Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-13 / 191. szám, szerda

„Kényszerítve leszünk arra, hogy a továbbképzés egy életen át tartson." (BOGDÁN SUCHODOLSKl) K

I A MŰVELT? Mit értünk korszerű műveltségen? E kérdésekkel szinte naponta találkozunk. A műveltséggel sokat foglalkozott a párt XIII. kongresszusa is. Beszéltek róla a felszólalók és szó van róla a határozatban. „Társadalmunk új feladatai — áll a dokumentumban — az emberek életmódjában, kulturális szükségleteik és érdeklődési körük kielégítésében bekövet kezett változások megkívánják a szocialista eszmei-nevelő és művelődési tevékenység új, szélesebb koncepciójának kidolszakember csak az lehet, aki jártas munkája rokonterületein is, vagyis: alaposan ismeri a részterületet (a szakmáját ugyanakkor általánosan képzett. A szocialista műveltség sokoldalúsága általában azt jelenti, hogy az egyes műveltségi területek nem egymás mellett vagy egymásnak alárendelten állnak a műveltségben, hanem egymással kölcsönhatásban, szoros összefonódásban. A

MŰVELŐDÉS teljes rendszere iskola előtti, iskolai és iskola utáni képzésből áli. S ebben — bár a tartalom és a forma eltérő — azonos mind a polgári, mind a szocialista művelődés. Medinszkij fejti ki Az iskolán kívüli képzés enciklopédiája című tanulmányában, hogy az Iskolai és az iskolán kívüli képzés A

TUDOMÁNY és a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy a tanulási idő szaknak még a leglelkiismeretesebb felhasználása sem ele gendő ahhoz, hogy a későbbiek folyamán már ne tanuljunk, ha nem csak dolgozzunk. Találóan állapítja meg ezzel kapcsolatban Bogdán Suchodolski neves lengyel pedagógus A felnőttnevelés társadalmi alapjai című tanulmányában, hogy „ma a legkiválóbb iskola senT nyújthat olyan képzést az életben való küzdelemre, hogy az valóban egy egész életen át kitartson." Mivel a műveltségszerzés nem állhat meg az iskolánál és mivel nincs egyszer s mindenkorra megszerezhető tudásanyag — ismét Suchodolski szavaival: — „kényszerítve leszünk arra, hogy a továbbképzés egy életen át tartson". A művelődés gozását és érvényesítését." Másutt ez olvasható: „növeljük a műveltségi szintet, és ezt fűzzük következetesen egybe az intenzív neveléssel." Nem célunk a szerteágazó problémakör részletes elemzése. A párthatározat tükrében csupán, a polgári és szocialista műveltségről, valamint a korszerű tudásanyagról mondunk el néhány gondolatot. A művelődésre vonatkozóan igen sokfélék és egymástól igen eltérőek a nézetek. Művelődésen azonban általában azt a folyamatot, illetve tevékenységet értjük, amelynek során valaki vagy valamely csoport újabb és újabb ismereteket szerez makülönböző kategória ugyan, de mégis szoros kapcsolatban áll egymással. Minél magasabb az iskola színvonala, annál nagyobb a lakosság iskolán kívüli művelődésének az igénye. És minél jobban szervezettek az iskolán kívüli képzés intézményei, annál inkább szükségesek a művelődési anyag felhasználásának módszerei, kellenek a jól felszerelt iskolák. Medinszkij elmélete és a ma már a gyakorlati élet is azt bizonyítja, hogy az iskolai és az iskolán kívüli képzés között egyenes a viszony. A három „sejt" (az iskola előtti, az iskolai és az iskola utáni képzés) kiegészíti egymást: egyik a másikának az Nálunk ez többé-kevésbé már így is van. A mi gyakorlatunk jellemzője: a szellemi és fizikai munka összekapcsolása, az iskola munkára nevelése, az iskola utáni képzés fokozása, állandó tökéletesítése. Nyugodtan állíthatjuk, hogy életünk — a régi értéknormát és műveltségi kategóriákat megváltoztató szocialista valóságunk — folyamatos tanulás, rendszeres továbbképzés. Van olyan felfogás is, hogy az automatizálás tökéletesítése és egyre nagyobb mértékben történő alkalmazása feleslegessé teszi a szakképzettséget és az egyre nagyobb technikai műveltséget. A tétel fordítva korparancs gának. Beszélünk általános műveltségről és szakmai műveltségről. Tekintve azonban, hogy a műveltségnek más és más a tartalma, gyakran a művelődés formája és folyamata is különböző. E rövid írás keretében ezek mindegyikét felsorolni is lehetetlen. Annyit azonban mégis megjegyzünk, hogy a polgári felfogás a műveltség fogalmát többnyire az egyoldalú, úgynevezett humán műveltségre, szinte kizárólag a társadalomtudományokra, az irodalomra és a művészetekre épülő ismeretekre korlátozza. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy újabban — az élet diktálta szükségletek következtében — már a polgári felfogás is módosítja álláspontját, és a műveltség fogalmát szélesebb körre terjeszti ki.). A

SZOCIALISTA műveltség fogalmán általában azt értjük, ha az egyén a társadalomtudományok, az irodalom és művészetek mellett gazdag tudományos és technikai ismeretekkel rendelkezik és jártas az anyagi termelőmunkában. A látszólagos tájékozottság,, a felületes ismeretszerzés azonban önmagában még nem tudás, annál-is inkább nem, mert a műveltség fogalma és jellege koronként változik. Ma például a polgári értelemben vett műveltségnorma már elavult. Még nem is olyan régen azt tartották műveltnek, aki tudott latinul, .pyakran használt idegen szavakat, és gyakran idézte a görög és a latin klasszikusokat. Ma egészen más a művelt emberről alkotott felfogásunk. Művelt embernek általában azt tartjuk, aki hordozza az emberi kultúra szintézisének fő elemeit, aki sokoldalúan képzett, aki ismeri kora eszmeáramlatait, aki korszerű ismeretanyaggal rendelkezik. A sokoldalúság természetesen nem csupán az ismeretek bőségét jelenti. Az ugyanis, ha valaki sok Ismerettel rendelkezik, még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy sokoldalú és korszerűen képzett. Elsősorban azért, mert ma már nemcsak a technika és a természettudomány, vagy a művésze; és a társadalomtudomány, hanem igen sok vonatkozásban a technika és az esztétika, vagy a közgazdaság és a művészet is feltételezi és kiegészíti egymást. Ebből következik, hogy művelt és igazi előkészítője, és — a társadalmi rendszernek megfelelően — együtt jelenti a művelődés megvalósulását. A műveltség terjesztésének a szervezete hosszú ideig nálunk is, másutt is arra a hallgatólagos feltételezésre épült, hogy az ember élete általában két időszakra oszlik. Az egyikben (az első időszakban) az ember csak tanul, de még nem dolgozik. A másikban (az iskola utáni időszakban) az ember csak dolgozik, de többé már nem tanul. A polgári didaktika sokszor még ma is e kettősségen, a tanulás és a munka merev elhatárolásán alapszik. A kapitalista nevelés például nem teszi szükségessé az iskola munkára nevelését, és az iskolán kívüli nevelés sem irányított, legalábbis olyan értelemben, mint a miénk, a szocialista iskolán kívüli nevelés. A

Z EMBERI életnek a tanulásra és a munkára osztott szakasza különböző hosszúságú. Attól függően, ki milyen iskolába jár, illetve ki milyen szakmát választ. A lényege ennek az alapvetően helytelen felfogásnak az, hogy a tanulás csak addig tart, illetve addig szükséges, amíg az illető iskolába jár, és megszerzi a képesítést. E koncepció beszédes kifejezője az „érettségizés" és az „érettségi bizonyítvány", amelynek eredetileg az volt a tartalma, hogy aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, az „érett" az életre. Az érettségi azonban önmagában nemcsak képesítést nem ad, de azt sem engedi meg, hogy az egyén élete további részében semmit se tegyen, ami értelmi és erkölcsi fejlődéséhez, valamint szakmája tökéletesítéséhez szükséges. Régebben a főiskolát végzettek körében is az volt (egyeseknél sajnos még ma is az) az álláspont, hogy az oklevél megszerzésével lezárult a tanulás. Az a sablon, amely a tanulást elhatárolja a munkától, a munkát a tanulástól, és az ember életét a képzés időszakára és a munka időszakára osztja, a fejlődést tagadó, az életet mechanikusan szemlélő túlhaladott álláspont. Nyilvánvaló, hogy ma, a dialektikus materializmus ismeretének birtokában ez az álláspont tarthatatlan. Nemcsak elvi, hanem gyakorlati szempontból is. igaz. Mint ahogy az automatizálás nem a munkát teszi feleslegessé, hanem a munka új, magasabb formáját jelenti, ugyanúgy az automatizálás ré vén nem szükségtelenné, hanem nélkülözhetetlenné válik mind a szakképzettség, mind az egyre nagyobb technikai műveltség. Az a tény például, hogy vannak gépek, amelyek már „gondolkodni" is képesek, nem azt jelenti, hogy az embernek felesleges gondolkodni, hanem azt, hogy az ilyen gépeket kezelő embereknek fokozottabb mértékben szükséges gondolkodniuk. Az emberi agy és az emberi kéz teremtette a mechanikus agyat és a mechanikus kezet, de a mechanikus agy és a mechanikus kéz révén az emberi agynak és az emberi kéznek is fejlődnie kell. R

ÉGEBBEN az iskolát, mint a művelődés egyetlen intézményét, az élettől való elszigeteltség jellemezte. Ma nemcsak az iskolát, hanem a munkát is (és általában az egész életet) a művelődésre serkentés jellemzi. A művelődés nálunk korparancs, a korszerű tudásanyag megszerzése társadalmi szükségesség. BALÁZS BÉLA Már tizenharmadik évfolyamába lépeti a nyugati országok ,,kisolimplája", melyet ez alkalommal Svájc egyik legfestöibb helyén: a vierwaldstätter-i tónál rendeztek. Nyolc alkalommal győztek a nyugatnémet sakkozók, ám most meglepetés született: a hollandok vitték el a pálmát a spanyolok előtt és az NSZK sakkozóinak meg kellett elégedniük a harmadik helylyel. A további sorrend így alakult: 4. Ausztria, 5. Anglia és 6. Svájc. Igaz, hogy a németek két úljátékosukat: Darga nagymestert és Pflegert nélkülözték, de Unzicker és Schmidt nem nyújtotta ez alkalommal a várt teljesítményt. Az első táblán a holland Donner nagymester remekelt, aki öt játszmából négy pontot szerzett. Ennél jobb eredménye — 5 pont 5 játszmából — csak a második táblás spanyol Mediná nak volt. Egy kitűnő pozíciós játszmát mutatunk be a „Clare—

Benedikt" serlegéért folyt csapatverseny idei találkozójáról: Spanyol megnyitás Világos: Kupper (Svájc) Sötét: Robatsch (Ausztria) 1 e4 e5 2. H£3 Hc6 3. Fb5 a6 4. Fa4 Hf6 5. 0—0 Fe7 6. Ve2 b5 7. Fb3 d6 8. c3 Ha5 9. Fc2 c5 10. Bdl Vc7 11. h3 0—0 12. d4 Hc6 13. dc5: (számításba jött a feszültség fenntartása ls a középen 13. Hbd2-vel) 13. ... dc5: 14. Hbd2 Fe6 15. Hfl (erélyesebbnek tűnik 15. Hg5) 15. ... Bíd8 16. Bd8: + Bd8: 17. a4 c4l 18. ab5: ab5: 19. He3 h6 20. Vtl (különben sötét 20. ... Hd4!-el jutna kitűnő esélyekhez) 20. ... Fc5 21. Hh4 Vb7 22. Hef5 Ff8 (az esetleges áldozatok ellen h6-on) 23. 14 (ez már döntő hiba, melyre sötét szabad kezet kap a vezérszárnyon). 23. . . . b4 24. fe5; Hd7l 25. cb4: (különben b3-al világos teljesen leszorul. 25. ... Hb4: 26. Fbl He5: 27. Fe3 Hbd3 28. Fd3: (más lépéKIALAKULT a vívó Hétfőn reggel megkezdődtek a női tőrvívók egyéni selejtezői. Az első forduló legnagyobb meglepetése az olimpiai döntőben szerepelt olasz Masciotta kiesése volt. Az őt magyar tőröző — Rejtő Ildikó, Sákovicsné, Dömölky Lídia, Marosi Paula, Gulácsi Mária és Bóbis Ildikó — számára nem jelentett különösebb akadályt az első forduló. A legjobb 32 között Rejtő a francia Levelt, Sákovicsné a lengyel Baiont, Bóbis a francia Herbstert győzte le. Marosi a sekre elvész a ,,b" gyalogos!) 28. . . . cd3: 29. VÍ4 (29. Vf2 Hc4 után sem tartható sokáig a világos állás) 29. ... Hc4 30. Fd4 (meggyorsítja a véget, de a ,,b" gyalogos már nem volt védhető) 30. . . Bd4:l 31. Hd4:l Vb2: 32. Ba8 Vd4:+ 33. Khl Vd61 (sötét figyelmesen játszik, egy elhamarkodott lépésre még 34. Hg6 jöhetett volna!) 34. e5 Vd5 (elkerüli az utolsó csapdát: 34. ... Ve5:?-re 35. Bf8: + -al még megfordulna a kockát) 35. Bb8 He5: 36. Vb4 Hd7 37. Bd8 d2 és -világos (eladta a reménytelen küzdelmet. 442. sz. fejtörő P. Bobrov („Moszk. Vjedomosztyi" 190GJ ül EH m ü |tl a g§ i fű fi ül 9 ü w. n H ff ÜlS/fH M W:3 m Ü H Világos indul és 2 lépésben mat» tot ad (2 pont). Ellenőrző jelzés: Világos: Ke3, Ve2, Fc4, gy: a3, e5 (5 báb). Sötét: Kc5, gy: b5, b6, e6 (4 báb). A megfejtések beküldésének határideje: július 23. A megfejtések az Ú) Szó szerkesztőségének címére küldendők „Sakk" megjelöléssel. A helyes megfejtést beküldők közül ketten minden héten könyvjutalmat kapnak, továbbá állánd ó megfejtési létraversenyt vezetünk. A 440. sz. lejtörő (J. Berstj helyes megfejtése: 1. Hg2l! Az e heti nyertesek: Gál Lóránt, Velká Mača 70, galántai járás. Patkoló Mihály, Érsekújvár, Gogoly utca 14. Delmár Gábor női mezőnye világbajnok Gorohovától, Gulácsy pedig a román Drimbától kapott ki. A legjobb 16 között: Rousiellet —Sákovicsné 2:4, 4:1, 4:3. jencsik (r.)—Rejtő 4:2, 2:4, 4:2. Bóbis— Gorohova (sz) 4:2, 4:3. A legjobb 8 között: Bóbis—Ragno (o) 2:4, 4:3, 4:3. Hallatlanul izgalmas csörtében harcolta ki a magyar lány a döntőbejutást A döntő résztvevői: Szamuszenko, Zabelina. Rasztvorova, Gorohova (mind szovjet), Jancsik (r) és Bóbis. Amerikai úszógyőzelem Varsóban A lengyel fővárosban az amerikai úszók vendégszerepeltek és mind a férfiak, mind a nők valahány számban az első helyen végeztek. Vasárnap 11, hétfőn 10 versenyszám győzelmének kihirdetése során állhattak fel az emelvény legmagasabb fokára. A legjobb eredmények közé tartozik a négyszeres olimpiai győztes Don Schollander 200 m-es teljesítménye: 2:01,4 perc, amellyel legyőzte a lengyel Lángért, aki 2:05 perces idejével új országos csúcsot állított fel. SPORTHIRADO NIKO P1ROSMANISVILI: Halász piros blúzban. 0 A szovjet úszóbajnokság során Moszkvában a 200 méteres gyorsúszásban Leonyid Iljicsev 1:58,9 percre javította Belic-Gejman eddigi 2:00,2 perces országos csúcsát. # Az NDK úszóbajnoksága során Frank Wiegand kiváló formáról tett tanúbizonyságot. Az eddigi 17:52,2 perces hazai csúcsot 17:29,1 percre javította. % Helsinkiben nemzetközi Jellegű atlétikai versenyt bonyolítottak le, amelynek során a finn Nevala a gerelyhajításban 82,72 méteres teljesítménnyel szerezte meg a győzelmet. A 400 iu-es futást az amerikai Kamp nyerte 45,8 másodperccel. A kalapácsvetésben a finn Harlos végzett az első helyen, eredménye 60,80 méter. # A finnországi Falkenbcrgben nemzetközi teniszversenyt bonyolítanak le, amelynek legutóbbi fordulójában a férfi egyes küzdelmei a következő eredményeket hozták: Pietrangeli (olasz)—Bengsson (svéd) 6:8, 6:3, 6:4, Santana (spanyol)—Ingvarsson (svéd) 1:6, 6:3, 6:3. # Schwerichben országok közötti férfi röplabda találkozóra került sor, amelynek során nagy ineglepe'ésre a* NDK együttese 3:0-arányú győzelmet aratott a Szovjetunió felett (15:7, 15:13, 15:12). # Antwerpenben a nemzetközi teniszverseny férfi egyesének döntőjében két ausztrál versenyző küzdött az elsőségért. Emerson 6:3, 9:7 arányban győzte le honfitársát Stollet. # Párizsban országok közötti férfi röplabda találkozóra kerúlt sor, s a román együttes 3:1 arányú győzelmet aratott Franciaország csapata ellen. # A Tour de Francé XIX. útszakaszán a belga Bracke szerezte meg a győzelmet, míg ugyanezen szakasz folyamán e népszerű verseny 15-szörös győztese a francia Anquetll feladta a küzdelmet. % Montrealban a világkiállítással kapcsolatban néhány nagy érdeklődésre számot tartó sportvetélkedére ls sor kerül. Természetesen a labdarúgás sem hiányozhat. A rendezők a világ minden részéből mintegy 6—8 csapatot kívánnak meghívni az esedékes tornára. Az előzetes hírek szerint . egyikük a csehszlovák élcsapatok közül kerül ki. # Az osztrák labdarigó-bajnukság újonca, a Wacker Wien együttese mindenképpen edzőként szeretné szerződtetni Anton Malallnskýt, a Spartak Trnava kiváló szakemberét. A bécsi Sportklub pedig e hét folyamán szerződést ír alá Bullával, aki eddig Innsbruckban edzősködött. # Pekingben vendégszerepelt az Európa-bajnok svéd asztaliteniszválogatott. Annak ellenére, hogy színeiben Alser, a Johansson fivérek és Bernardt is helyet kaptak, a találkozó a kínai csapat fölényes 5:0 arányú győzelmét hozta. Csehszlovák tiltakozás A szovjet sportolók után hazánk sportolói közül a férfi kosárlabdázók sem kívánnak megmérkőzni az amerikai együttessel. így juttatják kifejezésre tiltakozásukat a Vietnami NDK sűrűn lakott területei elleni kalóztámadások miatt.