Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-05 / 153. szám, vasárnap

Vita Csehszlovákia Kommunista Pártja Xlll. kongresszusán SZLOVÁKIA SZOCIALISTA HAZÁNK VIRÁGZÓ RÉSZE MICHAL CHUDÍK elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke Az elmúlt időszakban pártunk sikeresen oldotta meg a szocializmus építésének valamennyi alapvető problémáját, a két testvérnemzet és a köztársaságban élő nemzetiségek kapcsolatát is. Csehszlovákia Kommunista Pártja nem politikai frázisokkal, nem a történelmi igazságok tagadásával és leplezésével, — ahogyan ezt a burzsoázia tette —, hanem a régi méltánytalanságok kiküszöbölésével, az egész ország termelőerőinek hatalmas arányú fejlesztésével és elsősorban a köztársaság lemaradó részei, főként Szlovákia gazdaságának és kultúrájának gyors fellendítésével oldotta meg a múlt égető nemzetiségi problémáit. Nekünk, kommunista szlovákoknak itt pártunk legmagasabb fórumén, az egész köztársaság területi pártszervezeteinek demokratikusan megválasztott képviselői előtt hálával kell megerősítenünk, hogy Szlovákia lemaradásának valamennyi égető problémája megoldódott. és hogy a múltban nyomorúságos, a kapitalista köztársaság agrár függvényét képező Szlovákiából szocialista hazánk virágzó, iparilag, mezőgazdaságilag és kulturálisan fellett része let* SzlovdKimiak a cseh kerületek színvonalára való emelése — amit Csehszlovákia Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa tűzött ki a szlovák kérdés megoldásának alapköveként — sikeresen halad mindazon nehézségek ellenére, amelyek népgazdaságunkban az utóbbi két-három évben adódtak. A feladatokat, amelynek megoldásán hatalmas kongresszus előtti előkészítés után e kongresszuson pártunk és tulajdonképpen az egész csehszlovák nép szellemi ereje munkálkodik. 'A már megtett utat nem tekintjük simának, konfliktusoktól, nehézségektől és akadályoktól mentesnek. Mi, éppen mi jól tudjuk, milyen bonyolult ideológiai, gazdasági, politikai és nemzetközi feltételek között győzött szocialista forradalmunk. A szocialista társadalom kialakításának útja pedig fáradságos szakaszokkal teli út volt, amelyen haladva a győzelmet a kommunisták ezrei és ezrei segítettek kivívni. Nem volt ez másként Szlovákiában sem, sőt sok tekintetben politikailag még bonyolultabb volt a helyzet, habár a cseh munkásosztály, az egész cseh nép segítsége Szlovákia gyors fejlesztésében megteremtette a politikai problémák megoldásának féltételeit, mert a szlovák nép életszínvonalának emelkedésében tapasztalta a szocializmus jótékony hatását. A nemzetközi reakciónak Szlovákia nagy csalódást okozott akkor, midőn ismét előrángatták a hazai nacionalista burzsoáziát; de sikertelenül, mert a nép elutasította őket. Ugyancsak pórul Jártak, amikor az évszázadokon át kipróbált és bevált fegyvert a nép vallásos érzésével való visszaélést akarták felhasználni politikai mesterkedéseik céljaira, és amikor a kommunisták elleni keresztes hadjáratukban részt vett az egyházi főpapság, Verolíno pápai nunclussal az élén. A szocializmus ellenségei nem értek célt, mert a nép már azoknak a marxista-leninista eszméknek a zászlaja alatt haladt, amelyet a nép képviselői negyvenöt évvel ezelőtt a párt lubochňai konferenciáján és prágai alapító kongresszusán magukénak vallottak. Büszkék vagyunk arra, hogy az orosz proletariátussal és a többi ország proletariátusával együtt a mi szegény népünk képviselői is — mozgalmas nemzeti történelmünk legnagyszerűbb forradalmi hagyományainak szellemében — megmutatták az elnyomatásból kivezető utat azzal, hogy magukévá tették a III. Internacionálé programját. Szlovákia szocialista fejlődésének oszthatatlan részeként növekedett a nemzeti öntudat. A nemzet gazdag történelme, elődeink forradalmi fellépései, a parasztfelkelések, a bányászlázadások, a Szlovák Tanácsköztársaság mind ezt tanúsítják, bár a burzsoá történészek gondosan titkolták vagy eltorzították. Mindez hála a történelem marxista értékelésének az egész nép szellemi kincsévé vált, a csehszlovák szocialista hazafiság aktív részévé, s többek között ebből fejlődött ki a proletár internacionalizmus érzése is a többi nép iránt. Szocialista forradalmunk ebben a szellemben oldotta meg kapcsolatainkat a Szlovákiában élő magyar és ukrán nemzetiséggel ls. Ma a magyar és ukrán nemzetiségű polgártársaink a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, Igazi hazájuknak tekintik, s testvéri egyetértésbea • cseh és szlovák néppel aktívan hozzájárulnak felvirágoztatásához. Nagyra értékeljük részvételüket közös művünkben. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szlovák Nemzeti Tanács rendszeres figyelmet szentel a magyar és ukrán nemzetiség sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődésének. Dél-Szlovákia gyorsan fejlődő mezőgazdasági termelésével és fokozódó iparosodásával olyan korszerű üzemeivel — mint a bratislavai Slovnaft, a vágsellyei Duslo, a szeredi Nikkelkohó, a komáromi Steiner Gábor Hajógyár, a Párkányban épülő cellulózkombinát, a dunaszerdahelyi cukorgyár, a Léván épülő gyapotipari kombinát és az élelmiszeripar hálózata — a szó szoros értelmében egyik legdinamikusabban fejlődő része hazánknak. A kultúra, az iskolaügy és a művészet az Itt élő magyar lakosság körében összehasonlíthatatlanul gyorsabban és intenzívebben fejlődik, mint bármikor azelőtt. Leraktuk a szocialista ipar és a mezőgazdaság fontos alapjait Kelet-Szlovákiában is, amelynek fejlesztésében jelentősen részt vett az ukrán lakosság. Biztosíthatjuk XIII. kongresszusunkat, hogy a szlovák nemzeti szervek gondoskodnak a magyar és ukrán nemzetiség sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődéséről, amint ezt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya feladatukká teszi. Épp oly következetesen gondoskodnak erről, mint Szlovákia általános fejlesztéséről. Elvtársak, két testvérnemzetünk, a csehek és a szlovákok, akiket évszázadokon át erőszakkal elválasztottak egymástól, még az idegen uralom idején is forradalmi harcaikat mindig vállvetve vívták a viharos európai fejlődésben. A csehszlovák államiság, a szocialista társadalmi rend és a többi nemzettel való testvéri kapcsolat úgyszólván népünk vérévé, szellemi és politikai arcélének alapjává vált. Elvtársak, igen gyakran látogatnak hozzánk Szlovákiába államférfiak, közgazdászok, újságírók, közírók és történészek, s nem titkolják, azért jönnek, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, igaz-e, hogy Szlovákia a felismerhetetlenségig megváltozott. Az őszintébhek közülük nem leplezik csodálatukat és meglepetésüket, amikor öntudatos, müveit, kitűnően öltözött embereket találnak nálunk, amikor megállapítják, hogy ugyanolyan menynyiségű élelmiszert fogyasztunk, mint a kanadaiak, az amerikaiak, a svédek, és hogy — sajnos — nem kevesebbet iszunk is, mint ők. Elvtársak, amikor most pártunk kongresszusán négy év után mérleget vonunk, látnunk kell az összefüggést szocialista forradalmunk keletkezése, annak a szocialista társadalom konkrét építésében való teljesülése és a sürgető feladatok között, amelyeket a társadalmi átalakulások folyamata tűz elénk. A mai Szlovákia is mint szocialista forradalmunk produktuma, gazdasági, szellemi kincsei és tartalékai egyre fontosabb tényezővé válnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság általános fejlődésében, államunk és szocialista kultúrája erejében. Bár XIII. kongresszusunkon már szó volt erről, engedjék meg, hogy még néhány adattal alátámasszam e tényeket. Novotný elvtárs beszámolójában rámutatott, hogy Szlovákia Ipari termelése az ötszörösére növekedett. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy 1965-ben Szlovákia ipari termelésének terjedelme 3 milliárddal haladta meg a München előtti Csehszlovák Köztársaság 1937. évi ipari termelésének terjedelmét. Ma Szlovákiában az iparban és a többi ágazatban a dolgozók 72 százaléka, a mezőgazdaságban pedig valamivel több, mint egynegyede dolgozik. Szlovákia iparának gyors fejlődési üteme lehetővé tette, hogy ma az egy lakosra eső ipari termelésben magasabb szinten állunk, mint számos tőkés állam, közöttük Ausztria, Olaszország, Franciaország, Finnország, Norvégia, Hollandia, Írország, és más országok. A mezőgazdasági termelés a szövetkezetesítés után csaknem 40 százalékkal emelkedett, és falvaink a felismerhetetlenségig megváltoztak. Á termelőerők hatalmas arányú fejlődésén kívül hozzájárult a magas életszínvonal eléréséhez a munkaképes lakosság, a férfiak és a nők magas fokú foglalkoztatottsága is. A szocialista építés éveiben felvirágzott a szlovák kultúra, és kiváló íróink, zeneszerzőink és képzőművészeink művei gazdagították az új szocialista csehszlovák kultúrát. Erőteljesen emelkedett a lakosság műveltségének színvonala. Szlovákia a főiskolát végzettek számának tekintetében országos viszonylatban 34 százalékkal, a közép- és szakiskolákat végzett dolgozók számának tekintetében 28 százalékkal van képviselve. Szlovákia szocialista fejlődésének oszthatatlan részét alkotja a lakosság nagy mértékben javuló egészségi állapota. Gyakorlatilag felszámoltuk a gyermekbénulást és csaknem az összes fertőző betegséget, mint például a tuberkulózist — főként a gyermekeknél —, a szamárköhögést, stb. A háború előtti színvonalhoz viszonyítva Szlovákiában a csecsemőhalandóság hatszorosan csökkent. Lényegesen meghosszabbodott az emberi életkor. 1983-ban Szlovákiában az átlagos életkor hetven évet tett ki az 1930. évi ötvennel szemben. Szlovákia ipara, fejlett mezőgazdasága, gazdag kulturális élete, az egész csehszlovák népgazdaság szükségleteinek biztosításában betöltött növekvő szerepe, a tudomány és a kutatás fejlődése egyre szorosabb együttműködést követel a szlovák nemzeti szervek és a nemzetgyűlés, valamint a kormány között. A CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága két évvel ezelőtt az alkotmány alapján ebben az értelemben rendezte a Szlovák Nemzeti Tanács helyzetét és tevékenységének tartalmát. A Szlovák Nemzeti Tanács és végrehajtó szerveinek együttműködése az állam központi szerveivel, egyrészt a célszerű munka- és felelősség megosztáson, másrészt azon alapul, hogy az SZNT részt vesz a központi irányításban és teljes mértékben felelős az állam, a népgazdaság egységes irányításáért és Szlovákia sajátos problémáinak megoldásáért. Novotný elvtárs felszólalásában a mezőgazdaságot Szlovákia jelentős tartalékának nevezte. Ez valóban így van. Még mindig nem küzdöttük le az extenzív naturális magántulajdoni gazdálkodásnak a történelem folyamán felgyülemlett hatását a szocialista mezőgazdasági termelési viszonyok fejlesztésével. Egyrészt nem tudtuk megfelelően kiküszöbölni az éghajlati, talaj-, vízgazdasági hatásokat, másrészt pedig nem tudtuk teljesen kihasználni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit. Tehát nem ismeretlenek előttünk a szlovákiai mezőgazdaság tartaléka kihasználásának útjai. Nagy kiterjedésű síkságaink, mint például a Csallóköz, Záhorie területe, a Kelet-szlovákiai Síkság, vagy pedig a Vég, az Ipoly és más folyók völgye, ahol a leghosszabb a vegetációs időszak, legtöbb a napsugár és a meleg, tehát, ahol a természet kedvező feltételeket teremtett, és ahol sokat Invesztáltunk a mezőgazdasági talajjavítási és egyéb építkezésekbe — arra köteleznek bannünket, hogy mindenekelőtt ezeken a területeken termeljünk több mezőgazdasági terméket. Ezért a mezőgazdaság továbbfejlesztése tartalékainak keresésénél erőfeszítésünk, szervező munkánk elsősorban ezekre a termelési feltételekre összpontosul, hogy a dunaszerdahelyl, nyitrai, érsekújvári járásokhoz hasonlóan 30, sőt több métermázsás gabonatermést érjenek el hektáronként, a trnavai, záhoriel, a Kelet-szlovákiai Síkság és más hasonló termelési feltételekkel rendelkező szövetkezetek és állami gazdaságok is. A mi feladatunk, hogy Szlovákia termőterületein a mezőgazdaság elsődlegesen gyorsabb fejlesztését tudatosítsa minden mezőgazdasági dolgozó és pártszervezet, hogy az élenjáró mezőgazdasági üzemek példájára emeljük a termelés általános szfnvonalát.Másik, nem kisebb tartalékot képeznek Szlovákia hegyaljai- és hegyi termőkörzetei. Földjeink csaknem egyharmada mezőgazdasági terület, és csak 18 százalékban vesznek részt a piaci termelésben. Amikor joggal beszélünk arról, hogy az Ipar adós a mezőgazdaságnak, ez fokozottan érvényes ezekre a területekre. Míg például a síkságokon a gabona és takarmányfélék termesztése és betakarítása csaknem teljesen gépesített, a hegyiés hegyaljai feltételek között a burgonyatermesztés és betakarítás, valamint a takarmányfélék betakarítása csak mintegy 35 százalékban van gépesítve. Megvalósítjuk a füves területek termővé tételének programját, melyet a Banská Bystrica-i mozgalom néven lsmerflnk. E területek mezőgazdáinak eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy következetesebben kell megfontolnunk és differenciálnunk a mezőgazdaság fejlesztését támogató — főként gazdasági jellegű — intézkedéseinket, mert bár egyesek közülük kedvező hatásúak a síkságokon, de ugyanakkor negatív eredményeket hoznak a hegyvidéken. Arra fogunk törekedni, hogy a mezőgazdaság irányításának tervezett rendszere e problémákat, s egyben a hegyvidéki mezőgazdák életfeltételeit is figyelembe vegye. Nemcsak a sz<Vvetkezetesekre és az állami gazdaságok dolgozóira gondolok, hanem a több mint 400 ezer hektár mezőgazdasági területen dolgozó, túlnyomó részt nehéz feltételek között egyénileg gazdálkodó parasztra ls. Bár nem zárkózunk el e területek fokozatos és megfontolt szocializálása elöl sem, rövid távra azzal számolunk, hogy túlnyomó részükön még egyénileg fognak gazdálkodni. De érdekünk, hogy ez a föld is megtel elően nagyobb értékeket adjon a társadalomnak. Nagy tartalékaink rejlenek a népgazdaság többi ágának, például a gépiparnak, vegyiparnak, élelmiszeriparnak a mezőgazdaság számára végzett tevékenysége lényeges javításában és elmélyítésében is. Ezért helyesnek tartjuk, hogy mindazokat a problémákat, amelyeket mezőgazdaságunk nem képes maga megoldani, az egész társadalom segítségével oldjuk meg. Az egész állam szükségleteinek, valamint Szlovákia fejlesztésének szempontjából is egyre nagyobb jelentőségű lesz a nem érctartalmú nyersanyagok, főként a magnezit, a cementgyártási nyersanyagok és más építőanyagok, de egyes új anyagok, így a perlil. betonit és mások felhasználása is. A saját nyersanyagforrások jobb kiaknázása konszolidációs tényezőként fog hatni gazdaságunkban, de természetesen csak akkor, ha teljes mértékben tiszteletben tartja a népgazdaság hatékonyságának követelményét. A vasércjövesztés összpontosítása a leghatékonyabb üzemekbe és a nem effektív, vagy már kimerült lelőhelyek fokozatos felszámolása a nem érctartalmú nyersanyagok jövesztésének és feldolgozásának fejlesztésével egyidejűleg lehetővé tenné, hogy a szlovákiai bányák sok éves dicső története korszerű hazánk és a KGST-országok szükségleteinek szempontjából megfelelő effektív alapon folytatódjék. Továbbra is fájó probléma marad a faanyag, Szlovákia eme egyik legfontosabb forrásának elégtelen kihasználása. Végeredményben, mint tudjuk, ez országos probléma. Habár bizonyos fejlődésre számítunk a faanyag komplex kihasználása terén, a faipari üzemekben még 1970 után is felhasználatlan marad a fahulladék 78 százaléka. Ugyanakkor néhány faipari termék behozatalát mérlegeljük. Mélységes meggyőződésem, hogy a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének feltételei között erőteljesen bebizonyosodik a faipar magas fokú népgazdasági hatékonysága, és ez lehetővé teszi elsődleges fejlesztését. Engedjék meg, hogy még egy problémát említsek, amellyel az országos szervekkel karöltve igen komolyan foglalkozunk a szlovákiai szervekben. Ez a 15 éves korosztályba tartozó fiatalok előkészítése. Amint már Dubček elvtárs is említette, a kedvező népszaporulati fejlődés következtében a negyedik ötéves terv éveiben 477 ezer tlzenötéves fiatal lép be a népgazdaságba, vagyis 128 ezerrel több, mint az előző ötéves tervben. Szlovákiai vállalataink, főként az új irányítási rendszer hatására 50 ezerrel kevesebb tanoncot igényelnek, mint amennyit tanoncviszonyba lehetne felvenni. Nézetünk szerint biztosítanunk kell e fiatalok kiváló szakképzettségét, mégpedig a szlovákiai vállalatok pillanatnyi szükségleteinek színvonala felett is. Tudjuk, hogy új fontos feladatok várnak ránk, amelyek a CSKP csaknem fél évszázados harcának eredményeire alapulnak és olyan megoldások várnak ránk, amelyek közelebb hoznak bennünket végső célunkhoz — a kommunizmushoz. Engedjék meg kifejeznem mélységes meggyőződésemet, hogy mint mindig a múltban, Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIII. kongreszszusán is a szlovákiai kommunisták hazánk valamennyi dolgozójával együtt becsületesen fognak harcolni jelen problémáink megoldásáért és a kongresszus által kitűzött célok eléréséért. 1986.