Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-06 / 246. szám, kedd

A nagy titok házában Mi az LSD • A hét lakat alatt őrzött szer • Üzérkedés helyett életmentés ge emlékezőtehetségű, vagy ha csak tudat alatt élnek benne az események, az orvos nehezen, vagy egyáltalán nem ér célt. Jobban mondva flem érhetett célt mindaddig, amíg az LSD rendkívüli tulajdonságai nem váltak ismeretesekké és amíg nem gyártottuk ezt az egyébként veszélyes, de gondos adagolás esetén kiváló, az orvostudományban ma már nélkülözhetetlen szert. Hauser doktor saját személyes tapasztalatairól, észrevételeiről beszél az LSD-vel kapcsolatban. Munkatársaival együtt természetesen ő is kipróbálta, DR. HOFFMAN, a bázeli Sandoz gyógyszergyár vegyésze 1943 körül munka közben váratlanul rosszul lett. Hideglelés, majd bizarr látomások, rémképek gyötörték. Ki gondolta volna, hogy ez a lázas állapot bizonyos gőzök belélegzésének a következménye? Csupán a kísérlet megismétlésekor mutatkoztak rajta mérgezési tüneták, melyek azonosak voltak a nyugati sajtóban, de mostanában nálunk is oly gyakran emlegetett, sőt, népszerű lysergodiethylamid — röviden LSD hatásával. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Ma már köztudomású, hogy ez a furcsa szer, melynek nyersanyaga nem más, mint a rozskalászon élősködő fekete gomba mérge: az anyarozs — aszerint, hogy a bizniszt vagy az ember egészségét helyezik előtérbe —, más-más célokra használható fel. Nyugaton — noha az egészségügyben is sikerrel alkalmazzák, többnyire élvezeti célokra szolgáló kábítószerként ismerik, mely az őrületbe kergeti áldozatát. Az ilyen felajzott, extázisos állapotban so kan a gyilkosságtól vagy az öngyilkosságtól sem riadnak viszsza. Míg az idegeket felkorbácsoló, rendkívüli lelkiállapotot előidéző, a fekete piacon csillagászati áron forgalomba kerülő szerrel folyó botrányos üzérkedések Amerikában, de másutt is szinte napirenden vannak, addig nálunk az LSD küldetése sokkal nemesebb: kizárólag az orvostudományban veszik hasznát. Ezért is őrzik hét lakat alatt. Csupán az erre felhatalmazott bizottság, pontosabban a bizottság titkára: dr. Milan Hauser, a közép-csehországi kerületben levő Sadská-i kórház pszichiátriai osztályának főorvosa rendelkezik vele teljhatalommal. Aláírása nélkül egyetlen kórház, egyetlen szakorvos sem juthat a szerhez, de anélkül még a hazánk területén egyedárusításával megbízott gyógyszertár — a bohnlcei sem hozhatja forgalomba. Miért e minden részletére kiterjedő biztonsági intézkedések? DR. HAUSER figyelmeztetőn emeli fel mutatóujját: — Ne feledjük, hogy az LSD nem gyógyszer, csupán eszköz, mely elősegíti, megkönnyíti az idegbetegek bonyolult és hosszadalmas gyógykezelését. Mert mi a pszichiáter feladata, ha először áll szemben páciensével? Megvizsgálja és a baj kísérőjelenségei alapján, melyek között gyakori az álmatlanság, szorongás, búskomorság, félelemérzet, üldözési mánia, kimondja a leggyakoribb diagnózist: neuraszténia, vagyis idegbaj. Ezzel a megállapítással azonban nem sokra menne a gyógykezelés során, ha nem Ismerné a kór okát. Szinte a veséjébe kell látnia a páciensnek, ha eredményt akar felmutatni, ami — mondottuk már — a pszichiátriában nem egyszerű feladat. Az orvos sokszor hiába faggatja betegét kitartó szívóssággal, hiába vallatja régen megtörtént, régen elfelejtett dolgok felől. Ha a páciens gyenEnH:nniKÍffinHH:nn!:3nHHSni3:HlSHS:8sfSI5 Ezeknek az álarcoknak az alkotója azelőtt sohasem rajzolt. Az LSD hatása alatt kifejezésre juttatta betegsége okát, azt, amitől gyermekkorában a legjobban fáit: szülei szigorú, megróvő tekintetétfii ma sem tud szabadulni. megismerte a lelkizavart előidéző, szinte az őrülethez hasonló állapotot. Enélkül képtelen volna belelélni magát páciensei helyzetébe, aligha tudná ellenőrizni érzéseiket. A BETEGEK A KEZELÉS SORAN — az LSD hatása 6—8 óráig is eltart — a többi kábítószerrel, hasissal, morfiummal stb. ellentétben — mindvégig eszméletnél vannak. Mindenki pontosan ellenőrizheti beszédét, cselekedetelt. Az LSD hatása mindössze annyiban mutatkozik meg, hogy a betegek őszintébbek, mint egyébként, megszabadulnak gátlásaiktól. Emellett olyan dolgok is eszükbe jutnak, amelyekről — úgy őrzik — soha sem tudtak. Az orvos felszólítására ilyenkor mindenki maga választja meg a témakört, amiről beszélgetni kíván. Könnyít magán, ha őszintén kiönti a szívét annak, akiben megbízik. Persze a páciensek nem egyformán viselkednek, a szer mindenkire másmás hatással van. Más-más érzéseket vált ki az emberekben. Vannak, akik indokolatlanul nevetnek, mások sírnak, különösen ha az LSD révén életük szomorú mozzanataiba botlanak. Aki ebben a felajzott állapotban ceruzát ragad, az ha azelőtt nem is szokott rajzolni, mesterművet alkothat. Persze csak akkor, ha némi tehetség is szunynyad benne. Az ifjúkori emlékek felújítása, természetesen nem mindig örvendetes. Hiszen a legtöbbször ezek a régmúlt, régen eltemetett, a tudat alatt mégis fájdalmas emlékek a lelki zavarok okozói. Csak ha kitudódnak, ha rájuk világítanak, tulajdonképpen csak akkor foghatnak az orvosok a gyógykezeléshez. — Sokszor olyan dolgokról is vallanak a páciensek, melyekről alig hihető, hogy azokra emlékeznek — meséli a pszichiáter. Vagy akadna-e valaki, aki a saját tapasztalatai alapján tudná, mi történt vele születésének első napjaiban, vagy óráiban? Már pedig az az idegbajos pilóta, akit állandóan gyötör a hideglelés és valamilyen jeges vízzel telt mosdót emleget az LSD hatása alatt, talán nincs is oly messze a valóságtól. Amikor Hauser doktor a pilóta édesanyját is „munkába fogta", kitudódott, hogy az újszülöttet a bábaasszony egy rozsdás teknőben fürösztötte és tévedésből hideg zuhanyt engedett rá. Hihetünk ez állítás igazában? Ki tudja? Tény azonban, hogy Lorenz professzor, müncheni pszichiáter, állatokkal folytatott kísérletei során bebizonyította, hogy pl. a kacsa az anyja helyett mindvégig azt a fából készült utánzatkacsát fogja követni, melyet kikelésének első napján mutattak neki. önkéntelenül is felmerül a kérdés: ha a kacsa primitív agya ilyen teljesítményre képes, miért ne rendelkezhetne hasonló megbízható emlékezőtehetséggel az emberi agy? Az orvos saját tapasztalatai alapján gyakran előfordul, hogy az LSD-vel megmérgezettek úgy érzik, mintha alagúthoz hasonló sötét, szűk helyiségben tartózkodnának, melyet igyekeznek minél előbb elhagyni. Miért ne volnának e látomástól kísért élményeik visszavezethetők a születésük előtti körülményekre, mondjuk az anyaméhre? Ez ellen szól, hogy a meg nem született agy, de még az újszülötté is fejletlen, képtelen a gondolkodásra. Talán csík puszta fantázia az egész, melyben az élénk elképzelés a családoktól többször hallott elbeszélésekkel párosul. AZ ORVOSTUDOMÁNY ezekre a problémákra még nem talált kellő magyarázatot. Annyi azonban biztos, hogy az agylebernyeg egyik részének villanyárammal való i_zgatása (és a látomásokat előidéző LSD ugyanazt az agyrészt hozza működésbe) elősegíti az ember legkoraibb emlékeinek felidézését. Természetesen nagy türelembe, hosszú fárasztó munkába kerül, míg az orvos visszaemlékezésre bírja páciensét. Néha 25—30 egész napos kezelést is igényel, míg a pszichiátert érdeklő dolgok kiderülnek. De az LSD jóvoltából így is lényegesen csökken a sikeres gyógykezelésre szánt idő, mely ha azelőtt évekig is elhúzódott, ma mindössze 1—2 évig tart. Az elmondottakból ls nyilvánvaló, hogy az LSD ma már az orvosok hűséges, sőt nélkülözhetetlen segítőtársa, még pedig nem csak a neuraszténia, de egyéb bajok gyógyításánál is. Eredményesen alkalmazható az iszákosság, és a nemi eltévelyedések esetében is. Megnyugtató a tudat, hogy nálunk az LSD nem üzérkedés tárgya és hogy bár közvetve, életmentésre szolgál. KARDOS MARTA /

smerek komoly, tiszteletnek örvendő embereket, akik szabad Idejükben szenvedélyesen gyűjtik a bélyeget, a gyufacímkét, a régi pénzt, a könyvritkaságokat, és nehéz ts lenne felsorolni, még mi mindent. Akad azonban abból a faftából is, akiket az égvilágon semmi különlegesség nem érdekel, mégis hódolnak egy szenvedélynek. Ök kizárólag a pénzt gyüftik. De nem a régit, nem is a különlegeset, hanem a legközönségesebb pénzt. Bevallom, a lelkem mélyén mindig az utóbbiakkal éreztem együtt. Felette szép és hasznos szenvedély! Csak végtelenül nehéz dolog. Néha a legújabb százast ts nehezebb összehozni, mint a római birodalom legkeresettebb pénzritkaságait. Ezzel is magyarázható talán, hogy ez a szenvedélyem érdemben máig sem nyert kielégülést. Persze, a lényegen ez mit sem változtat. A gyüjtöszenvedély nemzedékről nemzedékre száll, és új formákban felenik meg. Ahogy például a bélyeggyüjtésben meghonosodott a motívumgyűjtés (valaki csak virág-, sport- vagy állatsorokat gyűlt), az utóbbi Időben a pénzgyűjtők (valaha Mindenki jói jwt harácsolóknak is nevezték őket) ugyancsak átálltak a motívumra ... Most már nem mintegy (legalábbis nem mindegytküknek), hogy „gyűjteményük" tízesekből, huszonötösökből vagy százasokból tevődik össze. Nem ám! Az új szenvedély csak a fémpénzt: a tetszetős háromkoronásokat és az ötkoronásokat érinti. Minél több kerül a forgalomba, annál kevesebb látható belőlük, mert nyomban lecsapnak rájuk a magángyűjtők. £

szenvedély titkát, safnos, nem sikerült megfejtenem. Egyszerűen érthetetlen számomra, mert valaki nem azért gyűlt háromkoronásokat, hogy neki sok három koronája legyen. Egyáltalán nem! Végeredményben százasokra, ezresekre vágyik. Ha pedig ez így van, akkor a nagyobb összegeket egyszerűbb lenne nagyobb pénzdarabokból, mondjuk ötvenesekből, százasokból összekapargatni. A megátalkodott gyűjtő az ellenkezőiét A magyar középiskolák növendékei A FŐISKOLÁKON A főiskolákra készülőknek már a középiskolában több figyelmet kell szentelni A

z Űj Szó hasábjain a nyár elején az „írják meg" rovatban több válasz jelent meg a királyhelmeci diákoknak arra a kérdésére, hogyan érvényesülnek a bratislavai főiskolákon a magyar középiskolák növendékei. Mint a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola kémiai-technológiai karának pedagógusa szeretnék e kérdéssel kapcsolatban egy-két gondolatot felvetni. Az itt kifejtett vélemény az évek folyamán gyakorolt pedagógiai tevékenységem alapján alakult ki, de felöleli munkatársaim tapasztalatait is. Kísérjük talán figyelemmel mindjárt a főiskolai tanulmány első, bevezető stádiumát: a felvételi vizsgákat. Jelenleg ezek a vizsgák arra vannak hivatva, hogy segítségükkel a nagyszámú jelentkezők közül a bizottságok kiválaszthassák azokat, akik kellő felkészültséggel rendelkeznek a főiskolai tanulmányok sikeres elvégzéséhez. Ez a feladat megoldható lenne ugyan a középiskolában elért átlagos tanulmányi eredmény és az érettségi vizsga alapján is, ha ezeknek meg lenne a reális közös nevezőjük. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az egyes iskolák között elég nagy színvonalbeli különbség van. Ennek okai a legkülönbözőbbek lehetnek, ezekre itt nem óhajtok kitérni. A Szlovák Műszaki Főiskolára jelentkezőknek hozzávetőlegesen 8 százaléka magyar középiskolák növendéke. A fakultásokon a vizsgabizottságok között sok olyan van, amelyekben magyarul is tudó pedagógusok foglalnak helyet, vagy a magyar középiskolákról jelentkezők oly bizottság előtt vizsgáznak, amelynek minden tagja tud magyarul is. Ez utóbbi megoldásnak azonban megvan az a hátránya, hogy a követelmények különbözőek lehetnek a magyar és szlovák )t|lentkezők számára. Célszerűbbnek tartom azt a megoldást, és a valóságban is ezen van a hangsúly, hogy a jelentkezők előtt a követelmények azonosak legyenek. Abból kell ugyanis kiindulni, hogy azok előtt, akik a Szlovák Műszaki Főiskolák bármely tagozatán (Bratislavában: építészeti, gépészeti, elektrotechnikai és kémiai-technológiai kar, Košicén: gépészeti, kohászati és bányászati kar, Žilinán: közlekedési kar) óhajtják is egyetemi tanulmányaikat végezni, ezt szlovák nyelven tehetik. A külföldre kiküldött diákjaink az első évet ugyancsak hazai egyetemen végzik, és csak az elért tanulmányi eredmény alapján választják ki őket külföldi tanulmányra. A műszaki tanulmány főiskolai viszonylatban komoly középiskolai felkészültséget követel meg. Ennek megfelelően a felvételi vizsgákon is csak az alapos matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkező Jelent- - iskolai tananyagban előforduló alapfogalmakat szlovák nyelven is ismertetni a növendékekkel. A fenti tárgyakat oktató pedagógusok számára ez feltehetően nem jelentene komolyabb problémát, de meggyőződésem, és ezt a feltevést számtalan főiskolai pedagógus osztja, hogy a magyar középiskolák növendékei nemcsak a felvételi vizsgák, hanem későbbi tanulmányuk folyamán is hálával gondolnának vissza volt iskolájukra és tanítóikra. A

z itt felvetett gondolat a főiskolai pedagógusok tapasztalataiból indult ki, és a főiskolai tanulmány követelményei indokolják a megoldás keresésének célszerűségét. A feladat a középiskolákat illeti, őket terheli a kérdés megoldása, és a legcélszerűbb, egyben leghatásosabb forma megválasztása is. Ogy gondolom, hogy ezzel a kis pedagógiai többletmunkával nagyőri jó „útravalót" nyújtanának magyar középiskoláinknak. VARGA ISTVÁN, docens a kémiai tudományok kandidátusa természetesen középiskolai képzési fokon is érvényes. E téren általánosságban a magyar középiskolák növendékei jól megállják a helyüket, habár e tekintetben sem egész kifogástalan a helyzet. Célszerűnek tartanám, ha az egyes iskolák Időnként érdeklődnének az iránt, hogyan érvényesülnek növendékeik az egyetemi tanulmányaik alatti Az egyes fakultásokon a pedagógiai tárgykörrel megbízott prodékánok szívesen nyújtanak ilyen irányú felvilágosítást az utóbbi évek statisztikailag kiértékélt, vagy kiértékelhető kimutatásai alapján. Feltételezem, hogy az egyes középiskolák számára ezek nagyon értékes adatokat Jelenthetnének és rámutatnának a helyes ma'tematikai, illetőleg fizikai oktató munkájukra, de esetleg a hiányosságokra is. A felvételi vizsgáknak általában kettős formájuk van: írásbeli és szóbeli. A hangsúly az Írásbeli formán van ugyan, de olykor a szóbeli vizsga is, rendszerint gyengébb írásbeli eredménynél, döntő lehet. Az írásbeli vizsga eredménye csaknem független a nyelvismerettől, eltekintve attól, hogy a megoldandó példák szövegét mégiscsak meg kell érteni. A felvételi vizsga szóbeli részénél persze fennáll a nyelvismereti követelmény. A szlovák nyelv általános ismerete tekintetében nincs semmi komolyabb kifogásolni való a magyar középiskolák növendékeit Illetően. Bizonyos nehézségekkel kell azonban megküzdeniük a magyar jelentkezőknek akkor, amikor matematikai, fizikai, kémiai, esetleg más tárgybeli szakkifejezéseket kell alkalmazniuk. E hiányosság a felvételi vizsgákon nem jelent még leküzdhetetlen akadályt, de sikeres felvétel esetében Ismét felmerül a tanulmány folyamán. Tekintetbe kell ugyanis venni, hogy a főiskolai tanulmány nemcsak az elsajátítandó tananyag mennyiségét tekintve veszi igénybe a fiatal főiskolai hallgató értelmi kapacitását, hanem a középiskolaitól eltérő tanulási mód is külön megterhelést jelent. Elmondható tehát, hogy a magyar középiskolák növendékeit a főiskolai tanulmány elsősorban a műszaki tagozatokon — jobban megterhelt. Ez persze csak átmeneti jelenség, amely csak az első két szemeszterre, tehát az első tanévre vonatkozik. A középiskolák a főiskolákra készülő növendékeiket ezektől az átmeneti nehézségektől, többlettanulástól könnyen megszabadíthatnák. Azok a diákok, akiknek eltökélt szándékuk a« érettségi vizsga után egyetemen tovább tanulni, megérdemelnének egy kis külön figyelmet. Matematikából, fizikából, kémiából stb. a tanrendi órák keretében, de lehet esetleg önkéntes alapon ls, mindössze néhány óra formájában, a középkezők számíthatnak sikerre. Iskolai fokon az ismeretszerzésnek két fő tényezője van: a pedagógus és a tanítványa. Ez vallfa. Egy százast egyszerre félretenni nem könnyű. Viszont a háromkoronásokból egy hónap alatt apránként akár húszat is összerak szinte észrevétlenül. Egy év alatt e kis tételekből százasok lesznek. ÉszrevétlenülI A forgalomból azonban így kiesik a pénz, amelynek küldetése éppen a körforgás. S ez a legklasszikusabb tezaurálásl Ugyan már, mondfa a szenvedély megszállottja, a fém három koronást se kalauz, se pénztáros, se üzletes nem kedveli, csaknem utálfa. Tapintásra megtévesztően hasonlít a huszonötfilléresre. Persze, más lapra tartozik, hogy velem még sohasem esett meg, hogy huszonöt fillér helyett valaki három koronát adott volna puszta tévedésből... /

ényeg az, hogy lassan se kalauznak, se pénztárosnak nem lesz mit utálnia. Ez a lehetőség egyenes arányban csökken a „magánygyűftemények" szaporodásával. Fontos az, hogy mindenki fól *ár. ZSIIKA LÁSZLÓ