Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-09 / 218. szám, kedd

liil^ DŰS KALÁSZBÓL ÖMLIK A MAG. (Bachan felv.] U SOK MEG A TEENDŐ BESZÉLGETÉS HAGARA JÓZSEF ELVTÁRSSAL, AZ ÉRSEKÚJVÁRI JNB TITKÁRÁVAL Államigazgatási szerveink működési körzetük adottságainak megfelelően alkotó módon váltják valóra a XIII. pártkongresz­szus történelmi jelentőségű határozatait. Az eddigi tapasztala­tokról, eredményekről és gondokról HAGARA JÓZSEF elvtárs­sal az érsekújvári JNB titkárával beszélgettünk. ty özlár saságunkban az elmúlt esztendőben 112 000 házasságot /C kötöttek, de ugyanezen idő alatt 18 700 házasságot bontottak ' x fel. Ezzel tehát az 1963. év rekordfát — 17 040 válás — fával „túlszárnyalták". A válások nagy száma ugyan elsősorban Csehországot és Morvaországot érinti, Szlovákiában viszont emel­kedő irányzatot mutat. Hazánkban a válófélben levő házastársak között legtöbb a fiatal, föltehet feltehető, hogy ezek a fiatalok szerelemből házasodtak össze, házasságuk mégis már az első nehézségeken zátonyra fut. Mivel minden ilyen eset sajátos, ugyanakkor azonban számos közös vonásuk is van, vegyünk szemügyre néhány olyan tipikus körül­ményt és okot, amely hatással van a fiatalok házasságának fel­bomlására. A FIATALOK • HÁZASSÁGÁNAK • BUKTATÓI (1) Tizenhét évesek voltak... • A sokat ígérő irányítási rendszer milyen előnyökkel jár a nemzeti bizottságok te­vékenységében és a járás fejlesztésében? Áz új irányítási rendszernek csak a legfontosabb részét, az államigazgatási szervek önálló­sága és felelőssége fokozásá­nak kérdését érintem. Azóta, hogy az új elemeket érvényesít­jük, jelentősen megnőtt a nem­zeti bizottságok tekintélye és a képviselők kezdeményezése. Egyébként az alsóbb fokú nem­zeti bizottságok elért eredmé­nyei és tapasztalatai cáfolják azt az eddig uralkodó nézetet, hogy csak a felsőbb szervek, vagy csak a járás mondhat oko­sat. • Helyes lenne, ha ezt konkrét érvekkel is alátá­masztaná. Nagyon szívesen. Ezzel kapcsolatban felhozom a csú­zlak, fűriek, kürtiek, tardosked­diek és a komjátiaik példáját. Ä felsorolt községek képviselői — felsőbb utasítás nélkül — min­den tőlük telhetőt megtesznek, hogy előbbre vigyék a szövet­kezet ügyét, s ott kedvező élet­feltételeket teremtsenek. Sike­resen fejlesztik a falvakat, régi termelési ágakat újítanak fel, hogy kielégíthessék a válasz­tópolgárok igényeit és további anyagi fedezetet biztosítsanak a közszolgáltatási üzemek háló­zatának bővítéséhez. Ha már ezt a kérdést érin­tettem, azt is szükségesnek tar­tom elmondani, hogy a pénz­ügyi gazdálkodás területén még nem látunk tisztán. A bruttó jövedelemre vonatkozó anyagi érdekeltség érvényesítése pél­dául késik a nemzeti bizottsá­Repülőgépek HA NÉHÁNY ÉVVEL EZ ELŐTT valaki azt állította vol­na, hogy a mezőgazdaságban repülőgépeket fognak alkalmaz­ni, alighanem elmegyógyász­hoz tanácsolták volna. Ám ami­re hajdan gondolni sem mertek, ma valóság. Különösen a Szovjetunióban terjed rohamosan a repülőgé­pek alkalmazása. Az Aeroflot több mint 54 millió hektár te­rületet trágyáz, vet be, vagy harcol a kártevők ellen. Ez a terület mellesleg nagyobb, mint Franciaország. Ezzel a Szovjet­unió első helyein áll a légi növényápolás terén. A kultúrnövények közül első­sorban a kukoricát, burgonyát, lent, cukorrépát, de a szőlőt, gyümölcsfákat, és gyapotültet­vényeket ls légi úton ápolják. 1970-ig előreláthatólag már 100 millió hektárt fognak repülő­gépről kezelni. A légi növényápolás terjedése összefügg a szovjet mezőgazda­ság nagyméretű' kemizálásával. goik irányításai alá tartozó vá­rosi közlekedési és lakásgaz­dálkodási vállalatokban. Ezt a kérdést a vízgazdálkodási szer­vekkel és a kerületi beruházó alakulatokkal kapcsolatban is haladéktalanul rendezni kell. Ezen kívül a gazdálkodás keret­feltételeinek rendszerében első­sorban a résztvevő vállalatok befizetésének módját és az ösz­szeg magasságát kell mielőbb megállapítani. A nemzeti bizott­ságok kisüzemei alkalmazot­tainak bérezésében szintén sok a megkötöttség. Helyesnek tar­tom viszont, hogy a párthatáro­zat kimondja: növelni kell a nemzeti bizottságok saját bevé­teli forrásait. A mezőgazdasági földadót a jövő évi költségve­tésben már saját bevételként kezeljük, így az előző évekkel szemben járásunk területén je­lentősen csökken a nemzeti bi­zottságok költségvetésének ál­lami dotálása. Őszintén kije­lenthetem, hogy az önálló költ­ségvetésre való áttérés növelte képviselőink aktivitását. • Az elmondottakon kívül mit tesznek az újabb bevé­teli források előteremtése érdekében? — Megítélésem szerint ezen a téren sok még a kihasználatlan lehetőség. A kommunális gaz­dálkodás szakaszán, például a borbélyműhelyekben 1 korona előteremtéséhez 1,15 korona befektetés szükséges. Az új gaz­dasági és elszámolási rendszer bevezetése azonban elejét veszi a ráfizetésnek s a járás terüle­tén ebből a tevékenységből évi negyedmillió korona többletjö­vedelmet nyerhetünk. Vagy meg kell említenem a méhésze­ket, akik sok ezer méhcsaládot tenyésztenek és busás jövedel­met zsebelnek be, ám egy koro­nával sem járulnak hozzá a nemzeti bizottságok költségve­téséhez. Aztán a helyi hangos­bemondó ás komoly bevételi for­rás lehet, hiszen néhány koro­nát senki sem sajnál magán­jellegű közlemény közvetítésé­re. • Mi okozza a legnagyobb gondot és fejtörést a járás­ban? — A lakásgazdálkodás terü­letén végzett legutóbbi felméré­sek alapján kiderült, hogy 13 589 lakásunk bontásra érett és ezeket pótolnunk kell. Ezen­kívül 2500 további lakás építése és a meglevők korszerűsítése is halaszthatatlan feladat. A csa­ládi lakások 90 százalékában nincs fürdőszoba, hiányzik a vízvezeték. Közszolgáltatásunk fejleszté­se is sok kívánni valót hagy ma­ga után. Kisüzemeink gépi be­rendezése korszerűtlen, elöre­gedett s éppen ezért sem a vegytisztítók, sem a mosodák nem elégíthetik ki hiánytalanul a fokozódó igényeket. Beszélhe­tek a közétkeztetés színvonalá­nak megjavításáról, továbbá vendéglátóüzemek, főleg falusi éttermek építéséről is. Kevés olyan községünk van, ahol a nyugdíjasok élvezhetik a társa­dalom szocialista juttatásának előnyét, legalább egyszer nap­jában a meleg ételt. A jövőben — amint erre anyagilag is meg­lesz a lehetőségünk — nem té­vesztjük szem elől ennek a fontos kérdésnek a megoldását. Befejezésül szükségesnek tar­tom még elmondani, hogy az új irányítási rendszer egyes ele­meinek érvényesítésével elér­tünk bizonyos erdményeket. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy elégedettek lehessünk. A munka neheze még hátra van. A következő időszakban sokkal több kezdeményezést kell fel­mutatnunk, hogy a párt határo­zatai az emberről való gondos­kodás területén sakkal szebb eredményekben, megelégedés­ben és a járás fokozott fejlődé­sében gyümölcsözzenek. SZOMBATH AMBRUS Megnyugtató, hogy túlnyomó­részt a 20—24 éves fiatal nők és férfiak kötnek házasságot. Azt a tényt, hogy a második he­lyen a 18—19 évesek állnak, bizonyos mértékig ellensúlyoz­za a fiatalok korábbi szellemi érettsége. Ezzel szemben meg­hökkentő, hogy hazánkban nem elhanyagolható számban kerül sor házasságkötésre 16—17 éves fiatalok között is. Átlagban 5000 évente a kiskorú lányok száma, akik köztársaságunkban férj­hez mennek. Szerencsére a nő­sülő kiskorú fiúk száma mini­mális. NEM TÉTELEZTEM FEL... E házasságkötések kilencven százalékának motívuma a teher­beesés. Ennek több oka van. Mindenekelőtt az etika hiánya, továbbá a korai fizikai érettség, a fogamzás gátló módszerek hiányos ismerete s bizonyos mértékben a törvény is. Egy anya szavait idézzük: „Tudtam arról, hogy tizenhat éves lányom komoly ismeretsé­get tart fenn, s nem is volt ki­fogásom ellene. Érdeklődtem vő­legénye felől, s azt a tájékoz­tatást kaptam, hogy tisztessé­ges ember. Azt gondoltam, hogy együtt fognak járni színházba, moziba, de nem tételeztem fel, hogy intim kapcsolatokra kerül sor köztük ..." Az anya szavaiban kételked­ni udvariatlanság lenne, noha a vőlegény igazán nem volt ta­pasztalatlan ifjonc, hanem húsz évvel idősebb menyasszonyánál. Ám az anya maga sem nagyon hitt feltételezései helyességé­ben. „Figyelmeztettem a lányomat, hogy vigyázzon magára, a vő­legényének pedig megmondtam, hogyha megesnék a baj, el kell vennie á lányomat. Ö ezt meg is ígérte..." AZ ÉN KOROMBAN ... Negatív hatást gyakorolhat e téren az iskolai, internátus!, munkahelyi környezet is. „Ezekről a kérdésekről a leg­többet a 9. osztályos lányoktól hallottam. Különbözőképpen vé­lekednek arról, hogy az isme­retség megkötése után mikor kerülhet sor intim kapcsolatra. Egyes lányok azt mondták, hogy akár nyomban az ismeretség megkötése napján, mások, hogy csak fél évvel utána..." Egy másik lány kijelentette: „Azért volt vele viszonyom, mert az én koromban — tizen­hat éves korban — az iskolában már minden lánynak van intim ismeretsége." Fontos szerepe van e problé­mában a korai fizikai érettség­nek és a fogamzást gátló mód­szerek hiányos ismeretének ls. A mai fiúk és lányok pubertása fél évvel hamarabb áll be, mint ezelőtt. Ám a fizikai érettséget — amely egyéb iránt még nem teljes — nem ellensúlyozza a szellemi érettség. Egy fiatal fiút Idézünk: „Kevés híján tizenhét éves vagyok. Fél éve járok a meny­asszonyommal, s azt hiszem, il­lünk egymáshoz, mert szívesen fárunk együtt sportrendezvé­nyekre és táncolni. En ezen kí­vül aktív labdarúgó és jégko­rongozó vagyok. Mivel a meny­asszonyom este hét óráig dolno­zik, nyugodtan járhatnék edzé­sekre akkor is, ha összekerül­nénk. A gyerekekről kezdetben a menyasszonyom édesanyja gondoskodna." Mint látjuk a fiatalembernek fogalma sincs a házasság tá­masztotta kötelességekről. Egy másik fiatalember így magyarázkodik: „Nem akartam teherbe ejteni. Otthon ezekről a dolgokról nem világosítottak fel... " Hallgassuk meg a lányt is. „A természetben szoktunk ta­lálkozni. A vőlegényem biztosí­tott, hogy nem esem teherbe ... Édesanyám azt mondta, hogy vigyázzak magamra, de egyálta­lán nem világosított fel..." Milyen következményekkel jár a fentebbi okok hatása fő­ként a lányok esetében? Az e­gyetlen következmény nyilván nemcsak a korai házasság. 1961-ben és 1962-ben köztár­saságunkban mintegy 4750 lány kérelmezte terhessége művi megszakítását. A lányok 12—18 évesek voltak. (A 15 év alattiak száma természetesen minimális volt.) 1961-ben 15—18 éves anyáknak 11 300 gyermekük született s 1963-ban ez a szám ezerrel emelkedett. A korra való tekintet nélkül ÉVENTE 10 000 GYERMEK SZÜLETIK HÁZASSÁGON KÍVÜL A törvény 18 éven aluli sze­mélynek csupán kivételesen fontos okok esetén engedélyezi a házasságkötést. Most vegyük fontolóra: A családról szóló tör­vény azt is leszögezi, hogy „a házasság társadalmunkban a férfi és a nő közötti szilárd ér­zelmi kapcsolatokon alapul s azon önkéntes elhatározás alap­ján kötik meg, hogy harmoni­kus, szilárd és tartós életközös­séget hozzanak létre". Kétség­telenül helyes elvek. Ám érvé­nyesülnek-e a kiskorúak között kötött házasságokban? Meg kell állapítanunk, hogy ezeknek a házasságkötéseknek a túlnyomó része csupán kény­szermegoldás. A probléma körül folyó viták során nem találkoz­tam egyetlen olyan vélemény­nyel sem, amely szerint a 18. év helyes határ a házasságkötés engedélyezésére. Lengyelország­ban már változtatásra kerül sor ezen a téren. A házasságkötés engedélyezésének korhatárát a lányoknál 18, a fiúknál pedig a 21. évben szabták meg ... Te­kintetbe vették, azt a körül­ményt, hogy a lányok biológiai­lag és értelmileg korábban éret­tek, valamint hogy a fiúk há­zasságkötésük idején már túl lesznek katonai szolgálatukon. M i a teendő? Elsősorban nyilván az, hogy a szülők idejekorán felvilágosít­sák gyermekeiket a nemi élet­ről s ezzel kapcsolatban a há­zasságban élők kötelességeiről is, mert ellenkező esetben ezt a felvilágosítást illetéktelenek végzik el érthetően negatív kö­vetkezményekkel. Dr. FRANTIŠEK PAVEK a szovjet mezőgazdaságban 54 millió hektárt gondoz az Aeroflot • Az AN - 28 j'elzésű gépek teljesítmé­nye: 250 hektár egy óra alatt • Beváltak a cseh­szlovák repülőgépek Míg 1940-ben csak 740 ezer ton­na műtrágyát állítottak elő, 1965-ben 30 millió tonnára nö­vekedett a termelés, s az 1970­es évben a jelek szerint 70—80 millió tonna műtrágyát fognak előállítani. Ekkora mennyiségű műtrágyát hagyományos jármű­vekkel aligha juttathatnának földbe. Ezért pótolhatatlan a repülőgépek segítsége. Az Aeroflot tekintélyes repü­lőrajjal rendelkezik a mezőgaz­daság céljaira. A pilóták tapasz­talt repülők, sőt a mezőgazda­sági termelésbein is otthonosan mozognak. Általában szovjet gyártmányú gépeket használ­nak. Az ÁN-28 jelzésű kétfede­les gép például 1 6ra alatt 250 hektár területen végzi el a trágyázást. A Kamov KA-15 jel­zésű helikopter, amelyet gyü­mölcskertek ápolásánál alkal­maznak, 15 traktor és 300 em­ber Munkáját végzi el. NEM ÉRDEKTELEN MEGJE GYEZNI, hogy a szovjet mező­gazdászok és a repülők ls, na­gyon dicsérik a csehszlovák gyártmányú L-60 Brlgadírt, de különösen a Z-37 Čmelák jelzé­sű repülőgépeket. A KGST meg­bízásából tervezett gép a tava­lyi lipcsei nagyvásáron arany­érmet nyert. Rendkívül nagy teljesítményű és kiváló munkát végez. A légi jármű különle­ges szerkezettel van ellátva a műtrágya és a vegyszerek szó­rására, illetve permetezésére. A repülőgéphez a közeljövőben már rakodógépet is fognak szállítani, amely nem egészen egy perc alatt 700 kiló anya­got képes a gép gyomrába rak­ni. (pl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom