Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-27 / 297. szám, csütörtök

Traktor a felhőkben ŰSZI HALDOKLÁSÁBAN IS szemet gyönyörködtető a liptói táj. Talán azért, mert a völgyek és a lankák rozsdabarnás egyhangúságát a szüntelenül susogó, kikeleti üdeségű örökzöld fenyők felhőkbe nyúló rengetege koszorúzza? Lehet. Az ország déli részéből idevetődő ember minden érzékszervével magába issza ezt a költök által is annyiszor megénekelt tájat. Ezért is rezzentem össze kollégám váratlan kérdésére. — Láttál-e már traktort a felhőkben? Furcsán nézhettem rá, mert megismételte a kérdést. — Nem tréEálok — mondotta — nemsokára igazi felhőkben igazi traktorral találkozunk. Majd meglátod. — Akkor majd meg, szóltam egykedvűen, mert másutt jártak a gondolataim. — Várjanak még egy fél órácskát, hátha kisüt a nap. Aztán indulhatunk — magyarázkodott a szövetkezet elnöke. Barátom — a felbők, meg a traktor miatt — azonban egyre nógatta az elnököt, hogy ő éppenséggel most, mielőbb indulni akar. A hybei szövetkezet termetes elnöke nem vitatkozott tovább, csak kl-kinézett az ablakon és még jó félóráig mindig talált magának valamilyen halaszthatatlanul sürgős munkát. Amikor azonban a nap elkergette a reggeli felhőrajokat a liptói égboltról, egy szeriben elfogyott a sok sürgős munka, indulhattunk. Utunk mentén már nem susogtak a fenyvesek, csermely sem csevegett sehol a közelben. Lassan már sárguló rétek és legelök, itt-ott barna szántások fürödtek az októberi napfényben. |§ Talán húsz perc telhetett el, az elnök II álljt parancsolt. Kiszálltunk, mert a sze- D

a„iei Melich a hybei EFSZ mélygépkocsi nem is elnöke mehetett tovább. — Itt a mi átszállónk — jegyezte meg vezetőnk. — És mire szállunk át? — kérdezte egyikünk. — Itt, barátaim, felkapunk az apostolok lovára. MÉGSEM FOLYTATTUK MINDJÁRT az utat, mert nz elnök bejelentette: — Gondolom, hogy útravalóul jó lesz egy kis előzetes. Mert ha már a határt járjuk... Hát igen, előbb illő volt megtudni, hogy a Liptovský Mikuláš-i járásban levő szövetkezet 2700 hektáron gazdálkodik. Illetve — a pontosság kedvéért — ennyi a mezőgazdasági földterülete. A hybei határból 450 hektár még az egyéni gazdálkodók kezében van. A szövetkezet 2700 hektárából alig hat és félszáz hektár a szántó. Ebben már az a 100 hektár is benne van, amelyet a közelmúltban rétből müveitek át szántófölddé. 1460 hektár legelőjük van, megközelítőleg 600 hektár a rét. Tipikus liptói szövetkezet. Még abban is tipikus, hogy 20 évvel ezelőtt Hybe parasztjai — éppen úgy, mint a járás többi falujában — csaknem kétszer annyi földet szántottak fel, mint jelenleg a szövetkezet traktorosai. A nehezebben művelhető szántóföld bizonyos részén már a kötelező beadás idején abbahagyták a talajművelést. Majd a szövetkezet. De lovakkal nem szánthatott, a traktorral nem lehetett, és felére apadt a határban a szántóföld. Hogy azon a 640 hektárnyi szántóföldön mit termelnek? Amit a 600—1000 méter tengerszint feletti magasság, a talaj és természetesen az itteni éghajlat megenged. A szántóföld 13,4 százalékán burgonyát, és nem is rossz eredménnyel. Az idén is 150 mázsán felül volt az átlagos hektárhozam. Megterem itt a len, a zab, de vetnek árpát ós búzát is. S ami nálunk nagyon fontos, nagy fehérje-tartalmú takarmányokat a lehető legnagyobb területen igyekszenek termeszteni. AZ ISMERTETÉSBŐL arra következtethettünk, hogy ezek szerint a hybei szövetkezetben az állattenyésztés dominál. A továbbiakban azonban megtudtuk, hogy lényegében még csak fog dominálni. Jelenleg csupán 517 tehenet tartanak a szövetkezetben, bár a tehéntartás náluk nagyon is kifizetődő. — És a juhtenyésztés? — Ez már kérdés az elnök felé, és nem jogtalan, mert az ismertetésből ez eddig kimaradt. Az 1460 hektárnyi legelő nem kis része pedig itt, belátható közelségben terül el előttünk, jó legelő, nagyobb részén még most ls dús a harapnivaló. Éppen ezért meglepő az elnök válasza. — Nálunk a juhtenyésztés egyelőre nem jövedelmező. Mármint a szövetkezetben. Juhállományunk száma jelenleg csak 350. A tagok és az egyéni gazdák ennél sokkal többet tartanak. Kérdezés nélkül is értette az elnök, hogy itt válaszolni kell a miértre. Itt, a hegyvidéki gazdaságban — sok hátráltató tényező következtében — nem alakulhatott ki ökonómiai szempontból is elfogadható nagyüzemi termelés. Aki ittmaradt a mezőgazdaságban, az is inkább csak bal kézzel nyúlt a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztéséhez. Lényegében csak két éve kezdődött el az a folyamat, hogy itt, a hegyvidéki területen is nagyüzemi alapokra kell építeni a termelést. A tönkrement rétek és legelők alig 30— 50 mázsa zöldtakarmányt termettek. Zöld és nem száraz állapotban. S a gépi kaszálásra alkalmatlan rétekről még azt a kevés füvet sem tudták betakarítani. Márpedig az állattartáshoz nem elég a legelő, téli takarmány is kell. Takarmány híján a meglevő tehénállomány hasznossága Inkább ne nevezzük hasznosságnak. Az évi tejhozam tehenenként 1300—1400 liter volt. Alig két kiló gyapjút nyírtak egy-egy juhról stb., stb. Mire lett volna jó ilyen körülmények között az állatállomány számszerű növelése? Nem állíthatom, hogy a sok adat ismertetése nagyon fellelkesített bennünket. Ebben talán az is közrejátszott, hogy a kora reggel, meg a 700 méter tengerszint feletti magasság étvágyfokozó levegője következtében egyre gyakrabban és eltitkolhatatlanabb módon jelentkezett a gyomrunk. No meg mit titkoljam? Tudtuk, hogy az út végén birkagulyás vár. — Hát akkor indulhatunk? — ezzel a kérdéssel szakította félbe a gazdálkodás adatainak ismertetését az elnök. — Aztán messze van-e még az a szállás? — Ä, dehogy, csak 300 méterrel feljebb... Nagyon megnyugtató lett volna a válasz, ha közben nem bújkál hamiskás mosoly az elnök arcredői között. Jó félóra múlva (800 méter magasságban) azzal a zabfölddel ismerkedtünk, amely 21 mázsás hektárhozamot adott. Közvetlen szomszédságában az a rét, amelyik két évvel ezelőtt 16 mázsa szénát termett. Azóta rekultiválták, bevetették fűmaggal. Az idén 79 mázsa széna termett itt egy-egy hektáron. MÁR ELMŰLT DÉL, amikor az ezredik méter felé kapaszkodtunk. Jobbra tőlünk csenevész bokrokkal benőtt, átmüvelésre váró párszáz hektáros terület. A tetőn előttünk negyven hektárnyi lapos, szintén rekultiválásra vár. Balra egy jókora területen még zöldell a tavasszal vetett fű. Tehenek legelnek rajta. Azon túl a szállás, ezt már korábban elárulták. Rövidítenénk az utat, de az agronómus ránk szól. •— Ne arra, kérem. Ott a lápos részen elsülylyednek. Láp a hegyoldalban? Hiszi a piszi... Csak aztán, amikor megmagyarázzák, hogy a fenti láposon összegyülemlett víz gyakran éppen a legmeredekebb parton talál magának utat a felszínre. MILYEN VOLT a birkagulyás? Lehet, hogy az a 300 méteres út (700-tól 1000 méter magasságig) is megtette a magáét. Gyorsan fogyott a gulyás. Aztán még ahhoz is kedvet kapott a kollégám, hogy a szomszédos hegy oldalában talajlazító szántást végző traktort lefényképezze. Igaz, nem felhőben. Estébe hajlott az idő. Ott a tetőn még a nap sütött, a traktor is fényben fürdött. A bundás felhőfoszlányok mélyen alattunk úsztak. HARASZTI GYULA > Ne várja meg a telet... ne hagyja magát meglepni! Most van az alkalmas időpont! A télisporthoz szükséges felszerelést nyugodtan megvásárolhatja a gazdag választékkal rendelkező SPORTCIKKEK (SPORTOVNI POTREBY) szaküzleteiben. üf-658 A konzervgyárak értesitik a fogyasztókat, hogy üzemeik elegendő mennyiségű savanyú káposztát készítenek és igy a fogyasztók már most hozzájuthatnak kedvelt ételeikhez, mint például a sült disznóhús káposztával, sült kacsa vagy liba káposztával. A savanyú káposzta egyébként — különösen nyers állapotban — más ételek mellé is tálalható, mint kiváló körítés. Tisztelt fogyasztók, kérjék és vásárolják a savanyú káposztát! Gazdagítják asztalukat és biztosítják a szervezet C-vitamin szükségletét. ÜFlS7

0 Mezőgazdasági dolgozók! Minden visszamaradt zöldpaprikát felvásárolnak a konzervgyárak! Az eladásra kínált mennyiséget a következő telefonszámon kell bejelenteni: Bratislava 469-44, vagy 488-41, 779-es mellékvonal SZESZFŐZDÉK ÉS KONZERVGYÁRAK SZAKIGAZGATÓSÁGA (LIEHOVARY A KONZERVÁRNE ODBOROVÉ RIADITEĽSTVO) BRATISLAVA ŰF-676 f~\él van. Elcsendesült az t-* egyébként kora reggeltől késő estig zajos szövetkezeti iroda. Nem állnak az emeletes épület előtt a motorkerékpárok sem. Ebédelni mentek az emberek. Mégis benyitok. Üres a lépcsőház. Valahonnan írógépkattogás hallatszik. Szorgalmas ember ülhet a gép előtt, ha ebéd helyett is dolgozik. Találgatásaimat az egyik irodában ülő szőke hajú fiatalember fejti meg. Ö nem helybeli. Naponta jár Marcellházáról ide. — Nemcsak Búcsra járok. Hét szövetkezet van a körzetemben. Ma itt, holnap ott. Általában itt vagyok a legtöbbször. Tömösközi Szabolcs rejtélyes ember. Titokzatosan beszél a munkájáról. Valami különleges megbízatása lehet? — Az inszemináctós állomás komáromi központjában dolgozom. Hogy mi a feladatunk? Ml a különleges a mi munkánkban? Pontosabban, miért járom a szövetkezeteket? Töpreng. Látszik rajta, hogy nem kenyere a sok beszéd. Kétszer is meggondolja, míg kiejti a szót. — Röviden megmondom. Figyelem a szövetkezet állatállományát. Főképpen a fejősteheneket és a sertéseket. Sok dolgot kell nyilvántartanom. Az állatok származását, a teheneknél a tejhozamot, a sertéseknél a Kimondottan örül a sikernek. Nem hiába időzik a legszívesebben a búcsi szövetkezetben. — Megértő emberek a búcsiak. A szövetkezet vezetősége is erejéhez mérten segít munKülönleges megbízatás? hasznosságot, mennyi a szaporulat, a hízóknál pedig azt, mennyit szednek magukra egy kiló takarmányból. — Ehhez alapos nyilvántartás szükséges. — E nélkül bizony nehezen tudnék kimutatni valami kézenfekvő eredményt. / assan belejön a társalgásba. Elmondja, melyik szövetkezetben milyen eredményeket ért el. Búcson például már 200 szarvasmarha első fokú törzskönyvezett állományba számít. Járási átlagban 85 volt a legmagasabb pontszámú fószág. Pontozással határozzák meg az állat hova*artozását. A helybeli EFSZ-ben nem egy tehén száz pontot kapott. kámban. Igaz, nemcsak itt, hanem másutt is ráeszméltek: a mt munkánk sem szükséges rossz. A sok nyilvántartásnak is, ha ma nem, de holnap, holnapután meglesz a gyakorlati eredménye. egyetérthetünk vele. Egészséges, nagy hasznossági állatállományt tudományos módszerek nélkül aligha tudnánk beállítani. Kitartó, türelmes munka kell hozzá, ám a gyakorlatban bizonyít majd ez a fiatalember. — Nem mindig sikerül végrehajtani elgondolásaimat. Érzem a gyakorlat hiányát. Sebaj, évek folytán arra ts szert teszek. Az Iskolában többször hangoztatták tanítóim: „Nem szabad elcsüggedni a kezdeti sikertelenség láttán." Én gyakran gondolok erre, különösen, ha valami csalódás ér. — Mire gondol? — Hát ezúttal az iskola befejezése utáni nagy csalódásomra. — Talán nincs megelégedve önmagával, munkakörével? — Ezt nem mondanám. Szeretem a munkámat, szívesen dolgozom a mezőgazdaságban. Magam választottam ezt a szakmát. Meg egy kicsit a barátaim. Azok, akikben később csalódtam ... Szüleim mást akartak faragni belőlem. Apám református lelkész volt. Talán érthető ts, ellenezték, hogy fiuk „földtúró" legyen. De aztán, mivel vonzott a mezőgazdasági szakma (mert ma már szakma az ls, nem?), barátaim is nagy hatással voltak rám. A Komárom melletti Gadócon a mezőgazdasági technikumban szereztem szakérettségit. Nemsokára két évre bevonultam. Leszerelés után mehettem volna máshová, de hü maradtam a mezőgazdasághoz. Nem így barátaim. Többségük az Ipart választotta. A munka szeretete, a szakma becsülete sokkal erősebb volt a barátok csábításánál. Ö maradt. Pedig egyelőre elég nehéz körülmények között dolgozik. A késő őszi reggeleken nem kellemes motorkerékpározni. De 0 naponta megteszi az utat Marcellháza és körzete szövetkezetei között. Nem bánta meg, amit tett. Megbecsülik a munkáját. S milyen elégedett, amikor a rendes keresetét olykor prémium is tetézi. — Mennyit szokott kapni? — Attól függ, milyen eredményt tudok felmutatni. Lehet három, négy, sőt ötszáz korona is. Persze, ha a meghatározott munkák valamelyike hiányzik, oda a prémium. / Jfra benépesül az iroda. U Megfőtt az agronómus, a zootechnikus, jönnek a csoportvezetők. A szokásos délutáni értekezleten megbeszélik a további tennivalókat, majd intézkednek. Tömösközi Szabolcs papirost tesz a gépbe. Nyilvántartási adatok a tejhozamról, a malacszaporulatról. Kattog az írógép... Lehet, hogy hónap végén megint lesz prémium. MÉRY FERENC 1966. X. 27.