Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)
1966-09-15 / 255. szám, csütörtök
G yakran hangoztatjuk, írunk és beszélünk arról, hogy milyen kedvező gazdasági feltételei vannak a termelőszövetkezetek megerősödésének, virágzó nagyüzemmé válásának. Sok mindenre hivatkozunk: az anyagi segítségre, a gépekre, a műtrágyára stb. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, mi is valóban, s a gyakorlatban hogyan érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Más szóval a tudatformálás, a szövetkezeti tagság közösségi érzelme, a közöshöz való jó, vagy kevésbé jó viszony konkrét példái kissé elsikkadnak a „termelési feladatok" útvesztőiben. Éppen ezért válaszolunk e helyen, cikk formájában Vyszlai Pálnak, a szádudvanoki szövetkezet tagjának. Nem panasszal, kérdéssel fordul szerkesztőségünkhöz. „Az újságot olvasva látom, hogy kérdésekre és kérésekre szívesen válaszolnak — írja levelében. Bátorságot vettem, s bízok benne, hogy kérdésemre válaszolnak és tanáccsal is ellátnak". szövetkezet demokrácia egyaránt vonatkozik mindenkire. A szövetkezeti demokrácia napjainkban a szövetkezeti életforma legfontosabb meghatározója, s magában foglalja a tagok jogait és kötelességeit. Két oldala van, mint az éremnek. Pontosabban: a szövetkezeti demokrácia közösségre alkalmazott olyan demokratikus rendszer, mely minden tagjáAKÁR IRÁNYIT, AKAR KAPAL... Világos tehát, egy szövetkezeti tag akár irányít, akár kapál, traktort vezet, vagy tehenet fej nemcsak a reá bízott területért, a gondjaira bízott állatokért vagy a szállításért felelős, hanem az egész szövetkezetért is. Magától értetődő ez a fejtegetés, hiszen az illető tagnak jó munkája nemcsak több, hanyagsága, rossz munkája nemcsak kisebb egyéni jövedelmet jelent, hanem az egész közösség, a szövetkezeti tagság munkaegységértékét növeli, illetve csökkenti. Tehát minden egyes tag befolyásolja munkájával a közös gyarapodását és az egyén keresetét. A rosszul dolgozó nemcsak maAZ OLVASÓ KÉRDEZ KIE A SZÖVETKEZET? íme Vyszlai Pál három kérdése: 1 Kinek a tulajdonát képe* zi az EFSZ vagyona és kinek a rendelkezésére van bocsátva? *y Csupán a vezetőség — illetve csak 2—3 vezetőszemély — rendelkezik-e azzal a joggal, hogy csak kiszemelt tagokat részesítsen mindenféle jóban, másokat bármitől is megfoszthat. 3 Van-e a tagnak ahhoz • joga, hogy az irodahelyiségben megtekintse a pénztárkönyvet és a jegyzőkönyvet. Kihez fordulhat orvoslásért? A SZÖVETKEZET AZ EGÉSZ TAGSÁGÉ Egy mondatban ez a legpontosabb válasz: A szövetkezet minden tagé. S mindegy, hogy öt, tíz hektárral, vagy föld nélkül lépett valaki a közösbe, a nak egyenlő jogokat biztosít, de egyenlő kötelezettségeket is ró rá. Persze a gyakorlat általában azt mutatja: hajlamosak vagyunk kevesebbet szólni a kötelességről. Ez az érem másik oldala. Tehát, ha a szövetkezeti vezető a rosszul dolgozó, kevés teljesítményt kimutató tagot jobb munkára inti, esetleg utasítja, ez még nem kiskirályoskodás és nem parancsolgatás. Az ilyen vezető a demokrácia másik oldaláról rá eső részt a kötelességét teljesíti. Úgyszintén, a tagsági gyűlésen joga van minden tagnak szóvá tenni a hibákat, vagy, ha olyan dolgokról szerez tudomást, hogy a közös vagyonát csáki szalmájaként kezelik. Nemcsak szóvá teheti, hanem a szövetkezeti demokrácia alapelvei szerint kötelessége is a közös vagyon védelme abban az értelemben, hogy a szövetkezet az egész tagságé. Juhtenyésztőknek a nyírott és eladott gyapjúért előnyösen szállítjuk a HORALKA kézi fonálkártolót Tájékoztatást nyújtanak a MEZŐGAZDASÁGI FELVÁSÁRLÓ ÉS ELLÁTÓ VÁLLALATOK ZEMÉDÉLSKÉ NÁKUPNÍ A ZÁSOBOVACÍ PODNIKY ZVUKOVÍ OBCHODNÍ DÖM PROSTEJOV tirtľNfHi Iliim i ÜF-553 Befűtésre nem lesz gondja, nem száll a szén pernyés korma. Mindig meleg szoba várja, téli öröm minden házba : a MEKALOR naftakályha! Kapható a ŽELEZÄftSTVÍ szaküzleteiben. gának árt, hanem a másik zsebéből is kiveszi a koronát. A szövetkezeti demokrácia hamis értelmezésével nem lehet minden sikertelenséget (természeti csapások, elő'-e nem számított nehézségek) az elnök, illetve a vezetőség nyakába varrni. Elég sok példa található arra, hogy a tagság előszeretettel „ken rá" minden bajt, minden visszásságot az elnökre, illetve a vezetőségi tagokra. Nem egy tagsági vagy zárszámadási közgyűlésen tapasztaltuk, hogy egy-egy tag súlyosan bírálta a vezetőség Intézkedéseit, vádakat szórt az elnökre, az agronómusra, meg a zootechnikusra, sőt tagtársaira is. Az utána felszólaló megkérdezte, hány munkaegységet szerzett az elmúlt évben. Mindenki meghökkent, amikor kiderült, hogy csupán annyit, hogy megtarthassa háztáji földjét. Pedig életerős egészséges ember volt az Illető, többet is dolgozhatott volna. Mivel a vádaskodó maga sem teljesítette kötelességét, az egész vita értékét vesztette, s ha igazságon alapult is volna észrevétele, aligha nyert volna orvoslást. JOGA VAN MINDENKINEK A kötelességgel együtt a szövetkezeti demokrácia jogot biztosít arra, hogy a tag észrevételeit megfelelő formában megtegye. Ebben az esetben arról van szó, joga van-e a vezetőség néhány tagjának egyeseket előnyben részesíteni. Kik azok az úgynevezett „kiszemelt" tagok? Lehetséges, hogy egyeseket tényleg előnyben részesítenek, sőt több prémiumot kapnak. Ha megérdemlik, jól dolgoznak, munkájukkal hozzájárulnak a köV zös gyarapításához, semmiféle „jogsértést" nem követ el a vezetőség, ha előnyben részesíti őket. Nem hinnénk, hogy csak azért, mert Lajos jóképű traktoros, többet kap ugyanazért a munkáért, mint János, akit nem áldott meg a természet a szépség külső jeleivel, de éppen olyan jól teljesíti feladatát, mint a másik. Naiv dolog, mondhatják többen is. Hát az emberek talán angyalok? Nem történt meg még, hogy sógor-koma vagy baráti alapon egyesek érdemtelenül kerüljek előnyös helyzetbe? Ilyen is van! Társadalmunk harcol és küzd az efféle megnyilvánulások ellen. A szövetkezeti demokráciától is idegen ez a magatartás. Orvosolni lehet és kell az ilyen visszaéléseket. Ha a tagnak konkrét tudomása van a szóbanforgó dolgok bármelyikéről, álljon fel a legközelebbi taggyűlésen, mondja el a sérelmeit, mutasson rá a hibák okozóira. A tagság bizonyára mellé áll, hiszen egyetlenegy közösség sem tűri, hogy' a vezetőség basáskodjék felette... ANARCHIA NÉLKÜL A szövetkezetek csaknem másfél évtizedes fennállása óta figyelemmel kísérjük a közös gazdaságok alakulását. Sok helyütt megfordultam, ismerek egynéhány elnököt, agronómust, könyvelőt, de még egyszer sem tapasztaltam, hogy a könyvelő valakit „kidobott" volna az irodából azért, mert érdeklődött: rendesen megkapta-e a szerzett munkaegységek ellenértékét. Nem mondom, szemtanúja voltam már, hogy a zárszámadásra készülő szövetkezet könyvelője ingerültebb hangon küldött ki az irodából egy korosabb embert, aki úgy vélte, megrövidítették a fizetéskor. Nem volt helyes dolog, bizonyos. De ki ne értené meg azt a könyvelőt, akinek zárszámadás előtt annyi a munkája, hogy azt sem tudja hol a feje? Az említett esetben is ez okozta az összeszólalkozást. Végül az ajtóban utána kiáltott a panaszosnak: Jöjjön később, Pista bátyám, majd utánanézek. Nos, azt hiszem senki sem veheti el a tagnak azt a jogát, hogy meggyőződjék róla, hogyan áll a szénája, ám a közösségi élet szervezettséget, bizonyos fegyelmet követel. Hova jutna az a szövetkezet, amelynek a könyvelőjét minduntalan azzal zaklatnák, nyissa ki a pénztár- illetve a jegyzőkönyvet. Teljes anarchia uralkodna, meg aztán a könyvelő sem javítgathatna mindenkinek a szája íze szerint a gyűlések jegyzőkönyvein. Nem hadititok sem a pénztári napló, sem a jegyzőkönyv. ÚTJÁRA INDUL A RÉPA A VILÁG MŰTRÁGYATERMELÉSE 62 MILLIÓ TONNA ÜF-539 1965 ben Földünkön tiszta tápértékben 62,1 millió tonna műtrágyát állítottak elő. Ebből 28,9 millió (onna nitrogéntartalmú, 14,7 millió tonna pedig káliumtartalmú műtrágya, szintén tiszta tápértékben 'számítva. A világ össztermelésének egyharmada Észak-Afrikából származik, egyharmadát Észak-Amerika termeli, a többi Európában készül. A műtrágyaszükséglet rohamosan nő, s feltételezik, hogy 1970Az országban egyetlen járás sem termel annyi cukorrépát, mint a diószegi cukorgyár körzete. Nem véletlen tehát, hogy a gyár idejében felkészült a sok ezer vagon cukorrépa feldolgozására. A napokban már el is végezték a próbaüzemeltetést. A Diószegi Cukorgyári Gazdaság kezdte meg elsőként a cukorrépa ásását, de ezekben a napokban már a galántai járás mezőgazdasági üzemeinek nagyobb részében megkezdik az egyik legigényesebb őszt munkát. Felső képünkön: a répa kiszántása traktorral és a cukorrépafejezők. Az alsó képen a szállítószalag a mosótartályba szállítja a gyár udvarára érkezett cukorrépát. (J. Bakala — CTK — felv.l S zükségtelen bizonygatni: a szövetkezet fontos irányító része az EFSZ-vezetőség. Milliós értékeket bízott rá a tagság, amikor megválasztotta. A vezetőség a tagság bizalmából irányítja a szövetkezetet, éppen ezért csak a közgyűlés vonhatja felelősségre. Más lapra tartozik, hogy (több helyen tapasztalható) elég ritkán foglalkoznak az emberek egyéni problémáival, ezért soksok szövetkezeti tag kénytelen sérelmeivel a felsőbb szervekhez fordulni, holott panasza a helyszínen egy kis megértéssel elintézhető lenne. Pedig a szövetkezeti parasztság akkor érzi magát otthon, egyenrangú gazdának a saját szövetkezetében, ha érzi, hogy a tagsági gyűléseken elmondhatja véleményét, javaslatait, meg is hallgatják őt és intézkednek. Végezetül: a szövetkezeti demokrácia formái és módszerei a gyakorlatban tisztázódnak, alakulnak ki. Tehát nem egy csapásra, hanem fokozatosan a gyakorlati élet törvényszerűségei alapján és nem utolsósorban a pártszervezetek segítő munkája nyomán. A szövetkezetben azon munkálkodnak a tagok, hogy a nagyüzemben rejlő lehetőségeket kihasználják. Az emberségesebb életért tömörültek, nem azért, hogy néhány vezetőnek jobban menjen a dolga. Éljen minden tag a joggal, de ne feledkezzék meg a kötelességéről sem! Olyan szabály ez, amely mindenkit érint, a vezetőséget és a tagságot egyaránt. MÉRY FERENC NÖVÉNYTERMESZTÉS A LEVEGŐBEN Kissé furcsán hangzik, de a címben olvasható érdekes kísérlettel foglalkozik I. G. Murasz szovjet tudós, az egyik zöldségtermesztési kísérleti intézet dolgozója. Az új módszer neve aeroponika és lényege az, hogy a levegőben felfüggesztett zöldség gyökereire szabályos időközökben tápoldatot fecskendeznek. A hírek szerint figyelemre méltó eredmények születtek az uborka, paradicsom, hagyma, tök, földieper és a díszvirágok aeroponika útján történő termesztése terén. ben 102 millió tonnára növekszik a világtermelés is. A becslések szerint elsősorban a nitrogénes műtrágyák iránt fokozódik az érdeklődés. A szakértők véleménye szerint a következő években a koncentrált műtrágyák gyártása keriil előtérbe. A nitrogénes műtrágyák pedig hugyany, ammőniumfoszfát és különféle nitrogén oldatok formájában hódítanak. A világpiacon jelenleg az ammöniumnitrát és az ammőniumszulfit * legkeresettebb cikk. A nitrogénes műtrágyák gyártása általában néhány nyugat-európai országban összpontosul, ahol a szükséglet is nagy. A legnagyobb műtrágyaexportűrök: a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Norvégia, Hollandia, Franciaország, Belgium és Ausztria. A legtöbb vegyi tápanyagot ezzel szemben az afrikai és ázsiai országok vásárolják, kivéve Japánt, amely — bár maga ls sokat használ — a legnagyobb exportőrök közé tartozik. A legtöbb műtrágya-behozatalra azonban Kín* szorul. (PH