Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)
1966-07-08 / 186. szám, péntek
• •••••••••• ••••••••••• Él !F Il M £ K • ••••••••••••••••••••D A filmforgalmazó vállalat úgy állította össze a mozik nyári " műsorát, hogy domináljanak a nagyközönséget vonzó, minden korosztályt egyaránt lebilincselő könnyű, izgalmas filmalkotások. Az izgalmas mesefűzésen, romantikus történeten túl mondanivalójával, a haladó forradalmi hagyományok ápolásával a bemutatók között első helyre kívánkozik V ár k o n y i Zoltán neves magyar rendező Jókai-filmje. A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI ősbemutatójának híre már megelőzte csehszlovákiai bemutatóját. A film alkotói hfven ragaszkodtak az eredeti történet keretéhez, nem tértek el Jókaitól, csak a forgatókönyvíró Erdődy János fogta összébb a cselekmények szálait, ezzel mozgalmasabbá, lüktetőbbé téve a film cselekményeit. A rendező és a népes szereplőgárda jó együttműködésének eredménye, hogy a forradalmi romantikát hamisítatlanul visszaadó filmváltozat mentes a regényben elég gyakran feltörő szentimentalizmustól. A filmcselekmények, nem utolsó sorban a csatajelenetek látványosságát Hildebrand István tökéletes felvételei teszik hatásossá. Különösen ki kell emelnünk a farkasjelenetet. A Jókai-hősök megtestesítéséről nem mondhatunk egyértelműen pozitív véleményt. Nagyon jól sikerült a három Baradlayfivér alakjának életre keltése, ami fiatal művészek: Bitskey Tibor, Mécs Károly és Tordy Géza érdeme. Ezzel szemben halványabbak a női szerepalakítások, kivételnek talán csak Béres Ilona Alphonsineját tekinthetjük. Remekül megformált szerep volt Páger Antal öreg Pál huszárja, valamint Sulyok Mária Baradlaynéja. Rideghváry lntrikus szerepe viszont nem nagyon illett Básti Lajos rokonszenves alakjához, noha művészi alakításában teljesen azonosult Jókai regényének alakjával. Szintén nagy látogatottságra tart számot a cseh BoHvoj Zeman rémfilmparódiája A MORRISVILLE-I RÉM Az izgalmas cselekmények sorozatából összetevődő filmmesét mai keretbe illesztette: a prágai Smetana Színház egyik zenésze munka közben izgalmas kalandregényt olvas, s ahogy falja a betűket, a nézők szeme előtt is megelevenedik a történet. Zeman dicséretére szól, hogy még paródiája is elkerüli a csábító sablont. A néző idegei a pattanásig feszülnek a kísérteties környezetben lejátszódó szörnyű események láttán, együtt szorong a bajbajutottakkal, de a végén kiderül, hogy minden csak játék volt! Morrisville házasuló ura űzött kegyetlen játékot vendégeivel a filmben, a rémség csak látszat volt, s ez ebben a jól szórakoztató filmben nagy pozitívum a nyugati filmvilágban üzletszerűen gyártott borzalomkeltő, szadizmust dicsőítő rémfilmekkel szemben. Az eredeti ötletekben, szellemes megoldásokban bővelkedő film sikere nagyszerű színészgárdára épül, amelyet Oldfich Novýtól és Jaroslav Marvantól a kitűjiő énekes sztárig, Valdemar Matuškáig színművészetünk valamennyi jeles egyénisége képvisel. Még egy szórakoztató kalandfilm csábítja a nyári moziközönséget. Ez Philippe de Broca francia rendező filmje. A RIÓI KALAND a népszerű Jean-Paul Belmondóval a főszerepben. A film mindennapi hőse ezer veszélyen át üldöz egy gengszterbandát, tucatnyi kelepcét kerül el, végül győzelemre viszi az igaz ügyet, amiért harcol. Kalandfilm a javából, bőven teletűzdelve vígjátékelemekkel, amelyben a rendező utánozhatatlan művészi bravúrral párosítja a valótlanságot a valósággal, azaz hihetetlen történetet ültet a valóság talajába. Az említett filmeken kívül szórakoztat és művészi élményt nyújt Terence Young rendező FEKETE TRIKÓK című balettfilm-összeállítása is, amely négy történetet fog öszsze. II) A csoda tevő szííz ÜJ SZLOVÁK FILMET FORGATNAK Štefan Uher, ismert szlovák filmrendező Dominik Tatarka ismert elbeszélése, A csodatevő szűz alapján azonos címmel új szlovák filmet forgat. A film címszerepét Jolanta Umecka lengyel szfnésznô alakítja. A szereplők között van Otakar fanda és Ladislav Mrkvička, az ostravai Petr Bezruč Színház művészei és mások. A készülő mű nagy erőpróba elé állítja a szlovák filmeseket, akik felelősségteljesen, legjobb tudásukkal és akaratukkal készültek fel a forgatásra. A film operatőrje a tv-ből is ismert Szomolányi, a film kísérőzenéjét Uja Zeljenka szerezte. Joianla Umecka_a főszerepben 4 stáb munka közben I d ősz erű közgazdasá <r At ültetjük a gyümölcsöst... A XIII. pártkongresszus a CSKP Központi Bizottsága áprilisi ülésén elfogadott határozat alapján állást foglalt az új irányítási rendszer érvényesülésének meggyorsítása mellett. Ennek nyomán 1967. január 1-től gazdasági reformunk magvát képező szabályok lépnek életbe. Ezt az általános termelői árrendezés teszi lehetővé. Az a gazdasági környezet, amelyben másfél évtizeden át éltek vállalataink, melégágyi környezet volt. Az érvényben levő gazdasági mechanizmus építette üvegházban a gyümölcsfák (a vállalatok) mindvégig jól érezték magukat, s egy ideig szép termést hoztak. Hozhattak, mert minden tápanyagot megkaptak (beruházási eszközöket, nyersanyagot, béralapot), de talán éppen ezért később — elkényelmesedtek. Nem szívták fel e táperőket az utolsó cseppig, sőt pazarolták, túlzottan tartalékoltak, s ezért egyre nagyobb méretű pótlást igényeltek. Így a tápanyagok mennyiségéhez és a telepítés nagyságához (a vállalatok termelőkapacitásához) mérten egyre kisebb termést s gyengébb ízű gyümölcsöt szolgáltattak. Átültetés a piaci viszonyok talajába Az utóbbi elemzések azt bizonyítják, hogy gazdasági nehézségeink leküzdéséhez minél előbb fel kell szabadítani a vállalatokban a gazdasági növekedés tartalékait. Olyan gazdasági környezetbe kell helyezni a váli lalatokat, amelyben megszűnnek elkendőzni tartalékaikat, és gazdaságilag normálisan kezdenek viselkedni, vagyis teljesen kihasználják alkalmazott munkaerőiket, a feleslegeseket felszabadítják, takarékoskodnak az anyagi jellegű költségekkel, gazdaságosan beruháznak, optimális termelési programot választanak termelési be^ állítottságuknak, eszközeiknek, lehetőségeiknek és a társadalom szükségleteinek megfelelően. Egészséges irányzatokat kiváltani a vállalatok tevékenységében csak úgy lehet, ha közvetett irányítási módszerekkel új gazdasági környezetet teremtünk, a gyümölcsöst átültetjük a piaci kapcsolatok talajába. Az új gazdasági környezet tényezői .. . 1967. január 1-től megvalósítjuk gazdasági reformunk meggyorsításának a programját, ami új gazdasági környezetbe helyezi a vállalatokat. A program lényege az általános termelői árrendezésen kívül a következő: • átmenet egy rugalmasabb árpolitikára, amely elősegíti a kereslet és a kínálat közötti egyensúly megteremtését, a vállalatok közötti versennyel és a közgazdasági eszközök szabályozásával biztosítja a tervezett áralakulást, kialakítja és megszilárdítja a felhasználók piacát; 9 egységes vállalati befizetések a költségvetésbe (bele értve az eszközlekötési járulékot is), ami a gazdasági hatékonyság objektív mércéjét jelenti, nyomást gyakorol a termelésre olyan módon, hogy szorult helyzetbe hozza a lemaradó vállalatokat és nagyobb teret biztosít a korszerű vállalatok fejlődésének; • a beruházások finanszírozása a vállalatok saját eszközeiből, hogy biztosítsuk a vállalatok teljes felelősségét a beruházások gazdaságosságáért és letörjük a túlméretezett beruházási igényeket; • átmenet egy rugalmas bérellenőrzésre, ami feltételeket teremt ahhoz, hogy a bérnövekedés behatóbb eszköze legyen a gazdasági hatékonyság növelésének és lehetővé tegye a bérdenivellizálást (ennek, s a nem kívánatos béralakulásnak az érdekében bevezetjük a vállalati bérösszeg utáni illetményadót); • a hazai és a világpiac nyomásának következetesebb érvényesítése a termelésre. A termelés és a külkereskedelem kapcsolatában gazdasági tényezőknek kell érvényesülniük. A külkereskedelmi tevékenységnek érződnie kell a vállalatok jövedelmében. Ezért a termelő vállalatok világpiaci árért fogják eladni termékeiket külföldre, de a behozott termelőeszközökért is világpiaci árakat fizetnek. ... AZ ÜVEGHÁZBÓL A SZABAD ÉG ALÁ, AHOL MÁS A TALAJ S AZ ÉGHAJLAT m AZ ÚJ KÖRNYEZETBEN AZ ERŐTLEN FA ELHAL, AZ ERŐS KIVIRÁGZIK & NE GYORS TERMÉST VÁRJUNK - GAZDAG SZÜRETET! . . . egészséges fejlődést biztosítanak Ilyen környezetbe ültetjük át gyümölcsösünket. Meg kell mondanunk, hogy az új talaj- és éghajlati viszonyokhoz nem lesz könnyű a fáknak alkalmazkodniuk. Az ismertetett tényezők mindegyike az egészséges fejlődést fogja elősegíteni. S ez így van rendjén. Amelyik fában van erő, az megkapaszkodik, még akkor is, ha ágait most az egészséges hajtás érdekében alaposan visszametsszük. A gyengébb fa pedig, ha nem ver erősebb gyökeret, kiszárad. A korszerű vállalatoknak ls, a korszerűtlenebbeknek is, tudniillik, egyformán kell hozzájárulniuk az államháztartás kiadásaihoz. Az egyiknek van miből, a másiknak már kevésbé. S ha tovább akarnak élni, beruházniuk is kell. Itt is az áll fenn, hogy az epyik könnyebben vissza tudja fizetni a beruházási hitelt, mint a másik. Sőt az új szabályok értelmében a vállalatok pályáznak a beruházásokra, s azok kapnak hitelt, amŕlyek legnagyobb gazdaságosságot garantálnak. Ha az erősebbek „eleszik" a gyengébbek elől a hitelt, akkor az utóbbiak éhesen maradnak. Az új külkereskedelmi árak, amelyek megközelítik a világpiaci árakat, ugyanígy szelektálnak. Az alacsonyabb önköltséggel termelő vállalatok előnyösebben tudnak majd exportálni, s így több pénzük lesz külföldi termelőeszközök vásárlására. Egységes mércét alkalmazunk tehát mindenben, ami kétségkívül helyes. Mert ha nem ezt tennénk, sanyargatnánk az életképest, s éltetnénk az életre képtelent, de a fejlődésnek útját állnánk. Az ellenkezőjét akarjuk! MÉSZÁROS GYÖRGY Nem kell félnünk a téltol Elég szén lesz a fűtési időszakban • Jelenleg is tele vannak a szénraktárak • Nyári és téli árakat hagyott jóvá a Belkereskedelmi Minisztérium AMINT ISMERETES, ez év január 1-től egyes szénfajták ára emelkedett, egyeseké viszont csökkent. A minőségi kőszén ára 22,20-ról 24—35 koronára, az „A" minőségű barnaszéné 16,80-ról 17-re, a briketté 16,80ról 20—30-ra és a kokszé 31,20ról 32 koronára emelkedett métermázsánként. Az orosz brikett ára viszont előbb 24-ről 20 koronára, most pedig 14 koronára, az „Á" minőségű középdló barnaszéné 14,20-ról 12-re, s az osztályozott barnaszéné 7 koronáig csökkent. A tűzifa métermázsája ma 25,40 korona (korábban 18,50 volt). Az árrendezés következtében a háztartások nagyobb érdeklődést tanúsítanak az olcsóbb tüzelőanyag iránt. Ez abban tükröződik, hogy 1966. első negyedében a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva — bár 0,5 százalékkal nagyobb menynyiségű szenet vásároltak — a széntelepek bevétele mégis 1,9 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyancsak csökkent a bevétel a tűzifából. A SZÉNTELEPEK MÁR MEGÁLLAPODTAK a negyedévi szállításokban. Eszerint a szénkészlet Szlovákiában az év végéig mintegy 51 500 tonnával felülmúlja a várható eladást. Tehát ha nem merülnok fel váratlan akadályok, a háztartások tüzelőanyag-ellátása az új fűtési időszakban biztosítva lesz. Amit azonban megtehetünk ma, ne halasszuk holnapra. Tehát ne halogassuk a szénvásárlást sem. Annál inkább sem, mert jelenleg minden fajtából van elegendő, s a széntelepek most még házhoz szállítják a tüzelőanyagot, és Jelenleg olcsóbban beszerezhető, mint lesz később. A Belkereskedelmi Minisztérium ugyanis nyári és téli árakat hagyott jóvá. —szí— ÚJ ÁRRENDSZER JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszláviában életbe lépett a Szövetségi Árhlvatal rendelete, amely engedélyezi, hogy sok feldolgozó iparágban meghatározott cikkek tekintetében a piac feltételeihez mérten szabadon állapítsák meg az eladási árakat. A szabad árrendszer üvegipari cikkekre, háztartási gépekre, ipari műszerekre, szerszámokra, műanyagból készült közfogyasztási cikkekre, bizonyos vegyipari termékekre és cipőfajtákra vonatkozik. Az iparcikkekkel egyidejűleg felszabadul a sertéshús ára ls. Egy-egy cikk árát csak akkor szabadítják fel, ha elegendő tartalék van belőle, mert akkor tudnak a piacra vetni, ha bizonyos cikkek ára indokolatlanul magasra szökik. Ily módén szabályozzák az árak alakulását. Az áremelés megelőzését szolgálja az is, hogy az árufelszabadítással párhuzamosan megszűnik a behozatal korlátozása. FRANCIAORSZÁG ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KERESKEDELMI KAPCSOLATAI A francia Gazdasági és Szociális Tanács közzétette jelentését Franciaország és a szocialista országok kereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról. Franciaországnak 1964-ben a szocialista országokba irányuló exportja, az egész francia árukivitelnek mindössze 2,7 százaléka volt, a szocialista országokból behozott áruk értéke pedig az egész behozatal 2,5 százalékára rúgott. A jelentés hangsúlyozza, reális becslés szerint Franciaország és a szocialista országok kereskedelmi forgalma rövidesen a jelenleginek másfélszeresére emelkedhet. AZ OSZTRÁK MEZŐGAZDASÁG 1964-ben Ausztria bruttó nemzeti termeléséhez 24,4 milliárd schillinggel (9,3 százalékkal) járult hozzá. Ebből a növénytermesztés termelési értéke kereken 8, az állattenyésztésé 16,4, az erdészeté pedig 4,2 milliárd schilling volt. Egy mező- és erdőgazdasági dolgozó havi átlagjövedelme körülbelül 30 százalékkal kevesebb, mint az ipari dolgozóké. A mezőgazdaság eladósodása 1963-ról 1964-re 8,87 milliárd schillingről 9,49 milliárdra növekedett (1959-ben 6,32 milliárd volt). 1964-ben az osztrák mezőgazdasági termékek kivitele 4,2 milliárd schillinggel volt kevesebb Ausztria mezőgazdasági termékbehozatalánál.