Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-13 / 191. szám, szerda

„Kényszerítve leszünk arra, hogy a továbbkép­zés egy életen át tart­son." (BOGDÁN SUCHODOLSKl) K I A MŰVELT? Mit értünk korszerű műveltségen? E kérdésekkel szinte naponta találkozunk. A művelt­séggel sokat foglalkozott a párt XIII. kongresszusa is. Beszél­tek róla a felszólalók és szó van róla a határozatban. „Tár­sadalmunk új feladatai — áll a dokumentumban — az embe­rek életmódjában, kulturális szükségleteik és érdeklődési körük kielégítésében bekövet kezett változások megkívánják a szocialista eszmei-nevelő és művelődési tevékenység új, szé­lesebb koncepciójának kidol­szakember csak az lehet, aki jártas munkája rokonterülete­in is, vagyis: alaposan ismeri a részterületet (a szakmáját ugyanakkor általánosan kép­zett. A szocialista műveltség sokoldalúsága általában azt je­lenti, hogy az egyes műveltsé­gi területek nem egymás mel­lett vagy egymásnak alárendel­ten állnak a műveltségben, ha­nem egymással kölcsönhatás­ban, szoros összefonódásban. A MŰVELŐDÉS teljes rend­szere iskola előtti, isko­lai és iskola utáni kép­zésből áli. S ebben — bár a tar­talom és a forma eltérő — azonos mind a polgári, mind a szocialista művelődés. Medinsz­kij fejti ki Az iskolán kívüli képzés enciklopédiája című ta­nulmányában, hogy az Iskolai és az iskolán kívüli képzés A TUDOMÁNY és a techni­ka olyan gyorsan fejlő­dik, hogy a tanulási idő szaknak még a leglelkiismere­tesebb felhasználása sem ele gendő ahhoz, hogy a későbbiek folyamán már ne tanuljunk, ha nem csak dolgozzunk. Találóan állapítja meg ezzel kapcsolat­ban Bogdán Suchodolski neves lengyel pedagógus A felnőttne­velés társadalmi alapjai című tanulmányában, hogy „ma a legkiválóbb iskola senT nyújthat olyan képzést az életben való küzdelemre, hogy az valóban egy egész életen át kitartson." Mivel a műveltségszerzés nem állhat meg az iskolánál és mi­vel nincs egyszer s mindenkor­ra megszerezhető tudásanyag — ismét Suchodolski szavai­val: — „kényszerítve leszünk arra, hogy a továbbképzés egy életen át tartson". A művelődés gozását és érvényesítését." Másutt ez olvasható: „növeljük a műveltségi szintet, és ezt fűz­zük következetesen egybe az intenzív neveléssel." Nem célunk a szerteágazó problémakör részletes elemzé­se. A párthatározat tükrében csupán, a polgári és szocialis­ta műveltségről, valamint a korszerű tudásanyagról mon­dunk el néhány gondolatot. A művelődésre vonatkozóan igen sokfélék és egymástól igen eltérőek a nézetek. Művelődé­sen azonban általában azt a fo­lyamatot, illetve tevékenységet értjük, amelynek során valaki vagy valamely csoport újabb és újabb ismereteket szerez ma­különböző kategória ugyan, de mégis szoros kapcsolatban áll egymással. Minél magasabb az iskola színvonala, annál na­gyobb a lakosság iskolán kívü­li művelődésének az igénye. És minél jobban szervezettek az iskolán kívüli képzés intézmé­nyei, annál inkább szükségesek a művelődési anyag felhaszná­lásának módszerei, kellenek a jól felszerelt iskolák. Medinsz­kij elmélete és a ma már a gya­korlati élet is azt bizonyítja, hogy az iskolai és az iskolán kí­vüli képzés között egyenes a viszony. A három „sejt" (az is­kola előtti, az iskolai és az is­kola utáni képzés) kiegészíti egymást: egyik a másikának az Nálunk ez többé-kevésbé már így is van. A mi gyakorlatunk jellemzője: a szellemi és fizi­kai munka összekapcsolása, az iskola munkára nevelése, az is­kola utáni képzés fokozása, ál­landó tökéletesítése. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy életünk — a régi értéknormát és művelt­ségi kategóriákat megváltoztató szocialista valóságunk — fo­lyamatos tanulás, rendszeres továbbképzés. Van olyan felfogás is, hogy az automatizálás tökéletesítése és egyre nagyobb mértékben történő alkalmazása felesleges­sé teszi a szakképzettséget és az egyre nagyobb technikai műveltséget. A tétel fordítva korparancs gának. Beszélünk általános műveltségről és szakmai mű­veltségről. Tekintve azonban, hogy a műveltségnek más és más a tartalma, gyakran a mű­velődés formája és folyamata is különböző. E rövid írás kereté­ben ezek mindegyikét felsorol­ni is lehetetlen. Annyit azon­ban mégis megjegyzünk, hogy a polgári felfogás a műveltség fogalmát többnyire az egyolda­lú, úgynevezett humán művelt­ségre, szinte kizárólag a társa­dalomtudományokra, az iroda­lomra és a művészetekre épü­lő ismeretekre korlátozza. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy újabban — az élet diktálta szükségletek következ­tében — már a polgári felfo­gás is módosítja álláspontját, és a műveltség fogalmát széle­sebb körre terjeszti ki.). A SZOCIALISTA műveltség fogalmán általában azt értjük, ha az egyén a tár­sadalomtudományok, az iroda­lom és művészetek mellett gaz­dag tudományos és technikai is­meretekkel rendelkezik és jár­tas az anyagi termelőmunkában. A látszólagos tájékozottság,, a fe­lületes ismeretszerzés azonban önmagában még nem tudás, an­nál-is inkább nem, mert a mű­veltség fogalma és jellege ko­ronként változik. Ma például a polgári értelemben vett művelt­ségnorma már elavult. Még nem is olyan régen azt tartották mű­veltnek, aki tudott latinul, .pyakran használt idegen szava­kat, és gyakran idézte a görög és a latin klasszikusokat. Ma egészen más a művelt ember­ről alkotott felfogásunk. Mű­velt embernek általában azt tartjuk, aki hordozza az emberi kultúra szintézisének fő eleme­it, aki sokoldalúan képzett, aki ismeri kora eszmeáramlatait, aki korszerű ismeretanyaggal rendelkezik. A sokoldalúság természetesen nem csupán az ismeretek bőségét jelenti. Az ugyanis, ha valaki sok Ismeret­tel rendelkezik, még nem jelen­ti szükségszerűen azt, hogy sokoldalú és korszerűen kép­zett. Elsősorban azért, mert ma már nemcsak a technika és a természettudomány, vagy a mű­vésze; és a társadalomtudo­mány, hanem igen sok vonat­kozásban a technika és az esz­tétika, vagy a közgazdaság és a művészet is feltételezi és ki­egészíti egymást. Ebből követ­kezik, hogy művelt és igazi előkészítője, és — a társadalmi rendszernek megfelelően — együtt jelenti a művelődés meg­valósulását. A műveltség terjesztésének a szervezete hosszú ideig nálunk is, másutt is arra a hallgatólagos feltételezésre épült, hogy az em­ber élete általában két időszak­ra oszlik. Az egyikben (az első időszakban) az ember csak ta­nul, de még nem dolgozik. A másikban (az iskola utáni idő­szakban) az ember csak dolgo­zik, de többé már nem tanul. A polgári didaktika sokszor még ma is e kettősségen, a tanulás és a munka merev elhatárolá­sán alapszik. A kapitalista ne­velés például nem teszi szüksé­gessé az iskola munkára neve­lését, és az iskolán kívüli ne­velés sem irányított, legalább­is olyan értelemben, mint a mi­énk, a szocialista iskolán kívü­li nevelés. A Z EMBERI életnek a ta­nulásra és a munkára osztott szakasza külön­böző hosszúságú. Attól függő­en, ki milyen iskolába jár, illet­ve ki milyen szakmát választ. A lényege ennek az alapvetően helytelen felfogásnak az, hogy a tanulás csak addig tart, illet­ve addig szükséges, amíg az il­lető iskolába jár, és megszerzi a képesítést. E koncepció be­szédes kifejezője az „érettségi­zés" és az „érettségi bizonyít­vány", amelynek eredetileg az volt a tartalma, hogy aki érett­ségi bizonyítvánnyal rendelke­zik, az „érett" az életre. Az érett­ségi azonban önmagában nem­csak képesítést nem ad, de azt sem engedi meg, hogy az egyén élete további részében semmit se tegyen, ami értelmi és erköl­csi fejlődéséhez, valamint szak­mája tökéletesítéséhez szüksé­ges. Régebben a főiskolát végzet­tek körében is az volt (egye­seknél sajnos még ma is az) az álláspont, hogy az oklevél meg­szerzésével lezárult a tanulás. Az a sablon, amely a tanulást elhatárolja a munkától, a mun­kát a tanulástól, és az ember életét a képzés időszakára és a munka időszakára osztja, a fej­lődést tagadó, az életet mecha­nikusan szemlélő túlhaladott álláspont. Nyilvánvaló, hogy ma, a dialektikus materializ­mus ismeretének birtokában ez az álláspont tarthatatlan. Nem­csak elvi, hanem gyakorlati szempontból is. igaz. Mint ahogy az automati­zálás nem a munkát teszi fe­leslegessé, hanem a munka új, magasabb formáját jelenti, ugyanúgy az automatizálás ré vén nem szükségtelenné, ha­nem nélkülözhetetlenné válik mind a szakképzettség, mind az egyre nagyobb technikai mű­veltség. Az a tény például, hogy vannak gépek, amelyek már „gondolkodni" is képesek, nem azt jelenti, hogy az ember­nek felesleges gondolkodni, hanem azt, hogy az ilyen gépe­ket kezelő embereknek fokozot­tabb mértékben szükséges gon­dolkodniuk. Az emberi agy és az emberi kéz teremtette a me­chanikus agyat és a mechani­kus kezet, de a mechanikus agy és a mechanikus kéz révén az emberi agynak és az emberi kéznek is fejlődnie kell. R ÉGEBBEN az iskolát, mint a művelődés egyet­len intézményét, az élettől való elszigeteltség jel­lemezte. Ma nemcsak az isko­lát, hanem a munkát is (és ál­talában az egész életet) a mű­velődésre serkentés jellem­zi. A művelődés nálunk korpa­rancs, a korszerű tudásanyag megszerzése társadalmi szüksé­gesség. BALÁZS BÉLA Már tizenharmadik évfolyamába lépeti a nyugati országok ,,kis­olimplája", melyet ez alkalommal Svájc egyik legfestöibb helyén: a vierwaldstätter-i tónál rendeztek. Nyolc alkalommal győztek a nyu­gatnémet sakkozók, ám most meg­lepetés született: a hollandok vit­ték el a pálmát a spanyolok előtt és az NSZK sakkozóinak meg kel­lett elégedniük a harmadik hely­lyel. A további sorrend így ala­kult: 4. Ausztria, 5. Anglia és 6. Svájc. Igaz, hogy a németek két úljátékosukat: Darga nagymestert és Pflegert nélkülözték, de Un­zicker és Schmidt nem nyújtotta ez alkalommal a várt teljesít­ményt. Az első táblán a holland Donner nagymester remekelt, aki öt játszmából négy pontot szer­zett. Ennél jobb eredménye — 5 pont 5 játszmából — csak a má­sodik táblás spanyol Mediná nak volt. Egy kitűnő pozíciós játszmát mutatunk be a „Clare— Benedikt" serlegéért folyt csapatverseny idei találkozójáról: Spanyol megnyitás Világos: Kupper (Svájc) Sötét: Robatsch (Ausztria) 1 e4 e5 2. H£3 Hc6 3. Fb5 a6 4. Fa4 Hf6 5. 0—0 Fe7 6. Ve2 b5 7. Fb3 d6 8. c3 Ha5 9. Fc2 c5 10. Bdl Vc7 11. h3 0—0 12. d4 Hc6 13. dc5: (számításba jött a feszült­ség fenntartása ls a középen 13. Hbd2-vel) 13. ... dc5: 14. Hbd2 Fe6 15. Hfl (erélyesebbnek tűnik 15. Hg5) 15. ... Bíd8 16. Bd8: + Bd8: 17. a4 c4l 18. ab5: ab5: 19. He3 h6 20. Vtl (különben sötét 20. ... Hd4!-el jutna kitűnő esé­lyekhez) 20. ... Fc5 21. Hh4 Vb7 22. Hef5 Ff8 (az esetleges áldoza­tok ellen h6-on) 23. 14 (ez már döntő hiba, melyre sötét szabad kezet kap a vezérszárnyon). 23. . . . b4 24. fe5; Hd7l 25. cb4: (kü­lönben b3-al világos teljesen le­szorul. 25. ... Hb4: 26. Fbl He5: 27. Fe3 Hbd3 28. Fd3: (más lépé­KIALAKULT a vívó Hétfőn reggel megkezdődtek a női tőrvívók egyéni selejtezői. Az első forduló legnagyobb meglepe­tése az olimpiai döntőben szere­pelt olasz Masciotta kiesése volt. Az őt magyar tőröző — Rejtő Il­dikó, Sákovicsné, Dömölky Lídia, Marosi Paula, Gulácsi Mária és Bóbis Ildikó — számára nem je­lentett különösebb akadályt az el­ső forduló. A legjobb 32 között Rejtő a francia Levelt, Sákovics­né a lengyel Baiont, Bóbis a fran­cia Herbstert győzte le. Marosi a sekre elvész a ,,b" gyalogos!) 28. . . . cd3: 29. VÍ4 (29. Vf2 Hc4 után sem tartható sokáig a világos ál­lás) 29. ... Hc4 30. Fd4 (meg­gyorsítja a véget, de a ,,b" gya­logos már nem volt védhető) 30. . . Bd4:l 31. Hd4:l Vb2: 32. Ba8 Vd4:+ 33. Khl Vd61 (sötét figyel­mesen játszik, egy elhamarkodott lépésre még 34. Hg6 jöhetett vol­na!) 34. e5 Vd5 (elkerüli az utol­só csapdát: 34. ... Ve5:?-re 35. Bf8: + -al még megfordulna a koc­kát) 35. Bb8 He5: 36. Vb4 Hd7 37. Bd8 d2 és -világos (eladta a reménytelen küzdelmet. 442. sz. fejtörő P. Bobrov („Moszk. Vjedomosztyi" 190GJ ül EH m ü |tl a g§ i fű fi ül 9 ü w. n H ff ÜlS/fH M W:3 m Ü H Világos indul és 2 lépésben mat» tot ad (2 pont). Ellenőrző jelzés: Világos: Ke3, Ve2, Fc4, gy: a3, e5 (5 báb). Sö­tét: Kc5, gy: b5, b6, e6 (4 báb). A megfejtések beküldésének ha­tárideje: július 23. A megfejtések az Ú) Szó szerkesztőségének címé­re küldendők „Sakk" megjelölés­sel. A helyes megfejtést beküldők közül ketten minden héten könyv­jutalmat kapnak, továbbá állán­d ó megfejtési létraversenyt ve­zetünk. A 440. sz. lejtörő (J. Berstj helyes megfejtése: 1. Hg2l! Az e heti nyertesek: Gál Lóránt, Velká Mača 70, galántai járás. Patkoló Mihály, Érsekújvár, Go­goly utca 14. Delmár Gábor női mezőnye világbajnok Gorohovától, Gulácsy pedig a román Drimbától kapott ki. A legjobb 16 között: Rousiellet —Sákovicsné 2:4, 4:1, 4:3. jencsik (r.)—Rejtő 4:2, 2:4, 4:2. Bóbis— Gorohova (sz) 4:2, 4:3. A legjobb 8 között: Bóbis—Rag­no (o) 2:4, 4:3, 4:3. Hallatlanul iz­galmas csörtében harcolta ki a magyar lány a döntőbejutást A döntő résztvevői: Szamuszenko, Zabelina. Rasztvorova, Gorohova (mind szovjet), Jancsik (r) és Bóbis. Amerikai úszógyőzelem Varsóban A lengyel fővárosban az ameri­kai úszók vendégszerepeltek és mind a férfiak, mind a nők vala­hány számban az első helyen vé­geztek. Vasárnap 11, hétfőn 10 versenyszám győzelmének kihir­detése során állhattak fel az emelvény legmagasabb fokára. A legjobb eredmények közé tartozik a négyszeres olimpiai győztes Don Schollander 200 m-es teljesítmé­nye: 2:01,4 perc, amellyel legyőzte a lengyel Lángért, aki 2:05 perces idejével új országos csúcsot állí­tott fel. SPORTHIRADO NIKO P1ROSMANISVILI: Halász piros blúzban. 0 A szovjet úszóbajnokság so­rán Moszkvában a 200 méteres gyorsúszásban Leonyid Iljicsev 1:58,9 percre javította Belic-Gej­man eddigi 2:00,2 perces országos csúcsát. # Az NDK úszóbajnoksága so­rán Frank Wiegand kiváló formá­ról tett tanúbizonyságot. Az eddigi 17:52,2 perces hazai csúcsot 17:29,1 percre javította. % Helsinkiben nemzetközi Jel­legű atlétikai versenyt bonyolítot­tak le, amelynek során a finn Ne­vala a gerelyhajításban 82,72 mé­teres teljesítménnyel szerezte meg a győzelmet. A 400 iu-es futást az amerikai Kamp nyerte 45,8 másod­perccel. A kalapácsvetésben a finn Harlos végzett az első helyen, eredménye 60,80 méter. # A finnországi Falkenbcrgben nemzetközi teniszversenyt bonyolí­tanak le, amelynek legutóbbi for­dulójában a férfi egyes küzdelmei a következő eredményeket hozták: Pietrangeli (olasz)—Bengsson (svéd) 6:8, 6:3, 6:4, Santana (spa­nyol)—Ingvarsson (svéd) 1:6, 6:3, 6:3. # Schwerichben országok kö­zötti férfi röplabda találkozóra került sor, amelynek során nagy ineglepe'ésre a* NDK együttese 3:0-arányú győzelmet aratott a Szovjetunió felett (15:7, 15:13, 15:12). # Antwerpenben a nemzetközi teniszverseny férfi egyesének dön­tőjében két ausztrál versenyző küzdött az elsőségért. Emerson 6:3, 9:7 arányban győzte le hon­fitársát Stollet. # Párizsban országok közötti férfi röplabda találkozóra kerúlt sor, s a román együttes 3:1 arányú győzelmet aratott Franciaország csapata ellen. # A Tour de Francé XIX. útsza­kaszán a belga Bracke szerezte meg a győzelmet, míg ugyanezen szakasz folyamán e népszerű ver­seny 15-szörös győztese a francia Anquetll feladta a küzdelmet. % Montrealban a világkiállítás­sal kapcsolatban néhány nagy ér­deklődésre számot tartó sportve­télkedére ls sor kerül. Természe­tesen a labdarúgás sem hiányoz­hat. A rendezők a világ minden ré­széből mintegy 6—8 csapatot kí­vánnak meghívni az esedékes tor­nára. Az előzetes hírek szerint . egyikük a csehszlovák élcsapatok közül kerül ki. # Az osztrák labdarigó-bajnuk­ság újonca, a Wacker Wien együt­tese mindenképpen edzőként sze­retné szerződtetni Anton Malalln­skýt, a Spartak Trnava kiváló szakemberét. A bécsi Sportklub pedig e hét folyamán szerződést ír alá Bullával, aki eddig Inns­bruckban edzősködött. # Pekingben vendégszerepelt az Európa-bajnok svéd asztalitenisz­válogatott. Annak ellenére, hogy színeiben Alser, a Johansson fivé­rek és Bernardt is helyet kaptak, a találkozó a kínai csapat fölényes 5:0 arányú győzelmét hozta. Csehszlovák tiltakozás A szovjet sportolók után hazánk sportolói közül a férfi kosárlabdá­zók sem kívánnak megmérkőzni az amerikai együttessel. így jut­tatják kifejezésre tiltakozásukat a Vietnami NDK sűrűn lakott te­rületei elleni kalóztámadások miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom