Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-31 / 240. szám, szerda

A Sunday Citizen vasárnapi számában beszámol arról, milyen harci módszerekre, milyen könyörtelen gyilkolásra tanítják a Bundeswehr katonáit. A lap felvételeket is közöl. Az egyiken az oktató azt mutatja, hogyan lehet a puskatussal megölni az ellenfelet. (Repró—CTK felv.) Tovább bonyolódik a „tábornokválság" Bonnban A nyugatnémet sajtó széles összefüggésben tárgyalja a fejleményeket • A Washington Post szerint von Hassel Erhard kancellárt is megbuktathatja • A szabad demok­raták is támadják von Hasselt Bonn (ČTK) — A nyugatné­met sajtó változatlanul nagy terjedelemben foglalkozik a tá­bornokválsúggal, amelyet azon­ban inkább a „bonni hadügy­minisztérium válságának" ne­veznek. A liberális Rheinzeitung azt állítja, hogy lényegében min­den kártya az asztalra került és nemcsak a parlamentnek, hanem a nyugatnémet polgá­roknak is joguk van megtud­ni, miről is van lényegében szó. A Die Welt von Hassel hétfői sajtókonferenciájával kapcso­latban azt írja, hogy éppen ez a megnyilvánulása mutatja, mennyire szükség van a bonni hadügyminisztérium átszerve­zésére. A Freinkise Landeszei­tung című kereszténydemokrata lap fejtegetéseiben Adenauer­nak egyik beszédéből indul ki, amely szerint szükség van a NATO átszervezésére, s ez ma­gával vonja a német befolyás módosítását is. A Frankfurter Allgemeine még tovább megy és egyenesen tehetetlenséggel vádolja von Hasselt, aki nem képes egy modern hadsereg irányítására. Ugyanilyen hang­KOMPROMISSZUMOS JAVASLAT A FELSÖ-ADIGEi PROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA Róma (CTK) — Az osztrák vezetők és az olasz Dél-tiroll Néppárt képviselői a múlt hé­ten Innsbruckban tanácskoztak az osztrák—olasz viszály meg­oldásáról. Az értekezleten kom­promisszumos megoldás javas­latát dolgozták kl, melynek tartalma ismeretlen, mivel a tanácskozások zárt ajtók mö­gött folytak. Az olasz lapok szerint a javaslat elsősorban jogi és műszaki kérdésekre vo­natkozik. A kompromisszumos javaslat ellentéteket váltott ki a Dél­tlroli Néppártban. Vezetőinek többsége támogatja a javasla­tát, de az ellenzék hajthatatlan. Nem tudjuk, mi okozza az el­lentéteket, de valószínű, hogy a tervezett kompromisszum aligha oldja meg véglegesen a felső-adigei problémát. Olasz megfigyelők azon a nézeten vannak, ha el is fogadják a ja­vaslatot, a terroristák nem hagyják abba akcióikat. nemben ír a Frankfurter Runds­schau is és megjegyzi, a bonni hadügyminiszter nem akarja észrevenni, hogy elmúlt felette az Idő. A Washington Post című ame­rikai lap is foglalkozik a bonni válsággal. Azt írja, hogy Erhard kancellárnak el kellene gondol­kodnia „a vitás személyek" el­bocsátásáról. Itt von Hassel ne­vét említik első helyen. Ezután hozzáfűzi, hogy ha továbbra is hivatalában hagyja, esetleges bukása a kancellárt is magával ránthatja. Az Allgemeine Zeitung hasáb­jain Fritz Rudolf Schultz, a sza­bad demokraták katonai elő­adója többek között azt fejte­geti, hogy bár a szabad demo­kraták nem javasolják von Has­sel leváltását, nem tekintik öt megfelelő személynek a had­ügyminisztérium élén. Helyette Erich Mendét a Szabad Demok­krata Párt elnökét, a jelenlegi alkancellárt tekintik megfele­lőnek a hadügyminisztérium vezetésére. WALTER ULBRICHT és Fe­dor Szurganov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetisé­gi Tanácsa Elnökségének elnö­ke, Belorusszija Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára részt vett a Minszki Au­tógyárban a szovjet és a német dolgozók barátságának tisztele­tére rendezett ünnepi gyűlésen. (CTK) U THANT ENSZ-főtitkár Chile fővárosában megnyitotta az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottságának új épületét. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a gazdasági elmaradottság felszá­molása „tartós és fontos hozzá­járulás lesz a nemzetközi bé­kéhez". (CTK) PÁRIZSBAN ülést tartott az állandó NATO-képviselők taná­csa, s az NSZK-ban állomásozó angol csapatok létszámának csökkentéséről tárgyalt. A ta­nácskozáson részt vettek az an­gol hadügyminisztérium szak­értői is. (CTK) MEXIKÓ fővárosában közöl­ték, hogy november 22 én négy­napos hivatalos látogatásra Me­xikóba utazik Heinrich Lübke nyugatnémet elnök, akit útjára Gerhard Schröder külügymi­niszter is elkísér. (CTK) AZ AMERIKAI hadseregnek jelenleg 3 136 259 katonája van — jelentette be tegnap az USA hadügyminisztériuma. (CTK) BARRY GOLDWATER, a re­publikánus párt 1964-ben ku­darcot vallott elnökjelöltje sze­rint Johnson elnök az 1968. évi elnökválasztáson vereséget szenved s helyére Richard Ni­xon, a „legjobb" republikánus kerül. (CTK) WAUKEGAN (Illinois ameri­kai állam) polgármestere a vá­ros négernegyedében az éjsza­kai órákra kijárási tilalmat ren­delt el. A faji zavargások során letartóztatott személyek száma 64-re emelkedett. (CTK) WILLY STOPH, az NDK kor­mányelnöke hétfőn fogadta Mu­hammad Abdul Kader Hatimot, az EAK miniszterelnökét, aki­vel baráti tárgyalást folytatott. Az EAK miniszterelnöke az ADN hírügynökség képviselőivel a két ország sajtóirodáinak továb­bi együttműködéséről folytatott eszmecserét. (CTK) TUNKU ABDUR RAHMAN, malaysiai miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy Malaysia fel­veszi a kapcsolatokat a Szov­jetunióval. A miniszterelnök a kormány ülése után kijelentet­te, hogy nemsokára malaysiai kereskedelmi küldöttség utazik Moszkvába. (CTK) AZ ARAB LIGA titkársága Kairóban megtárgyalta az arab országok kőolajtermelésének és kőolaikereskedelmének egyesí­téséről szóló törvényjavaslatot. (CTK) JAGANT választották újra a Népi Haladó Párt vezérévé, a -párt kétnapos kongresszusán, melyen 500 küldött vett részt. (CTK) Új irányzat a „vörös gárda" mozgalomban Pekingben folytatódik a szovjetellenes tüntetés Peking (CTK) — A „vörös gárda"-mozgalomban új irány­zat figyelhető meg. melynek hívei a szélsőséges baloldali megnyilvánulások kiküszöbölé­sét szorgalmazzák. A vörös gár­dák egyes csapatai röpiratokat terjesztenek, melyekben a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatának betar­tását követelik. A röpiratok ér­tékelik „a lázadás" eddigi sza­kaszát és leszögezik, hogy ez a szakasz a „régi lerombolását és egy új korszak megkezdését" jelenti. Egyúttal rámutatnak a hibákra is. A vörös gárdákba huligánok és az osztályellen­ség is behatolt. Zűrzavart kelt és a zavarosban halászik. El­ítélik a fizikai erőszakot, mely csupán félelmet kelt a töme­gekben és nem járul hozzá a nép politikai öntudatának eme­léséhez. Tévesnek minősítik a házkutatásokat, elítélik a gár­disták verekedéseit, a lakások megrongálását, a régi kulturá­lis emlékek megsemmisítését stb. A pekingi pályaudvar méh­kasra emlékeztet. A fővárosból több ezer vörös karszalagos diák utazik vidékre, hogy ter­jessze a forradalmai. Az ország többi részéből viszont több ezer fiatal érkezik Pekingbe, hogy forradalmi tapasztalatokat sze­rezzen. Egyes városokban a vörös gárdisták ellenállásba ütköz­nek. Sina Taoban a városi párt­bizottság „revizionista" vezető­sége hatalmas tüntetést rende­zett a vörös gárdák önkénye ellen. A gyűlésen 40 000 mun­kás és alkalmazott vett részt, összetűzésre került sor a mun­kások és a vörös gárdisták között. Több mint 140 személy megsebesült. Pinesiangból érke­ző hírek szerint a forradalom éle ott a tartományi pártbi­zottság vezetője ellen irányult. Nyilvános gyűlésen bírálták őt, hogy elnyomta Mao Ce-tung esz­méit, nem helyezte előtérbe a politikai szempontot és a békés átmenet revizionista politiká­jának híve volt. Pekingben a szovjet nagykö­vetség épülete előtt tegnap is folytatódott a szovjetellenes tüntetés. Úgy mint hétfőn, a tüntetők tegnap ls revizioniz­mus elleni jelszavakat hirdetve vonultak el a katonák és a rendőrök által őrzött nagykö­vetség épülete előtt. A nagykö­vetség környékén a hangszó­rók szünet nélkül szovjetelle­nes jelszavakat sugároznak. De Gaulle elnök Kambodzsában Sikeres lesz-e a francia—kambodzsai közvetítő kísérlet Vietnam ügyében? Phnompenh (CTK — De Gau'­le francia elnök tegnap — helyi idő szerint — délelőtt Kam­bodzsába érkezett, ahol Noro­dom Szihanuk herceg, kambod­zsai államfő fogadta. A főváros dolgozói virágcsokrokkal üdvö­zölték a becses vendéget, aki­nek tiszteletére 21 díszlövést adta le. Mint már közöltük, a francia elnök előzőleg látogatást tett Szomáliában és Etiópiában. A közös francia—etiópiai közle­mény többek között megállapít­ja, hogy a két félnek egész sor kérdésben ugyanaz a nézete, kü­lönösen ami az afrikai helyzetet illeti. A közlemény szerint mindkét államférfi részletesen megtárgyalta a délkelet-ázsiai helyzetet, és nyugtalanságát fe­jezte ki a vietnami események miatt! A francia sajló nagy terjede­lemben foglalkozik De Gaulle elnök kambodzsai látogatásá­val. A Francé Soir szerint az elnök kambodzsai vendéglátó­jával az első számú nemzetközi kérdésről, Vietnamról fog tár­gyalni. A Paris Presse ezzel kap­csolatban hírt közöl arról, hogy Kambodzsa fővárosába a Viet­nami Demokratikus Köztársaság képviseletének élére az egyik legismertebb hanoi diplomatát, Nguyen Thungot nevezték ki. A lap szerint feltehető, hogy Te Gaulle elnök „magánbeszéd getésen" találkozik a VDK kép­viselőjével. A Monde című lap szerint De Gaulle elnök szemé­lyesen meggyőződhet Kambod­zsában országa tekintélyéről és arról, milyen állást foglal el Szihanuk herceg a délkelet­ázsiai helyzettel kapcsolatban. A lap emlékeztet a kambodzsai államfő- egyik korábbi javasla­tára, mely szerint Indokínában létrehoznák a semleges orszá­gok övezetét. Végül idézi az ŰJ Kína hírügynökség tudósítását De Gaulle elnök szomáliai lá­togatásáról és a djibouti tünte­tésekről, mely szerint De Gaul­le elnök tekintélye — főleg a Szovjetunióban tett látogatása után — csökken Peking sze-. mében. TOUR DE GAULLE... (Die Welt karikatúrája) K olozsvárott a Dermata ci­pőgyár a húszas évek­ben fejlődött ki; közel fél Romániát látta el cipővel s még exportált is. A háború vé­gén egy részét lebombázták az amerikaiak, berendezéséből pe­dig sok mindent elvittek a hit­leristák. A raktárak üresen .tánongtak, hiányzott a bőr, a vas, a vegy­szer. A cipőgyári gépek alkat­részeit azelőtt német cégek szál­lították, most ez megszűnt. A lakosságnak sok cipő kel­lett. A munkásság helytállt, s termelni kezdett. A kezdet na­gyon nehéz volt. Sok minden hiányzott. Sokszor úgy látszott, megáll a termelés, de az utol­só pillanatban mindig csoda tör­tént, a mérnökök és a munká­sok a legnehezebb kérdéseket is megoldották. Megszervezték az alkatrész­gyártást. Először csak bronzko­ri módszerrel, egyedi gyártás­sal. Nem volt acél, hát kitalál­ták, hogy vassal lehet pótolni. Nem volt talpbőr, egy lelkes fiatal mérnök hozzáfogott a gu­mitalp gyártásához. Brazíliából nem jött kaucsuk; összeszedték az országutakon heverő autógu­mikat, regenerálás után jó cipő­talp lett belőlük. Nagy erő az akarat. Ennek kö­szönhető, hogy a gyár terme­lése nehéz körülményeket kö­zött is elérte az akkori legma­gasabb szintet. Eleinte baj volt a minőséggel, de hamarosan ez PILLANATKÉPEK BARÁTI ORSZÁGOKBÓL Az iparosodó Románia is megjavult. A technikusok tanultak a csehszlovák cipőgyá­rak tapasztalataiból. Az ötvenes években új, nagyszerű gépeket kaptak Csehszlovákiától. A gyár most négyszer annyi cipőt gyárt, mint a felszabadulás előtt, és a világ minden részé­be exportál. V ajdahunyadon a múlt és a jelen találkozik. A pa­tak fölött szédítő ma­gasságban vezet a híd a Hunya­diak középkori várához. Titok­zatos ablakaiból a füstbe bur­kolózó gyárra látni. A Cserna folyón épült vashá­morban már a középkorban ko­vácsoltak vasat. Később a köze­li vasbánya ércét olvasztották. 1948-ban szinte varázspálca érintésére minden megboly­dult az álmos városban. Az or­szág minden részéből sereglet­tek ide a munkások. Hatalmas nagyolvasztók épültek. Külön kokszoló, martinkemencék léte­sültek. Az itt olvasztott vasból rudakat, csöveket hengereltek az újonnan épült hengerműben. Nem könnyű formálni az acélt, de még nehezebb az em­bereket. Akik idejöttek, nem voitak szakmunkások, öntuda­tosak sem, legtöbbjük csak a jó fizetésért jött. Itt szakmát ta­nultak, megszerették a gyárat — az ő gyárukat. Sok szakmun­kásból mérnök lett. A gyár fö­lötti hegyoldalon új, modern vá­ros épült, a hegycsúcson pedig Impozáns vendéglő, „gomba". Ide járnak vacsorázni, pihenni, szórakozni az új város lakói. A történelmi Vajdahunyadnak ma- ötször annyi lakosa van, mint a múltban. B ukarestben ragyogott a fény, de a falvak sötét­ségben, tudatlanságban maradtak. Fényt kellett vinni a falvakban, hogy az emberek ol­vassanak, művelődjenek. Az ország villamosítási terve már 1945-ben elképzült. Legna­gyobb alkotása a Beszterce fo­lyón épült bikaci erőmű. Több száz méteres gáttal elzárták a folyó útját, tavat létesítettek, amelyen most hajók járnak. A vízi erőmű megoldotta a vízsza­bályozást és az öntözést is. Most mér a legtöbb falu be­kapcsolódott az országos ener­giahálózatba. A villany, a rádió és a televízió szervesen hozzá­tartozik a román élethez. A blkazi építkezés úttörő­munka volt, a geológusok, a mérnökök és munkások nagy iskolája. A most épülő erőmű kétmillió kilowatt teljesítőké­pességű lesz, tízszer annyi ener­giát fog szolgáltatni, mint a bi­kázi. Mindkét oldalon nagy lel­kesedéssel dolgoznak az épít­kezésen, s az energián is majd testvériesen megosztoznak. Köz­ben egy román—bolgár közös erőművet is terveznek. A vaskapui erőműre nagy szüksége van a román mezőgazdaságnak, mert áramával műtrágyát fognak gyártani. A mezőgazdaság kol­lektizálása befejeződött. Most az a feladat, hogy magasabb szintre emeljék a termelést, na­gyobb terméshozamot érjenek el. Ehhez sok műtrágya kell. Túrni Maurelen, már épül is az új műtrágyagyár. D. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom