Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-19 / 289. szám, szerda

Előtérben a szakosítás A GALÁNTAI Járási Termelési Igazgatóság gyűléstermében hosszúra nyúlik a vita. Értékelik az őszi munkák menetét. A Járás a nyugat-szlovákiai kerületben élen jár, hiszen a búzának már több mint a felét elvetették, és gyors ütemben folyik a termények betakarítása is. Ügy látszik, hogy a mélyszántást is befejezik a jövő hónapban. Ennek ellenére Ján Durik, a termelési igazgatóság helyettes vezetője nincs megelégedve a teljesítménnyel. A későbbi beszélgetés során kiderül, hogy Durik elvtárs miért nyugtalan. — Nagy feladat előtt állunk — jegyzi meg —, jövőre áttérünk az új irányítási rendszerre, s ez nagyobb teljesítményt és gazdaságosabb termelést kö* vetel. A helyettes vezető jól gondolja: idejében kell elvégezni a vetést és a szántást, ugyanis ez a jövő évi nagy terméshozamok egyik alapfeltétele. Kedvező az Időjárás, de ha esőre fordulna is az idő, nagy veszteség érné a gazdaságokat. A takarmányalapból elveszítenék az értékes répalevél egy részét, s a tavasziak alá sem tudnák jól előkészíteni a talajt. Ezért fontos az őszi munkák gyors befejezése. Egy kis eső azért jól jönne, hogy könnyebb legyen a szántás, de a munkát így is folytatni kell. SEGÍTENEK AZ ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEK Arra a kérdésre, hogy az alapos talajelőkészítésen kívül ml jellemzi még az új Irányításra való áttérés előkészületeit, Durik elvtárs a szakosítást és a vezető káderek továbbképzését említi meg fontos tényezőkként. A többi intézkedésről egyelőre nem hajlandó nyilatkozni. — A szakosítást 1968-ban feiezzük be — mondja a helyettes vezető —, és arra törekszünk, hogy a jelenlegi 12—14 féle növény helyett csak 5—6 növényt termesszen egy-egy gazdaság. E téren a termelési igazgatóság már megtette az első lépéseket. Fölvette a kapcsolatot a Bratislavai Kísérleti Intézet közgazdaságtani osztályával, ahol elektróniikus számítógépek segítségével végzik el a bonyolult számításokat. Az intézet 7—8 változatban dolgozza ki a leggazdaságosabb vetésforgókat, termelési módokat, ame-lyekböl az illetékes gazdaság a termelési igazgatóság segítségével kiválasztja a legmegfelelőbbet. Három év alatt 18—20 százalékkal kell növekednie a termelésnek, de a befektetések a jelenleginél kisebbek vagy az eddigiekhez hasonló nagyságúak lehetnek. A kísérleti intézet a vágsellyei, a deáki, a farkasdi, a peredi, a zsigárdi és más gazdaságokban már rendelkezés sükre is bocsátotta a számítások eredményéit, s az említett szövetkezetek már e szerint állítják össze a jövő évi termelési tervüket. ÖNÁLLÓ KEZDEMÉNYEZÉS Külön ki kell emelni a kosúti és a tornócl szövetkezetesek kezdeményezéseit. A gazdaságok vezetőségei saját erejükből kezdtek hozzá az új termelési módszerek kidolgozásához, s a jövő esztendőben szintén rátérnek a szakosítás útjára. Az említett két gazdaság is arra törekszik, hogy az eddig termesztett sokféle növénynek csak a fele kerüljön be a vetésforgóba. Természetesen, a járási összesített tervből az eddig termesztett növények egyike sem fog hiányozni. A régi és az új termelési beosztás között az lesz a különbség, hogy az egyes, ed* dig csak kis területeken termesztett növények termesztését olyan gazdaságok vetésfor* gójába sorolják majd be, ahol [TÍZEZREKET ÉRŐ PERCEK EGY ÚJÍTÁSI JAVASLAT NYOMÁN 1966. X. 19. IMPOZÁNS LÁTVÁNY fogadia a látogatót a Mladá Boleslav-t Skoda Gépkocsigyár karosszéria szerelő csarnokában. Ez az üzem ütőere, a legfontosabb részleg. Itt végzik a szerelési munkálatok oroszlánrészét. Ha műszaki zavar, vágy más miatt akár tíz percre is leállnak az örökké mozgó futószalagok és függőcsigák, vége az aznapi tervteljesítésnek. Általában, három — ötperces időközökben jelenik meg a gyár betonkifutóján egy-egy vadonat-i új Skoda MB 1000-es. Naponta kétszáznyolcvan-háromszáz. Ha azonban a karosszériaszerel őrészlegen kiesés van, annyiszor kevesebb új gépkocsi hagyja el aznap a gyár küszöbét, ahányszor három percig szünetel a munka. Ez természetesen komoly anyagi veszteséggel jár. Egy éve még szinte napirenden voltak az ilyen üzemzavarok ... Nap nap után körülbelül harminc percnyi „pihenőt" tettek ki. HOL VAN ITT az említett lehetőség az üzemzavarra? Ma már sehol! Néhány hónappal ezelőtt azonban még a két fo-. gaskerékhez hasonlóan egymásba kapcsolódó futószalag alapvető részében — az irányításban. A piestani Rozvoj gyártotta More védjegyű elektronikus futószalag-regulátor vezérlése ugyanis a kontaktusos megoldás elvén alapul. Ezek az érintkezések körülbelül félméternyt távolságban egymástól, a szalag mentén szabadon, a földön voltak elhelyezve. Elég volt csak egybe is akarva-akaratlanul belerúgni, és máris üzemzavar keletkezett. Állandó villanyszerelő kellett (!) a napi hat-tíz kiesés mielőbbi, gyors kijavítására ... Ez a probléma sok bosszúságot okozott mind a szerelőcsarnok, mind a gyár vezetőinek. Megoldást kerestek. Három férfi: VLADIMÍR STEPÄNEK művezető, JAROSLAV VRABEC technikus és fOZ.EE MACEK energetikus először csak titkon, mdjd egyre nyíltabban láttak hozzá egy újítási javaslat tervezéséhez. Késő estig, éjszakáig töprengtek, számoltak. Dolgoztak szünet nélkül. ELŐZETES SZÁMÍTÁSAINK helyességét a gyakorlatban két öregebb, kisebb, gépkocsiüléseket szállító futószalagon próbálták ki először. Sikerrel! Megkezdhették hát végleges számításaik elkészítését. Elért eredményeik, munkájuk jó üteme szinte hallatlan akaraterőt öntött a három újítóba, amely szükség esetén a leküzdhetetlennek vélt akadályokon is átsegítette őket. Tudták, győzniük kell... Tavaly, november huszadika körül egyre idegesebben jártak munkába. Érezték, megérett már a probléma, lényegében megoldották. Csak a pontot kellett már feltenni az i betűre. Az egyik reggelen a szokottnál is mélyebbek voltak szemük alatt az éjjelezés szülte szarkalábak ... Csak ők hárman tudták, hogy az elmúlt éjszaka a régi érintkezési vezérlésű futószalag-szabályozó helyébe becsempészték az általuk tökéletesített irányító-egybehangoló berendezést. KÉSZENLÉTBEN ÁLLTAK, hogy szükség esetén visszakapjól ismerik az illető növény termesztésének technológiáját, és ahol a növény fejlődéséhez szükséges adottságok megfelelők, mindenesetre a több és gazdaságosabb termeléshez vezet. A SZAKEMBERKÉRDÉS a mezőgazdasági termelésnek még mindig kényes pontja. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az azonos viszonvok között gazdálkodó szövetkezetek különböző eredményekkel zárják a gazdasági évet. Sőt, előfordul az is, hogy a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodó szövetkezet jobb eredményt mutat ki, mint a kedvezőbb adottságokkal rendelkező. Ez pedig mindenesetre a szakemberek képzettségétől és hozzáértésétől függ. Ezt a követelményt a galántai járásban ls figyelembe vették, és az új irányítási rendszer bevezetésével egyidejűleg kötelezővé teszik, hogy az elnöknek, az agronómusnak, a zootechnikusnak és az ökonómusnak meglegyen a középvagy főiskolai végzettsége. — A gazdaságok Iránvííólnak egyik része már rendelkezik a szükséges szakképzettséggel, a többiek meg most tanulnak Nyitrán, a mezőgazdasági főiskolán vagy Dunaszerdahelyen a mezőgazdasági vállalati tanintézetben — mondja Durik elvtárs — és akinek netán még hiányzik a szakképzettsége, az az idén iratkozott be valamelyik tanintézetbe. A GALÁNTAI JÁRÁSBAN azt tűzték ki célul, hogy 3 év alatt mindenki szerezze meg a beosztásához szükséges szakiskolai végzettséget és ha erre nem hajlandó, azok váltják majd fel őket a vezetésben, akik kellő szakképzettséggel rendelkeznek. Ez az elhatározás minden támogatást megérdemel, mert az irányítás színvonalát csakis a nagyobb tudással rendelkező vezetők tudják emelni. BENYUS JÓZSEF csolhassák a régi regulátort... A műszak kezdetét jelző sziréna bugásával egyidőben megindult a két szalag is. Fennakadás nélkül továbbította munkacsoporttól-munkacsorportig a készülő MB 1000-seket! Az álváz kocsiszekrénnyel való találkozása is kifogástalan volt. Az eddigi tizenöt-húsz centiméteres eltérést is sikerült a felére csökkenteniükI Aznap nem volt tízórai előtti kiesés. Gondolom, nem egy dolgozó volt a részlegben, aki nem értette, miért nincs „önkiszolgáló üzemzavar"?... Macekék a szünetben aztán visszakapcsolták a régi irányító berendezést és még ugyanaznap hozzáláttak az utolsó simítások elvégzéséhez. Huszonnegyedikén reggel, hónuk alatt a tervtekercsekkel bekopogtattak az újítási javaslatok osztályának ajtaján. A beiktatás néhány perc műve volt csupán. A JAVASLAT FONTOSSÁGÁT figyelembe véve, a szokottnál sokkal hamarabb került sor a tökéletesített berendezés szakbizottság előtti bemutatására és megvédésére. Néhány nappal később felszerelték a nálunk egyedülálló, ő általuk tökéletesített irányító berendezést, amely szerkezetileg lényegesen különbözik a hasonló külföldi gyártmányoktól. MIKLÓSI PETER EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ ] Magánügy az alkoholizmus? Az egészséges élet- és munkakörnyezetért IVÓVÍZGONDOK vóviz nélkül nincs élet — minden korban érvényes törvényszerűség ez. És mégis, modern társadalmunkban valóban csak akkor becsüljük meg, ha itt-ott, a forró nyári napokon alig csörgedez a vízvezetékből. Meg aztán azok is megbecsülnék, akiknek mindennapi vizük távolról sem kristálytiszta és szomjat oltón jó izű. Egy szó annyi mint száz, ritkán gondolunk arra, hogy a kellő mennyiségű, egészséges ivóvíz előteremtése nem is olyan egyszerű és természetes dolog, hanem gonddal jár. Szlovákiára különösképpen érvényes ez. Az ivóvíz ellátás nehézségeinek három alapvető oka van. Egyrészt a monarchiától és a burzsoá köztársaságtól átvett örökség nagyon sze-gényes volt. Mint minden másra, úgy a vízvezeték-rendszer építésére sem fordítottak kellő gondot. S ami annak idején elkészült, ma már gyakran nem felel meg sem a mennyiségi, sem az egészségügyi követelményeknek. A másik ok, hogy lényegesen megnőtt a szlovákiai lakosság száma. Sokatmondó számadat, hogy a népszaporulat 1952-től máig majdnem egymillió főt tesz ki. Ennek velejárója volt a civilizáltság, a kulturáltság szintjének emelkedése. Természetes következménye pedig a vízigény jelentős, szinte ugrásszerű növekedése. Minden felelősséget azonban nem háríthatunk sem a tőkés múltra, sem — a különben megkívánt — népszaporulatra. Szólnunk kell a harmadik tényezőről is. Vitathatatlan, hogy az illetékes szervek a minisztériumoktól kezdve egészen a nemzeti bizottságokig hosszú időn keresztül nem szenteltek ennek a kérdésnek megfelelő figyelmet. Nem vonjuk kétségbe, voltak ennek elháríthatatlan objektív okai is, de ezekkel nem magyarázható a felelős intézmények és egyének minden •szembeötlő és következményeiben komoly népgazdasági károkkal járó mulasztása. A

tárgyilagosság kedvéért meg kell mondanunk, hogy azóta nemcsak sok víz folyt le a Dunán, hanem történt is valami. A nemzeti bizottságok és az érintett gazdasági szervek, üzemek és vállalatok felelősségteljesebben kezdték kezelni a kérdést. Továbbá — és ez a jelentősebb eredmény — bár a tervezett mutatókat nem értük el, any

j. nyira vittük, hogy 1950-hez vU szonyítva Szlovákia lakosságának további 12 százalékát láttuk el 1965-ig kifogástalan ivóvízzel. Vajon elégedettek lehetünke? A válasz egyértelmű: nem. Ennek igazolására elég megemlíteni, hogy lakosságunknak csak mintegy egyharmada jut ivóvízhez a nyilvános vízvezeték- hálózatból. A többiek köz- és magánkutakból merítik a nektárnak semmiképpen sem nevezhető életadó folyadékot. Nem titok, hogy a rendkívül gyatra karbantartás, az egészségügyi előírások semmibevétele következtében ezeknek a forrásoknak jelentős hányada az egészségre ártalmas. Arról már nem is beszélünk, hogy a lakosságnak még mintegy 2 százaléka felületi forrásokból meríti az ivóvizet. A napi sajtó az elmúlt évek ben nemegyszer tudósított a tífusz, a vérhas és a fertőző májgyulladás epidémiáiról, amelyek több ezer embert sújtottak. Többnyire egyénekről van szó, de esetenként a vízgazdasági szervek számlája sem marad tiszta. Erejük teljéből törekedtek ugyan arra, hogy a lakosságnak elegendő mennyiségben juttassanak ivóvizet, de vajmi keveset törődtek kifogástalanságának ellenőrzésével. Természetesen az új vízművek, vízvezeték-hálózat épitése rendkívül költséges dolog. Csakhogy előfordult, — és nem ritkán — az is, hogy a nemzeti bizottság nem használta fel az erre a célra szánt eszközöket sem. Érdekes lenne például annak tisztázása, hogy Csallóközben, amelynek ivóvize általában és közismerten rossz, miért kellett milliárdos károkkal járó árvíznek jönnie, hogy sor kerüljön az egészséges ivóvizet szolgáltató artézi kutak mélyítésére. A

z ilyen és az ehhez hasonló hiányosságok következtében a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma és főleg Egészség-, valamint Földművelésügyi Megbízotti Hivatala tavaly és az idén több ízben foglalkozott az egészséges Ivóvíz kérdésével. Alapvető feladatként szabták meg, hogy 1970ben a lakosságnak már legalább 40,5 százalékát rákapcsolják a nyilvános vízvezeték-hálózatra. Ez megkívánja, hogy elsősorban gyorsított iramban befejezzék a sok esetben évek óta csigalassúsággal készülő vlzgazdaságl létesítményeket. Fokozatosan el kell érni, hogy minden ötezer főnél több lakost számláló község vízvezetékkel rendelkezzék. A helyzet semmiképpen sem rózsás. Elég megemlítenünk, hogy e tekintetben elmaradtunk Magyarország és Bulgária mögött, amelyek a felszabadulás után sokkal alacsonyabb szintről indultak. Sok határozat született, és valóra váltásuk minden bizonnyal — ha nem is márólholnapra — lényeges javulással fog járni. Csakhogy ennek feltétele, hogy minden poszton következetesen érvényesüljön a politikai felelősségérzet. Az illetékes szervek, intézmények és üzemek pártszervezetei éppen a felelősségérzet megszilárdítása, elmélyítése viszonylatában Járulhatnak hozzá a bajok orvoslásához. Szükséges továbbá az is, hogy a gazdasági és politikai irányítószervek indokolt esetekben ne hátráljanak meg a szigorúbb felelősségrevonás elöl. L

akosságunk sem maradhat tétlen. Főleg a két alapvető követelményt kell szem előtt tartania. Az első: a jó ivóvíz-érték, s ezért a mai helyzetben pazarlása jól fel

j fogott, saját érdekünket károsítja meg. A második: főleg a magánkutak tulajdonosainak, de a közkutak esetében a nemzeti bizottságoknak is gondos' kodniul: kell a rendszeres karbantartásról, az egészségügyi előírások következetes betartásáról. Mindez elősegítené, hogy napról napra többen részesüljenek az áttetszően tiszta és jó Ízű ivóvíz áldásából. GÁLY IVÁN AZ EGÉSZSÉG, a családi harmónia, a munkatermelékenység és ezzel összefüggésben a társadalom egyik legnagyobb ellensége az alkoholizmus. Az alkoholista emberteisa önzéssel csak önmagát szereti. Családjának tagjai a nap mint nap megismétlődő veszekedések, durvaságok, nélkülözések miatt idegbetegekké válnak, legyengült szervezetüket különféle betegségek támadják meg. Az alkoholisták elveszítik önbizalmukat és ezért — különböző formákban — másokat akarnak felelősségre vonni. Panaszkodással, rágalmazással megmérgezik környezetük légkörét* amely elviselhetetlenné válik. Ezért az alkoholizmus egészségügyi, szociális és erkölcsi következménye nem lehet az egyén kizárólagos magánügye. Sokkal többről van szó. Valamennyiünket érdekel az is, hogy hazánkban hány ember válik munkaképtelenné az alkohol élvezete miatt. Az alkoholizmusnak nagy szerejse van a cukorbaj, a rák és a különféle idegbetegség kialakulásában. Kezdetben csak kisebb-nagyobb neurovegetatfv panaszol jelentkeznek, ez*Az azonban jtäJôbb mélyreható hormonális váítozásoka< vonnak maguk után. A mértítktelen alkoholfogyasztás következtében a szervezetben idővel kimerül az insulin-termelés, s ennek következménye a súlyos cukorbaj. Egy neves amerikai statisztikus azt állítja, hogy százezer megvizsgált pincér, vendéglős, pincemester közül 5493-nak nyelvrákja, 4289-nek nyelőcsőrákja és mintegy 1881-nek gyomorrákja van. Tudott dolog, hogy az adventistáknál tilos az alkoholfogyasztás. Ugyanez az amerikai statisztikus áttanulmányozta 3600 adventista boncjegyzőkönyvét, és megállapította, hogy egyiküknek sem volt gyomorr:Mria F7fjŕíjňi a statisztikai adatokból nyilvánvaló, hogy az alkoholnak nagy szerepe van a rosszindulatú daganatok keletkezésében. Az alkoholistának nincs étvágya, a tömény szesz fogyasztása után a gyomor nyálkahártyája gyulladás* ba jön s a rákos daganat ,,kedveli" a rosszul táplált, legyengült szervezetet. Az alkohol mélyreható elváltozásokat okozhat a sejteken belül. Ez főként a legfinomabb szerkezetű sejtekre, az idegrendszer sejtjeire, továbbá a nagyon érzékeny máj- és vesesejtokre vonatkozik. . Mennyi gyomorfekélyt, gyomorrákot, májzsugorodást, krónikus vesebajt, ischiást, szívinfarktust kerülhetnénk el, ha komolyan vennénk az orvosok fipvelmeztetését, mellyel, a többi között, az alkohol mértéktelen fogyasztásától óvnak minket. Dr. MOLNÁR ISTVÁN