Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-24 / 202. szám, vasárnap

r L SOKSZOR halljuk a szülő pa­naszát: — Olyan rossz ez a gye­rek, nem tudom, mit csináljak vele? Akaratos, nem eszik ren­desen. Ha valami nem történik a kedve szerint, sír, földhöz vág­ja magát stb. stb. AZ ILYEN jelenség sokszor a rossz nevelés következménye, de számos esetben a beteges ide­gesség megnyilvánulása, tehát nem lehet mindig „rosszaságnak" elkönyvelni. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy az idegrendszer legfontosabb ren­Strandköpeny törülközőből aeltetése a szervezet működésé­nek irányítása és szabályozása, továbbá, hogy a külvilággal kap­csolatot létesítsen és a környe­zethez való alkalmazkodást a szervezet számára lehetővé te­gye. Ha az idegrendszer műkö­dése hiányos vagy rossz, külön­féle tünetek léphetnek fel. Pél­dául a gyomor sok vagy kevés savat termel. Ilyenkor baj van a gyermek étvágyával. A környe­zetből érkező különféle ingerek is károsan hathatnak a gyermek idegeire. Például a rendkívül nagy ijedtség dadogást idézhet elő. A GYERMEK indulatossága sok esetben idegesség, bár bizo­nyos mértékig a gyermekkor ter­mészetes velejárója. A gyermek­korban leggyakrabban előforduló ideges tünet a félelem. A gyermek nem mer egyedül ma­radni a szobában, nem alszik el sötétben stb. A félelem keletke­zésében jelentős szerepe van a környezetnek és a nevelésnek. Sok esetben a gyermeket elalvás előtt mesebeli szörnyekkel ijeszt­getik, vagy más módon megfé­lemlítik, hogy minél gyorsabban elaludjék. A gyermek lelkivilágá­ban megelevenednek ezek a ször­nyek, ami nagyon káros hatással lehet idegrendszerére. AZ IDEGESSÉG megelőzésének nyitja a nyugodt, megértő kör­nyezet, a kiegyensúlyozott családi élet és a helyes nevelés. Ha a szülők maguk is fegyelmezetle­nek, idegesek a gyermek jelenlé­tében, ez semmi esetre sem hat kedvezően a legkisebb külső be­hatásra is igen érzékenyen rea­gáló gyermek idegéletére. AHÖL AZ ÖSSZES kedvező feltétel (helyes nevelés, nyugodt családi élet stb.) megvan, s mé­gis állandóan ideges jelensége­ket észlelünk a gyermeknél, for­duljunk szakorvoshoz. Hrága utcáin soha nem jár­' tam úgy, mint azok a tu­risták szoktak, akik meg akar­ták ismerni a város nevezetessé­geit. En inkább csavarogni szok­tam ebben a városban, és eddig csak véletlenül, előre megfon­tolt szándék nélkül futottam el a várba, a Nemzeti Galériába, egy-egy óvárosi térre, parkba, templomba, a régi zsidó temető­be, a Károly-hídra, a Fučík parkba Stb. Mindig nézelődöm, csipegetek a látnivalóból, de amúgy hivatalosan — hogy ne­kem most ezt vagy azt kell meg­ismernem — sosem látogattam meg egyetlen Intézményt, épü­letet sem. Ezért van az, hogy prágai Ismereteimben nincs rendszer, csak emlékeim és él­ményeim vannak erről a város­ól és ha valahova el akarok fut­ni, akkor mindig kérdezőskö­döm. Szeretek kérdezősködni, szí­vesen állítok meg embereket az utcán és kérdem, hogy a meg­adott címre milyen irányba kell mennem, melyik villamosra kell felszállnom. E kérdezősködések során azt tapasztaltam, hogy az emberek szívesen útbaigazíta­nak. Sok esetben elkísérnek a keresett utca sarkáig vagy a villamosmegállóig. Ilyenkor kér­dések-feleletek, udvarias párbe­szédek peregnek le köztünk. De van úgy is, hogy az udvarias dialógus komolyabb jelleget ölt és a néhány perc alatt, amíg várjuk a villamost, fontos észre­vételeinket közöljük egymással dolgokról, emberekről, mindar­ról, amiről e rövid időközben szó esik köztünk. így történt ez néhány nap­' pal ezelőtt is. A Vencel­tér egyik villamosmegállójánál egy idősebb asszonytól megkér­deztem. hogyan jutok el innen Vršovicére. Az asszony udvaria­san azt válaszolta, hoqy ő is oda megy, tehát kövessem, szálljak fel arra a villamosra, amellyel ö utazik. Az úton beszélgetni NEM MESSZE ŽILINÄTÔL, a sziklás hegyek között fekszik Rajecké Teplice, hazánk egyik legszebb fürdőhelye. A žilinaiak, noha övék Északnyugat-Szlová­kia legszebb nyári és fedett uszodája, ide járnak strandolni. A FÜRDŐ HŐFORRÁSAIT 1413-tól használják. A fürdőme­dencéket és a vendégszállásokat a 18. században építették. A vasútvonal kiépítése óta jelen­tősen emelkedett az érdeklődés a fürdőhely iránt. Ma a vendé­gek zöme ostravai bányász. A RAJECKÉ TEPLICE-I fürdő­intézetnek a 39 5 fokos hőmér­sékletű gyógyforrás a természe­NÉHA kíváncsiságból, olykor csak szórakozásból, máskor meg azért, mert érdekel a prob­léma, megfaggattam mindkét nembeli ismerőseimet, mi a vé­leményük a nők egyenjogúságá­ról. A legkülönbözőbb válaszokat kaptam. Az alábbiakban igyek­szem bemutatni a megkérdezet­teket, és közlöm a válaszokat. A téma eléggé kényes, a vála­szokat pedig nem a nyilvános­ságnak szánták, azért nem árul­hatom el a megkérdezettek ne­vét. Ügy is elég indiszkréciót követek el a válaszok közlésé­vel. Bevallom, olykor nagyon ba­nális válaszokat kaptam, jobban mondva, csak banális válaszo­kat. Megkérdeztem például egy kardos falusi menyecskét. Hu­szonhatéves. A családon kívül a társadalmi munkában is megáll­ja a helyét. Foglalkozása fejőnő. Kérdésemre minden habozás nélkül kinyilatkoztatta: — A férfiak is végre megta­nulhatnának gyereket szülni. Akkor majd egyenjogúak lesz­nek ... Egy régi vágású tanárember pedig azt mondta: — A férfiak mindenhez érte­nek, beleértve a főzést, mosást, takarítást, gyereknevelést, csak szülni nem tudnak, az asszo­nyok pedig csak arra valók ... UTÖLAG egybevetettem a két feleletet. Valamit nem értettem, illetve félreértettem. Ogy ma­gyaráztam magamnak az első választ, hogy — ha a férfiak is megtanulnak szülni, a nők egyenjogúak lesznek. Alkalom­adtán újra felkerestem a fejő­nőt. Kiderült, fordítva érti a dolgot. Az ő szemében a férfi senki, semmi. Nulla, vagy annál is kevesebb, pedig a férje tör­UTCAI KALANDOK kezdtünk, szót szó követett, és egy vígjátékkal kapcsolatban azt mondtam neki, hogy igen él­veztem, mert a színdarabból amolyan igazi, hamisítatlan ha­šeki derű áradt. Az asszony erre elkomolyodott és azt válaszol­ta, ha azt hiszem, hogy ezzel a megjegyzéssel dicsértem a mű­vet, akkor tévedek, mert ő sem Svejktől. sem HaSektől nincs el­ragadtatva, és helytelen, ha va­laki azt hiszi, hogy a šve/ki böl­csesség a cseh népet jellemzi. Kissé megdöbbentem e kifaka­dáson és azt válaszoltam, ma már mindegy, hogy mit gondol Svejkröl, mert a mű már nem­csak a cseh irodalomé, hanem a világirodalom kincsei közé tartozik, és ha éppen tudni akarja, ezzel a művel kapcsoló­dott be a cseh irodalom a világ­irodalom áramába. Az asszony túlzásnak tartotta e megállapításomat, mert amint mondotta, Čapeknek a világiro­dalomban van olyan szerepe, mint HaSeknak. Az érdekes vitát nem folytat­hattuk, mert leszálltam, moso­lyogva köszöntem el tőle, ő pe­dig szívélyesen bólintott felém. Láttam rajta, hogy nem nehez­tel rám és tudtam, hogy a vil­lamos forgatagában lezajlott párbeszédünket éppen úgy nem feletti el, mint én. Qajnos, a kérdezgetésnek, az ^ idegen emberek megszólí­tásának vannak negatív oldalai is. Emlékszem, tavaly Párizsban, amint egy-egy múzeum vagy ki­állítás látogatása után kábultan kóboroltam az utcán, többen megszólítottak, és felvilágosí­tást kértek tőlem a város lát­tes gyógyeszköze. Igen jó ered­ményekkel gyógykezelnek itt mozgásszervi, idegrendszeri és egyéb betegségeket. Rajecké Teplice azonban nemcsak nagy Fürdői levél forgalmú városka, hanem a szlo­vákiai fürdőélet egyik fontos központja is. A VASŰTÁLLOMÁSRA érkező vendégek zöldellő, pompás park kellős közepébe kerülnek. Illa­tos levegő, árnyat vető fák, gon­dozott sétányok, padok várják az üdülőket. ténetesen a nemzeti bizottság elnöke. Nem tesz semmit. Ott­hon az asszonyka parancsol. Az elnököt befogta mindenféle megalázó női munkára, még pe­lenkamosásra is. Megértettem, hogy a tanár­ember sorstársa a nemzeti bi­zottság elnökének. Túlzott fér­fiúi öntudata üres póz és hiú vigasz. E r J e g N. László harmincéves taxiso­főr ugyancsak házas ember, nem volt hajlandó nyilatkozni. Azaz mégis. Legyintett és azt mondta: — Marhaság! OGY LÁTTAM, megfeneklek a tárgyra vonatkozó vizsgálataim­mal. A válaszok vagy otrombák, vagy egyáltalán nem is vála­szok. Egy nap aztán összeakad­tab valami központi szerv tit­kárának titkárnőjével. Csinos és fiatal, s hajlandó volt nyilat­kozni. Természetesen a férfiakat szapulta. Állítólag undorító, erőszakos népség. Csak a nőt látják a nőben. Lebecsülik értel­mi képességeit és munkatelje­sítményét. Hiába, a világ a fér­fiak világa. Ök irányítják a po­litikai és gazdasági életet, meg­szabják a nő fizetését, a csalá­don belül a háztartás költségeit, a cipőre, ruhára, harisnyára és egyebekre előirányzott összege­ket. — Osztozom a véleményében. Álljon kemény bosszút a férfia­nivalói felöl. En persze legna qyobb sajnálatomra csak hall qatni tudtam, vagy kínosan da dogva azt igyekeztem megma gyarázni, hogy idegen vagyok Hasonló kínos helyzetbe ke rültem most is, hogy Prágábai a nemzetközi tv-fesztlválon jár tam. Siettem, a Valdstejn pala tába tartottam, és hamarjában egy fiatal lányt szólítottam mec, akitől megkérdeztem, melyí villamosra kell felszállnom. i fiatal lány elpirult, néhány pil lanatra tágra nyílt tekintetté bámult rám. majd lehajtotta i fejét és nem vnlaszolt. Én meg döbbentem, zavaromban bocsi natot akartam tőle kérni, de ab ban a pillanatban hozzálépet egy fiatalember, aki az ismer kéz- és ujjmozdulatokkal kei dett vele társalogni, a lány pe dig hasonló módon válaszolj Ezek után nem kellett soká tör ni a fejemet a fiatal lány szc katlan viselkedésén. Süketném volt, akár a társa. En akko riadtan eltűnődtem azon, hog lám, milyen szerencsés fick vagyok, ebben a milliós város ban pont egy süketnéma lány tói kérek felvilágosítást, hog merre kell mennem. Ez az é\ formám! — keseregtem magam ban. de ez a kesergés nem tat tott sokáig A fiatal lány ugyan is megértőn rámmosolygott, ei z el minteqy felmentést kaptar és folytathattam a kérdezőskt dést ott, ahol abbahagytam. El úttal a változatosság kedvéét egy magas, szőke fiatalember szólítottam meg. De a szerencs nem szegődött hozzám. Kidt rült, hogy egy holland újságír kollégám az áldozat, ö is od tartott, ahová én. em történt semmi különt sebb baj, csak éppen ani nyi, hogy vezető is lettem é kettőzött felelősségtudattal ke i lett most már a villamosmegái lónál az utasok türelmét igéni be vennem SZABÓ BÉL ITT CSAK PIHENNI LEHET s unatkozni sem kell. Az intézi olvasótermében különféle újs* gok, képes folyóiratok, a könyi tárban többnyelvű klasszikus é modern irodalom bő választék áll az érdeklődők rendelkezés* re. Zene és egyéb szórakozá: mindenkinek hangulata és IzH se szerint. A FÜRDŐHELY VENDÉGE szívesen keresik fel a csende vizű tavacskát, ahol csónakázi is lehet. Az evezés után pedi jól esik a falatozás. A cukrászd mellett egy apró könyvesbolt i szerénykedik. fszgy kon, és ne menjen soha férjhi — mondtam részvéttel. — Másképpen bosszulom m« magamat. Férjhez megyek! Megtette. Hozzáment a főn kéhez, legyen, aki megszabja háztartás költségeit, a ruhár cipőre, harisnyára és egyebek] előnyirányzott pénzt. A tltká ból jóravaló férj lett. Nemest megszabja, de fizeti is a férfi sa p hatalma gyakorlásához szüks ges összegeket. Jogász ismerősöm óva inte a nőktől. —- Vigyázz barátoml A nőb€ kiirthatatlan kisebbrendűsé, érzet lapul. Alattomos és bos szúálló. Elcsábít, s ha ne akarsz megházasodni, hirtelť anyának érzi magát. Ha elv szed, megcsal és azzal védek zik, hogy te már számtalanszt és jóelőre megcsaltad. Ha e válsz, megfoszt a gyerekeidte és kidob a lakásodból... JOGÁSZ barátom nagyon bori látó. Bár a válóperek soré szerzett tapasztalatait nem á talánosította annyira, hogy fel ségét is a fentebb jellemze nők kategóriájába sorolja. Ső a világ legszebb és legjot asszonyának tekinti, öszintf aggódtam érte. Ha tovább ű tanult mesterségét, elveszíti feleségét Illető optimizmusát i Negyvenéves, elvált asszon nyal akadtam össze. Titokba regényeket ír. liliillllllillllll HALÓFÜLKE A KISLAKÁSBAN iiíilfill||||illl|| A z egyszobás lakások berendezése elég sok gondot okoz. Ugyan­is ezt a helyiséget nappal is és éjszaka is használjuk. Előfor­dul, hogy a házastársak közül az egyik otthon is dolgozik, vagy tovább képezi magát, s így este sokáig van fönt. Természetesen világításra van szüksége, s BZ zavarhatja a másik személy éjszakai nyugalmát. Ha a szoba elég nagy, a képünkön látható megoldást ajánljuk. Bukasz vagy műanyag fallal kerítsük el a helyiség egy részét, és rendezzük be hálófülkének. Az ilyen kis hálófülke akkor is jó szolgá­latot tesz, ha pl. beteg van a családban. Itt elkülöníthetjük, s így náthaláz vagy egyéb fertőző betegségek esetén elejét vehetjük an­nak, hogy a család többi tagja is elkapja a betegséget. C sinos, modern OP-ART hatású strandköpenyt varrhatunk ma­gunknak két-két elütő színű frottírtörülközőből. Vegyünk négy darab, minta nélküli, pasztellszínű nagy frottírtörülközőt. Az ízlésünknek megfelelően válasszuk ki a színösszeálJítást. Mondjuk zöld-sárga, vagy rózsaszín és halványkék színt társítsunk. Aki nem idegenkedik a merészebb színektől, az piros-zöld vagy fekete-sárga színösszeállítást is alkalmazhat. Képünkön kétféle megoldású köpenyt láthatnak olvasóink. Az első kockaszerűen összeáll (tott, s lent kétoldalt hasított. A másik egyoldalt gombolódik, s az elütő színeket hosszában alkalmazzuk. Természe­tesen mindkét köpeny hátán fordított a színösszeállítás. Elkészítése nagyon egyszerű, mosása könnyű! illlllllfllllll ROSSZ VAGY BETEG A GYEREK? iilllllllilllll

Next

/
Oldalképek
Tartalom