Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-23 / 263. szám, péntek

Mikor Ú 1 ŕ I I M i: [( •••••••••••••••••••••a Időszerű közgazdasági kérdések kifizetődő az öntözés? zarnyas riri Albert Lamorisse rendező neve nem ismertebb, mint más, nálánál kevésbé figyelemre mél­tó alkotóé. Pedig filmjeit — el­ső bemutatkozó művétől elte­kintve — a mi filmszínházaink is vetítették, némelyiket kiemel­kedő sikerrel. Csakhogy az ő nevét egyszerűen nem verik nagydobra, főleg azért nem, mert nem dolgozik hangzatos nevű filmsztárokkal, hanem filmjeinek egyetlen csillaga (legújabb alkotásától, a Szár­nyas Fifitől eltekintve, amelyik most kerül a mozik műsorára) saját fia, Pascal. Lamorisse népszerűségét nyil­ván az is befolyásolja, hogy aránylag kevés filmet forgat. Nem siet velük, nem vált hiva­tásossá a szó előnytelen értel­mében. Tény, hogy eddigi alko­tásai a filmvilágban mind ese­mény számba ment, gondoljunk a Fehér sörény és a Piros lég­gömb, vagy a legutóbbi Utazás léggömbbel című filmjeire. Lamorisse az ezüst vászoja poétája, az ő filmjei poémák, s ezzel az alkotók arány­lag kis csoportjába tarto­zik — míg a filmesek döntö többsége inkább a drámaírók és prózaírók csoportjából kerül ki. Ám az ilyen beállítottságú filmek többségétől eltérően — ezek főleg a kritika és az elit nézőközönségnél aratnak sikert, — Lamorisse filmjei rendszerint egyformán tetszenek a közön­ség minden rétegének, univer­zális rezonanciát váltanak ki. Ilyen sajátosságokkal kevés al­kotó és kevés film dicseked­het... Lamorisse érzékeny és sebez­hető költő. Számára a világ, amelyben a jó együtt jár a rosz­Szal, gyöngédség a brutalitás­sal, tisztaság a közönségesség­gel, túlságosan kemény, kegyet­len. Talán ezért személyesíti meg lelkivilágát mindig gyer­mekkel. Filmjeinek apró hősei olyan szférákba menekülnek ahová a reális, gyakran kegyet­len világ nem követheti őket. A Fehér sörényben az állatok Iránti megható barátság a ten­ger hullámaiban végződik, a mérhetetlenül tiszta elemben, ami ugyanakkor az elkerülhetet­len halált is jelenti. A Piros léggömb hősét törékeny, színes s oly fájdalmasan sebezhető léggömb-barátai mentik a kér­ges szivek durvaságától a fel­hők feletti elem, a levegő biro­dalmába. Az Utazás léggömbbel hősei pedig ugyancsak felülről, A Ki akarja megölni Jessi-t? cí­mű cseh filmvígjátékban ismét láthatjuk Olga Schoberovát, a Nyugaton is nagy sikereket ara­tó cseh filmszínésznőt. I x - ­( jílp- V--£! Mireille Negre, a szép műlovar­nő, akibe a menekülő tolvaj egyből beleszeret a Szárnyas Fifi francia filmben. a légből szemlélik a világot, amely innen olyan szép, oly gyönyörű, hogy az ember nem is kíván visszatérni a földre. Lamorisse nosztalgikus, filo­zófiai aláfestésű filmjei kedve­lőinek, akik azt szerették volna, hogy Lamorisse maradjon meg olyannak, amilyennek megis­merték — könnyen csalódást okozhatott volna már az „Uta­zás léggömbbel" című alkotás is, amelyik a költészet filozófiá­jától a komédiális fabula bizo­nyos elemei felé hajlott. A Szárnyas Fifi ezt a fejlődést vi­szi tovább, ugyanakkor nem szélesvásznú, színes formában, hanem egyszerű fekete-fehér alakban. Egy jelentéktelen tol­vaj történetét mutatja be, kinek egyetlen szerelme és szenvedé­lye van. Ez a tolvaj szárnyakat kap és az angyalokat kezdi utá­nozni, időnként funkciójukat is betöltve. Lamorisse első ízben nem a fiát választotta főszerep­lőnek, átlépett a felnőttek vilá­gába és történetét a commedia deli' arte mintájára cirkuszi környezetbe helyezi, ahol Fifi a tolvaj Harlekin, a műlovarnő Kolumbina és a cirkusz atléta állatszelídítője Harlekin ellenfe­le, ami már előre számos konf­liktust sejtet. A kiszolgáltatott, illetve se­bezhető tisztaság motívuma itt is megmarad, számos komikus szembesítés alanya, egyes he­lyeken teljes filozófiai súlyával lép előtérbe — talán a legkife­jezőbben abban a jelenetben, amikor a legprimitívebb „repülő eszközzel" felszerelt Fifi üldö­zésébe bekapcsolják a korszerű technika egész fegyvertárát. Eb­ben a hajszában a menekülő Fifi lóra ugrik és félre nem ért­hetően állítja elénk a technika által üldözött Pegazus képét. A commedia deli' arte elvét Lamorisse a film groteszk elvé­vel keresztezte, a lamorísse-1 bájos költészet elvét a gag s he­lyenként az abszurd humor el­vével, melyben azonban mindig hallható a rá oly jellemző nosz­talgikus hang. A meglepetést más okozza. Lamorisse követ­keztetései eddig mindig elvezet­tek a Földről. A szárnyaitól megfosztott Fifi azonban a föl­dön marad, persze nem azon, melyet leigázott a technika, ha­nem a mesebeli, romantikus, rousseaui földön, de itt a Föl­dön. Talán ez az első lépés ah­hoz, hogy az ember megbékél­jen sorsa szükségszerűségével, ha már választania kell, hogy itt a földön találja meg boldog­ságát, vagy soha és sehol. PAVOL BRANKO MÉG EMLÉKEZETÜNKBEN ÉL az 1965. év tavasza. Saját ká­runkon tapasztaltuk a víz mér­hetetlenül nagy pusztító erejét. Bizonyára azokra az évekre is emlékezünk, amikor aszály volt, hónapokig nem esett elegendő eső, a patakok és folyók vize állandóan apadt, s az időjárás szeszélyének áldozatává vált a termés. Néhány év a közelmúlt­ból, s mennyire ellentétes, s mégis mennyire hasonló az eredmény: tönkremegy a ter­més. Ezek után feltehetjük a kér­dést: az sem jó, ha bőséges a csapadék, s az sem, ha kevés? Az emberi, állati és növényi szervezet legnagyobb részét víz aikotja. A növényeknek már a vetés, illetve az ültetés után, de főleg a fejlődés egyes stá­diumaiban feltétlenül szüksé­gük van különböző mennyisé­gű vízre. A tápanyagokat csak oldott állapotban képesek fel­szívni. Víz segítségével harcol a növény a hőingadozás ellen (transpiráció). Ezért víz nélkül a növényzet fejlődése elképzel­hetetlen. Ha a talajban levő pórusok 60 százaléka vízzel van telít­ve, akkor a talajban levő víz­mennyiség a legmegfelelőbb, s a terméshozam maximális. A vízmennyiség csökkenése, vagy az említett mennyiség fölé emelkedése a hektárhozamok csökkenését idézi elő. A talaj pórusainak 100, százalékos víz­zel való telítődése kultúrnövé­nyeink pusztulását jelenti. Mit tehetünk annak érdeké­ben, hogy a talaj víztartalma mindig megfelelő legyen, és ne legyünk kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek? Ősidők ófa legalkalmazottabb módszer a felesleges víz elvezetése, le­Cí-apolása, csapadékhiánynál .'agy a csapadék nem megfelelő eloszlásánál — az öntözés. Az öntözésnek, mint a talaj­javítás egyik módszerének nyo­mai már megtalálhatók az ókor­ban is. A középkorban Olasz­országban voltak nagyobb ki­terjedésű öntözött területek. Angliában kezdték először ki­használni a hígított trágyale­vet a talaj trágyázására öntö­zés segítségével. Hazánkban az öntözés felté­telei csak a nagyüzemi mező­gazdaság megteremtésével jöt­tek létre. A modern nagyüzemi mezőgazdaság legfontosabb fel­adata a termelés állandó nö­velése, és ezzel kapcsolatban a talaj termőképességének javítá­sa. Mindez elképzelhetetlen az öntözéses gazdálkodás beveze­tése nélkül. Az öntözés főleg a vízben szegény, terméketlen talajok megjavítására szolgál, amennyi­ben a növények számára meg­felelő mennyiségű nedvességet biztosítunk, s a vízben minél több trágyahatású iszap fordul e.'ő. Öntözésre legmegfelelőbb a langyos folyóvíz, amely több növényi tápanyagot tartalmaz. F.l kell kerülnünk az olyan víz használatát, mely tőzegvágások­ból, vegyigyárakból kerül kl, mivel a benne előforduló ké­miai anyagok mérgező hatással vannak a növényzetre. NEMCSAK HAZÁNKBAN, ha­nem minden fejlett ipari állam­ban időszerű probléma a folyók O któber 1-én érvénybe lép­nek a nemzeti bizottsá­gok kisüzemeinek gazdálkodá­sát szabályozó új előírások. Az év elején 3500 községben mű­ködtek kisüzemek, s az utóbbi kilenc évben 3 milliárd korona értékű munkát végeztek. Szol­gáltatásaikért a lakosság 2 mil­liárd koronát fizetett. Az új előírásokat a Pénzügy­minisztérium az Állami Tervbi­zottsággal és a Belügyminiszté­riummal közösen dolgozta kl. A szolgáltatások javításának ér­dekében az új előírások az ed­diginél sokkal nagyobb vállal­kozási lehetőséget biztosíta­nak. Bár kisüzemekről van sző, sok kis és nagy gondot meg­oldhatnak. Működésük ott In­dokolt, ahol a helyi gazdálko­vizének szennyeződése a gyá­rakból kibocsátott különböző hatású anyagokkal. Az ilyen víz már nem alkalmas a mezőgaz­daságban való felhasználásra. Mivel az iparnak éppen úgy, mint a mezőgazdaságnak, egy­re nagyobb mennyiségű olyan vízre van szüksége, amely nem tartalmaz mérgező anyagokat, feltétlenül szükséges, hogy a szennyező anyagokat kibocsátó gyárak szennyvizét megfelelően tisztítsuk, és így alkalmassá te­gyük a további felhasználásra. Az öntözésre szükséges víz­mennyiség biztosítása sokszor nehézségekbe ütközik, mivel az érdekterületen, vagy annak kö­zelében sok esetben nincs meg­felelő állandó vízforrás. Ezért fontos az ilyen területeken víz­tárolók építése, mert a felfo­gott vizet a legmegfelelőbb idő­ben a növények öntözésére használhatjuk fel. Mivel az öntözésnél az egy hektárra eső befektetés 80011 — 12 000 korona (permetező öntö­zés), ez ilyen nagy befektetés csak olyan esetben kifizetődő, ha nagy körültekintés és min­den egyes tényezőnek figyelem­bevétele előzi meg. Pontosan meg kell határozni, hogy az ön­tözésnek milyen fajtájáról lesz szó (kiegészítő, trágyázó, vagy különleges öntözés). Már a ter­vek elkészítésénél kl kel! dol­gozni az éghajlatnak és a talaj összetételének legmegfelelőbb vetésforgókat, hogy a mezőgaz­dasági üzemek a nagyüzemi ön­tözésre való áttérés után azon­nal a legcélszerűbben gazdál­kodhassanak. Legmegfelelőbb az olyan növények termesztése, amelyeknek nagy mennyiségű vízre van szükségük. A mi vi­szonyaink között ilyen növény a lucerna, a here, a cukorrépa, a takarmányrépa, a silókukori­ca, a csöves kukorica, a korai burgonya, a hüvelyesek (szó)a, bab, bükköny, lencse) és a zöldségfélék, kevésbé a gabo­naneműek. Mivel e növények fejlődéséhez nagyobb mennyisé­gű vízre van szükség, termesz­tésük esetén biztosítva van a nagyüzemi öntözés gazdaságos kihasználása. Az öntözésnél nagy mennyi­ségű energiára van szükség. A szivattyútelepeket általában vil­lamos energiával, ritkábban fo­lyékony tüzelőanyaggal (naftá­dás és a kisipari szövetkezetek üzemel nem képesek kielégíteni a szolgáltatásokkal szemben tá­masztott igényeket. Ezért -— el­térően az eddigi gyakorlattól — azokban a községekben ls létesíthetnek kisüzemeket, ame­lyekben működnek már helyi gazdálkodási vagy szövetkezeti üzemek, de ezek a keresletet nem tudják kielégíteni. Kizáró­lag a városi és a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe tarto­zik, hogy saját megfontolásuk szerint létesítenek-e Ilyen üze­meket, vagy sem. A kisüzemeknek főleg a helyi nyersanyagforrások kihasználá­sára kell törekedniük, jó, ha tevékenységüket főleg a szemé­lyi szolgáltatásokra, a lakóhá­zak karbantartására, helyi jelen­val) működtetik. Célszerű a villamos energiára működő szi­vattyútelepek éjjeli üzemeltete­tt:, mivel az éjjeli villanyáram sokkal olcsóbb. így az öntözés még gazdaságosabb. A NAGYÜZEMI ÖNTÖZÉST, amint az előző felsorolásból is kitűnik, legmegfelelőbben a ta­karmányféléknél hasznosíthat­juk, így a vetésforgók nagy mennyiségű takarmányt biztosí­tanak az állatállomány részére. Ezért feltétlenül szükséges az állatállomány növelése, külö­nösen a szarvasmarha-állomá­nyé. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tiszta vízzel való önlözésnél növelnünk kell a ta­laj trágyázását istállótrágyával és műtrágyával. Gazdaságos a trágyalénak felhasználása meg­felelő koncentrációban. Ebben az esetben a talajba mind nö­vényi tápanyagokat, mind ned­vességet juttatunk. Ezt a fajta öntözést már dél-szlovákial vi­szonylatban is alkalmazzuk. A mezőgazdasági üzemeknek, amelyek öntözéses gazdálkodás­ra tértek át, számolniuk kell azzal, hogy a kellő vízmennyi­séggel rendelkező talajokban nemcsak a kultúrnövény, de a gvom is erősebben nő, ezért a gyomtalanításhoz több gépi és kézi erőre van szükség. A nagyüzemi öntözés rendes üzemeltetése és karbantartása íC'bb munkaerőt igényel. Szak­munkások és munkások elmé­leti és gyakorlati felkészültsége szükséges ahhoz, hogy az ilyen nagy létesítmények minél hosz­szabb időtartamra üzemképesek legyenek. Mint minden befektetés, a folyók és patakok vizének nagyüzemi öntözésre való fel­használása sem jár mindig azonnali haszonnal, de néhány év alatt olyan arányban nö­velheti a terméshozamot, hogy népgazdasági szempontból, va­lamint a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak anyagi érde­keltsége szempontjából jelentős eredményekre vezethet. Éppen ezért tekintsük a fhlunk, váro­sunk határában folyó vizet kincsnek. Tőlünk telhetőleg ne fertőzzük meg, feleslegesen ne szennyezzük, hogy könnyen fel­használható legyen. BAUER BALÁZS mérnök tőségű turistaforgalmi létesít­mények fenntartására, autószer­viz biztosítására, emléktárgyak készítésére stb. irányítják. A szóban forgó kisüzemek a kifizetett béreket jelenleg a la­kosságtól eredő jövedelemből fedezik. Az új elvek megenge­dik, hogy a béreket részben a szocialista szektortól eredő be­vételből ls fedezhessék. A bére­zésben az Is új, hogy eltörlik az eddigi limitált 6 koronás órabért. Az üzemek azonban nem dolgozhatnak veszteséggel. Szolgáltatásaik árát. a nemzeti bizottság a szabad árképzés el­ve alapján állapítja meg. A nemzeti bizottságok kis­üzemel dolgozóikat ez­után is a kiegészítő forrásokból nyerhetik. Foglalkoztathatnak nyugdíjasokat, csökkent munka­képességűeket, diáikat, ház­tartásbeli nőket és mezőgazda­sági dolgozókat (a téli időszak­ban). Mások másodállásként dolgozhatnak bennük. A Casanova utolsó rózsája című új cseh film egyik jelenele. Középen Milena Dvorská, a film egyik főszereplője. AZ OLASZ KÜLKERESKEDELMI DEFICIT Olaszország külkereskedelmi deficitje ez év első hat hónapjá­ban 176,4 milliárd líra volt, vagyis 22,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A behozatal 18,4 százalékkal emelkedett, a múlt év azonos időszakához viszonyítva és értéke 2627,6 mil­liárd líra volt, a kivitel pedig 13,2 százalékkal ment feljebb, és 2451,2 milliárd lírára rúgott. CSÖKKEN ANGLIA ARANYTARTALÉKA A brit pénzügyminisztérium szerint Anglia arany- és deviza­tartalékai augusztusban újabb 19 millió font sterlinggel apadtak és a tartalék értéke jelenleg 1 milliárd 260 millió font sterling, így tehát az angol bank tartaléka ez év februárja óta összesen 177 millió font sterlinggel csökkent. FRANCIA ARANYVÁSÁRLÁSOK AZ USA-BAN Most nyilvánosságra került adatok szerint ez év júliusában Franciaország 98 millió dollár értékben vásárolt aranyat az Egye­sült Államokban. Ez 1965 óta a legjelentősebb aranybeváltás egy hónap alatt, s így Franciaország az Egyesült Államok legnagyobb aranyvásárlójává vált, miközben az amerikai aranytartalék sza­kadatlanul csökken. A nemzeti bizottságok kisüzemeinek új gazdálkodási elvei

Next

/
Oldalképek
Tartalom