Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-24 / 202. szám, vasárnap

24. A brazil labdarúgó válogatot­tal hazatértekor nem várja meleg fogadtatás. A szurkolók na gyon csalódottak, hogy kedven­ceik nem tudták kiharcolni to­vábbjutásukat csoportjukból. Sao Paulőban a rendőrség attól léi, hogy a lakosság csalódottsá­gában magáról megfeledkezve a Játékosokkal szemben kegyetlenül viselkedne. Rendőrök őrzik Feola edző házát és több mint 300 rend­őr tart állandó szolgálatot a re­pülőtéren, hogy megvédje a Sao Paulo-i játékosok testi épségét. Rióban is megerősítették a rend­őr járőröket. A rendőrigazgató ki­jelentette: „Egyelőre még nem tudjuk, mit teszünk, amikor visz­szatér válogatott csapatunk. Ez attól függ. milyen lesz az embe­rek hangulata, hngyan fognak vi­selkedni. A z NSZK együttese a továbbju­tást illetően esélyesnek szá­llított. Az uruguayi védelem an­golok elleni játékát látva azon­ban akadtak olyanok is, akik ké­telkedni kezdtek abban, hogy si­kerül a nyugatnémeteknek Uru­guay válogatottját simán legyőz ai. Ezt azzal indokolták meg: a németeknek csak a védelmük sziklaszilárd, a negyeddöntő mér­kőzésein azonban támadniuk is kell. Az NSZK együttese Uruguay ellen azután bebizonyította, hogy — ha kall — támadásban is kittt­aőre tud vizsgázni. I.egalább is •it bizonyltja tegnapi fölényes győzelme. A szurkolók temperamentuma káros hatással is lehet egészségükre, ha kedvenceik el­vesztik mérkőzésüket. Angol la­pokban megjelent hírek szerbit a Mexikó—Uruguay mérkőzés után vérmességükért ketten fizettek életükkel. Az egyik szurkolót vere­kedés közben késsel szórták le. Maria Savias 19-éves brazil diáklány egy hajóról a tengerbe vetette magát, s miután kimen­tették. így kiáltott fel: „Gyűlölöm Pelét!" Génuában az olasz szurkolók paradicsomokkal dobálták meg a hazatérő válogatott tagjait és tett­legességre is sor került. A tömeg bői sokan így kiáltottak fel: „Gyil­kosok!" S okat foglalkoznak az utóbbi időben a koreai NDK együt­tesének meglepő szereplésével. Az amerikai AP hírügynökség a következőket írja: „A koreaiak komolyan hiszik azt. amit monda­nak. Kim Deuk-joon, a koreai kül­döttség vezetője, az egyik sajtó­konferencián mosolyogva kijelen­tette: „Meggyőződésem, hogy nem­csak a portugálokat győzzük le, hanem az elődöntő mérkőzésün­ket is megnyerjük és ott leszünk a Wembleyben sorra kerülő dön­tőn. Láttuk a portugálokai játsza­ni és tudjuk, mit kell tennünk." Az első félidőben, amikor a ko­reaiak már 3:0-ra vezettek a por­tugálok ellen, úgy lünt, Kim Deuk-joonnak igaza lesz. Azonban a portugál válogatott sem hagyta annyiban a dolgot, egyenlített, sőt a győzelmet is megszerezte. M ennyire nem rendelkeznek megtelelő tartalékokkal az edzők, azt az angol válogatott esete is bizonyította. A FIFA fe­gyelmi bizottsága megrótta Stiles angol fedezetet „túlkemény" já­tékáért. Stiles az angolok első mérkőzésen pofonütötte Vierát s már akkor is hajszál hiján a ki­állítás sorsára jutott. Az angol fijságfrók úgy vélték: a válogatott edzőjének Stilest a következő mérkőzésen ki kellett volna hagyni a csapatból. Alf Ramsey azonban így tiltakozott: „Ez nagyon merész tett lenne, mert Stilesnek meg van az állandó helye a csapatban. Inkább válla­lom a fedezet esetleges kiállítá­sát, mert 10 emberrel játszani még mindig nem olyan hátrány, mintha Stilest már eleve kihagy­nám a csapatból. A csoportmérkőzések 2160 per­ce során 693 szabálytalan Ság történt. Ez annyit jelent, hogy a játékvezetőknek csaknem há­rompercenként kellett sípjukat fújniuk és büntetőt ítélniük. Ax együttesek sorrendje a sza­bálytalanságokat illetve: Szovjet­unió 66, Magyarország 48, Anglia 45, Argentína 44, Uruguay 42, Por­tugália 37, Koreai NDK 34 és az NSZK 33. Természetesen ez nem jelenti axt, hogy ax a csapat, amelyik ellen a legtöbb büntetést Ítélték, a legkeményebb is. A szabályta­lanságoknál ugyanis nemcsak a rúgást, hanem a lökést is figye­lembe vették. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK, ZALA JÓZSEF ANGLIAI TELEFONJELENTÉSE Négy európai csapat az elődöntőben A koreaiak 3:0-ra vezettek a portugálok ellen • Kapushibák ütötték el a második félidőben nagy fölényben játszó magyar válogatottat a továbbjutástól Az exvilágbajnokok találkozóján a nyugatnémetek 9 ember ellen hengereltek • Ánglia—Portugália és NSZK—Szovjet­unió mérkőzéseket hoz az elődöntő • Eusebio négy gólt lőtt, ő lesz a gólkirály Négy év múlva, a mexikói világbajnokságon is a Rimet Kupáért folyhat a küzdelem. A kétszeres világbajnokok — Brazília, Olasz­ország és Uruguay — már nincsenek a küzdők sorában, nincs te­hát aki harmadszor és véglegesen birtokába vehesse az arany ser­leget. Az exvilágbajnokok közül azonban még versenyben van az 1954-es győztes, az NSZK, melyet sokan — a VB kezdete óta — a döntőbe várnak. Európa visszaszerezte a labdarúgó hegemóniát. Négy csapata ju­tott legtovább. Az a négy, amely már a csoportküzdelmek során is a legjobbnak bizonyult. A legsimábban az NSZK vette a negyeddön­tőben akadályt, a legnagyobb „hallót" a portugál—koreai találkozó váltotta ki, mert annak 24. percében már 3:0-ra vezetett az idei VB legnagyobb meglepetést keltő csapata, a legszerencsésebbnek pe­dig a szovjet együttes bizonyult, mivel a magyar kapus hibái se­gítették előre. A magyar válogatott ugyan elérte első célját: a legnehezebb cso­portból — a világbajnok megelőzésével — továbbjutott, de a ne­gyeddöntőben már elbukott. Szovjetunió-—Magyarország 2:1 (1:0) / Sunderland: 20 000 néző. Játékvezető: Garde­azaval (spanyol). Góllövők: Csiszlenko, Parku­jan, illetve Bene. A szovjet csapat kezdte a játé­kot, és azonnal támadásba lendült, melynek végén Banyísevszkij lőtt kapura, de Gelei védett. A magyar csapat szemmel láthatóan idege­sen kezdte a játékot, képtelen volt kibontakozni, sok volt a pon­tatlan leadás és talán ennek kö­szönhető, hogy a hatodik percben egy ártatlannak látszó szovjet tá­madás végén Csiszlenko kapura lőtte a labdát s ez Gelei kezéből a hálóba csúszott. Az l:0-ás vezetés nem rázta fel a magyar csapat tagjait, a játé­kosok mintha ólomlábakon jártak volna, keveset mozogtak és a csa­tárok a szorosan fedező szovjet védők mellett nem tudtak gólve­szélyes helyzetet teremteni. A szovjet támadásokat Csiszlen­ko és Porkujan Irányította. E két látékos megmozdulásai sok ve­szélyt Jelentettek a magyar ka­pura. Az első félórában Jasinnak. a szovjetek kapuvédűjének alig akadt dolga. Az első veszélyes lö­vést a 33. percben Sípos küldte kapura, de Jasin elvetődve védte. Ezután ismét a szovjet válogatott vezetett néhány támadást és egy alkalommal Banyisevszkij fejese nyomán a kapufán csattant a lab­da. A magyar válogatott ebben a félidőben a világbajnokság során leggyengébb játékát nyújtotta. A csatárok állva várták a labdát, nem mozogtak eleget és így nem ls tudták egymást helyzetbe hoz­ni. Természetesen az eredmény ls elmaradt. A mérkőzés színvonala eléggé alacsony volt, és a szovjet válogatott is csupán a védeke­zésben jeleskedett, amit viszont megkönnyített nekik a magyar csatársor erőtlen, meddő játéka. Szünet után már az első percben szabadrúgáshoz jutott a szovjet válogatott. A labda Parkujan fejé­ről a meglepett Gelei mellett a hálóba pattant. A 2:0-ás szovjet vezetés szemmel láthatóan elked­vetlenítette az amúgy ls gyenge napot kifogó magyar játékosokat. A csapatból hiányzott a frlsseség, döcögött az összjáték és ez mind az ellenfél malmára hajtotta a vi­zet. A 12. percben állt be fordulat a játékban. Mészöly a középen elő­re tört, kitűnően játszott Benéhez, aki hatamas lövést zúdított kapu­ra, mellyel szentben Jasin tehetet­len volt. 2:l-re szépítettek a ma­gyarok. A gól mintha fellelkesítette vol­na a magyar játékosokat, fürgéb­ben mozogtak,,s bár ekkor ls jócs­kán akadt pontatlan leadás, táma­dásaik veszélyesebbekké váltak, mint az első félidőben. A 19. percben a magyarok meg­szerezhették volna az egyenlítést jelentő gólt. A szovjet kapu előtt pattogott a iabda, Mészölyhöz ke­rült, ő rálőtte, de az egyik védő lábáról kapu mellé szált. Most már állandósult a magya­rok fölénye. Egyik támadás a má­sikat követte, de a befejezésbe rendre hiba csúszott, vagy Jasin tisztázott remekül. Először Rákosi hagyott kl nagy helyzetet, majd­pedig Sipos remek lövését öklözte jasin szögletre. Az eredmény pe­dig nem változott. A magyar válogatott nem jutott tehát a világbajnokság legjobb négy csapata közé. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy ezen a mérkőzésen, főleg az első félidő­ben, egyenesen rossz teljesítményt nyújtott. Ehhez még hozzájárult a két „olcsó" gól, amely érthetően befolyásolta a találkozó végső ki­menetelét. Nem mondhatjuk azon­ban, hogy a magyar válogatott VORONYIN VOLT A SZOVJET VÁ­LOGATOTT LEGJOBBJA gyengébb volt ellenfelénél, sőt a második télidőben csaknem fél­órán át nyomasztó fölényt harcolt ki, de jőnéhány gólveszélyes helyzetet a játékosok nem hasz­náltak kl, ami azután megbosz­szulta magát. A szovjet együttes elsősorban kitűnően alkalmazott emberlogásos védekezésének — ami egyáltalán nem Ízlett a ma­gyar játékosoknak — köszönhette a végső győzelmet és a továbbju­tást. A magyar válogatottban Gelei mindkét gólnál hibázott. A véde­lemben Mátrai és Sipos remekelt. Az utóbbi Mészöllyel egyetembea a támadások befejezésénél is ki­vette részét, lövéseik azonban nem hoztak eredményt. A csatár­sor sokáig nem talált magára, és akkor, amikor Albert, Rákosi, Be­ne vagy Farkas jó helyzetbe ke­rültek a kapu előtt, a Portugália elleni mérkőzéshez hasonlóan, ezeket egy kivételével rendre ki­használatlanul hagyták. A szovjet válogatottban Jasin kitűnően védte kapuját, nagyon jó teljesítményt nyújtott Voronyia é» Szabó, a csatársorban pe­dig Csiszlenko, Porkujan és Ba­nyisevszkij teljesítménye érdemel dicséretet. NSZK—Uruguay 4:0 (1:0) Sheffield, 40 000 néző. Játékve­zető: Finney (Anglia). A mérkőzés előtt a két csapat edzője így nyilatkozott: Schön: „Gyors, kemény táma­dások — ez a mi jelszavunk. Ta­nultunk az argentinok elleni mér­kőzésünkön, s tudjuk, hogy vé­delmi taktikával nem sokra me­gyünk." Viera: Napsütéses az idő, s ml jobban játszunk, ha süt a nap. Bár a németeket tartják esélyes­nek. én Uruguay győzelmét vá­rom." Az első félidő 11. percében Held, a nyugatnémeteknek szerezte meg a vezetést. A német gól után az uruguayi együttes került mezőny­fölénybe, s játéka alapján joggal érdemelt volna egyenlítést. A má­sodik félidő elején szokatlan ese­mények zajlottak le a pályán. Az angol játékvezető megunta a sza­bálytalanságokat, és néhány perc leforgása alatt 2 uruguayi játé­kost küldött le a pályáról. A ki­lenc emberre csökkent dél-ameri­kai együttes egy ideig még gyors ellentámadásokat vezetett, az utol­só húsz percben azonban már nem bírt a túlerővel szemben. A 70. percben Beckenbauer, -a 77. percben Seeler, a 84. percben pe­dig Halier ért el gólt, s tette naggyá a németek számára jelen­tősen megkönnyített győzelmet. Portugália—Koreai NDK 5:3 (2:3) Liverpool, 30 000 néző. játékve­zető: Askhenázy (Izrael). A találkozó előtt ez volt az ed­zők véleménye: Glória: „Játékosaink egészsége­sek. Majd meglátjuk . .." Kim Deuk-jun: „Ismét mondom, ott akarunk lenni a döntőben! Ezt mondtam az olaszok elleni mérkő­zés előtt is." A koraeaiak önbizalma nem volt jogtalan. Pak Szjung-sxin már az első percben a portugálok hálójába juttatta a labdát. Az ázsiai együt­tes határtalan lelkesedéssel küz­dött, s a közönség szinté nem akart hinni a szemének. A 20. percben Li Don-vun és négy perc múlva Jang Szung kuk is gólt ért el, s már 3:0-ra vezetett a KNDK. Ahogy azonban teltek a percek, fogyni kezdett a koreaiak nagy előnye. Eusebio ismét tündökölt. Négy gólt rúgott, igaz — kettőt tizenegyesből. Az első félidőben a 26. és 43. percben javított az eredményen, és szünet után az 57. percben már kiegyenlített. Há­rom perccel később másodszor ju­tottak tizenegyeshez a portugálok, s ezt Eusebio biztosan értékesítet­te. Már nem volt kétséges a por­tugál győzelem, melyet Augusto biztosított be a 80. percben elért góljával. Anglia—Argentína 1:0 (0:0) London, 80 000 néz*. Játékvezető: Kreitlein (NSZK) A találkozó előtt az edzők Így vélekedtek: Ramsey: „Ellenfelünk erős, sőt erősebb, mint a VB előtt vártuk. Marzolini a világbajnokság leg­jobb hátvédje, Artime és Onega az ellenfél csatársorának ereje. Hiszek győzelmünkben és B. Charlton géniuszában." Lorenzo: „Két évvel ezelőtt a brazillal »kis világbajnokságon' legyőztük Angliát, s remélem, hogy ez a lélektani előny most Javunkra mutatkozik." A hatalmas közönség nagy küz­delmet láthatott, amely csak a 84. percben dőlt el. Harst góljával. ANGLIAI KOKIKiEP <, ^mmm—m—^^mmmmm { > CHILÉT MAR TÚLSZÁRNYALTAK ( y Az előző, a chilei VB-n összesen 679 500 néző volt jelen, ami 28 106 * ' átlagnak felelt meg. Itt csupán a <, csoportmérkőzésekre 979 412 néző volt kíváncsi, s ez egy találkozóra <> 40 809-es átlagot jelent. Nem rossz , ( üzlet az angoloknak a VB. Hát még akkor ml lesz, ha az anyagia­<> kon túl megtalálják a sportszáml­tásukat is, vagyis az angol válo­* ' gatott végre egyszer kivágja a re­4, zet is. < , VARGA KESERGÖJE . . . Varga Zoltánt, a Ferencváros ^ 1 egyik legtechnikásabb és brlllláns < , labdakezeléssel rendelkező Játéko­sát nem lehetett a szerencsés lab­< > darúgók közé számítani. Nagy táv­. ( latok nyílhattak volna meg előtte, de makacs húzódása nem jött rend­< > be kellő mértékben. Pedig a bolgá­rok elleni sorsdöntő találkozó < 1 előtt Barótitól megkapta a lehető­< > séget, hogy amennyiben teljesen rendben érzi magát, szerepeljen. <> Nem merte vállalni. Ezt mondta: , f „Tudom, mit jelent a csapat szempontjából, ha egy nem egé­< > szén egészséges tagja van, akinek a sérülése felújulhat, különösen * 1 ilyen keménynek ígérkező találko­<, zón és ez a tény behozhatatlan hátrányba hozza az együttest. <» Bármennyire szerettem volna is ( > bemutatkozni a VB-n, erről a je­lenlegin alighanem le kell monda­< • nom." Akik Varga Zolit ismerik, bíz­'' nak benne, hogy lesz még alkalma 4 , bizonyítania az 1968-as olimpia labdarúgótornáján, ahová a ma­< > gyar csapat a legutóbbi győztes . ( jogán selejtező mérkőzések nélkül jut, s ahol többé nem lesz érvény­< > ben az a megszorítás, hogy a leg­utóbbi VB játékoslistáján szerepelt ' * labdarúgók nem játszhatnak. Var­^ > ga meg négy év múlva sem lesz Idős ahhoz, hogy esetleges újabb < > magyar részvételi jog kivívása al­, ( kalmával szerepelhessen. Addigra viszont a jelenlegi gárdából Mát­< > rai, Sipos. Fenyvesi dr., — s ki tudja még ki — búcsút mond a '' labdarúgásnak, legalábbis váloga­< i tott szinten. Az említett „három öreg" közül az első kettő Angliá­< 1 ban mindent megtett a jó szerep­^ ^ lés érdekében. NYELVEGYENLÖSÉG, ' DE ÉRDEKELLENTÉT i * A brazilok hivatalos nyelve , ( megegyezik a portugálokéval, de a VB-n sportérdekük testvérharcra i • késztette mindkettőjüket. A siker ezúttal a VB újonc portugáloké ^ 1 lett. Ennek nem maradt el a brazl­i > lial visszhangja. A riól kikötőben egy portugál hajót megrongált a < 1 felbőszült tömeg, amely amiatt j, bosszankodott, hogy éppen a por­tugálok vették el az utolsó lehe­i > tőséget a kétszeres világbajnok ( ( „fajtestvérektől". AZ IDÚjARAS Tengerpartról tengerpartra Ju­< > tottunk. Az ír tenger melletti I Southportban még valamivel me­legebb volt az idő, mint itt Sunder­landben. Az előbbi helyen a parti fövényben rengeteg ember foglalt helyet, de nem fürdőruhában, ha­nem felöltözve heverőre dűlve, vagy éppen kalappal fejen pokró­con ölve. Az apraja öszvér és szamárháton lovagolt vagy ha úgy tetszik „szamaragolt", a hideg vízbe senkisem merészkedett. Itt jutnak eszembe a prágai és bratislavai „mersz" emberek, akik télen meglékelik a befagyott fo­lyó jegét és megfürdenek. Sunder­landban a tengerparton egy árva lelket sem láttam, pedig sütött a nap is, de annak is inkább csak fénye volt, s nem melege. A lakásokban a kandallók pat­togó tüze tette enyhébbé a hőmér­sékletet, s a tárt ajtókon tódult be a közeli tenger sós levegője. Itt nem olyan gyakori a köd, mint Anglia déli részén, de azért a biz­tonság kedvéért az utcákon na­rancszínű a neonlámpák fénye* mely áttör még a ködön is. Az elsőrendű műutak is különös jel­leggel bírnak. Két sávban foszfo­reszkáló vonal húzódik rajtuk hosszanti Irányban és mutatja az utat, bármilyen időben és a hely­ségeken ktv«l ls. A szovjet-ma­gyarra csendes, eső nélküli időt ígértek. A BÍRÁKAT IS ÉRTÉKELIK Egyelőre, a csoportmérkőzéseit után az élcsoport a következő sor­rendet nyújtja: tökéletes játékve­zető, vagyis olyan, aki 10-es szá­mot érdemelne nincs, azt viszont a legjobban a spanyol Gardeazabel és a magyar Zsolt közelíti meg 9—9 pontjával. Nyolc ponttal a szovjet Rumencsev, a walesi Cal­laghan, az angol Dagnall, és az északír Adair teljesítményét érté­kelték. A nyugatnémet Tcshencher az izraeli Ashkenázy, a svájci Dienst, az uruguayi Codesal, az olasz Lo Bello, a francia Schwinla és a portugál Campos 7 pontos. Gnlbának eddig csak 6 pont jutott. KI LESZ A GÓLKIRÁLY? A csoportmérkőzések utan ter­mészetesen most már csak azok lesznek versenyben, akiknek a vá­logatottja még állva maradt. Az angol Hunt, a portugál Eusebio, az argentin Artime és a magyar Bene közOl legalábbis egy búcsút mond a gólszerzési lehetőségnek. Az is előfordulhat, hogy nem a legjobb négy közé jutott csapat játékosa lesz a gólkirály. A meg­lepetések VB-Jén ez sem lenne túlzottan váratlan A már említet­teken kívül trónfosztásra készen állnak a még futó „kétgólosok* Augusto, Torres, Malofejev, Par­kujan, Beckenbauer. Halier, vala­mint mások is. Mészöly ugyan szintén kétgólos, de ő elsősorban nem végrehajtő, hanem új sze­repköre juttatta az eddigi előkelő helyre a góllövőlistán, no meg a brazilok elleni remekbeszabott 11-es gól szerzése. (Zalai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom