Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-23 / 323. szám, szerda

CSEHSZLOVÁKIÁBA Mindkét fél elégedett lehet Svédország-Csehszlovákia jon a szovjet B-válogatott A szovjet jégkorongozók gazdag nemzetközi programot bonyolíta­nak le a közeljövőben. A B-válo­gatott — melyben nemcsak tehet­séges fiatalok, hanem tapasztalt öregek is helyet kapnak — Cseh­szlovákiában vendégszerepel no­vemberben, ma|d innen Kanadába repül A szovjet B-válogatott nov. 25­én Oiomoucban, Morvaország együttese ellen lép pályára, majd Ostraván, Besztercebányán és Kas­sán játszik barátságos mérkőzést. A válogatott a következő Játé­kosokkal érkezik portyájára: Pas­kov, Tolmacsev (kapusok), Maka­rov, Blinov, M'igunykov, Brezsnyev, Markov, Csicsurin (hátvédek), Szakejev, Motovilov, Silov, Szariio­csernov, Jurzinov. Szlriganov. Mi­hajlov, Salimov, Kurilov és Misze­jev (csatárok 1. m szovjet nagymester U l CSEHSZIOÜÁKIÁBAN Üt szovjet nagymester — Poiu­gajevszkij, Korcsnoj, Szpasszkij, Bondarevszkij és Slejn — holnap Prágába érkezik, ahol november 30-ig több szimultán versenyen vesz részt. Szpasszkij, Korcsnoj, Polugajev­szkij és Slejn tagja volt annak a szovjet válogatottnak, amely Ha­vannában a XVI. Sakkolimpián az első helyen végzett. A szovjet nagymesterek Prágán kívül még más csehszlovák város­ban is vendégszerepelnek. Poluga­jevsxkij Hradec Královén, Szpassz­kij Bratislavában, Slejn Plzeňben, Bondarevszkij Liberecben, Korcs­noj Brnóban. A szovjet nagymes­terek csehszlovákiai vendégszerep­lésüket november 29-én Prágában fejezik be. 2:2 (1:0,1:2,0:0) (za) Stockholmban 9000 néző jelenlétében, a szovjet Gurysev és Szeglin játékvezetése mellett a csehszlovák válogatott a következő felállításban vette fel a küzdelmet: NADRCHAL — SUCHÝ, SMlD — POSPIŠIL, BERÁNEK — KLAPÁC, JAR. és Jlftl HOLlK — GRANDT­NER, NEDOMANSKÝ, ČERNÝ — PRVL, KOKS, ŠEVCÍK. • A magyar jégknrungváloga­tott november 24-én a Kis-stadion­ban a Dukla Košice együttesével játszik barátságos mérkőzést. A svéd csapat lépett fel támadó­lag és a 3. percben Nadrchal nagy bravúrral mentette, de a kö­vetkezőben nem volt ellenszere Úberg lövésével szemben. A kitű­nő jég szokatlannak bizonyult já­tékosaink számára és ráadásul csatársoraink Játékában nem volt elég átütőerő. Lövéseikkel Svens­sonnak nem volt sok gondja. — Nilsson lövése a kapufán csattant, de két esetben Svensson hálóját ls csak a kapufa mentette meg a góltól. Különösen a második eset­ben állt csapatunk közel a ki­egyenlítéshez, mert a harmad utol­só perceiben emberelőnyhöz jutva szalasztottuk el a kínálkozó lehe­tőséget. A svéd együttesnek a jelek sze­rint hasznára vált az a lény, hogy a találkozót megelőző délelőttön lepergették számukra az emléke­zetes ljubljanai VB szovjet—svéd filmjét, s azon a mérkőzésen a ..három korona" csapata volt a vi­lágbajnok legnagyobb ellenfele. Az első harmadból még megma­radt emberelőny hátralévő részé­ben sem tudtunk eredményesek lenni. Az első svéd támadás, ki­egészülésük után —, Henricsson révén újabb gólt eredményezett. Támadásaink gyakoribbakká vál­tak. Svenssonnak néhányszor a szerencse is segített. Az 5. perc­ben három csatárunk állt vele szemben teljesen szabadon, még­sem lett az akcióból gól. Végre a 11. perc változást hozott. Pryl— Koks akció után az utóbbi szépí­tett. Nyomban utána Nedomanský és Svensson „nézett farkassze­met", de ebből sem lett gól. A 15. percben Grandtner— Nedoman­ský adogatás után az elóbbi a hálóba juttatta a korongot, válo­gatottunk egyenlített! Mindkát ol­dalon akadt még helyzet, de az Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli a kúntapolcai sportegyesü let. Labdarúgócsapata, amely a múlt évben jutott be a kerületi bajnokság 1. B. osztályába, az őszi fordulóban az S. helyen vég­eredmény ebben a harmadban már nem változott. — Az érdekesség kedvéért em­lítjük meg, hogy a svéd váloga­tott Játékosai először vettek részt kiadós nyári alapozáson, s telje­sítményükön ez éreztettte is ha­tását. • Együttesünk védőjátéka nem volt a várakozásnak megfelelő, s ez éreztette hatását támadóso­raink teljesítményén is. Az okot abban a tényben kell elsősorban keresnünk, hogy betegség és sérü­lés miatt Potsch és Tikal, válo­gatottunk két „hétpróbás pillére" nem állhatott a csapat rendelke­zésére és a kladnöi Pospíšil, vala­mint a litvínovl Beránek ezúttal esett át a válogatottság „tűzke­resztségén". Jar. Holíkot az utolsó harmad 6. percében kiállították, de a své­dek sem tudták érvényesíteni az emberelőnyt. Játékosaink kezdték átvenni a svédek „egyérintéses Já­tékát", és teljesítményük ugrássze­rűen Javult. Pryl lövése a kapufán csatant. Oberg a kapu torkában állva sem tudott eredményes len­ni. S. Johansson kiállítása után a találkozó végéig emberelőnyhöz jutott együttesünk, de az eredmény már nem változott. A találkozó rosszul kezdődött csapatunk számára, de annak tel­jesítménye a 2. harmadtól kezdve fokozatosan javult, s a döntetlen eredménnyel mindkét fél elégedett lehet. Nevezések a négysáncversenyre A hagyományos német—osztrák négysáncversenyt immár 15-ször rendezik meg. A verseny december 30-án Obersdorfban kezdődik, majd a világ legjobb síugrói, Gar misch-Partenkirchenben, Insbruck­ban és Bischofshofenben találkoz­nak. A rendezők 17 ország leg­jobbjainak részvételével számíta­nak. Eddig Csehszlovákia, Franciaor­szág, Japán, Kanada, az NDK, Nor­végia, Lengyelország, a Szovjet­unió, Svédország és Svájc küldte el előzetes nevezését. Várják még az NSZK, Ausztria Jelentkezését. A finnek, olaszok és jugoszlávok is megígérték részvételüket. A magyar síugrók csak akkor vesz­nek részt a versenyen, ha előtte havas edzéseket tarthatnak. • Lengyel, NDK-beli és magyar sakkozók ls részt vesznek a no­vember 20 és 29. között Starý Smo­kovecben megrendezésre kerülő nemzetközi tornán. A győztes el­zett. (Benko László felv.) nyeri a Tatra Kupát. FENYEK IS ARNYAK A galántai járás sportéletében nemrégen még elsőrendű fontosságú szerepet töltött be a labdarúgás, ma pedig azt tapasztalhatjuk, hogy emellett egyéb sportág is örvendetesen fejlődik. Ezek természete­sen még nem érték el a labdarúgás népszerfiségének színvonalát, de ezen a téren már eddig is figyelemre méltó fejlődési fokot mu­tatnak . . . EGY JÁRÁS SPORTÉLETÉBEN tudták vonni az aktív szereplés­be. A járási sportbizottság — abból kiindulva, hogy szakemberekkel, önfeláldozó szervezőkkel szép eredmények érhetők el még sze rényebb körülmények között Ls, — nem mulasztja cl az edzők, ok­tatók iskolázását, nevelését. A tanfolyamokra Jelentkezők kiváló gatásánál, — a múltból okulva —, 1966. XI. 23. Melay Miklós, a Járási testne­velési bizottság dolgozója beszél­getésünk alkalmával kifejtette, hogy a fiatalság —, nagy meg­elégedésre —, más sportágak iránt is érdeklődik. Elsősorban a kosár­röp- és kézilabda, atlétika, turisz­tika, sporttorna, sakk és asztali­tenisz mozgatta meg az ifjúságot. A szakosztályok megteremtése nem ment könnyen. A sportágak népszerűsítésében felmérhetetlen segítséget nyújtottak az iskolák. A modern testnevelési felfogást a diákság széles rétegei terjesztik meggyőzik a vidék lakosságát a sportolás fontosságáról, példa­adással vonzzák a fiatalságot a szakkörökbe. A sportágak propagálása azon ban magában nem elég. A vidéki szakosztályok virágzó működése mindenekelőtt pénzügyi megalapo­zottságuktól függ. Ezzel magya­rázható, hogy az egyesületek egy része nehézségekkel küzd. Akad­nak viszont olyanok, amelyek le­leményességükkel segítenek a.ba­jukon. A szeredi röplabdázók pél­dául anyagi támogatás hiányában nem érvényesülhettek, bajnoki vetélkedésen nem vehettek részt. Elhatározták, hogy a Lokomotívá­ba lépnek, mert Itt az utazgatás­sal összefüggő költségek egy ré­sze megtérül. Felszerelésük meg­vásárlására sem volt gondjuk, er­ről a nikkelgyár vezetősége gon­doskodott. A vágsellyei Duslo sportolói szintén sokat köszönhet­nek vállalatuknak. A gyár közelé­ben új sportközpont létesül, az üzem dolgozói korszerűen beren­dezett stadionban tarthatják ed­zéseiket. Nehezebb megoldás vár a falu­si sportegyesületekre, amelyek jobbára csak a saját erejükben bízhatnak. Sok helyütt a sportfele­lős lakóhelyétől távol dolgozik, nem jut elég ideje a falu fiatal­ságának megszervezésére, örven­detesen állapítható meg, hogy ez alól Pered, Tornóc, Sókszelőce és Vízkelet kivételt képez. Ezeken a helyeken a helyi NB és az EFSZ vezetősége szívügyének tekinti a testnevelés fejlesztését. Szerény bevételeikből Juttatnak a sport­egyesületeknek, pártfogolják mű­ködésüket, áldozatkész szakembe­rek foglalkoznak a fiatalság sport­nevelésével. Pereden Horváth Péter testnevelési szakoktató nem csu­pán az atlétákat edzl, hanem az asztalitenisz-, sakk- és turisztika­szakosztályt is vezeti. Garcsár Já­nos, tornőci tanító 1 a röplabdázó­kat és az atlétákat irányítja. Mindkettőjük érdeme, hogy a sporttevékenységtől kezdetben hú­zódozó falusi fiatalságot is be óvatosan járnak el. Azelőtt ugyan is megtörtént, hogy az egyesület, — eleget akarván tenni a felhí­vásnak, a kivetett Irányszám tel­jesítése érdekében —, alkalmatlan egyéneket küldött a tanfolyamra. Ezek a hallgatók nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, kedvetlenül végzik feladatukat, később el is hagyják az egyesüle­tet. Sokan megtorpannak a kezde­ti nehézségek előtt, nem tudnak megbirkózni az akadályokkal. A járási sportbizottság látja, milyen hasznos segítséget Jelente­nek az egyesületeknek a sokéves tapasztalattal rendelkező, volt ak­tív sportolók. Ezeket szeretné be­kapcsolni a munkába. Sokszor az egy helyben topogó sportágakat éppen ezek a lelkes szervezők se­gítik előre. Munkát, fáradtságot nem kímélve, az időjárás viszony­tagságaival dacolva végzik önkén­tes tevékenységüket. Meggyőzés, személyes érintkezés útján bírják a fiatalságot a sportolásra, szak­osztályokat létesítenek, az okta­tást Irányítják, kezdeményezésre serkentik a sportolókat. Törekvésük remélhetőleg meg­hozza gyümölcsét. Az áldozatkész segítség bizonyosan fokozza a já­rás fiatalságának sporttevékenysé­gét. HORNYÁNSZKY TIBOR A VISSZAVÁGÓN FÖLÉNYES GYŐZELEM Svájc—Csehszlovákia 11:27(7:13) A csehszlovák férfi kézilabda-válogatott Baselben 4500 néző előtt lépett pályára — rövid idő alatt immár másodszor — Svájc együtte­se ellen, és most a visszavágón is biztos győzelmet aratott. A 44x22 m-es nagy pálya lehe­tővé tette, hogy a csehszlovák Já­tékosok technikai tudásukat és taktikai érettségüket jól kihasz­nálják. Mindvégig kezükben tar­tották a Játék irányítását és jócs­kán kivették részüket a góllövés­ből is. A csehszlovák válogatott erőteljesen kezdett és már a 11. percben 5:0-ás vezetésre tett szert. Szünet után 19:7-re növelte elő­nyét, de utána engedett az Iram­ból és így alkalmat adott a sváj­ciaknak a szépítésre. Baráti kézfogás A sakkolimpia befejeztével a havannai forradalmi téren 7000 résztvevővel nagyszabású szimul­tánt rendeztek. Ezt az eseményt különben minden évben megren­dezik Capablanca emlékére. Ezút­ta asztalhoz ültek az olimpia résztvevői is. A kubai államfér­fiak közül Fidél Castro, Petrosz­Jannal játszott. A Fidel Castro— Petroszjan játszma eredménye dön­tetlenül végződött s a baráti kéz­fogás után a kubai államelnök megjegyezte: — Ön nemcsak nagy sakkozó, hanem kitűnő diplomata is". A gólokat a következők szerez­ték: Seiler 3, Ebi és Schweingru­ber 2—2, Güttinger, Giitlin, Dubler, Walder, illetve Bruna 8, Duda 6, Havlík 5, Benes 4, Marek 2, Rá žek. Bedrich Künig a csehszlovák vá­logatott edzője a mérkőzés után így nyilatkozott: „A svájciak el­leni két találkozó a svédországi világbajnokság előtt kitűnő felké­szülést jelentett. Különösen a má­sodik mérkőzésen nyújtottak a fiúk jó teljesítményt. Kár, hogy a sportcsarnokban megengedték a dohányzást." A kosárlabda KEK-ért: Sparta Praha-Gazi Egitin Ankara 100:23 (49:13) A Sparta Praha női kosárlabda­csapata a BEK visszavágóján fö­lényes győzelmet aratott ankarai ellenfele felett. Mivel az első mér­kőzésen 70:25 arányban győzött, bejutott a BEK második fordulójá­ba, ahol a holland bajnok Blue Star Amszterdam lesz az ellenfele. Az első mérkőzést december 11-én játsszák Amszterdamban, a vissza­vágót december 17-én Prágában. A tehetség nem elég... A sportpályákon, tornatermek­ben, uszodákban egyre-más­ra bontogatják szárnyukat a te­hetséges fiatal sportolók. Hányan szeretnének közülük a világ leg­jobbjai közé kerülni?! Mégsem si­kerül ez mindegyiküknek. De miért?! Egyrészt azért, mert — akármennyit is vitázunk — az em­beri teljesítőképességnek mégis­csak van valahol határa, amire számtalan példával szolgáltak a múltban és a Jelenben ls. Hány „csillag" ragyog fel a sport egén és tűnik el a feledés homályában rövid idő alatt? Az ő hibájuk volt? A leggyakrabban . . . nemi Egysze­rűen többre nem tellett erejükből, nem bírta szervezetük a fokozott megterhelést, legnagyobb igyeke­zetük, szorgalmuk ellenére meg­álltak a fejlődésben. Másrészt akadnak olyan sporto­lók, akik világraszóló eredménye­ket érnek el, és ugyanakkor meg­lepődve halljuk: abbahagyták, visszavonultak, nem csinálják to­vább. A francia „ĽEpique" a napok­ban felvetette a kérdést: Mi lehet az oka annak, hogy Alain Mimoun ^ 40-éves tejjel gyorsabb mint 10 s évvel ezelőtt, amit viszont Michel Jazyról — akit épp olyan tehetsé­ges és kiváló versenyzőnek is­mernek mint Mimount — nem le­het elmondani. T ény — ismeri be a cikk írója — hogy az idősebb atléták teljesítőképességéről vaj­mi keveset tudunk. Nagy általá­nosságban elmondhatjuk: az élver­senyzők zöme túl korán vonul visz­sza, amit Jazy esete ls ékesen bi­zonyít. A korai visszavonulásnak az oka rendszerint a következő: Az élver­senyző pályafutását olyan „kaland­nak" tekinti, amely nem tarthat sokáig — hiszen akkor nem is len­ne kaland — és így kedvét veszt­ve szögre akasztja cipőjét és többé nem hallani róla. Jől tudjuk: ma — akár atlétáról, akár más sportág versenyzőjéről legyen szó — a tehetség, a fizikai adottság már nem elegendő. A csúcsteljesítmények elérésénél je­lentős szerepet játszanak a lelki tényezők. Ha a sporttevékenység muszájjá válik, az edzések kelle­metlen kötelességet jelentenek a versenyző számára, unni kezdi az egészet, akkor feltartóztathatatla­nul közeledik a visszavonulás ide­ié. r E s itt a nagy versenyzők egyé­niségében lényeges különb­ségeket tapasztalhatunk. Hány olyan kiváló úszóról hallottunk, aki egy-két éves sikerekben gaz­dag versenyzői pályafutás után abbahagyja. Ezzel szemben pél­dául Mimoun még ma ls örömét leli a versenyzésben és a kemény edzések számára kellemes szóra­kozást Jelentenek. Jazy? Ö egysze­rűen megúntal Mi megértjük a cikk Íróját, hogy kesereg Jazy visszavonulása felett, hiszen a Irancia atlétika szeme­fényétől még sokat vártak. Kétség­bevonhatatlan tény azonban, hogy ma az élversenyzők élete egyál­talán nem Irigylésre méltó. — ár. Minden héten egy a tét — érhet nyereség! Ez a biztos, nem a kocka: Minden héten DUPLASPORTKA! ÜF-022

Next

/
Oldalképek
Tartalom