Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)
1966-11-24 / 324. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! •ü J szo ZLUYAKlV KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. november 24. Csütörtök • XIX. évfolyam, 324. szám • Ara 30 fillér NOVOTNÝ ELVTÁRS INDIAI KÖRÜÍIÁRÖL VISSZATÉR! DEIHIBE l——inwmrm" i i i iw^nnmm—• KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜNK TEGNAPI PROGRAMJÁN A TÖRTÉNELMI NEVEZETESSÉGŰ JAIPUR VÁROS MŰEMLÉKEINEK MEGTEKINTÉSE SZEREPELT • A CSEHSZLOVÁK-INDIAI BARÁTSÁG LELKES MEGNYILVÁNULÁSAI Delhi fCTKl — Novotnú elnök és kísérete tegnap laipurba. Rajasthan észak-indiai állam fővárosába látogatott. A félmillió lakosú jaipur India legszebb városai közé tartozik. Gyönyörű palotái vannak és városrendezés szempontjából is egyedülálló. A jaipuri repülőtéren Sampurnananda kormányzó és a rajasthani kormány miniszterei fogadták a vendégeket. Novotný elnököt Thomas, a közponatl kormány minisztere és Dhamija, India csehszlovákiai nagykövete kísérte. Jalpur rózsaszínű homokkőből épült, ami különös Jelleget ad a városnak. A költők ezért a lenyugvó őszi nap városának Fejlődik a szovjet—indiai gazdasági együttműködés Moszkva (ČTK) — Delhiben a napokban szovjet—indiai tárgyalás kezdődik a két ország együttműködéséről India negyedik ötéves tervének megvalósításában. 1970-ben a szovjet— indiai árucsere az 1964. évi árucsere kétszeresére emelkedik. A Szovjetunió hozzájárul az indiai színesfémkohászat kiépítéséhez és segítséget nyújt a korbi alumíniumgyár építéséhez. Szovjet szakemberek becslése szerint a következő években megkezdhetik a fejtést nyolc felszíni szénbányában. A Szovjetunió segítséget nyújt a nejveli hőerőmű kibővítéséhez is. Az indiai mezőgazdaság fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárulnak azok a mezőgazdasági gépek, melyeket a Szovjetunió ajándékoz Indiának. nevezik. Alapitója Dzsai Szing maharadzsa, az ismert matematikus, csillagász és építész. A 18. század első felében dolgozta kl a város tervét, amely a maga korában páratlan volt. A várost széles sugárutak szelik keresztül, ezek szabályos négyszögekre osztják területét. A belvárost magas fal veszi körül, nyolc pompásan díszített kapuval. Novotný elnök először az egyetem modern épületét tekintette meg, majd a rajasthani múzeumot és a Szél-palotát kereste fel. Az utóbbi a távolkeleti kultúra jellemző alkotása. A palota ablakait úgy helyezték el, hogy a termekbe állandóan friss szellő áramlik, és a termek kellemes tompa megvilágításúak. A palota valamikor a (Folytatás a 2. oldalon) Amer marsall szovjet vezetődnél Moszkva (CTK) — Abdel Hakim Amer marsall, az Egyesült Arab Köztársaság első elnökhelyettese, aki hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, szerdán koszorút helye zett el a Lenin-mauzóleum falánál. Ezután meglátogatta a Kremlben Nyikolaj Podgornijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná csa Elnökségének elnökét. Amer marsallt Alekszej Koszi gin szovjet miniszterelnök is fogadta. A szovjet kormány tegnap a Kremlben díszebédet adott Amei marsall tiszteletére. Koszigin miniszterelnök és Amer marsall pohárköszöntöt mondott. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tamácsa Elnökségének elnöke tegnap Grecsko marsall kíséretében fogadta Amer marsallt, az EAK első elnökhelyettesét. (CTK felvétele) Építőiparunk újdonsága az ötréteges, kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságú „szendvicspanel". Az ilyen falelemekből épített házak mentesek a panelházakban általában észlelt fogyatékosságoktól. Képünkön „futószalagon" gyártják a „szendvicspaneleket". (B Kreje { _ Ctk Mv J Kongresszusra készül az ifjúság Növekszik a CSISZ-szervezetek aktivitása • A fiatalokat a formalitásoktól mentes szervezőmunka vonzza • Élénk kezdeményezés a kongresszusi versenyben • A falusi ifjúság érdeklődik a klubtevékenység iránt A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség 1967 júniusában tartja V. kongresszusát, amelyen hazánk fiataljai értékelni fogják az utolsó kongresszus óta végzett munkát és kitűzik a CSISZ feladatait az elkövetkező időszakra. Hét hónap választ el bennünket a kongresszustól. CSISZ-szervezeteink munkájában az utóbbi hónapokban több új vonás tűnt fel, ami arról tanúskodik, hogy ifjúságunk a CSKP Xlll. kongresszusa után új lendülettel kapcsolódott be a pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésébe. A CSISZ Központi Bizottságán tegnap Vlastimil Brúha és jin Neubert, a CSISZ Központi Bizottságának titkárai tájékoztatták a sajtó képviselőit a CSISZ-szervezetek kongresszus előtti tevékenységéről. Egyre nő a kongresszusi versenybe jelentkező CSISZ-alap szervezetek száma. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben az ifjúsági szerevezetnek már 50 százaléka áll versenyben. A kezdeményezés fellendülése a többi között annak tulajdonítha tő, hogy a kerületekben, járásokban és a helyi CSISZ-szervezetekben saját, a helyi feltételeknek megfelelően dolgozzák ki a versenyfeltételeket. Ország szerte különböző elnevezésekkel, száznál több versenyforma született. A kongresszusi versenyben nemcsak kollektívák, de egyének is versenyezhetnek. A kongresszus előtti hetekben minden járásban megrendezik az ún. ifjúsági hetet. A bratislavai ifjúsági hét műsorában például diák táncegyüttesek, tánczenekarok szemléje, CSISZ majális, különböző sportverse nyek, kiállítások stb. szerepelnek. A bratislavai úttörők az V. kongresszus küldötteivel hajókirándulást terveznek a Du nán. A bruntáli járásban 1967 júniuságig a fiatalok 15 falusi ifjúsági klubot létesítenek. Az érsekújvári járás fiataljai a kongresszusig 20 000 óra társadalmi munkát végeznek a mezőgazdasági üzemekben. A falusi ifjúság körében nagy az érdeklődés a klubtevékenység iránt. Az országban ma már 815 falusi ifjúsági klub működik. Az érdeklődés- fenntartása érdekében azonban szükséges, hogy a felnőttek közül még több tehetséges, hozzáértő ember segítsen a fiataloknak. A közigazgatási szerveknek, az üzemek gazdasági vezetőinek még szélesebb körű megértést kell tanúsítaniuk a fiatalság társadalmi, kulturális, testnevelési Igényei iránt. (sml MAGASABB SZINTEN Az új gazdaságirányítási renasze' gyakorlati alkalmazása az iparban má érezteti kedvező hatását. A mezőgazdaságban azonban még csak most készü ődünk a bevezetésére. Legalábbis így tartjuk számon, hogy még csak készülődünk. Hiszen a kormány csak nemrég hagyta jóvá a mezőgazdaság új irányításának fő alapelveit. Törvényesen csak 1967. január elsejétől lép életbe a mezőgazdasági termelés irányításának új rendszere. Illetékes központi szerveink s a mezőgazdasági üzemeket irányító szervek valamennyi szinten már hónapok óta azon fáradoznak, hogy gondosan előkészítsék, jó! megvessék az új irányítási rendszer eszmei ágyát. Mi sem természetesebb annál, hogy az arra hivatottak ezt a fontos munkát nem halaszthották az utolsó pillanatra. Mindenekelőtt a pártszervezetek segítségével már időközben megismerkedtek az új irányítás fő elveivel. Szükség volt és szükség van erre az ismerkedésre, a fő irányelvek tanulmányozására, hiszen a tökéletesített irányítási rendszer sok újat tartalmaz. A tervezésben is lényeges a változás. Az eddig érvényben levő direktív tervezést a helyi sajátosságokra alapozott és a gazdaságosságot figyelembe vevő tervezés váltja fel. Módosul a mezőgazdasági üzemek kapcsolata a felvásárló üzemekkel, a mezőgazdasági gépgyárakkal, a vegyigyárakkal, lényegesen megváltozik a mezőgazdasági beruházások hitelpolitikája, módosul az adófizetés rendszere, és tovább így sorolhatnám a mezőgazdálkodásban sorrakerülő változásokat. Minél közelebb kerülünk a mezőgazdaság új irányítás rendszerének gyakorlati alkalmazásához, annál gyakrabban felvetődik a kérdés: Mi is tulajdonképpen ennek a lényege? Ne csodálkozzunk rajta, ha leggyakrabban a gazdasági tényezőket emlegetik az első helyen. Mert például az új árrendszer az új irányítás keretében valóban a gazdaságilag várható változások gerince. De ha már a lényeg lényegéről van szó, akkor mégsem ez, hanem az a tényező kívánkozik előtérbe, amely ezt a gazdaságpolitikai szempontból lényeges ökonómiai tényezőt gyakorlatilag felszabadítja, s ami nem más, mint a vállalati, rangra emelt irányítás. Igen, az új irányítási rendszerben a mezőgazdasági üzemek nem törpülnek csupán a mezőgazdasági termékeket termelő gazdaságokká, hanem a népgazdaság többi ágazatával azonos szintű vállalatokká lépnek elő. Nem maradnak az eddigi direktív irányítás függvényei, hanem az említett gazdasági tényezők alkalmazása következtében a népgazdaság többi termelési ágazatával azonos szinten ők is gazdálkodni fognak. Talán furcsán hangzik, hogy — gazdálkodni fognak. Pedig hát ez az igazság. Eddig a szó szoros értelmében vett gazdálkodásról a mezőgazdaságban nem beszélhettünk. A szövetkezetek és az állami gazdaságok kizárólagos feladata a termelés volt. Feladat volt a termelés azért, mert a mezőgazdasági üzemek az irányító szervektől feladatként kapták meg a termelési mutatókat. Az új gazdaságirányítási rendszerben — tévedés ne essék - nem szorul ugyan háttérbe a termelés, de azt nem a felülről kapott, számokban kifejeíett direktívák szabják meg, hanem a mezőgazdasági üzemek vállalati jellegű gazdálkodása. A mezőgazdaság látszólag nagyon komoly és bonyolult feladat előtt áll. Egyáltalán nem csoda, ha a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatban esetenként kétely is támad. Mert tény, ami tény, a magasabb szintű gazdálkodás az eddiginél több tudást, hozzáértőbb, szakszerűbb gazdálkodást kíván, illetve követet meg. Aggodalomra természetesen emmi ok sincs. Sok mezőgazdaság! üzemünkben a rátermett vezetők már eddig is alkalmazták az új gazdaságirányítás egyik-másik alapelvét. Főképp az egyéni érdekeltség elvét hasznosították eredményesen. Megvan tehát minden előfeltétel ahhoz, hogy a január elsején életbe lépő új gazdaságirányítási alapelvek a mezőgazdaság és az egész népgazdaság javára már kezdettől fogva gazdagon gyümölcsözzenek. HARASZTI GYULA MAR MOST BIZTOSÍTSA ÚJSÁGÁRUS A N Á 12 OLDALAS SZOMBATI SZAMUNKAT Szeretnék fehér lenni — Ebben a számunkban kezdjük közölni Hanzelkának és Zikmundnak, a két világhírű utazónak újabb riportsorozatát. Hagyományaink ébresztése — Turczel Lajos írása a cseh-* szlovákiai magyar irodalom útjáról a két világháború között. — Most Induló sorozatunkban a Parasztlegény halálára című novellával Sellyei Józsefet mutatjuk be. „Virág Erzsit most kérik .. — Rimaszécs nevezetessége: négy falu zeneiskolája és az iskola lelke. Tamás Judit. (gy élnek a nanájok — Blohnyin és Kratninov riportja egy Amur-vidéki halásznépről. Port Said tíz év múltán — Rudnyánszky István levele.
