Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-16 / 286. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. október 16. Vasárnap • XIX. évfolyam, 286. szám • Ara 30 fillér ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS Afrikába és Ázsiába látogat (ČTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök, feleségével november 9—24-ig hivatalos látogatást tesz Afrika és Ázsia több baráti országában. Gamal Abdel Nasszer elnök meghívására ellátogat az Egyesült Arab Köztársaságba. Innen Etiópiába utazik, ahol I. Hailé Sze­lasszié császár vendége lesz. V égül meglátogatja az Indiai Köz­társaságot, ahová dr. Sarvapalli Radhakrisnan elnök hívta meg. TIZENÖT E a brnói katon (CTK) — Az Antonín Zápotoc­Jtýról elnevezett brnói katonai akadémia most ünnepli megala­pításának 15. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt itt csaknem hétezer parancsnokot és tech­nikust képeztek ki. Az évforduló megünneplésére Brnóban tegnap ünnepélyes ülésre gyűlt össze az akadémia tudományos tanácsa. Alexander Mucha altábornagy, az akadémia parancsnoka be­szédének bevezetőjében fogadta Vladimír Koucký, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára ve­zette párt- és kormányküldött­séget, Vladimír Janko vezérez­redest, nemzetvédelmi minisz­terhelyettest, a magyarországi, az NDK-beli, a lengyelországi és a szovjet katonai iskolák, vala­mint a dél-morvaországi kerü­Korszerű szociális intézet (CTK) — Prešovon lerakták a testi fogyatékosságú felnőttek számára tervezett korszerű, 124 férőhelyes szociális intézet alap­kövét a város új negyedében. A több mint 5 millió korona költ­séggel épült intézet különleges felszerelésű műhelyeiben a tes­ti fogyatékosságú egyének ls végezhetnek képességeiknek megfelelő hasznos munkát. A terv szerint 1968-ban feje­zik be az intézet építéséi és 1969 első negyedében átadják rendeltetésének. VES ai akadémia let, Brno város és a többi brnói főiskola képviselőit. Vladimír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának titkára tolmácsolta a CSKP Központi Bizottságának üdvözletét az akadémia valamennyi hallgató­jának és tanárának. Vladimír Janko nemzetvédel­mi miniszterhelyettes ezután az akadémia 11 újonnan kinevezett docensének átnyújtotta a nem­zetvédelmi miniszter oklevelét. Az akadémia négytagú tudomá­nyos kollektíváját Munkaérdem­renddel tüntették kl. Alexander Mucha altábornagy, az akadémia parancsnoka az oklevelek átnyújtása során meg­emlékezett az iskola tudomá­nyos-kutató eredményeiről. A Bratislavai Magasépítő Vállalát dolgozői a Kő téren építik váro­sunk legmodernebb üzletházát. A vásárlók kényelmét mozgólépcsők fogják szolgáltatni. Az év végéig az épület tető alá kerül, és 19B8­ban adják át rendeltetésének. Képünkön Jozef Fleblger ács csoport­ja a harmadik emelet zsaluzásának munkálatai közben. (CTK — St. Petráš felv.) BREZSNYEV: A Szovjetunió és Lengyelország barátsága az európai béke és biztonság egyik fontos tényezője Lengyel—szovjet közös nyilatkozat aláírásával befe­jeződtek a moszkvai tárgyalások • Lengyel—szov­jet barátsági nagygyűlés Moszkvában Podgornij november közepén látogat Ausztriába Bécs (CTK) — Bécsben hiva­talosan bejelentették, hogy N. V. Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, akinek hivatalos auszt­riai látogatását nemrégen elha­lasztották, november 14-től 21-ig lesz Ausztria vendége. Gromiko hazautazott Berlinből Berlin (CTK) — Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter szombat délután Berlinből Moszkvába utazott. A becses vendégtől Ottó Wínzer, az NDK külügyminisztere, vala­mint német és szovjet diploma­ták búcsúztak a schönefeldi re­pülőtéren. Andrej Gromiko New Yorkból, az ENSZ közgyűléséről hazaté­rőben Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására tett rövid látoga­tást Berlinben. Kétnapos látoga­tása folyamán részletesen tájé­koztatta az NDK vezetőit az ENSZ-közgyűlés tanácskozásai­ról, a Szovjetuniót és az NDK-t egyaránt érdeklő problémákról. GOMULKA és CYRANKIEW1CZ elvtárs vezetésével a Moszk­vában tartózkodó lengyel párt­ás kormányküldöttség pénteken este fogadást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány tiszteletére. Tegnap délelőtt a Kremlben folytatódtak a lengyel és a szov­jet párt- és kormányküldöttség tárgyalásai. A megbeszéléseken szovjet részről Leonyid Brezs­nyeo, Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Jurij Andropov és má­sok vettek részt. Lengyel rész­ről jelen volt Wladyslaui Gomul­ka, Józef Cyrankiewicz és a kül­döttség további tagjai. A tárgya­lások szovjet—lengyel közös nyilatkozat aláírásával befeje­ződtek. Az SZK Központi Bizott­sága és a szovjet kormány szom­baton a Nagy Kreml Palotában fogadást rendezett a lengyel párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A Kreml Kongresszusi Palotá­jában a lengyel párt- és kor­mányküldöttség hatnapos láto­gatásának befejeztével lengyel— szovjet barátsági nagygyűlést rendeztek, amelyen részt vett Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Wladyslaw Gomulka, Józef Cy­rankiewicz és más vezető sze­mélyiségek, továbbá a moszk­vai üzemek képviselői, pártveze­tők, közéleti személyiségek, tu­dósok, diákok, a szovjet fegy­veres erők képviselői és mások. LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE Leonyid Brezsnyev a barátsá­gi nagygyűlésen elhangzott be­szédében üdvözölte a lengyel vendégeket, majd hangoztatta, hogy a Szovjetunió és Lengyel­ország barátsága az európai földrész békéjének és biztonsá­gának egyik fontos tényezője. Napjainkban mindinkább elő­térbe kerül a szocialista világ­közösség és a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének és összefogásának erősítése az imperialista agresszív erők elle­ni harcban. Az SZKP főtitkára hangoztat­ta, hogy a szovjet és lengyel vezetők találkozása hasznos és eredményes volt. A tárgyalások napirendjén szereplő kérdések között fontos helyet foglalt el a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság gazdasági kap­csolatainak bővítése. „Mélysé­ges meggyőződésünk, itt az ide­je, hogy komolyan tökéletesít­sük a szocialista országok gaz­dasági kapcsolatainak formáját, és a dolog lényegét tekintve e kapcsolatokat új, az eddiginél magasabb szintre emeljük" — jelentette ki a szónok. A moszk­vai tárgyalásokon eszmecsere folyt arról, milyen mértékbea járulhat hozzá a Szovjetunió és Lengyelország a KGST-én belü­li sokoldalú együttműködés fel­lendítéséhez. Leonyid Brezsnyev ezután ar­ról szólt, hogy a lengyel nép nagy sikereket ért el a szocia­lista építésben, a gazdasági élet; a tudomány és a kultúra fejlesz­tésében. Kijelentette, hogy a Szovjetunió új, nagyszerű sike­rekkel, a kommunizmus anya­gi-műszaki bázisának építésében aratott sikerekkel köszönti a szovjet állam fennállásának kö­zelgő 50. évfordulóját. Az ipar eddigi eredményeiről nyert előzetes adatok azt tanú­sítják, hogy az új ötéves tero Jól rajtolt. Az idei év első ki­lenc hónapjában az ipari ter­melés 8,3 százalékkal nőtt ax előző év hasonló időszakához viszonyítva. A munka termelé­kenysége 5 százalékkal emelke­dett. Egyre szélesebb körben va­lósul meg a gazdasági reform, és ez kedvező hatással van a népgazdaságra. (Folytatás a 3. oldalon! Magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvá ban Budapest (CTK) — Az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány meghívására szom­baton magyar párt- és kor­mányküldöttség utazott Moszk­vába. A küldöttséget Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. Kádár elv­V olt idő, mikor a termelők közgazda­sági gondolkodása és cselekvése szigorú korlátok közé szorult. A központ tartotta kézben a gondolkodás mo­nopóliumát. Lent a primáris (mezőgazda­ság), szekundáris (ipar, építőipar) és ter­ciális (kereskedelem, szolgáltatások) szfé­rában az emberek az utasítások közvetítő állomásai voltak. Nem a közgazdasági fo­lyamatok törvényszerű alakulása adta az Impulzusokat a cselekvésre, hanem a leg­apróbb részletekig menő tervutasítások és adminisztratív beavatkozások. A régi, adminisztratív-utasltásos irányí­tási rendszerben előírták, mely vállalat mit gyártson, termékeit kinek adja el, mi­lyen nyersanyagot használjon, honnan sze­rezze be, milyen áron vásároljon és érté­kesítsen stb. Ennek megfelelően a tervben előre meghatározták, mekkora bérösszeg és tiszta jövedelemrész illeti a vállalatot, mennyi pénzeszközt kap beruházásra stb. A nemzeti jövedelem termelése és elosz­tása tehát előre lefutott volt. Ezek voltak azok a mesterséges korlátok, amelyek ke­retében a vállalatok mozoghattak, és belőle ki nem léphettek. Ez a rendszer a terme­lőktől nem követelt gondolkodást, harcot, ügyes manőverezést, hogy minél jobban ki­elégítsék a piac igényeit. Azért beszélek múlt időben, mert ma már egy kicsit má9ként van, jövőre és azután még inkább másként lesz. A központ még tartja a vállalatok kezét, de már el-elenge­dl, s végleg elengedni készül. A jövő évi terv készítésében ez már megnyilvánul. A jelen pillanatban ugyan még néhány is­meretlen szerepel a számításokban (új árak, változások a termelés és a külkeres­kedelem kapcsolatában stb.), de a vállala­tok tudatosítják, hogy a régi, mesterséges korlátok, melyek elhatárolták a gondolko­dást és cselekvést ezen a szinten, ledől­nek, s új természetes korlátok keletkeznek, melyeket azonban egymásnak fognak állí­KORLÁTOK KÖZT KORLÁTLANUL tani, hogy a közgazdasági élet csataterén megütközve lerombolják őket, újakat emel­jenek, újra lerombolják, s megint újakat állítsanak. Az új irányítási rendszer ugyanis új gaz­dasági környezetet teremt a válalati gaz­dálkodás számára. Az eredményesebb gaz­dasági fejlődés érdekében színre lép a köz­gazdasági eszközökkel történő Irányítás, a vállalatok önállósága és felelőssége. A köz­pont többé nem írja elő a vállalatoknak a termelő tevékenység tartalmát. A maguk lábán kell megállniok, s abból megélniök, arait saját belátásuk szerint termelnek és el is adnak. Mit jelent ez? A vállalatok mindenkor ismerik a nem­zeti jövedelem várható alakulását, ezt tehát adottnak veszik. Azt is tudják, hogy hozzá­járulásuk a megtermeléséhez és ebből ki­folyólag részesedésük az új irányítási rendszerben kizárólag tőlük függ. Megin­dul hát közöttük a harc a minél nagyobb nemzeti jövedelemrészért. Ez a harc csak a piacon folyhat, s kimenetele olyan egy­egy vállalat számára, amilyen mértékben elégíti ki az igényeket. Az nyer csatát, aki a szükségleteket jobban kielégíti. A terme­lők megütköznek egymással, s ki milyen győzelmet arat, szerez kisebb vagy nagyobb részt a nemzeti jövedelemből. Ennek a rész­nek a nagysága szerint fizeti alkalmazot­tait, illetve bővíti termelését, hogy tovább­ra is állni tudja a versenyt. Ez gondolko­dást, cselekvést követel, minek a feltételei most már megvannak. A vállalatoknak te­hát az új Irányítási rendszerben bizonyí­taniuk kell életképességüket. A kivívott nemzeti jövedelemrésznek két alkotó eleme van: a bérösszeg és a tiszta jövedelem. Az elsőhöz fűződik a dolgozók anyagi érdekeltsége. A harcnak itt is meg kell lennie. Ekkor a dolgozók vívják a harcot egymás között a minél nagyobb ré­szért a vállalati bérösszegből. A jobb dol­gozót nagyobb rész Illeti, mint a kevésbé jó dolgozót. Ha ez így van, ők is korlátokat emelnek egymásnak, de ezek sem örökösek, mivel harc folyik. Ilyen szabad versengés­ben az ember érvényesítheti tudását, tehet­ségét, tenni akarását. Korlátok közt kor­látlanul mozoghat. M a még vaooak akadályai a szabad mozgásnak. A régi gondolkodás, a beidegződött szokások és munka­módszerek még kisértenek. De valami már történik, ezt érezzük. MÉSZÁROS GYÖRGY társ kíséretében van Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke és Czinege Lajos honvédelmi miniszter. A Nyugati-pályaudvaron Apró Antal, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökhelyettese és más vezetők búcsúztatták a Moszkvába induló küldöttséget Szovjet—francia egyezmény közös személya u tógy á rtá sról Párizs (CTK) — Tegnap Párizs­ban két fontos egyezményt Írtak alá a Renault francia személy­gépkocsi-gyár és szovjet keres­kedelmi vállalatok képviselői. Az egyezmény értelmében a francia fél 250 millió frank ér­tékben alkatrészeket és nyers­anyagot szállít a szovjet Moszk­vics autógyárnak. Ennek követ­keztében a Szovjetunió 1970-ig megkétszerezi személyautó­gyártását. A másik egyezmény a két or­szág autóipari tudományos és műszaki együttműködésének fellendítését szolgálja. Julianna királynő elfogadta a kormány lemondását Hága (CTK) — Joseph Cals holland miniszterelnök tegnap délelőtt benyújtotta kormánya lemondását Julianna királynő­nek, miután háromnapos költ­ségvetési vitában a parlament­ben vereséget szenvedett. Egye­lőre nem biztos, vajon új ideig­lenes kormány alakul-e a má­jusi általános választásokig, vagy pedig a királynő felosz­latja a parlamentet, s elrendeli a választások határidő előtti megtartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom