Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-04 / 274. szám, kedd

František Barbírek miniszternek, a Szlovák Tervbizoltság elnökének az SZLKP Központi Bizottsága 1966. IX. 30-i plenáris ülésén elhangzott beszéde Barbírek elvtárs beszámolója bevezetőjében kijelentette: a plenumülés feladata megítélni, hogy a párt- és gazdasági szervekben miképpen folyik a munka a CSKP XIII. kongresszusa által kitűzött gazdasági célok és utak megvalósítása terén. Ezzel összefüggésben értékelte a gazdaság fejlődését ebben az esztendőben és azokat az irányzatokat, amelyek befolyásolják a kiindulási alapot, Vázolta a negyedik ötéves terv főbb feladatait, valamint az 1967. esztendő néhány nyílt problémája és feladata megoldásának irányait, s említést tett néhány olyan kérdésről is, amely az új irányítási rendszernek a gazdasági gyakorlatba való gyorsabb bevezetésével függ össze. I. A népgazdaság ez idei fejlődésének értékelése Az ez idei év tervteljesítését és gazdasági eredményeit úgy jellemezhetjük, mint a fejlődés azon kedvező irányzatainak folytatását, amelyek már 1965ben • megmutatkoztak s amelyek az 1963—1964. évi ideiglenes pangás leküzdését jelentik. Szlovákia gazdaságfejlesztési tervének megvalósítása során 1965-ben fokozódtak a párt és a gazdasági dolgozók arra irányuló erőfeszítései, hogy leküzdjék a népgazdaság eddigi fejlődésében mutatkozó negatív hatásokat s egyúttal figyelmüket a minőségi követelményekre összpontosították. Az említett erőfeszítések eredménye: — a fejlődés dinamikusságának megújhodása, a tervfeladatok túlteljesítése, melyek még kedvezőbben is alakulhattak volna, ha nem maradunk el a beruházások terén, teljesítjük a növénytermesztés tervét s nem éreztetik hatásukat az árvizek. Az ipari termelés tervét az év első nyolc hónapjában 880 millió koronával léptük túl. Azzal számolunk, hogy a termelés terjedelmét az év végéig mintegy 1200—1300 millió koronával fogjuk túllépni. Azt sem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy az ipari termelési terv túllépésének velejárója a dolgozók számának gyors növekedése. 1966 első félévében a múlt év megfelelő időszakával összehasonlítva a teljes foglalkoztatottság mintegy 70 000 személlyel növekedett, ebből az iparban 32 000 személlyel. Így az anyagi termelés döntő ágazataiban a fejlődés üteme inkább a dolgozók száma emelkedésének, mint a munkatermelékenység emelkedésének következtében gyorsult meg. A foglalkoztatottság gyors emelkedése felaprózza a bérekre előirányzott eszközöket, kerékkötője az átlagbérek emelkedésének s megnehezíti az anyagi érdekeltség és a bér-denívellizáció hatékony megoldását. A termelés-aránylag gyors növekedése és a tervfeladatok túllépése ellenére — nem biztosítja teljes mértékben népgazdaságunk szükségleteit. Jóllehet javult lakosságunk élelmiszerellátása, •kivált az állattenyésztési termékek terén, még nem lehetünk elégedettek az élelmiszeripari árucikkek minőségével, a szállítás egyenetlenségével és késésével és a csomagolástechnika alacsony színvonalával. Az ipari árucikkek közül gyakran nem kapható bizonyos fajta konfekció, lábbeli, háztartási eszköz, s fogyatékosságok mutatkoznak néhány idényáru minőségében és gyors szállításában is. Népgazdaságunk állandósulásának folyamatában kedvezően kezdenek hatni a tervteljesítés eredményei a mezőgazdaságban. Aránylag egyenletesen teljesíti feladatait az állattenyésztési termelés. Fokozatosan javult a haszonállatok tenyésztése és hasznossága s e téren túlteljesítjük a felvásárlás feladatait. Ideiglenes becslés szerint a termés a legfontosabb gabonafélékből körülbelül 1,6 millió tonna lesz (tehát mintegy 170 000 tonnával több, mint 1965-ben). Népgazdaságunk fejlődésének értékelése során külön rá kell mutatnunk a beruházások terén fennálló helyzetre. Kétségtelen pozitívum, hogy az elmúlt évvel szemben 15,6 százalékkal sikerült emelnünk az építkezés ütemét — másrészt viszont az építkezéseket megkésve fejezik be és továbbra is nagy a félig kész épületek száma. Ugyancsak elmaradtunk az iskolák, az egészségügyi és egyéb középületek építésében is. Harminchárom nagy jelentőségű kapacitás közül csak 22-ben vette kezdetét a termelés, míg 11-ben a termelés megkezdését későbbi időpontra halasztották. Ezek elsősorban a Slovnaft néhány objektuma, továbbá a rimaszombati élelmiszeripari kombinát, a sučany—

lemešanyi áramelosztó stb. A lakásépítés területén augusztus végéig terven felül mintegy 700 lakással többet adtak át. Az iskolák építésében viszont a terv célkitűzéseivel szemben mintegy 15—20 millió korona hiánnyal számolhatunk az építési munkálatokban. A hátralevő hónapok során a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak fokozottabb erőfeszítést kell kifejteniük az ez évi tervek teljesítése érdekében, s meg kell teremteniük az 1967. évi terv folyamatos teljesítésének feltételeit. Az említett negatív jelenségek ellenére is jelentős lépést tettünk népgazdaságunk arányosságának felújításában és dinamikusága fokozásában. II. A negyedik ötéves terv feladatai, az 1967. évi terv problémái Gazdaságpolitikánk azon fő irányaival összhangban, amelyeket a CSKP XIII. kongresszusa tűzött ki, a ne gyedik ötéves terv döntő feladata az lesz, hogy folytassa a konszolidáció és a rekonstrukció folyamatát, s megteremtse egész népgazdaságunk hatékonysága fokozásának feltételeit. Ezeket a célokat új források gyors létrehozásával kell elérnünk az új Irányítási rendszer alapelvei és a műszaki fejlődés érvényesítésének útján. Az SZLKP kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy emeljük Szlovákia részvételét a nemzeti jövedelem képzésében és felhasználásában különösen a természeti és gazdasági források hatékony kihasználásával, valamint a potenciális tartalékok mozgósításával az egész újratermelési folyamatban. A negyedik ötéves terv javaslatának jelentős vonása — a konszolidációs jelleg. Emellett koncepciója szervesen az eddigi fejlődésből indul kl, továbbfejleszti az alapvető népgazdasági viszonyok egyensúlyának megújítási folyamatát és intenzív, dinamikus fejlődést diktál. Ezzel az irányzatával összhangban a negyedik ötéves terv javaslata feltételezi, hogy az ij>ari termelés Csehszlovákiában 31—32 százalékkal, Szlovákiában pedig 58—59 százalékkal emelkedik. Ez jóval gyorsabb ütem, mint az előző ötéves terv időszakában volt, amikor is Szlovákia ipari termelése 44 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés Szlovákiában mintegy 23—24 százalékkal emelkedik. A beruházások teljes terjedelme az 1961—1965. évekhez mérten mintegy 26 százalékkal bővül. Emellett kibővül az Ipar termelési-műszaki alapja, mivel a fő ágazatok állóalapjai mintegy 55 százalékkal gyarapodnak — országos viszonylatban 29 százalékkal. A rendelkezésre álló eszközök jelentós részét a mezőgazdaság fejlesztésére, az iskolaügy, az egészségügy és a közlekedés problémáinak megoldására fordítják. A közlekedésre fordított eszközöket elsősorban a vasúti közlekedés korszerűsítésére használjuk fel. Villamosítják a Breclav—Štúrovo fővonalat — az Érsekújvárból Komáromba vezető elágazással — s megkezdik a Bratislava— Púchov vonal villamosítását is. Ezenfelül sor kerül a Diesel-vontatás nagyarányú bevezetésére is. Ezáltal 1970-ig a gőzvontatás aránya 10 százalékra csökken. Folytatjuk a Bratislava, Košice, Štúrovo vasúti csomópontok kiépítését s megkezdtjük a žilinai rendező pályaudvar építését ls. A közúti közlekedés szakaszán a figyelem a kiválasztott úthálózat javítására összpontosul, továbbá az utazás gazdaságosságának és kulturáltságának emelésére. A negyedik ötéves terv javaslata tükrözi népgazdaságunk fejlődési lehetőségeinek mai értékelését. Mind ez ideig nem oldottak még meg néhány fontos problémát, kivált az utánpótlás előkészítése, a beruházások széthelyezése terén — főként 1968 és 1970 között továbbá néhány hazai nyersanyag, elsősorban a fa felhasználásának területén. A negyedik ötéves terv éveiben Szlovákiába összpontosul a tízenötéves utánpótlás országos növekedésének csaknem 60 százaléka. Ezért a Szlovák Nemzeti Tanács és az országos szervek igyekezete most e kérdések megoldására irányul. Legnagyobb problémákkal az ipari tanulók nevelésében találkozunk, mivel e téren nem rendelkezünk elegendő tanteremmel és lakáskapacitással. A kerületek közötti áthelyezésekkel kapcsolatos eddigi nehézségek és a nevelés problémái — eltekintve a szülői nevelés egyidejű hatásától — megkövetelik, hogy a nevelés feltételeit mindenekelőtt a lakóhely körzetében teremtsék meg, és az ipari tanulókat csak kitanulásuk után hagyjuk érvényesülni a munkaerők szabad mozgásának keretében. Ezért fontos, hogy a pártszervek és szervezetek gondosan ügyeljenek arra, hogy a vállalatok a nagy fokú hatékonyság elveinek betartása mellett Is megfelelő feltételeket teremtsenek az új munkaerők felkészítésére. Hisz éppen az új szakképzett munkaerők lesznek döntő tényezők társadalmunk fejlődésében a tudományosműszaki forradalom időszakában. Ezzel összefüggésben sürgősen előtérbe kerül a szlovákiai iskolaügy fejlődése ls. Az iskolaügy céljaira az ideiglenes felmérések szerint mintegy 2,6 milliárd koronát tervezünk. Ez lehetővé teszi, hogy teljesen felszámoljuk a háromműszakos oktatást, pótoljuk azokat az Iskolákat, amelyek használhatatlan állapotban vannak s az iskolákban a többműszakos tanítást az eddigi 26 százalékról 23 százalékra csökkentsük. Természetes, hogy ez a megoldás sem elégséges és sok gyermek továbbra is műszakokban fog iskolába járni. Ezért azzal összefüggésben, milyen új források állnak majd rendelkezésünkre népgazdaságunkban, a fentebbi probléma megoldására újabb eszközöket kell majd keresnünk. El kell azonban gondolkodnunk azon a tényen Is, hogy minden évben jelentős eszközök maradnak kihasználatlanul. Az iskolaépítés az elmúlt évben is 30 millió koronával maradt el s a hiány ebben az évben is mintegy 15— 20 millió korona lesz. A fejlődés így tovább nem haladhat. A kerületi és járási nemzeti bizottságokon fokoznunk kell a dolgozók felelősségét abban az irányban, hogy megteremtsék a helyzet javításának szervezési és anyagi feltételeit. A másik probléma a beruházások széthelyezése — főként 1968—1970 között — s ezzel az 1970 utáni fejlődés feltételeinek megteremtése. A szlovákiai beruházások aránylag*gyors fejlődése sem teremt megfelelő feltételeket — kivált a feldolgozó iparban — a munkaerőforrások kihasználásra. A következő években Szlovákia a munkaerőforrás országos növekedéséből több mint 50 százalékban veszi ki részét, emellett az 1968—70 közötti ország JS ipari beruházásokból mintegy 30 százalékban részesül. Ezért a kormány a negyedik ötéves terv alapelveinek jóváhagyása során megbízást adott arra, hogy ellenőrizzék nagyobb számú beruházási akció áthelyezésének lehetőségét a cseh országrészekből Szlováklába. Főként olyan akciókról van szó, melyeknek építése, az általános érvénvű gazdasági feltételek tiszteletben tartásával 1968—70 között veszi kezdetét. Az utóbbi hónapokban sikerült részleges megoldást elérnünk: ez év júliusában a kormány úgy határozott, hogy emeli az alaplrányokban tett országos beruházásokat a vegyiparban és a közszükségleti iparban. Ennek az emelésnek a keretében számolnak azzal, hogy újabb építkezéseket kezdenek Szlovákiában, illetve a már folyó építkezéseket meggyorsítják, így például a polipropilén termelését a Slovnaftban, a polipropilén-rostok termelését a Dimitrov üzemben, továbbá a csomagolástechnikai és papírgyár építését Harmanecen. Jelenleg még további lehetőségeket is mérlegelnek. Az új irányítási rendszerben emelkedik a vállalatok befolyása az új építésekről való döntésben. Ennek a ténynek azt kellene eredményeznie, hogy nemcsak a központból érkező megoldásokra fogunk várni, hanem nagyobb kezdeményezést fejtünk ki a vállalatfejlesztés koncepcióinak kidolgozása terén, ami aztán az egész népgazdaság szempontjából nagy hatékonyságú vállalatok építésének konkrét javaslataiban csúcsosodnak kl. A harmadik probléma Szlovákia természeti kincseinek kiaknázása. Ezen a téren külön fel kell hívnunk a figyelmet a faanyag jobb kihasználása problémájának megoldására. Ez Szlovákia nagy fontosságú nyersanyagainak egyike. A fafeldolgozó ipar azon ágazatok közé tartozik, amelyeket az elmúlt években elhanyagoltunk, ennek következtében műszaki elmaradásra és elégtelen tájékozódásra került sor a hulladék és a kevésbé értékes faanyagok felhasználásának terén. Az eddigi megfontolások szerint 1966 v-1970 között azzal számolunk, hogy az ötéves terv vége felé több jelentős üze„ met létesítünk a vegyi- és cellulóziparban. A lombos fák jobb felhasználásáhoi fog hozzájárulni a bükkfa feldolgozására építendő cellulózgyár Zilinán, továbbá a štúrovói üzem építésének második szakasza, ahol 120 000 tonna félkész cellulózt fognak termelni lombot, puhafából, s ezt tovább értékesítik a jjapír és papírlemez gyártására. Szó van továbbá a pezinoki fafeldolgozó kombinát fűrészkapacitásának kihasználásáról s a konstrukciós deszkagyártásnáfl a lombos faanyag felhasználásáról a Kis-Kárpátok körzetében. A végeredmény fokának emelésére a faanyag feldolgozása terén nagy jelentősége lesz a harmaneci papírgyár felépítésének, a smrečinai és bučinai üzem építésének, amely konstrukciói deszkákat fog gyártani és feldolgozni, továbbá hat bútorij>ari üzem korszerűsítésének és kibővítésének is. Ugyancsak jelentős eszközökkel számolunk az elavult gépi berendezések pótlásár* a ružomberoki új cellulózgyárban, s emellett megoldjuk a takarmányfehérjék termelésének kérdését is. A negyedik ötéves terv javaslatában — az országos koncepcióval összhangban — számítunk a szlovákiai gazdaság strukturális változásainak folyamatos megalapozásával. Az építőmunka eddigi irányzata következtében a vegyipar és a kohászati ipar súlyának fokozása várható. Ezeknek a termelési ágaknak a fejlődése emellett a modern közgazdaság progresszív irányában fog haladni; mindenekelőtt kibővül a lemezgyártás, a kőolaj feldolgozása, továbbá az ipari trágyák, a műszálak és a műanyagok termelése. Ez megteremti a feldolgozó ipar gyorsabb fejlődésének feltételeit. Az új építési tevékenység súlypontja a vegyiparba s részben a feldolgozó iparágakba tolódik át. A gépiparban, a közszükségleti iparban, de főleg az élelmiszeriparban fokozatosan megkezdjük az elavult üzemek újjáépítését és korszerűsítését. Fokozatosan megváltozik a tüzelőanyag- és energetikai bázis; a folyékony és gáznemű tüzelőanyagok jobb minőségű forrásainak részesedése a mai 14 százalékról 1970ben 27 százalékra fokozódik. A társadalom fejlődésének terve, különösen a gazdaság minőségi megváltozása következtében új szerepet kap a tudományos-műszaki fejlődés terén. A tudománynak és technikának a jövő években a fejlődés döntő tényezőjévé kell válnia. A tudományos-műszaki fejlődés terveinek megvalósítása során lényegesen növekszik Szlovákiában is a tudomány és a kutatás szerepe, különösen azokban a gazdasági ágakban, amelyek fejlett termelési-műszaki bázissal rendelkeznek. Első helyre kerül a népgazdaság kemizálása terén történő kutatás, vagyis a kőolaj petrokémiai feldolgozásával, a földgáz kémiai feldolgozásával, továbbá a műszálak és a mezőgazdaság számára szolgáló vegyszerek fejlesztésével összefüggő problémák megoldása. Országos jelentőségű fontos feladatokat kap Szlovákiában a faipari kutatás. Az egyik legfontosabb feladat itt a vékony szerkezetű falemezek termelésére szolgáló technológia és gépi berendezés megoldása. A világ gépipari termelésében egyrö jobban érvényesül a hegesztés technológiája. Az új hegesztési módszerek megoldásából és gyakorlati érvényesítésükből nagymértékben kiveszi majd a részét a Hegesztési Kutató Intézet; A gépipari kutatás továbbra is a korszerű orvosi műszerek kifejlesztésére, a szerelési munkák gépesítésére éá automatizálására, a vákuumtechnika problémáinak megoldására, az elektrotechnika, a távközlési és szállítóeszközök, a nyersolajmotorok stb. időszerű kérdéseinek megoldására fordítja fö gondját. A mezőgazdasági kutatásnak elsősorban a fejőstehenek gazdaságos tenyésztését, az öntözött földek ésszerű kihasználását, a hegyi és hegyaljai területek gazdálkodási rendszerét s až erdőgazdaság egyes feladatait kell megoldania. A dunai erőművek feltételezett építése Igényes feladatokat támaszt az egyes építkezési akciók komplex megoldásával és a környező területek átvizsgálásával szemben. Az 1966—1970. években a tudományra és a kutatásra fordított kiadások részesedése a nemzeti jövedelemből mintegy 3,5 százalék körüli lesz, ami megközelíti azt a részesedést, amelyet a fejlett ipari országokban erre a célra fordítanak. A következő években népgazdaságunk fejlesztésének szerves részét fogja képezni a kevésbé fejlett országré(Folytarás ax S. oldalon) 1966. X. 1.