Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-21 / 199. szám, csütörtök

A HÁLÁL OKA: A rendelő várótermében szinte megrekedt a levegő a melegtől. A csendet csak hé­be hóba töri meg a képesla­pok zizegése, a nők suttogá­sa. A várakozó betegek túl­nyomó részben a gyengébb nem képviselői. Ha nem tud­nám, mi bajuk, nem hinném, hogy beteeek. Karel Silink a tudományok doktora, a prágai Endokrinoló­giai Kutató Intézet igazgatója. A legnagyobb szaktekintélyek egyike. A pajzsmirigy-bántalmak gyógyításában elért eredmé­nyeit külföldön is nagv becsben tartják. Szívesen beszél munká­járól. a problémákról, a pajzs­mirigyről, melyről sokáig nem tudták az orvosok, milyen fontos szerepet tölt be az ember éle­tében. A legfontosabb mirigy Helytelen működése nem egy megbetegedés okozója lehet. A pajzsmirigy belső elválasztás úján kétféle hormont termel és juttat közvetlenül a vérbe. Ezek a hormonok nemcsak a testben mátok a lassúbb ütemű :nyag­cseréhez alkalmazkodva hatás­sal vannak kedélyállapotára, egész közérzetére. A páciens közömbös, nehézkes gondolko­dású lesz, könnyen elfárad munkabíró képessége csökken. A pajzsmirigybántalmak több­nyire örökölhetők. Tünetei már a magzaton is megállapíhatók. Minthogy a pajzsmirigy az agy működésére is befolyást gyako­rol, előfordulhat, hogy az ebben vés van, de az sem jó, ha több van belőlük a kelleténél. Mert a hormónok túltengése is okoz­hat komoly zavarokat a szerve­zetben. Ilyenkor beszélünk ba­zedovkórról, melynek következ­tében a beteg lefogy, idegálla­pota egyre romlik, szeme kidül­led. Persze ez is gyógyítható or­vosságokkal, izotópokkal és végső esetben műtéttel. A pajzsmirigy-túltengés és előrehaladottabb formája a golyva bizonyos vidékeken rendkívül elterjedt. Főleg a he­gyekben vagy a tengertől tá­volabbi helyeken, ott, ahol az élelmiszer szűkében van a jód­KÖZÖNY végbemenő anyagcserét befo­lyásolják, hanem a fizikai és a szellemi munkára hatással lévő szervek tevékenységét, sőt még a gyermek növését ls szabályoz­zák. Nem is lehet ez másként, ha meggondoljuk, hogy a pajzs­mirigy és az idegrendszer mű­ködése szorosan összefügg, ki­egészíti egymást. Ez azzal ma­gyarázható, hogy legfőbb mi­rigyünk maga az agyfüggelék, amely nemcsak a pajzsmirigy, de pl. a nemi mirigyek működé­sét Is irányítja. Fájdalommentes, mégis zavar Noha a bántalmak következ­ményei mindenkinél más-más mértékben jelentkeznek, annyi bizonyos, hogy Idegrendsze­rünkben zavarokat Idézhetnek elő és hozzájárulhatnak a vér­edények Idő előtti elmeszesedé­séhez. Ez pedig feltétlenül meg­gyorsítja az öregedést. Az ember azonban pajzsmi­rigy nélkül is élhet. Ilyenkor a szervezetében végbemenő folya­a kórban szenvedő anya gyen­geelméjű gyermeknek ad életet. •— De ez még nem ok a kétség­beesésre — mondja az orvos — mert az újszülött Idejében tör­ténő gyógykezelése egyszerű. A pajzsmirigytúltengés folytán fej­lődésében visszamaradt gyer­mek gyógyulása után hamaro­san utoléri kortársait. Az elhanyagolt pajzsmirigy­bántalmak idősebb korban fele­dékenységgel, lassúbb felfogó­képességgel, gyakran az arcki­fejezés eltorzulásával járnak. Ősszel hevesebben dobog a nők szíve — A nök 25 %-a szenved eb­ben a kórban, anélkül, hogy tudnának róla — állapíja meg az orvos. Különösen az ősz ele­jén és februárban panaszkod­nak a betegek fáradtságról, szívdobogásról, álmatlanságról, nyugtalanságról. Tévesnek bizo­nyult az a felfogás, mely nind­ezen bántalmakat a túlfeszített munkára, a kapkodó életmódra vezette vissza. Igaz ugyan, hogy a megfeszített idegmunka, az izgalmak sokban hozzájárulnak a betegség elharapódzásához. Mert mi mással volna magya­rázható, hogy a háború után csak úgy hemzsegtek a súlyos pajzsmirigy-bántal makrói pa­naszkodó páciensek az Endokri­nológiai Kutató Intézetben? A legtöbb megbetegedést azonban mégis inkább a jód hiá­nya és bizonyos, egészségünkre káros vegyi anyagokat tartal­mazó élelmiszerek okozzák. Ezek a vegyi anyagok egyes vi­dékeken a tejjel, néhány főze­lék- és gyümölcsfélével, sőt a hússal ls vérünkbe kerülhetnek, ahol jelenlétük és romboló ha­tásuk könnyűszerrel ellenőriz­hető. A Csallóközben gyakori a duzzadt nyak A pajzsmirigy-túltengés kül­ső megnyilvánulása a duz­zadt nyak. így védekezik a szervezet, illetve a pajzsmirigy a tevékenységére károc hatá­soktól, így pótolja a hormonok hiányát, melyekből baj, ha ke­nak. Nálunk pl. a Šumava, a Beskydy a tűzfészke ennek a megbetegedésnek és persze a Csallóköz. A megoldás: a só jódozása A tudósok kísérletképpen már 1947-től jóddal kezdték vegyíte­ni legelterjedtebb élelmiszerün­ket, a sót. A kedvező eredmé­nyek hamarosan észlelhetők voltak a ifjúságon. A jódos só jóvoltából ezért ma már alig van golyvás gyermek. Az Endokrinológiai Kutató In­tézet dolgozói 1950. óta végzik egészségünk szempontjából oly értékes megfigyeléseiket és kí­sérleteiket, melyeknek alapján felbecsülhetetlen tapasztalatok­ra tettek szert. Negyvennyolc egészségügyi központban öt éven keresztül végzett kísérle­teikkel kimutatták, hogy míg ezen idő alatt a gyógykezelés­be nem részesült 45—55 éves férfiak, 7,32 %-a halt meg, a gyógykezelteknek mindössze 3,77 százalékát érte ez a sors. A 45—55 óv közötti nőknél el­ért eredmények az öt év során még sokkal kirívóbbak. A gyógykezelésben nem részesül­teknek 4,66 %-a, a gyógykezel­teknek pedig mindössze 1,47 százaléka pusztult el. A halál oka? A véredény- és szívmegbetegedéseken, infark­tusokon kívül a balesetek, a kórral járó közöny és megfonto­latlanság. A pajzsmirigy-túltengés nem­csak az egyén, de a népgazda­ság szempontjából is óriási ká­rokkai jár. Említettük már, hogy ez a betegség a munkateljesít­mény lényeges csökkenéséhez, a korai munkaképtelenséghez és ezzel az idő előtti nyugdíja­záshoz vezet. Egészségünk, hosszú életünk érdekében tehát ne hanyagoljuk el még az egyébként könnyűnek tűnő, ki­sebb kellemetlenségeket okozó zavarok gyógykezelését sem. Hi­szen valamennyiünknek kedves az élete. KARDOS MÁRTA DANA - MONIKA -HAVANA 3 tranzisztoros rádió 3 nélkülözhetetlen kísérő Mindenkor: VELÜNK VAN TÁJÉKOZTAT SZÓRAKOZTAT ELEKTRO-RÁDIO Ú F-427 Hirdessen Ön is az íj Szóban J\Ĺe éédde Ce a SAZKA —ŠPORTKA nyereségből nyaraljon a tengerparton! OFOO? M EM ÉLTEK a legjobb barátságban, de a vasárnapi miséről nagylány­koruk öta rendszeresen együtt távozott a két asszony. Ilyenkor Kovácsné gyakran felhozta, emlegette Nagyné lá­nyát. Lélekben fiának, Zolinak szánta^ Zoli valóban derék, jóravaló fiú. Kitün­tetéssel végezte a gépészeti ipariskolát. A katonai szolgálat után visszatért régi munkahelyére, a Vasműbe. Jól keres, megbecsült szakember. Erzsi szintén Kassán dolgozik, egy tervezővállalatnál. Gyakran látja falubelijét, Zolit más lá­nyok társaságában. A kisfalu harangja már delet jelzett, a két asszony még mindig ott állt a templomkert lombdús gesztenyefája alatt. Kovácsné vitte a szót. — Zoli mesélte, tegnap együtt utaz­tak haza Erzsikével. Kár, hogy nem ta­lálkozgatnak, nem járnak moziba, tán­colni. Hidd el, Juliskám, úgy összeille­nek ... — Szó se róla, szép két gyerek — bi­zonygatta Nagyné. Tudta, mire céloz Kovácsné. Szerette volna elterelni a be­széd fonalát, de azért megjegyezte. — Nem lehet ezt erőszakolni. Legjobb, ha a házastársát mindenki maga választja. Meg Erzsike, őszintén szólva, már ré­gebben barátságot kötött egy mérnök kollégájával... — Persze, mérnöki — vágott közbe bosszankodó hangon Kovácsné. — Nem a lányod kell annak, a hozománya, az amerikai csomagok, meg a dollárt Majd meglátod... — mondotta haragosan és köszönés nélkül sarkon fordult. Nagynét nem érte váratlanul ez a je­lenet, örült is, hogy erre sor került és megmondhatta az igazat. Erzsike Mik­lóst szereti. H ÁROM ÉVE DOLGOZNAK a válla­latnál, több mint két esztendeje együtt járnak. Miklós hegyvidékről, Martinból származik, Erzsike a Bodrog­közben született. Miklós már járt náluk több ízben, legutóbb megkérte Erzsike kezét. Igaz szlovákul, Erzsike tolmá­csolt, a szülők igennel válaszoltak. 'Kovácsné nehezen tudott ebbe bele­nyugodni. Milyen szépen eltervezte a két fiatal házasságát. Bosszantotta a dolog, ezért gondolt egyet, felutazott Kassára. Meg kell tudnia, ki ez a mér­nök? Azt remélte, a vállalatnál az Infor­mátor ismeri legjobban a dolgozókat. Átadott egy kosár barackot a deresedő hajú üzemi őrnek, elmondta neki, mi já­ratban van. Az „ügy" érdekében füllen­tett egyet. — Tudja jó ember, a lányomnak ud­varol egy itteni mérnök, de nem Isme­rem igen jól, majd megmutatom melyik az. Kérem, mondja meg őszintén, mit tud róla. Belátja, egy anyának nem mindegy, kl jár a lánya körül... Az őrszoba kis ablaka mögött meg­bújav kémlelte az ebédre távozó férfia­kat. Kisvártatva felragyogott az arca. — Ha nem tévedek, az lesz, az a kö­zépső! Ilyennek láttam, amikor a fa­lunkban járt. No, ismeri az elvtárs? — Akire maga mutat, az Androvlí mérnök, nagyon rendes, szolid ember. A felesége ..., egy szóval, nem jól éltek, pedig két gyermekük van, már el is vál­tak ... Több se kellett Kovácsnénak. — Köszönöm elvtárs, köszönöm! — hálálkodott s gyorsan távozott. A leg­közelebbi vonattal hazautazott. Kárör­vendő mosoly ült az arcán. Még az nap este szájról-szájra szállt a hlr a falu­ban: „Nagy Erzsi elvált emberhez megy férjhez, két gyermek apja, eltitkoltál Olyan ember mondta, aki a legjobban tudja ... No hiszen jól választott... E LÉRKEZETT A LAKODALOM NAP­JA, a kulturház nagytermében de­rűs hangulatban mulatozott a vendégse­reg, köztük Kovácsék is. Előállt az au­tóbusz, beszálltak a je"gyesek, a vendé­gek, hogy a szomszéd község anyaköny­vi hivatalába menjenek ... Kovácsné az esketési teremben előrt furakodott, s figyelte az anyakönyvve­zető által ismertetett „nacionálét":... a mai napon azzal a szándékkal jelent meg Itt Nagy Erzsébet, huszonhárom éves hajadon és Mikluš Verbický, hu­szonkilencéves nőtlen mérnök ... Kovácsné elsápadt, nem látott, nem hallott, csak állt szótlanul és komoran. — Hát ez nem Androviő, az elvált mérnök?! — kérdezte szinte magától. Amikor felócsudott ámulatából, Nagynét kereste. Ki kell köszörülni a hibát, jóvá kell tenni tévedését! Nagynéhoz hajolt, úgy súgta a fülébe. — Szép száll ember a vőd, Juliskám, akárcsak a Zoli fiamat látnám! Kérlek, ne haragudj a butaságomért... |u|EGHUNYÁSZKODVA, könnyes ™ szemmel kívánt boldogságot a fiatal házaspárnak. Nagyon szégyelte magát azért, amit tett. Annyira, hogy a vacsoráról ls egyhamar távozott... Zo­li fia egy rozsnyói kislánnyal reggelig ropta a táncot, de a hagyományos menyasszonyi táncnál ö is alaposan megforgatta Erzsikét. KULIK GELLÉRT Cl mama acaaatdo^da

Next

/
Oldalképek
Tartalom