Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-25 / 295. szám, kedd

ľ Az Aula Regia új lak r • O I KÖDÖTPIPÁLÖ októberi reg­gelen rugaszkodik neki az su­tókár a Prága—Slapy műút be­tonszalagjának, s a Moldva partját figyelve félszemmel ro­bogunk az apollinaire-i őszi táj­ban. Elmarad Smtchov, elmarad a folyót büszkén átívelő „só­hajok hídja", elhagyjuk a chuchlei lóversenypálya bárso­nyos zöld szőnyegét... A ré­teken kikericsek virítanak ké­ken és lilán, fenn a magasban vadludak írják búcsúszózatu­kat a fodros felhőkre, az át­mentén pedig szelíd tekintetű tehenet legeltető lányka piros pulóvere idézi nosztalgikusán a nyár kioltott lángját. Még tíz perc, majd nyolc, aztán csak rövid három perc és máris Zbra­slav főterén vagyunk. A XII. század elején a ki­rályi alapító tiszteletére AULA REGlA-nak nevezték el a ko­lostort építői és első urai. Az­tán a homokórát a napóra vál­totta fel, a bencéseket a cisz­terciták, utánuk pedig német főnemesek, császárhű cseh be­amterek lettek a kolostor, il­letve a kastély urai. A XVIII. században ugyanis a megrongált kolostort pompás barokkastély­lyá alakították át. EZERKILENCSZÁZNEGYVEN­ÖT tavaszával új fejezet kez­dődik az ódon kastély történe­tében. Szerzetesek, főpapok, grófok, udvaroncok és szesz­gyáralapltó földbirtokosok jó­szágigazgatói után az Attla Re­gia rangos lakókat kapott. A legkiválóbb cseh szobrászok alkotásainak színe-javát helyez­te el a prágai Nemzeti Galéria igazgatósága ebben a gyönyörű kastélyban, amely hosszú év­századok után ismét joggal vi­selheti a „királyi terem" büsz­ke elnevezését. Tárt kapuval fogad a kastély kertje, s már az első pillanat­ban látom, ismerős és szeszé­lyes vendég járt előttem. Színes bohócsapkájában az Ösz lép­delt itt vidám kíséretével, s Pán sípszavának hallatára dúsan hullottak alá a bús, bibor és rőt falevelek, hogy tarka le­pellel fedjék be Stursa remegő meztelen „Női torzóját". És máris benn vagyok a kastély folyosóján, ahol a cseh barokk leghíresebb mesterének, Mat­hias B. Braunnak homokköbe faragott remekeit csodálhatom meg. Itt kezdődik a szobrok díszszemléje, amely a XIX. szá-i zad legszebb szobraival folyta­tódik. Itt van W. Pracher, 1812­ben készült „Vltava" című, meg­lepően modernül ható szobra és Bohuslav Schnlrch „Trigája" is, amelynek eredetije a prágai Nemzeti Színház homlokzatát díszíti. A XIX. SZAZADNAK azonban kétségtelenül J. V. Myslbek, az újkori cseh szobrászat megala­pítója, a legnagyobb! A múlt század utolsó negyedében tört ki tehetségűvel és szívósságával a provincializmus szürkeségé­ből, hogy rövid pár éven belül közép-európai színvonalra emel­je a cseh szobrászatot. De nemcsak mint szobrász volt Myslbek kiváló, hanem mint pedagógus is, aki a prá­gai Képzőművészeti Akadémián egy igen jelentős szobrász nemzedéket nevelt fel. A zbra­slavi kastélyban levő, közel negyven alkotása közül leg­alább Fr. Palacký mellszobrát, a „Krucifixet", a „Zenét", a prá­gai Szent Vencel szoborhoz ké­szített tanulmányát, a ,Haty­tyúdalt" szeretném megemlíte­ni. FIATALABB KORTÁRSAI és egyben tanítványai mint példá­ul S. Sucharda és L. Šaloun, noha kiváló szobrászok voltak és egyéniségek, mégsem tudtáik magukat teljesen kivonni J. V. Myslbek hatása alól. F. Bilek, volt az egyetlen kivétel, akinek müvein (Édesapám, Világtala­nok, Krishna, stb.) a legtisz­tább szobrászati szimbolizmust fedezhetjük fel. Ám Myslbek mester szigorú, kánonizáló sza­bályai végül is lázadásra kész­tették fiatal, legtehetségesebb tanítványait, köztük Josef Ma­rátkát, Bohumil Kafkát, akik Rodin és a század eleji fran­ciák műtermében az impresszió­nizmus bűvkörébe kerültek. Más volt a helyzet Jan Štur­sával, a mester legkedvesebb és legtehetségesebb tanítvá­nyával, aki nemcsak méltó utó­dává vált Myslbeknek a prágai Képzőművészeti Akadémián, ha­nem idősorrendben a cseh szob­rászat második óriása lett és aki vésőjével az európai szob­rászat firmamentumára írta fel vésőjével nevét, alkotásaival vi­lágszerte ismertté tév« a cseh szobrászatot. JÚLLEHET JÄN ŠTURSA ne vét a legtöbb esetben Myslbek­kel együtt emlegetik, aligha volt két ember kőzött annyi ellentét, mint amennyi a Mes­ter és tanítványa közt évek foly­tán létre jött. Sturšát nem elé­gítette kl az iskola és Myslbek akadémizmusa. Prága akkortájt különböző nyugati irányzatok­kal teli művészi légköre és a fejlődő hazai kapitalizmus ár­nyoldalai a mindennapi élet problémái felé irányították Stursa érdeklődését. A pesszi­mizmus és a naturalizmus, amely a nagy cseh szobrász el­ső alkotásain tükröződik (Az élet elillan, Az amerikai férfi, Pubertás) az úgynevezet melan­kolikus korszakának szülöttei. Ez a jjesszimizmusba forduló érzékenység, amely az első vi­lágháborút megelőző években az élet igenlésnek, az optimiz­musnak ad helyet, a világégés éveiben majd közvetlen utána mély salangmentes, humaniz­mussá érik. Igy születik meg a „Haját mosó nő" szobra, amely Degast is elbűvölte, így jönnek létre az „Éva"j a „Messalina", a „Sulamit Rahn" a „Munka" és a „Humanitás" című alko­tásai. Az orosz fronton szerzett ta­pasztalatainak alapján alkotja meg világhírű háborúellenes re­mekművét a „Sebesült", című szobrát, amelyben éppen az egyenruha mellőzésével hang­súlyozta az emberiesség gondo­latának nemzetköziségét. A hu­manizmus eszméjét szolgálja a „Győztes", és az „Ég és Föld" ajándéka." És emberszeretetről tanúskodik a bűbájos „Mosako­dó lány" is. Ma már egy pillanatra sem lehet vitás, hogy Oto Gutfre­und, a modern cseh szobrászat megteremtője az a harmadik óriás, akinek alkotásai itt Zbra­slavon, a külföldi és a hazai műértők legnagyobb érdeklődé­sének örvendek. Gutfreund már művészi pályájának kez­detén megértette, hogy a mű­vészet nem tükrözi közvetlenül a mindennapi életet, hanem sa­játos művészi eszközökkel ál­talánosít, és ismereteit rövidí­tésekbe, jelekbe, Illetve rejtje­lekbe tömöríti. HÚSZÉVES KORÁBAN Bour­delle tanítványa lesz, s a tízes évek elejének Párizsában ismer­kedik meg Picasso és Braque analitikus kubizmusával. Ebben az időszakban alkotja kubista szobrait, melyek Picasso egyet­len fejszobrán kívül, nemcsak cseh, de európai viszonylatban is úttörők. A „Szorongás", a „Don Quijotte" és a „Hamlet" című plasztikái expresszív és kubista külső deformációjuk, no meg belső dinamikájuk mel­lett, csak úgy mint „Csellójá­tékosa", mély problémákat tük­röznek. A franciabarát Gutfreund az első világháború éveiben, akár­csak a mi Kuncz Aladárunk, átéli a francia internáló tábo­rok embertelenségét és a szo­ciális humanizmus eszméjétől telítve tér vissza az új hazába. Itthon is a társadalmi problé­mák izgatják őt elsősorban és éppen Gutfreund az a művész, aki Csehszlovákiában minden szentlmentalitás nélkül mintáz­za meg a modern proletár szob­rát és vési agyagba a hétköz­napok gondjaival küzdő kis em­berek alakjait, majd bronzba önti egy munkáscsalád pátosz­mentes apotheozisát! ÉRTHETŐ, hogy a három nagy óriás árnyékában- még az olyan kiváló és nagynevű szob­rászok is háttérbe kerülnek, — természetesen helyszűke miatt —, mint Karel Pokorný, Jan Lauda, Karel Dvorák, Josef Wagner, akik bármelyik nem­zet szobrászművészetének csil­lagai lehetnének, csak úgy mint Vincent Makovský, Hana Wich­terlová, Véra Janoušková és La­dislav Zivr, noha ők, a szó leg­nemosebb értelmében véve, a mai rxcdern cseh szobrászat él­csapatai jelentik. BARSI IMRE Ifülllffl MUFUL ES MUSZÁJ a telefonkonstrukció nélkülözhetetlen segédeszközé A műfűi és a muszáj, melyekről alább lesz szó, nem fantázia­szülte robotlények érzékszerve és beszélőszerve, nem is emberi fogyatékosságok pótlására szolgál. Használatban levő elektro­akusztikai szerkezetek, amelyek ma már szinte nélkülözhetet­len segédeszközök a jó telefonkonstrukcióhoz. E holt eszkö­zök megszerkesztését élő embereken végrehajtott vizsgálatok­nak és méréseknek kellett megelőzniük. A műfűi tervezése so­rán néhány meglepő mozzanat is felmerült, mintha a bolt anyagnak a halló ember tudattevékenységéből is részt kellene vállalnia. A mesterséges szervek létrehozása nem egy ponton közelebb vitt a természetes emberi hallás és beszéd mechaniz­musának a megértéséhez is. Akusztikus terhelés Amikor a mesterséges fülről beszélünk, senki se képzeljen valamiféle, a valóságos fülhöz hasonló szerkezetet. A legfonto­sabb, amit megkívánnak tőle, hogy a telefonhallgató számá­ra ugyanolyan akusztikus ter­helést képviseljen, mint a ter­mészetes fül. Ilyen módon a ben­ne keletkező hangnyomások is pontosan egyeznek a valóság­ban létrejövőkkel, és ezáltal le­hetőség nyílik arra, hogy objek­tív mérésekkel minősítsék a telefonhallgatót. Az akusztikai terhelés éppen olyan teherpró­bája egy elektrosztatikus készü­léknek, mint ahogy a motort a fékpadon vizsgálják. Esetünkben a vizsgált tárgy egy elektroakusztikus átalakító, amely a bemenő villamos jelek­től függő hangenergiát szolgál­tat. Hogy a terhelésnek milyen jelentősége van, azt bemutat­hatjuk egy egyszerű kísérlettel. A normális módon a fülre szorí­tott fejhallgatóból a megszokott beszédhangot halljuk. Tartsuk a hallgatót valamivel távolabb, és akkor egyszerre valami vé­kony, fémes, sipító hang sugár­zik szét belőle. A hangterhelés éppen úgy impedancia (látszólagos ellen­állás), mint a villamos terhelés. A telefon akusztikus impedan­ciáját a fejhallgató kupakja, a fül alakja és a kettő közti lég­rés hozza létre. A mesterséges füllel végzett kísérletek egyik célja éppen ennek az Impedan­ciának a pontos meghatározása. Már közel harminc éve foly­nak próbálkozások megfelelő mesterséges fül kialakítására és annak szabványosítására. Vé­gül 1960-ban a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság e célból munkabizottságot hozott létre, és megindultak a kutatá­sok a valóságos fül impedan­ciájának a meghatározására. A süketség klinikai diagnózi­sához használt audiométer szab­ványos módon kialakított fül­hallgatót kíván. Ez a mestersé­ges füllel együtt már csaknem az egész rendszert reprodukál­ja. Egy tagja marad még meg­határozatlanul a láncnak: a rés, amelynek szerepe, mint láttuk, egyáltalán nem elhanyagolható. Ez jelenti azonban a legkisebb műszaki problémát; a fülhallga­tó és a mesterséges fül közé il­lesztett egyszerű adapter gyfi­rűvel megoldható. Mesterséges száj Ügy, ahogy a fülhallgatók objektív vizsgálata megkövete­li a mesterséges fül létrehozá­sát, a mikrofonok szerkezeti és működésbeli sajátságairól egy­értelműen a mesterséges száj­jal végzett mérések tájékoztat­hatnak. Megalkotásához szintén sok személyen kellett mérése­ket végezni, hogy fel tudják térképezni a hangnyoináselosz­tást, amely beszéd közben a száj előtti térben fellép. A fel­térképezést kiegészítették arra az esetre is, amikor a száj előtt valamilyen akadály van, mint például a kézi beszélő mikro­fonja. A mérések arra az egyszerű és meglepő eredményre vezet­tek, hogy a beszéd rendkívül híven modellezhető egy közvet­lenül az ajak mögött elhelyez­kedő, pontszerű hangforrással. Ez annál érdekesebb, mert tud­juk, hogy az emberi beszéd hangképző rendszere mennyire összetett. A mesterséges száj hangforrása egy kis négyszög­keresztmetszetű csövön keresz­tül bocsátja ki a hangot: ez biz­tosítja a kívánt sugárzáskép kialakulását. A készülék fél­gömbforma felülete az arc akusztikus szerepét hivatott utánozni. A hang és a szín összjátéka A leningrádi kibernetikai tervező intézetben Igor Modjagin vezetésével az egyik munkacso­port különleges hangszert állított elő, amely a „Lux 3" nevet kapta. Ez a hangszer, helye­sebben berendezés lehetővé teszi, hogy az ember a zenemű hangjaival egyidejűleg színhatást is érzékeljen. A zenész játéka közben egy beren­dezést vezérel, amely kívánsága szerint külön­féle színeket vetít egy vászonfelületre. A szí­nes vetítés szintén alkotó folyamat, mivel a berendezés nem olyan szerkezetű, hogy ugyan­annak a hangnak mindig ugyanaz a színár­nyalat feleljen meg. A „Lux 3" tartozéka az a különleges rendszer is, amely ferromágneses szalagra rögzíti a vetített képet, így nemcsak a zenemüvet, hanem színvetületét is meg lehet ismételni. — A képen a „színes" hangokat elö­varázsló hangszer. — Tudomány — Kutatás Technika — Lasersugarak a szemsebészetben Legtöbb sebészeti beavatkozás sikerértek egyik feltétele a mo­dern műszaki felszerelés. A be­avatkozások bonyolultságával arányosan nőnek a technikával szemben! követelmények és igé­nyek. Nem szükséges hangsú­lyozni, mily finom eszközök­kel kell dolgoznia például a szemsebésznek. Annál örven­detesebb a hír, hogy az USA után másodikként Lengyelor­szágban is megkezdték a laser­alapú sebészeti eszközök — koagulátorok gyártását. Ez az újszerű berendezés a recehár­tyának a szemgolyó külső réte­géhez való „forrasztására" szol­gál. Az első lengyel sebészeti laser konstrukcióját dr. Pure­witz vezetésével a katonai aka­démia tudósai szerkesztették. Ez a munkaközösség már más­fajta laserkészüléket is kifej­lesztett. A szemsebészeti koagu­látor sugárzásforrásául a rubin­laser szolgál. A varsói szemkli­nikán már több mint száz sike­res szemműtétet végeztek „la­serkéssel". A varsói központi optikai laboratórium ebben az évben megkezdte az új laser sorozatgyártását. „Szuperbiztonságos" autó A képen a régen beharangozott „szuperbiztonságos" kocsit lát­juk, amelyet Ferguson 65 jelzés alatt a minap mutatták be az egyik londoni kiállításon. A kocsi kifejlesztése teljes tizenkét évig tartott. A 160 lóerős motor úgy van beszerelve, hogy szembe jövő ütközés esetén az utastérség alá tolódik. A gyártás meg­indulhat, egyelőre azonban még nem akadt cég, amely vállalko­zott volna rá. Az atomreaktorok térhódítása A Nemzetközt Atoroügynök­ség legutóbbi adatai szerint a világon ma 68 energiatermelés­re szolgáló atomreaktor műkö­dik, s 37 az építés stádiumában van. Az atomerőművek száma hamarosan túllépi a jzázat. Az atomreaktorok energeti­kai célokra való felhasználásá­ban Nagy-Britannia vezet, ma 23 nukleáris erőműve van. A további helyeket az Egyesült Államok (18), a Szovjetunió (16), Franciaország (5) és Olaszország (3) foglalja el. Vi­lágviszonylatban a legnagyobb teljesítményű a szovjetunióbeit Trojtszkban működő atomerő­mű, teljesítménye 600 mega­watt. Második az angliai Size­vellben működő atomerőmű. A tudósok becslése szerint az összes üzemben levó energeti­kai reaktor teljesítménye együttvéve megközelíti a 7500 megawattot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom