Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)
1966-09-23 / 263. szám, péntek
Mikor Ú 1 ŕ I I M i: [( •••••••••••••••••••••a Időszerű közgazdasági kérdések kifizetődő az öntözés? zarnyas riri Albert Lamorisse rendező neve nem ismertebb, mint más, nálánál kevésbé figyelemre méltó alkotóé. Pedig filmjeit — első bemutatkozó művétől eltekintve — a mi filmszínházaink is vetítették, némelyiket kiemelkedő sikerrel. Csakhogy az ő nevét egyszerűen nem verik nagydobra, főleg azért nem, mert nem dolgozik hangzatos nevű filmsztárokkal, hanem filmjeinek egyetlen csillaga (legújabb alkotásától, a Szárnyas Fifitől eltekintve, amelyik most kerül a mozik műsorára) saját fia, Pascal. Lamorisse népszerűségét nyilván az is befolyásolja, hogy aránylag kevés filmet forgat. Nem siet velük, nem vált hivatásossá a szó előnytelen értelmében. Tény, hogy eddigi alkotásai a filmvilágban mind esemény számba ment, gondoljunk a Fehér sörény és a Piros léggömb, vagy a legutóbbi Utazás léggömbbel című filmjeire. Lamorisse az ezüst vászoja poétája, az ő filmjei poémák, s ezzel az alkotók aránylag kis csoportjába tartozik — míg a filmesek döntö többsége inkább a drámaírók és prózaírók csoportjából kerül ki. Ám az ilyen beállítottságú filmek többségétől eltérően — ezek főleg a kritika és az elit nézőközönségnél aratnak sikert, — Lamorisse filmjei rendszerint egyformán tetszenek a közönség minden rétegének, univerzális rezonanciát váltanak ki. Ilyen sajátosságokkal kevés alkotó és kevés film dicsekedhet... Lamorisse érzékeny és sebezhető költő. Számára a világ, amelyben a jó együtt jár a roszSzal, gyöngédség a brutalitással, tisztaság a közönségességgel, túlságosan kemény, kegyetlen. Talán ezért személyesíti meg lelkivilágát mindig gyermekkel. Filmjeinek apró hősei olyan szférákba menekülnek ahová a reális, gyakran kegyetlen világ nem követheti őket. A Fehér sörényben az állatok Iránti megható barátság a tenger hullámaiban végződik, a mérhetetlenül tiszta elemben, ami ugyanakkor az elkerülhetetlen halált is jelenti. A Piros léggömb hősét törékeny, színes s oly fájdalmasan sebezhető léggömb-barátai mentik a kérges szivek durvaságától a felhők feletti elem, a levegő birodalmába. Az Utazás léggömbbel hősei pedig ugyancsak felülről, A Ki akarja megölni Jessi-t? című cseh filmvígjátékban ismét láthatjuk Olga Schoberovát, a Nyugaton is nagy sikereket arató cseh filmszínésznőt. I x - ( jílp- V--£! Mireille Negre, a szép műlovarnő, akibe a menekülő tolvaj egyből beleszeret a Szárnyas Fifi francia filmben. a légből szemlélik a világot, amely innen olyan szép, oly gyönyörű, hogy az ember nem is kíván visszatérni a földre. Lamorisse nosztalgikus, filozófiai aláfestésű filmjei kedvelőinek, akik azt szerették volna, hogy Lamorisse maradjon meg olyannak, amilyennek megismerték — könnyen csalódást okozhatott volna már az „Utazás léggömbbel" című alkotás is, amelyik a költészet filozófiájától a komédiális fabula bizonyos elemei felé hajlott. A Szárnyas Fifi ezt a fejlődést viszi tovább, ugyanakkor nem szélesvásznú, színes formában, hanem egyszerű fekete-fehér alakban. Egy jelentéktelen tolvaj történetét mutatja be, kinek egyetlen szerelme és szenvedélye van. Ez a tolvaj szárnyakat kap és az angyalokat kezdi utánozni, időnként funkciójukat is betöltve. Lamorisse első ízben nem a fiát választotta főszereplőnek, átlépett a felnőttek világába és történetét a commedia deli' arte mintájára cirkuszi környezetbe helyezi, ahol Fifi a tolvaj Harlekin, a műlovarnő Kolumbina és a cirkusz atléta állatszelídítője Harlekin ellenfele, ami már előre számos konfliktust sejtet. A kiszolgáltatott, illetve sebezhető tisztaság motívuma itt is megmarad, számos komikus szembesítés alanya, egyes helyeken teljes filozófiai súlyával lép előtérbe — talán a legkifejezőbben abban a jelenetben, amikor a legprimitívebb „repülő eszközzel" felszerelt Fifi üldözésébe bekapcsolják a korszerű technika egész fegyvertárát. Ebben a hajszában a menekülő Fifi lóra ugrik és félre nem érthetően állítja elénk a technika által üldözött Pegazus képét. A commedia deli' arte elvét Lamorisse a film groteszk elvével keresztezte, a lamorísse-1 bájos költészet elvét a gag s helyenként az abszurd humor elvével, melyben azonban mindig hallható a rá oly jellemző nosztalgikus hang. A meglepetést más okozza. Lamorisse következtetései eddig mindig elvezettek a Földről. A szárnyaitól megfosztott Fifi azonban a földön marad, persze nem azon, melyet leigázott a technika, hanem a mesebeli, romantikus, rousseaui földön, de itt a Földön. Talán ez az első lépés ahhoz, hogy az ember megbékéljen sorsa szükségszerűségével, ha már választania kell, hogy itt a földön találja meg boldogságát, vagy soha és sehol. PAVOL BRANKO MÉG EMLÉKEZETÜNKBEN ÉL az 1965. év tavasza. Saját kárunkon tapasztaltuk a víz mérhetetlenül nagy pusztító erejét. Bizonyára azokra az évekre is emlékezünk, amikor aszály volt, hónapokig nem esett elegendő eső, a patakok és folyók vize állandóan apadt, s az időjárás szeszélyének áldozatává vált a termés. Néhány év a közelmúltból, s mennyire ellentétes, s mégis mennyire hasonló az eredmény: tönkremegy a termés. Ezek után feltehetjük a kérdést: az sem jó, ha bőséges a csapadék, s az sem, ha kevés? Az emberi, állati és növényi szervezet legnagyobb részét víz aikotja. A növényeknek már a vetés, illetve az ültetés után, de főleg a fejlődés egyes stádiumaiban feltétlenül szükségük van különböző mennyiségű vízre. A tápanyagokat csak oldott állapotban képesek felszívni. Víz segítségével harcol a növény a hőingadozás ellen (transpiráció). Ezért víz nélkül a növényzet fejlődése elképzelhetetlen. Ha a talajban levő pórusok 60 százaléka vízzel van telítve, akkor a talajban levő vízmennyiség a legmegfelelőbb, s a terméshozam maximális. A vízmennyiség csökkenése, vagy az említett mennyiség fölé emelkedése a hektárhozamok csökkenését idézi elő. A talaj pórusainak 100, százalékos vízzel való telítődése kultúrnövényeink pusztulását jelenti. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a talaj víztartalma mindig megfelelő legyen, és ne legyünk kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek? Ősidők ófa legalkalmazottabb módszer a felesleges víz elvezetése, leCí-apolása, csapadékhiánynál .'agy a csapadék nem megfelelő eloszlásánál — az öntözés. Az öntözésnek, mint a talajjavítás egyik módszerének nyomai már megtalálhatók az ókorban is. A középkorban Olaszországban voltak nagyobb kiterjedésű öntözött területek. Angliában kezdték először kihasználni a hígított trágyalevet a talaj trágyázására öntözés segítségével. Hazánkban az öntözés feltételei csak a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésével jöttek létre. A modern nagyüzemi mezőgazdaság legfontosabb feladata a termelés állandó növelése, és ezzel kapcsolatban a talaj termőképességének javítása. Mindez elképzelhetetlen az öntözéses gazdálkodás bevezetése nélkül. Az öntözés főleg a vízben szegény, terméketlen talajok megjavítására szolgál, amennyiben a növények számára megfelelő mennyiségű nedvességet biztosítunk, s a vízben minél több trágyahatású iszap fordul e.'ő. Öntözésre legmegfelelőbb a langyos folyóvíz, amely több növényi tápanyagot tartalmaz. F.l kell kerülnünk az olyan víz használatát, mely tőzegvágásokból, vegyigyárakból kerül kl, mivel a benne előforduló kémiai anyagok mérgező hatással vannak a növényzetre. NEMCSAK HAZÁNKBAN, hanem minden fejlett ipari államban időszerű probléma a folyók O któber 1-én érvénybe lépnek a nemzeti bizottságok kisüzemeinek gazdálkodását szabályozó új előírások. Az év elején 3500 községben működtek kisüzemek, s az utóbbi kilenc évben 3 milliárd korona értékű munkát végeztek. Szolgáltatásaikért a lakosság 2 milliárd koronát fizetett. Az új előírásokat a Pénzügyminisztérium az Állami Tervbizottsággal és a Belügyminisztériummal közösen dolgozta kl. A szolgáltatások javításának érdekében az új előírások az eddiginél sokkal nagyobb vállalkozási lehetőséget biztosítanak. Bár kisüzemekről van sző, sok kis és nagy gondot megoldhatnak. Működésük ott Indokolt, ahol a helyi gazdálkovizének szennyeződése a gyárakból kibocsátott különböző hatású anyagokkal. Az ilyen víz már nem alkalmas a mezőgazdaságban való felhasználásra. Mivel az iparnak éppen úgy, mint a mezőgazdaságnak, egyre nagyobb mennyiségű olyan vízre van szüksége, amely nem tartalmaz mérgező anyagokat, feltétlenül szükséges, hogy a szennyező anyagokat kibocsátó gyárak szennyvizét megfelelően tisztítsuk, és így alkalmassá tegyük a további felhasználásra. Az öntözésre szükséges vízmennyiség biztosítása sokszor nehézségekbe ütközik, mivel az érdekterületen, vagy annak közelében sok esetben nincs megfelelő állandó vízforrás. Ezért fontos az ilyen területeken víztárolók építése, mert a felfogott vizet a legmegfelelőbb időben a növények öntözésére használhatjuk fel. Mivel az öntözésnél az egy hektárra eső befektetés 80011 — 12 000 korona (permetező öntözés), ez ilyen nagy befektetés csak olyan esetben kifizetődő, ha nagy körültekintés és minden egyes tényezőnek figyelembevétele előzi meg. Pontosan meg kell határozni, hogy az öntözésnek milyen fajtájáról lesz szó (kiegészítő, trágyázó, vagy különleges öntözés). Már a tervek elkészítésénél kl kel! dolgozni az éghajlatnak és a talaj összetételének legmegfelelőbb vetésforgókat, hogy a mezőgazdasági üzemek a nagyüzemi öntözésre való áttérés után azonnal a legcélszerűbben gazdálkodhassanak. Legmegfelelőbb az olyan növények termesztése, amelyeknek nagy mennyiségű vízre van szükségük. A mi viszonyaink között ilyen növény a lucerna, a here, a cukorrépa, a takarmányrépa, a silókukorica, a csöves kukorica, a korai burgonya, a hüvelyesek (szó)a, bab, bükköny, lencse) és a zöldségfélék, kevésbé a gabonaneműek. Mivel e növények fejlődéséhez nagyobb mennyiségű vízre van szükség, termesztésük esetén biztosítva van a nagyüzemi öntözés gazdaságos kihasználása. Az öntözésnél nagy mennyiségű energiára van szükség. A szivattyútelepeket általában villamos energiával, ritkábban folyékony tüzelőanyaggal (naftádás és a kisipari szövetkezetek üzemel nem képesek kielégíteni a szolgáltatásokkal szemben támasztott igényeket. Ezért -— eltérően az eddigi gyakorlattól — azokban a községekben ls létesíthetnek kisüzemeket, amelyekben működnek már helyi gazdálkodási vagy szövetkezeti üzemek, de ezek a keresletet nem tudják kielégíteni. Kizárólag a városi és a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik, hogy saját megfontolásuk szerint létesítenek-e Ilyen üzemeket, vagy sem. A kisüzemeknek főleg a helyi nyersanyagforrások kihasználására kell törekedniük, jó, ha tevékenységüket főleg a személyi szolgáltatásokra, a lakóházak karbantartására, helyi jelenval) működtetik. Célszerű a villamos energiára működő szivattyútelepek éjjeli üzemeltetett:, mivel az éjjeli villanyáram sokkal olcsóbb. így az öntözés még gazdaságosabb. A NAGYÜZEMI ÖNTÖZÉST, amint az előző felsorolásból is kitűnik, legmegfelelőbben a takarmányféléknél hasznosíthatjuk, így a vetésforgók nagy mennyiségű takarmányt biztosítanak az állatállomány részére. Ezért feltétlenül szükséges az állatállomány növelése, különösen a szarvasmarha-állományé. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tiszta vízzel való önlözésnél növelnünk kell a talaj trágyázását istállótrágyával és műtrágyával. Gazdaságos a trágyalénak felhasználása megfelelő koncentrációban. Ebben az esetben a talajba mind növényi tápanyagokat, mind nedvességet juttatunk. Ezt a fajta öntözést már dél-szlovákial viszonylatban is alkalmazzuk. A mezőgazdasági üzemeknek, amelyek öntözéses gazdálkodásra tértek át, számolniuk kell azzal, hogy a kellő vízmennyiséggel rendelkező talajokban nemcsak a kultúrnövény, de a gvom is erősebben nő, ezért a gyomtalanításhoz több gépi és kézi erőre van szükség. A nagyüzemi öntözés rendes üzemeltetése és karbantartása íC'bb munkaerőt igényel. Szakmunkások és munkások elméleti és gyakorlati felkészültsége szükséges ahhoz, hogy az ilyen nagy létesítmények minél hoszszabb időtartamra üzemképesek legyenek. Mint minden befektetés, a folyók és patakok vizének nagyüzemi öntözésre való felhasználása sem jár mindig azonnali haszonnal, de néhány év alatt olyan arányban növelheti a terméshozamot, hogy népgazdasági szempontból, valamint a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak anyagi érdekeltsége szempontjából jelentős eredményekre vezethet. Éppen ezért tekintsük a fhlunk, városunk határában folyó vizet kincsnek. Tőlünk telhetőleg ne fertőzzük meg, feleslegesen ne szennyezzük, hogy könnyen felhasználható legyen. BAUER BALÁZS mérnök tőségű turistaforgalmi létesítmények fenntartására, autószerviz biztosítására, emléktárgyak készítésére stb. irányítják. A szóban forgó kisüzemek a kifizetett béreket jelenleg a lakosságtól eredő jövedelemből fedezik. Az új elvek megengedik, hogy a béreket részben a szocialista szektortól eredő bevételből ls fedezhessék. A bérezésben az Is új, hogy eltörlik az eddigi limitált 6 koronás órabért. Az üzemek azonban nem dolgozhatnak veszteséggel. Szolgáltatásaik árát. a nemzeti bizottság a szabad árképzés elve alapján állapítja meg. A nemzeti bizottságok kisüzemel dolgozóikat ezután is a kiegészítő forrásokból nyerhetik. Foglalkoztathatnak nyugdíjasokat, csökkent munkaképességűeket, diáikat, háztartásbeli nőket és mezőgazdasági dolgozókat (a téli időszakban). Mások másodállásként dolgozhatnak bennük. A Casanova utolsó rózsája című új cseh film egyik jelenele. Középen Milena Dvorská, a film egyik főszereplője. AZ OLASZ KÜLKERESKEDELMI DEFICIT Olaszország külkereskedelmi deficitje ez év első hat hónapjában 176,4 milliárd líra volt, vagyis 22,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A behozatal 18,4 százalékkal emelkedett, a múlt év azonos időszakához viszonyítva és értéke 2627,6 milliárd líra volt, a kivitel pedig 13,2 százalékkal ment feljebb, és 2451,2 milliárd lírára rúgott. CSÖKKEN ANGLIA ARANYTARTALÉKA A brit pénzügyminisztérium szerint Anglia arany- és devizatartalékai augusztusban újabb 19 millió font sterlinggel apadtak és a tartalék értéke jelenleg 1 milliárd 260 millió font sterling, így tehát az angol bank tartaléka ez év februárja óta összesen 177 millió font sterlinggel csökkent. FRANCIA ARANYVÁSÁRLÁSOK AZ USA-BAN Most nyilvánosságra került adatok szerint ez év júliusában Franciaország 98 millió dollár értékben vásárolt aranyat az Egyesült Államokban. Ez 1965 óta a legjelentősebb aranybeváltás egy hónap alatt, s így Franciaország az Egyesült Államok legnagyobb aranyvásárlójává vált, miközben az amerikai aranytartalék szakadatlanul csökken. A nemzeti bizottságok kisüzemeinek új gazdálkodási elvei