Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-28 / 298. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• U I Ml K Jelenőt a Tom Jones ctmfi szélesvásznú színei angol filmből, melynek története a tizennyol­cadik században játszódik. •••••••••••••••••••••a TOM JONES Tony Richardson angol rendező Henry Fielding Tom Jones címö klasszikus regé­nyét 1963-ban fil­mesítette meg, mes­terien. Szellemes, szórakoztató for­mában, a művészi film nyelvén mesé­li el a XV1I1. szá­zad derekán leját­szódó szövevényes történetet a talált gyermekről. A film kvalitásaira jellem­ző, hogy 1963-ban egyszerre négy tüntették ki: a legjobb pro­dukció, a legjobb rendezés (Tony Richardson), a leg­jobb forgatókönyv f John Os­born) és a legjobb ze­ne f John Addison] díját kapta. Amerikában az év legjobb tíz filmalkotása közül ez a mű került az első helyre. Ezenkí­vül 1964-ben a címszereplő Al­bert Finney, a velencei nem­zetközi filmfesztiválon a leg­jobb férfialakítás díját a Volpi­poharat nyerte el. Ugyanabban az esztendőben a filmet San Sebastianban a XII. nemzetkö­zi filmfesztivál rendező bizott­ságának dijára érdemesítették. A hazai közönség számára sem teljesen ismeretlen ez a mű, miután 1964 októberében az angol film hetében már be­mutatták riť'1-V az idei dol­Oszkár-ral A cherbourgi esernyő című színes, cia tilm szerelmespárja. gozók filmfesztiváljának nyári szakaszában is műsoron szere­pelt, s egyöntetű sikert aratott. Az Egy csepp méz és a hosszú távfutó magányossága — mind­kettő kiemelkedő nemzetközi si­ker volt — rendezője ismét be­bizonyította átlagon felüli te­hetségét, rátermettségét, mér­téktartó, igényes kifejező kész­ségét. A Tom Jones olyan film­alkotás, amely kellemes szóra­kozást nyújt a nézők túlnyomó többségének, s ebben nemcsak az érdekes meseszövés, a szí­nes, látványos képek, hanem a céltudatos rendezés és a remek színészi játék is részes. A GYILKOS LEPLEZI ARCAT Talán még emlékeznek rá az olvasók, hogy 1964-ben hazánk­ban a legnagyobb látogatottság­nak örvendő cseh film Petr Schulhoff és az azóta elhúnyt Ľubomír Možný Félelem című bűnügyi története volt. A gyilkos leplezi arcát című film ugyancsak Ľubomír Možný forgatókönyve — melyet korai halála miatt már be sem tudott fejezni — alapján Petr Schul­hoff rendezésében készült. Ru­dolf HruSinský ismét az idő­sebb, nyugodtabb, tapasztaltabb bűnügyi nyomozót alakítja, Radislao Brzobohatý pedig a fiatalabbat. Ezúttal háromszoros kéj­gyilkosság tettese után kutatnak. Helyzetük nem könnyű, mert a fa­luban többen gya­núba foghatók, még a község bolondja, Michal is. De mi­előtt őt megpróbál­nák szóra bírní, va­laki örökre elhall­gattatja. Véletlen baleset, vagy a gyilkos lépett köz­be? S a két detektív tovább gobolyítja a szálakat, gondosan ügyelve rá, hogy a legkisebb jelenség se kerülje el figyelmüket. Végül is sikerül leleplezniük a tettest és a falut megszabadítják a félelem és a szorongás ráterpeszkedő nyo­masztó érzésétől. A CHERBOURGI ESERNYŐ Kedves, színes, zenés komé­dia, Jacques Démy alkotása, amelyet jól sikerült kísérletnek ls nevezhetnénk. A film koreog­ráfiai és zenei megoldása — még a film-opera enlevezés is ráillik, mert a párbeszédeket is éneklik a szereplők — eredeti, bár a történet maga egy kissé melodrámai. A „Cherbourgi esernyő" cég­tábla alatt a 17 éves bájos, tö­rékeny Geneviéve özvegy édes­anyja üzlete húzódik meg. A kislány a 20 éves Guy-ba szerelmes, együtt álmodoznak a boldogságról, a házasságról. A lány anyja józan szóval figyelmezteti őket az élet realitására, s azt köti ki, vár­janak a házasság­gal, amíg a fiú le­szolgálja a katona­időt. Ha akkor még mindig szeret­ni fogják egymást, nem támaszt aka­dályt házasságuk elé. A két szerel­mes elbúcsúzik, Guy Algériába megy. Ám a búcsú nem marad követ­kezmények nélkül, s a lány az első kínálkozó alkalmat megra­gadva, Guy gyermekével a szí­ve alatt férjhez megy Párizsba. Ezzel a két fiatal útja végérvé­nyesen kettéágazik. Amikor leg­közelebb néhány év múltán ta­lálkoznak, már közömbös ide­genként mennek el egymás mellett. PÉNZ ÉS A BALSZERENCSE Jó ízléssel és humorérzékkel készült Pierre Grimblat francia rendező bűnügyi komédiája, amely meggyőzően ábrázolja a párizsi bűnözők világát. Figye­lemre méltó az egyre népsze­rűbb Jean-Claud Brialy alakítá­sa, aki ebben a filmben Marcel Riviéret, az elegáns, nagystílű párizsi gangsztert személyesíti meg. Persze, a legrafináltabb gangszter is kerülhet egyszer kényelmetlen helyzetbe, sőt az is előfordulhat, hogy az idegei váratlanul felmondják a szolgá­latot. Ennek azonban ára van ... Aki szereti az izgalmas helyzeteket, a gazdag fantáziá­val irányított eseménypergetést, Jól fog szórakozni. S. K. zenés tran­Egy millióval is érheti balszerencse az embert. A Pénz és balszerencse című francia bünögyi komédia egy kockája. Időszerű közgazdasági kérdések Mire jó a verseny a kereskedelemben? X NÉPGAZDASÁG űj Irányí­tási rendszerének alapgondola­ta a vállalati és a társadalmi érdekek összhangjának biztosí­tása, vagyis a termelő vállala­tok közvetlen ráutaltsága a fo­gyasztói igények kielégítésére. Az irányítás eddigi rendszerére az volt a jellemző, hogy a köz­ponti szervek a legapróbb rész­letekig meghatározták a kötele­ző tervleladatokat, ami nem adott elég teret a kereskedelmi vállalatok kezdeményezésének. Központilag határozták meg a vállalatoknak az áruszállítást, a szükségletek megfelelő mérle­gelése nélkül. A piaci helyzet alakulására kedvezőtlenül ha­tott, hogy a fogyasztói keres­let gyakran kielégítetlen ma­radt. A kereskedelemnek nem állt módjában, hogy érvényesít­hesse igényelt a termeléssel szemben. Ezért minden intézkedésnek az a célja, hogy maximális ru­galmasságot érjünk el, aminek a fogyasztók igényeihez való gyors alkalmazkodásban kell megnyilvánulnia. Ez a közpon­tilag meghatározott feladatok számának lényeges csökkenté­sét, a vállalatok döntési szabad­ságát, a szállító szabad meg­választását, a rugalmas ár- és bérpolitika érvényesítését teszi szükségessé, s azt, hogy meg­szűnjenek az adminisztratív beavatkozások a szállítói—átve­vői kapcsolatokban. így lehető­ség nyílik arra, hogy a túlkíná­lat és a gazdasági versengés megteremtésével a kereskede­lem megszilárdítsa helyzetét. NAGYON FONTOS AZ AZ ELV, hogy a kereskedelmi vállalatok szabadon választhassák meg szállítóikat. A kereskedelmi vál­lalat, mint vásárló, azt a ter­melő vállalatot választhassa szállítójának, amely jobb ter­mékeket gyárt és gyorsabban reagál a piac követelményeire, szükségleteire. Ez feltételeket teremt a szállítók gazdasági versengésére és lehetővé válik a fogyasztók jobb kielégítése. A szállítók versenyezzenek egy­mással a fogyasztó Igényeinek kielégítéséért. A kiskereskede­lem is válogathasson aközött, hogy a nagykereskedelemtől, az iparvállalattól (vállalatoktól) rendel-e, vagy például a kül­kereskedelemtől. A lényeges az, hogy a vásárló több forrás kö­zött válogathasson, attól ve­gyen, aki neki olcsóbban, ked­vezőbb feltételek mellett szállít. A piacon az eladók versenyez­zenek a megrendelésekért. Ma piacunkon a választék és a minőség elsőrendű kérdés, tehát a fogyasztó csak akkor legyen hajlandó vásárolni ,ha az áru, amit meg akar venni, megfelel igényeinek. Arra kell törekedni tehát, hogy az ipar­vállalat csak azt gyárthassa, amit különböző — esetleg egy­mással versenyző — kereske­delmi szervezetek tőle megren­delnek. Mivel a versengés fokozására történő intézkedések a terme­lésben csak lassan fognak meg­honosodni, a legközelebbi idő­szakban jelentős konkurrencia­elemnek kell tekintenünk az árubehozatalt. A behozatal fo­kozása fontos ösztönző a válasz­ték bővítésére, a hazai áru mi­nőségének és csomagolásának javítására. A szabadabb beho­zatali lehetőségek a monopol­helyzet elleni védekezés legha­tékonyabb eszközei. AZ ÁLLAMI TERMELÉS MO­NOPÓLIUMÁNAK ellensúlyozá­saként a kereskedelmi vállala­tok nagyobb mértékben Igény­be veszik a helyi ipar és a szö­vetkezeti ipar áruszállításait is. Ez hozzásegít a választék bőví­téséhez, a lakosság szükségle­teinek jobb összhangba hozásá­hoz, az árukínálat növeléséhez és a termelő vállalatok közötti egészséges verseny kialakításá­hoz. A verseny azonban nem kor­látozódhat csak a termelésre és a behozatalra. A kereskedelem szolgáltatásainak állandó javí­tása és az eladás kultúrájának emelése érdekében feltételeket kell teremteni a kereskedelmi vállalatok közötti verseny lét­rehozására is. A kereskedelmi szervezetek, vállalatok és üzle­tek közötti versenyre gondo­lunk. így például versenyez­hetnek egymással nagyobb áru­választék bemutatásával az egyes boltok, a kiskereskedel­Hogyan alakul a KGST és a Közös Piac országai közötti gazdasági verseny? AZ UTÖBBI TlZ ÉVBEN az európai tőkésországok gazda­sága 1,5—2,5-ször gyorsabban fejlődött, mint az Egyesült Álla­mok, Anglia és Kanada gazda­sága. A Közös Piac részaránya a tőkésországok ipari termelé­sében 1963-ban 20,15 százalék­ra emelkedett, míg az Egyesült Államok részaránya 45 száza­lékra csökkent. A KGST-orszá­gokra, amelyekben a világ la­kosságának valamivel több mint 10 százaléka él, 1963-ban a vi­lág ipari termelésének 31 szá­zaléka jutott (1950-ben még csak 17,6 százaléka). A világ ipari termelése 1950 —1961 között megkétszerező, dött, de a KGST-országokban ez idő alatt a termelés háromszo­rosára növekedett. A világter­melés ebben az időszakban évente 5,7 százalékkal emelke­dett, a KGST-országokban azonban 11,7 százalékkal. A vil­lamosenergia-termelés 1950— 1963 között a keleteurópai or­szágokban 4,1-szeresére emel­kedett, a Közös Piac országai­ban, 2,7-szeresére. 1950-ben a KGST-országok ipari termelése 1,5-szer volt nagyobb, mint a Közös Piac országaié, de 1965­ben már 2,2-szer. A MŰSZAKI FEJLŐDÉST meg­határozó iparágakban is a ter­melésnövekedés a KGST-orszá­gokban gyorsabb ütemű, mint a Közös Piac országaiban. 1950 —1962 között például a vegy­ipari termelés Olaszországban 4,3-szeresére emelkedett, Fran­ciaországban 2,9, az NSZK-ban 3,8, Lengyelországban 6,8-szoro­sára, Csehszlovákiában 5,3, Ma­gyarországon 6,1, Romániában 10,4 és Bulgáriában 11,5-szörö­sére. A KGST-országok az utóbbi években jelentősen megközelí­tették a Közös Piac országait a vezető ipari ágazatok részará­nyában. 1962-ben a vegyiparra az NSZK-ban az ipairi terme­lésnek 8,8 százaléka jutott, Olaszországban 12,2, Magyaror­szágon 8,6, Lengyelországban 7,2, Romániában 6,8 és az NDK­ban 15,4 százaléka. AZ IPARI MUNKATERMELÉ­KENYSÉG színvonalában a KGST-országok még nemrég is A zöldség, a gyümölcs és a burgonya ára augusztusban A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCS­ÁRAK nagyban függnek a ter­melési feltételektől és a ter­méstől, s ezért évről-évre inga­doznak. Az idei nyár kedvezett, a termés átlagon felüli volt, ami kihatott az árakra is: jóval alacsonyabb szinten mozognak, mint tavaly. A zöldség augusztusban átlag­ban 31 százalékkal volt olcsóbb, mint tavaly ebben a hónapban. Figyelembe kell venni azonban, hogy a tavalyi év a vegetáció szempontjából nem kedvezett, s Így az árak nagyon magasak voltak. Ezért más évekhez vi­szonyítva az idei árak nem na­gyon alacsonyak. Az 1961-es szinthez mérten (ezt az évet átlagosnak tekinthetjük) idén augusztusban a zöldség ára 8 százalékkal, a burgonyáé 5 szá­zalékkal volt magasabb. A gyü­mölcs ára (kiírté és alma] az 1961—1965 közötti évekhez vi­szonyítva az idén volt a leg­alacsonyabb ebben a hónapban. Tavalyhoz képest nagyon ol­csó volt augusztusban az ubor­ka és a körte. Egyébként min­den fajta zöldség és gyümölcs olcsóbb volt, kivéve a hagymát, a zellert, és a paradicsomot. mi értékesítő szervezetek (kis­kereskedelmi vállaltat, áruház, szövetkezet, maszek). Ugyanis nemcsak az ipar, hanem a ke­reskedejem monopolhelyzetével ls kell számolnunk. Ezért a ter­melő üzemek közvetlenül a kis­kereskedelemnek is eladhatják termékeiket. A jövőben gyengíteni kíván­juk a vásárlás és az eladás mo­nopóliumát. Párhuzamos üzlet­hálózati rendszer kialakítására kerül sor. Az áruházak például már ma is elég jelentős kon­kurrencia-elemet képeznek. De az eladás egyéb formáinak ki­szélesítésére is gondolunk (cso­magküldő kereskedelem, eladás kereskedelmi ügynökök által, a szabad piac kiszélesítése stb.). JELENTŐS SZEREPET KAP a kereskedelemben érvényesíten­dő verseny kialakításában az iparvállalatok üzlethálózata. Ezt a jövőben kl kell szélesíteni, ami jelentősen hozzájárulhat mind a kiskereskedelmi üzlet­hálózat bővítéséhez, mind a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Ahol több termelő állít elő azonos cikkeket, mert ez gazdaságos is, ott megengedhető, hogy az Ipar kereskedjen. Ahol mono­poltermelő van, ott a kereske­delemnek kell diktálni, bele­szólni a gyártmányfejlesztésbe, a termékekkel szemben támasz­tott, minőségi követelmények kialakításába. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem közötti versengé­si feltételek javítása érdekében eltávolítjuk azt a megkötöttsé­get, ami e két rendszer műkö­dési körének meghatározásából eredt. Szövetkezeti üzleteket városokban is létesítünk. Végezetül le kell szögeznünk, hogy a kereskedelem munkájá­nak javítása érdekében a ter­melő vállalatokat olyan gazda­sági helyzetbe kell hoznunk, hogy teljes figyelmüket a ter­melés céljának, a megrendelő igényeinek — a fizetőképes szükséglet, a kereslet tényle­ges kielégítésének — szentel­jék. - MARTA KULCÁKOVÁ kandidátus jelentősen lemaradtak a Közös Piac országaitól. Az utóbbi 10 évben a munkatermelékenység az NSZK iparában évente átlag­ban 5,3 százalékkal emelkedett, Olaszországban 4,5, de Lengyel­országban 8,2, Romániában 7,9, Bulgáriában 6,2 és az NDK-ban 6,7 százalékkal. A KGST-országok fokozatosan túlszárnyalják a Közös Piac országait az egy főre jutó főbb termékek gyártásában. Az egy főre jutó villamosenergia-terme­lésben 1950-ben még Belgium és az NSZK volt az első ós a harmadik helyen Európában, ma az NDK és Csehszlovákia van. A kőszéntermelésben az első három helyet az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország foglalja el, a cementgyártásban Csehszlovákia a harmadik hely­ről a másodikra lépett stb. TÖBB FAJTA IPARI TERMÉK gyártásában (műszál, műanyag, műtrágya) a KGST-országok még nem érték el a Közös Piac országainak színvonalát. 1980­ban a KGST-országokban az egy főre jutó acélgyártás eléri a 800 kilogrammot (1962-ben 312 kilogramm volt), az elektromos energia termelése a 8500 kilo­wattot (1962. — 1570 kilowatt volt). 1965 áprilisától a zöldség- és gyümölcsárakat a szabad árak és a limitált árak kategóriájá­ba sorolták, tehát sem az ál­lami, sem a szövetkezeti keres­kedelemben nem egységesek. Kerületek szerint az átlagos árak elég nagy eltéréseket mu­tatnak. 1966 AUGUSZTUSÁBAN a zöldség- és gyümölcsárak a kö­zép-csehországi kerületben vol­tak a legalacsonyabbak (a zöld­ság ára 4,3, a gyümölcs ára 15,5 százalékkal süllyedt az or­szágos szint alá), a legmaga­sabbak pedig a közép-szlovákiai kerületben (a zöldség ára 4,5 a gyümölcs ára 11 százalékkal haladta meg az országos szin­tet). 1966. X. 28. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom