Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-30 / 208. szám, szombat

T Ä N Z E R IVAN LONDONI RI PORTJA Egy délután Madame Tussaud-ná London központjában, a zajos Marylebone Roadon áll Madame Tussaud világhírű panoptikuma. A patinás épület elűtt még a labda­rúgó világbajnokság idején is so­kan tolongtak. A rikitú reklámok idejében figyelmeztették London kfilföldi vendégeit, hogy a maga nemében páratlan panoptikumot feltétlenül látniuk kell. A patinás épiilet előtt nagy a csődület. Olaszok, spanyolok, tar­ka öltözetű afrikaiak, németek, brazilok, polgári személyek és ka­tonatisztek kívánnak bejutni, s a több nyelven beszélő hivatásos és alkalmi idegenvezetők néhány shillingért érdekes magyarázato­kat tűznek a kiállított viaszbábuk­hoz. Látnivaló van itt bőven. Ki­rályok, uralkodók. miniszterek, díszruhás tábornokok, tengerna­gyok. a világtörténelem nevezetes személyiségei, hadvezérek, frők, köllők, sportolók, színészek, ka­landorok, gonosztevők viaszfigu­rái időrendben, életnagyságban, jellegzetes testtartással. Hiteles adatok szerint a panop­tikumot 1757-ben Bernben alapítot­ta Mme Tussaud leleményes őse, Christopher Curtius. A század vé­gén még Párizsban, a Rue St. Ho­narán működött, de 18Q2-ben már Londonban nyitotta meg panopti­kumát. 1925-ben hatalmas tűzvész pusztította el a kiállított figurá­kat, és csak a megmentett fény­képanyagnak és a korabeli rajzok­nak köszönhető, hogy rekonstruál­hatták a viaszbábukat. Madame Tussaud elve: haladni kell a korral. Szigorúan kiválasz­ott szobrászok, modellezők, ana­tómusok, parókások, szabászok gondoskodnak arról, hogy a pa­noptikum újabb és újabb, időszerű viaszbábukkal bővüljön. Precíz munka folyik a kulisszák mögött. Összeköttetésben vannak úgyszól­ván az egész világgal: újságokkal, fényképészekkel, dokumentációs és közvélemény-kutató intézetek­kel, kórházakkal, bíróságokkal. A kiállított figurák zöme persze örökös állampolgárságot kapott ebben a különös birodalomban, mint például az angol történelem nagyjai — Gladstone, Disraeli, Sa­lisbury, ugyanakkor Wallis War­field is, akiért későbbi férje, a windsori herceg lemondott az an­gol koronáról. Madame Tussaud örök lakói még Eden. Churchill, Lincoln, Washington, Roosevelt, Eisenhower, Hailé Szelasszié, íí'.intgomery, De Gaulle, aztán a történelem süllyesztőjében időkö ben eltűnt hirhedt nagyságok, mii Hitler, Göring, Hess, Mussolini. Az emeletet a szellem, c műv szet, a tudomány halhatatlan sz mélyiségeinek, kiemelkedő állai férfiaknak, világnagyságoknak ta tották fenn. Itt kapott hely Wells, Shakespeare, Shaw, Vc taire, Dickens, Dotlfuss, Gandt Kemál pasa. Közelükben látha Campbell ezredes, aki már 30 é vei ezelőtt 301 mérföldes sebe séggel száguldozott a Nagy Sós­mentén, Lindbergh ezredes, aki Atlanti-óceánt, és Blériot, aki La Manche csatornát elsőként r pülte át. A filmszínészek közű Chaplin dominál elmaradhatatli keménykalapjával és sétapálcáj val. Névtáblája: „A férfi, aki világot megtanította nevetni Mellette kapott helyet Gréta Gz bo, Marlene Dietrich, CharI Laughton és . .. a Beatles. Az egyik mellékfolyosó a spe tolóké. Itt látható Stanl Matthewsnek és Billy Wrightna az angol labdarúgás két büszkéi gének viaszmása. Szomszédjuk kemény öklű Dempsey, a hórihi gas Cassius Clay, Gordon Pirié John Berry Hobbs, minden id legeredményesebb krikettjátéko! Hátra van még a panoptiku leglátványosabb része: The Cha ber of Horrors, azaz a borzaim terme. Furcsa hangulat lesz úr az emberen e félhomályos, rejti mes teremben, amelyben vili szenzációt keltő bűnügyek hős merénylők, rablógyilkosok, k gyilkosok, királygyilkosok kapt helyet. Lehet, hogy csak a sc szeszélyéből kerültek egymás mi lé a francia forradalom tragik alakjai — Robespierre, Mar XVI. Lajos, Maria Antoinette, guillotine, a nyaktiló első álc zatai, a gyilkos Kemmler, akit sőként ültettek villamosszéki továbbá Landru, a francia kéks: káli, Charles Gui'eau chica; ügyvéd — Garfield amerikai nök gyilkosa és Oswald Harl Lee. Kennedy elnök állítólag gyilkosa. Odakint közben este lett. 1 meg hullámzik a Baker Street! A rikkancsok a legújabb szen: ciókat kiáltozzák. Gyakran hal zik Seeler, Halier, Eusebio, Cha ton és Greaves neve. Jelenleg a legnépszerűbbek. Lehet, ho rólnk mintázzák a legújabb via: figurákat? KŰO U ticélunk Maracaibo. Nem nagyon hittük, hogy be­engednek Maracaibo vidékére, mert erősen őrzik ezt a kőolaj­birodalmat. Megállapodtunk, hogy Ernani Portocarrera, ne­ves kommunista újságíró lesz a kísérőnk, a hatóságok viszont senor Vera sajtótanácsost aján­lották kalauzul Ellenvetés nél­kül elfogadtuk őt is, mert úgy­is olyan koholmányok jelentek meg rólunk a venezuelai sajtó­ban, hogy „különleges megbí­zatással" jöttünk az országba. Sőt az egyik rádióállomás azt is közölte, hogy rögtön nekivág­tunk a hegyeknek, mert utasí­tásokat viszünk a partizánok­nak. A XX. század második felé­nek Eldorádóját akartuk meg­tekinteni Maracaibóban. Helyet­te sivár, provinciális életet lát­tunk. nagy néptelenséget, ami egy félmilliós városban furcsán hat. A nap éppen delelt az óriá­si térségen eltérülő földszintes Maracaibo fölött. Minden élő­lény árnyékba húzódott. Aztán feltárult előttünk a világhírű Maracaibo-tó, a világ legna­gyobb kőolajmedencéje. Üveg­alakú. s a város ennek a .fene­ketlen palacknak a nyakához simul. — Íme, a kőolaj, a mi kin­csünk és egyben bajunk — mu­tat rá Ernani Portocarrera. A háttérben a vízből kiemel­kedő furcsa erdő nem volt más, mint fúrótornyok rengetege. Még távolabb a párás levegő­ben vékony azsúrvonal húzódott. Nem akartuk hinni, de mégis híd volt, amely átszelte az egész tavat. Néhány évvel ezelőtt épült előfeszített betonból, a vi­lág legnagyobb hídja. Autónk távmérője 9 kilométert muta­tott, amikor a végére értünk. Építése 100 millió dollárba ke­LAJ­rült. Méltán büszkék lehetnek rá a venezuelaiak. ... A híd alatt kis fekete pont Jelent meg, és egyre közeledett felénk. Végül egy hajóóriás buk­kant fel előttünk, legalább 25— 30 ezer tonna vízkiszorítású olajtartályhajó. — Ez még nem is a legna­gyobbak közül való — jegyezte meg Portocarrera. — 80 ezer tonna vízkiszorítású hajók is járnak errefelé. GREOLE ÉS SHELL ' Másnap reggel a Venezuelát Állami Kőolajtársaság motor­csónakja várt ránk a kikötőben. Két fiatal mérnök szegődött kí­sérőnkül. A Maracaibo-tavon több ezer fúrótorony emelkedik a magasba. Itt összpontosul az ország kőolajkitermelésének 80' százaléka. Embereket alig lá­tunk. Néha-néha megáll egy-egy fúrótoronynál egy motorcsónak, s a munkás ránéz a műszerekre, valamit feljegyez, aztán a csó­nak továbbszáguld. Itt mindent automatizáltak. — Tudják, hány embert fog­lalkoztat a venezuelai kőolaj­ipar? — kérdi az egyik mérnök. Nem tudjuk, találgatunk. Ve­nezuela évente 180 millió tonna kőolajat produkál, legalább egy­millió munkást kell foglalkoz­tatnia a kőolajiparnak. — Harminckétezret — árul­ja el mosolyogva a mérnök, — beleszámítva a műszaki sze­mélyzetet s a tisztviselőket is. Az Egyesült Államokban, ahol kétszer annyi kőolajat bányász­nak, a kőolajipari alkalmazot­tak száma megközelíti a két­milliót. — Nagyon egyszerű. Az Egye­sült Államokban fel Is dolgoz­zák, s mindjárt eljuttatják a fo­gyasztóhoz a kőolajat. Nálunk csak bányásszák és elszállítják, mert hisz fejletlen ország va­gyunk — jegyzi meg keserű iró­niával kísérőnk. — S hány fúrótorony a ve­nezuelai kőolaftáraságé? Egymásra néznek és hallgat­nak. Kellemetlenül érinti őket a kérdés. — Saját fúrótornyaink nin­csenek, itt minden a Creole és a Shell társaságé, főként a Creoleé — töri meg egyikük a hallgatást. ZSARNOKOK Caracas központjában láttam a magas kőkerítéssel körülvett és éberen őrzött Creole-székhá­zat. Venezuelaiak ide be sem tehetik a lábukat. A Creole Pet­roleum Company a Standart Oil of New jersey leányvállalata, a Rockefeller-család létesítménye. Mellesleg Rockefellerék ellen­őrzik a venezuelai kőolajter­melésnek több mint a felét. A Creole. voltaképpen állam az ál­teeiwtom. Koncessziói sok millió hektárra vonatkoznak, a társa­ság pedig milliárdokat lövedel­mez Rockefelleréknek. Csak 1963-ban 254 millió dollár volt a társaság tiszta jövedelme. Sajnos, nem lehet számokban kifejezni, mennyi vér, szenny, csalás és aljasság tapad e pénz­hez. A Creole luttatta hatalom­ra az „Andok zsarnokát" — Juan Vicente Gómezt, aki 26 évig volt Venezuela diktátora, egyben a zsarnokság rekordtar­tója. Éveken át három amerikai kőolajtársasági igazgató volt Gómez legközelebbi tanácsadó­ja. Ök uszították a diktátort a hazafiak ellen. Ekkor kaparin­tották meg az amerikai kőolaj­társaságok a venezuelai kon­cessziókat. A Creole és a többi társválla­lat tartotta hatalmon Pérez fi­ménezt is, aki vérrel áztatta az országot. A kőolajtársaságok igazgatói a legjobb viszonyban voltak vele, és Pedro Estradát, a helyi titkosrendőrség fejét bensőséges kapcsolatok fűzték az amerikai követhez. Ez volt a Creole fénykora. A legnagyobb hasznot zsebelte be, s legköny­nyebben jutót koncessziókhoz. Jiménezt Bétancourt követte. Írónak tartja magát, idegenke­dik Gomézt vad erőszakjától és Jiménez katonai szellemétől. 1959-ben h'itilnmra jutva „ha­li venezuelai rendőrök brutálisa elbánnak az elégedetlenekkei. dat üzent a külföldi monopóli moknak". Aljas csalás volt, akadtak, akik felültek neki. amerikai Fortune, a nagytő lapja leplezte le, hogy Béta court már 1945 óta szoros ka csolatban állott a Creoléval más kőolajtársaságokkal, s / vebben szolgálta az amerikai i d ekeket, mint Gómez és J in, nez. GUSANOS Szállásunkon, az El Con szálló éttermében gyakran 1. tunk komor arcú emberei ugyanabban a sarokban vit kőzni. Gyakran méregettek m: ket vizsgálódó tekintettel. — „Gusanos" — mutatott ] |uk Portocarrera. Gusanos si nyolul férgeket jelent; így h ják Latin-Amerikában a kul ellenforradalmárokat. — Béti court édesítette őket magáh Caracas egyik fontos közpo juk lett. Megint szóba került a Crec mert a kubai ellenforradaln rok mögött is ő áll. A venezi laiaknak van okuk haragút rá. — Különben mi is a Crei alkalmazottai voltunk — sző meg egyik mérnök-kísérőm. — Miért mentek el, talán állami társaság többet fizet? — Ellenkezőleg, de a Cre. harmadát—negyedét fizeti i nak. amit az amerikaiak kapn mégis egyharmaddal többet i restünk ott, mint most. De pénzen kívül más ts van az él ben. Nem bírtuk tovább . . . V. KOBIS venezuelai riportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom