Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-07 / 247. szám, szerda

Másfél évtized munkája Beszélgetés Sabol Jenő elvtárssal, a Kelet-szlovákiai Galéria igazgatójával Tizenöt évvel ezelőtt, 1951ben létesült a Kelet-szlovákiai Galéria. Az intézmény azóta figyelemre méltó eredményeket ért el: számos műkincset hozott felszínre és adott át a nyilvánosságnak gyűjteményeiben maradandó értékű helytörténeti anyagot rögzített, mindmáig céltudatos művelődési, felvilágosító és kulturális tevékenységet fejt ki. A másfél évtized munkájáról, eredményeiről, valamint a jövőbeni tervekről beszélgetett munkatársunk Sabol Jenővel, a Kelet-szlovákiai Galéria igazgatójával: • Milyen irányelvek szerint alapozta meg és fejleszti gyűjteményeit a Kelet-szlo vákiai Galéria? — Köztudott, hogy Kelet-Szlovákia rendkívül gazdag művészeti hagyománnyal és örökséggel rendelkezik. Az elmúlt századok során Kassán, Eperjesen, Lőcsén, Bártfán, Jászon számottevő művészeti központok alakultak ki, s ezekben neves mesterek — festők, szobrászok, oltárfaragók — dolgoztak. Alapvető és legfontosabb küldetésünk: felismerni és tudatosítani! Arra törekszünk, hogy, a régi mesterektől származó műkincseket és az élő képzőművészek jeles alkotásait közös fedél alá hozzuk, és ezekből állandó jellegű helytörténeti gyűjteményt létesítsünk. • Milyen mértékben sikerült ez a tizenöt év alatt? — Az alapokat a Kelet-szlovákiai Múzeum szolgáltatta. A mintegy 2000 festményt felölelő képtárunk kiépítésénél igen értékes segítséget jelentettek számunkra a képzőművészet iránt megértést tanúsító intézmények és magánemberek adományai. Ily módon több értékes — ma már aligha beszerezhető — festményhez Jutottunk. A legtöbb anyagot természetesen vásárlás útján szereztük. Évente átlagosan 250 00Q koronát fordítunk gyűjteményünk bővítésére. • • A galéria új képei közt bizonyára akad néhány különösen értékes példány is? — Ilyennek tekintjük Czausig József (1789—18531, lőcsei mester „A koterbachi bányák alapítása" nagyméretű festményét, az ugyancsak Lőcsén született, és korának egyik leghíresebb táj-képfestőjévé vált íd. Markó Károly tájképeit, Horovitz Lipót portréjait, Rombauer János és Müller János Jakab ma már ritka vásznait. Gyűjteményünkben szép számban van képviselve Benczúr Gyula, a Klimkovicsék, Éder Gyula, Mednyánszky László, Katona Nándor, Csordák Lajos, Halász-Hradil Elemér, Bauer Szilárd, Mousson Tivadar, Kővári Szilárd és a Kelet-Szlovákiában élő, új festőművészgárda. A szobrászok közül Löffler Béla, Račkó Arpád, PatoCka József és Máthé János műveit őrizzük. • Nem említette az egykori Krón-iskola tagjait? — Ezek művei kivétel nélkül megtalálhatók képtárunkban. A kassai Krón-iskola, mely a húszas években a haladó és forradalmi eszméket hirdető művészgárda találkozóhelye volt, hoszszú időre rányomta bélyegét az ország keleti részében alkotó képzőművészek ízlésére és fejlődésére. A jelenleg is Košicén élő Krón-növendékeken kívül (Jakoby, Feld, Fabíni, Oravec) gyűjteményeinkbe iktattuk Krón Jenő és a már világhírnek örvendő Sokol Kálmán grafikáját és rajzait, Perlrott Csaba Viktor, Kernstock Károly, Bortnyík Sándor, Schiller Géza, Foltýn Ferenc, Kmetty János, Kontuly Béla Jellegzetes és a Krón-iskola hatására utaló festményeit. • Fennállása óta hány kiállítást rendezett a Kelet-szlovákiai Galéria? — Amióta 1952-ben a „Keletszlovákiai festők a XIX. században" "című kiállítással elkezdtük önálló tevékenységünket, összesen 106 tárlatot renkeztünk Košicén. A jelentősebbek: 1953-ban Halász-Hradil Elemér, 1956-ban Mousson Tivadar és a Klimkovics-család, 1957-ben Kővári Szilárd, 1958ban Krón Jenő, 1962-ben Jaszszusch Antal és 1963-ban Mednyánszky László és Hanula József életművével ismertettük meg közönségünket. Az ország többi képtárával kiépített közvetlen kapcsolatok eredményeként bemutathattuk Bazovský, Benka, Alexy, Malý, G'alanda, majd Švabinský és Aba-Novák Vilmos gyűjteményes kiállításait is. • Mire jektetik a jő súlyt a jövőben? — Gyűjteményeink komplettiZálására. Sok nagy jelentőségű festőművész született, élt, alkotott és származott el KeletSzlovákia területéről. Csupán néhányat említek: a plenair festészet egyik előfutárja SzinyeiMerse Pált, a csetneki születésű Madarász Viktort, a kisszebeni Csontvári Tivadart, az eperjesi Zempléni Tivadart, JászinéLesznai Annát... Természetesen tudjuk, hogy ezek egy-egy jellegzetes művét nem lesz könnyű dolog megszerezni ... Kerületünk több városában emlékszobákat létesítünk. Ezekben az ott alkotott mester életére utaló emléktárgyakat és festményeket állítjuk kl. Ily módon Nagyőr községben Mednyánszky Lászlónak emelünk tartós emléket, Spišská Stará Ves-en Katona Nándornak, Michalovcén pedig Mousson Tivadarnak. Az említett három emléktermet már jövőre szeretnénk megnyitni. • A Kelet-szlovákiai Galéria az egykori Dessewffy-palotában nyert végleges helyet. A napokban fejezték be a pompás épület belső és külső tatarozását. Vannak ezzel kapcsolatban úf terveik? — Igen. Végre megvalósíthatjuk régi elképzeléseinket. Az emeleten lévő termekben, Időrendi sorrendben gyűjteményeink állandó jellegű helytörténeti részét helyezzük el, a gótikától kezdve egészen a legújabb korig. A földszinti helyiségekben ezentúl kizárólag alkalmi és időszaki tárlatokat rendezünk. Átalakított helyiségeinket Bauer Szilárd gyűjteményes emlékkiállításaival szenteljük fel. TANZER IVAN 1966. IX. 7. C z a u s i g József (1789—1853): A koterbachi (rudnabá nyai) bányák alapítása, _ GONDOLATOK A CSEMADOK IX. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE ELŐTT SIKEREK JEGYÉBEN T

ársadalmunk figyelme napjainkban eUűsorban a gazdasági kérdések megoldására irányul, ennek ellenére, pártunk XIII. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a kulturális kérdéseknek, s az előttünk álló feladatokkal határozatban foglalkozott. Ezek a határozatok a CSEMADOK tevékenységének is alapját képezik, megszabva a jövőbeli legfontosabb teendőket. A közgyűlés nagy figyelmet szentel majd ezeknek a kérdéseknek. Elöljáróban azonban hadd szóljunk néhány szót a CSEMADOK-szervezetek eddigi munkájáról, mellyel nagy mértékben hozzájárultak a párt kulturális politikájának megvalósításához a magyar dolgozók között. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete ez év decemberében tartja IX. rendes orszgos közgyűlését. A küldöttek értékelni fogják a VIII. országos közgyűlés határozatainak teljesítését, és megszabják az elkövetkező négy év munkájának irányvonalát. A VIII. országos közgyűlés óta a CSEMADOK helyi és járási szervezetei kétségkívül igen szép és kimagasló eredményeket értek el a kulturális tömegmozgalmi munkában. Hogy csak néhány példát említsünk: 322 színjátszó együttes 5698 bemutatót tartott több mint egymillió néző előtt, 170 tánccsoport és népi együttes több mint 300 fellépést könyvelhet- el. Tudásukat különösen a járási, területi és központi dal- és táncünnepélyeken csillogtatták, melyeket évente közel 100 000 ember tekintett meg. Táncmozgalmunk területén lényeges jninőségi fejlődésként könyvelhetjük el az élegyüttesek megalakulását, melyek közül a rimaszombati, a füleki, a deáki, érsekújvári, lévai és dunaszerdahelyi-együítesek technikailag olyan szintet érnek el, hogy ma már méltóképpen képviselhetik a csehszlovákiai népi táncmozgalmat. Szépek az eredmények az énekkari mozgalom területén is. Az énekkari mozgalom fejlődését nagyban elősegítette a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának megalakulása, melynek keretén belül közel 50 karnagy nyert lehetőséget arra, hogy szaktudását tovább fejlessze. Hasonló sikeres munkát végeztek helyi szervezeteink az irodalom népszerűsítése terén: több mint 20 irodalmi színpad, 48 irodalmi kör, több száz irodalmi és szerzői est bizonyítja helyi szervezeteink aktivitását. Hasonló szép eredményekkel dicsekedhetünk a népművelési munkában is. Több mint 17 000 tudományos szak- és politikai előadás, évente több mint száz népi akadémia, egész sor honismereti kör (melyek közül különösen az érsekújvári honismereti kör emelkedik ki) szervezésében való részvétel igazolja helyi szervezeteink sikeres tevékenységét. Ami tehát az eredményeket illeti a IX. országos közgyűlés küldöttjeinek lesz miről beszélni. Természetesen a négy év alatt felhalmozódott rengeteg tapasztalat arra kényszerít bennünket, hogy ne üljünk babérjainkon és munkánkat kritikus szemmel nézzük. Hisz az elért eredmények mellett akad bőven hiba is. Vegyük pl. a VIII. országos közgyűlés azon határozatát, mely célul tűzte kl a csehszlovákiai magyar dolgozók 10 százalékának beszervezését a CSEMADOK-ba. Ennek a fontos feladatnak a teljesítése mindeddig igen lassan folyik. Vannak járások mint pl. a kassai, rozsnyói, rimaszombati, lévai és nyitrai, melyekben a magyar dolgozók több mint 10 százalékát beszervezték a CSEMADOK-ba, ugyanakkor azonban vannak olyan járások is, mint pl. az érsekújvári, liomáromi, dunaszerdahelyi és galántai, ahol a magyar dolgozók alig 6 százaléka tagja a kultúregyesületnek. Ezekben a járásokban azonos feltételek vannak a tagtoborzásra, mint azokban, amelyeket előbb említettünk. Különösen a dunaszerdahelyi és komáromi járásokban vannak jó feltételek, hisz a lakosság csaknem 90 százaléka magyar nemzetiségű, (de nem utolsósorban az érsekújvári Járásban ls), s így megvan minden előfeltétel a taglétszám lényeges emelésére. Ezekből a hiányosságokból kiindulva a közgyűlés előtti időszakban a CSEMADOK Központi Bizottsága a taglétszám lényeges növekedését tűzte ki célul, és ezért helyi szervezeteink és járási bizottságaink elsődleges feladata, hogy az őszi időszakot használják fel a szervező és agitációs munkára. Hangsúlyoznunk kell, hogy a CSEMADOK taglétszám növelésének nagy jelentősége van. Ez nem csupán gazdasági kérdés, nemcsak a tagdíjak fizetésének kérdése. Minden tömegszervezet és társadalmi szervezet komolyságát, aktivitását növeli az a tény, mennyi tagja van, hogy az a társadalmi csoport, melynek körében a munkáját végzi, milyen érdeklődést tanúsít a szervezet Iránt. Azok a tapasztalatok, melyeket a VIII. országos közgyűlés óta szereztünk, gondolkodásra készletnek bennünket munkánk tartalmával kapcsolatban. Bármilyen szép eredményeket is értünk el, még több céltudatosságot kell bevinni a munkába, s ki kell küszöbölnünk belőle az ösztönösséget és a véietlenséget. Munkákat konkrétabbá kell tenni, például az előadói tevékenység területén. Az utóbbi időben a CSEMADOK csak a Szocialista Akadémia által tervezett előadások szervezését segítette elő, megszüntette saját lektori testületeit stb, A jövőben is szükségesnek mutatkozik az is, hogy a CSEMADOK sajátos küldetésének megfelelően önálló előadói tevékenységet is végezzen, és ennek megvalósítása érdekében előadói segédanyagokat adjon ki, saját lektori testülettel rendelkezzék járásainkon. Kiindulva abból, hogy a CSEMADOK egyik legfontosabb feladata és küldetése a magyar dolgozók szocialista hazafiságra és nemzeti öntudatra való nevelése, szükségesnek látszik, hogy önállóan szervezzünk történelmi előadásokat és ezeken keresztül megismertessük a magyar dolgozókat saját nemzeti haladó hagyományainkkal, valamint a cseh és szlovák nép történelmével. Hasonlóképpen szükségessé yálik az irodalmi jellegű előadások szervezése is. Itt nemcsak arról van szó, hogy a nemzeti irodalom a nemzeti öntudat legfőbb forrása és táplálója, hanem arról is, hogy az irodalom ismerete az általános műveltséghez tartozik. Az irodalom terjesztésében és népszerűsítésében nagy jelentőséget tulajdonítottunk az irodalmi köröknek. Azonban ma úgy érezzük, hogy ezeknek a köröknek a szervezését, túlságosan széleskörűen és tömeges alapokon képzeltük el. A tapasztalatok azt bizonyítják, nem az a fontos, hogy egy-egy Irodalmi körnek 50 vagy 100 tagja legyen. Figyelmünket arra kell összpontosítanunk, hogy minden városban és faluban az irodalmi körökben összpontosítsuk azokat az aktív irodalombarátokat, akik irodalmi előadásokat készítenek, illetve maguk is alkotó módon bekapcsolódnak az Irodalmi életbe. Az így előkészített anyagot azután fel tudjuk használni egy-egy jól megszervezett irodalmi előadás céljaira. Ugyanezt a módszert kellene alkalmaznunk a honismereti körök szervezésénél is. Az érsekújvári honismereti kör működése azt igazolja, hogy a honismereti körbe elég bevonni néhány történelmet szerető és kutató embert, akik rendszeresen kutatják városuk vagy járásuk történelmének anyagát, és ezt előadások formájában felhasználják a honismereti nevelés érdekében. Az érsekújvári honismereti kör jó működését igazolja az is, hogy sokszor 400—500 hallgató is megjelenik az előadásokon. Természetesen ennyi ember nem lehet egy körnek a tagja, mert akkor a kör munkája ellaposodik. De a kör munkájának fő feladata felkelteni a széles tömegek körében a honismereti előadások iránt az érdeklődést. Hasonló konkrétabb munkát követel a népművészeti együttesek tevékenységének irányítása is. Különösen a járási népművészeti szakbizottságok aktivizálásáról van Itt szó. Át kell gondolni, vajon nem szükséges-e a járási bizottságok mellett módszertani tanácsadó testületet létesíteni a munka folyamatossá tétele érdekében. Mindössze néhány problémát ragadtam ki. De van még több is, mint pl. a CSEMADOK és az állami népművelési szervek együttműködésének kérdése és ennek az együttműködésnek pontosabb meghatározása, a CSEMADOK jogkörével kapcsolatos problémák stb. Mindezekről, de a többi problémákról is el kell gondolkodni minden CSEMADOK-tagnak, de különösen a közgyűlés küldötteinek. Erre a közgyűlés előtti időszakban lesz elég idő és mód is, hisz a közgyűlés beszámolójának téziseit minden helyi Szervezet taggyűlésen megtárgyalja. A vitára bocsátott tézisekhez való hozzáállás minden CSEMADOK-tag részéről döntően befolyásolhatja az egész közgyűlés szellemét és irányát. Ezért járási bizottságainknak arra kell helyezniük a fő súlyt, hogy a közgyűlést megelőző taggyűlések ne legyenek formálisak. VARGA JÁNOS A brnói vásár küszöbén AZ IDEI BRNŰI VÁSÁR koncepciójában nem történt lényegesebb változás. A nemzetközi árumintavásár továbbra is szakosított gépipari irányzatú lesz. A szakosítás útján halad előre a csehszlovák ipari termelés ls. Az ez évi nemzetközi bemutató egyúttal bepillantást nyújt a csehszlovák gépipar jelenébe és kilátásaiba is. Gépipari termelésünket tizenhat külkereskedelmi vállalát fogja képviselni: a Strojimport, a Strojexport, a Technoexport, a Kovo, a Motokov, az Omnipol, • a Polytechna, a Ferromet, a Metalimex, a Čs. Keramika, a Glassexport, az Investa, a Merkuria, a Skodaexport, az Unicoop és az Artia. A CSEHSZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKET a brnói Zbrojovka szakágazati vállalat, illetve a Motokov külkereskedelmi vállalat mutatja be a „Z"pavilon melletti szabad térségen. összesen 69 mezőgazdasági gépet választottak ki a kiállításra, amelyek. käacUl 27 újdonságnak számít. Bemutatásra kerül például a Zetor 5511-es, amely az Igen nehéz mezőgazdasági munkáknál nyújt segítséget, de ugyanúgy érvényesülhet az erdőgazdaságban és a közlekedésben Is. Újdonságnak számít a Z—3013-as traktor is, amely különösen a szőlőkben és a komlóültetvényeken tesz jó szolgálatot. A többi bemutatásra kerülő mezőgazdasági gép közül említést érdemel a TN— 4K2—10-es traktor, a TH—4K2 —10-es hegyvidéken használható kistraktor, a VSZ—140-es silókiemelő berendezés, amely a répaszeletek rakodására, illetve a szeletelt takarmányanyagoknak raktárakba vagy kazlakba való rakására is alkalmas. Az új fejőberendezés óránként 220 —440 juhot fej meg. AZ ÉRDEKLŐDŐKNEK működés közben is bemutatják a kiállított gépeket és berendezéseket, hogy alaposan szemügyre vehessék őket és megismerkedhessenek működésükkel. (dtl