az eszmeiséget. S

zövetségünk számára rendkívül felelősségteljes feladat, hogy teljes mértékben felmérje a Szovjetunióban egyre újabb utakat kereső, végtelenül intenzív és új meg új értékeket létrehozó kulturális mozgalom óriási gazdaságát. Meggyőződésünk, hogy akciónkba belekapcsolódik egész társadalmunk és valamennyi kulturális intézményünk, s ily módon sikerül kiaknáznunk legalább azokat a lényeges vonásokat, amelyek a mai szov-' jet kjmúra fejlődésére a legjellegzetesebbek NAGY JÓZSEF rajza