Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-01 / 149. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottságának tevékenysége és a párt további feladatai (Folytatás a 6. oldalról.) be állította. Az utóbbi években tökéletesedett a műszaki fejlődés irányítása, sikerült meggyorsítani a termelés megváltoztatását, tökéletesíteni a különféle termékek egész sorát, emelni egyes termelési ágazatok műszaki színvonalát, úgy, hogy tökéletesebb szerszámgépeket, automatákat, egészségügyi berendezéseket, műszereket, textilipari gépeket gyártunk, és jobb egyes kohóipari, valamint vegyipari anyagok, illetve termékek minősége, így például a közös csehszlovák—szovjet fejlesztési munkahelyen sikerült megoldani az orsónélküli szövés technológiáját, amely ma már felülmúlja a világszínvonalat. Pártunk igen nagy fontosságot tulajdonít a Csehszlovák Tudományos Akadémia, valamint főiskoláink alapvető fontosságú kutatómunkájának, amelynek elsősorban az a célja, hogy egyrészt új ismeretekkel, találmányokkal befolyásolja a társadalmunk továbbfejlődésével kapcsolatos elgondolásokat, másrészt, maradéktalanul érvényesítse mind gazdasági, mind politikai életünk gyakorlatában. Egyes tudományágak — különösen a fizika, az atomkutatás, a vegyészet, a biokémia, a biológia s az automatizálás elmélete — terén elért kimagasló eredmények megalapozzák a tudomány és a technika további fejlődésének feltételeit. Az elért eredmények ellenére sem tarthatjuk elegendőnek a tudomány és a technika társadalmi hatékonyságát, különösen a tudományos és műszaki ismereteknek a termelésben való érvényesítését. Ez azoknak a problémáknak egyike, amelyre indokoltan mutatnak rá hazánk dolgozói a CSKP XIII. kongresszusa téziseinek megvitatásakor. Bár tudjuk, hogy a tudományosműszaki forradalom lényegében hoszszan tartó folyamat, azt is tudatosítanunk kell, hogy a népgazdaságunkra háruló feladatok közvetlenek, és sürgős megoldást igényelnek. Ezért — különösen ami a legközelebbi éveket illeti — szükségesnek tartjuk a gyorsan feltárható műszaki tartalékok maradéktalan hasznosítását, valamint azt, hogy a negyedik ötéves terv kidolgozásának befejező szakaszában minden elgondolást alá kell támasztanunk a tudomány és a technika vívmányainak hasznosítását célzó intézkedésekkel és növelni kell hatékonyságukat

1. Döntő fontosságú a nagyszabású strukturális módosítások, különösen a gépipari 'termelés átszervezése, a gazdaság kemizálása, az automatizálás s a számítási technika érvényre juttatása, valamint a tüzelőanyag és energiaalap, főként pedig a nukleáris technika összetételének megváltoztatása szempontjából, hogy egységes tudományos-műszaki politikát folytassunk. Ennek érdekében meg kell gyorsítanunk a kutatómunka ütemét, maradéktalanul hasznosítanunk kell azokat a kapacitásokat, melyekkel a Csehszlovák Tudományos Akadémia s főiskoláink rendelkeznek — ezeken a munkahelyeken számos kiváló szakképzettségű dolgozónk van — és az eddiginél jobban kell élnünk a nemzetközi munkamegosztás adta lehetőségekkel is. A kutatómunka és a fejlesztési tevékenység összpontosuljon elsősorban az új, technológiai irányzatok megoldására, új, világszínvonalú termékek előállítására, hazánk dolgozóinak igényeit kielégítő, megbízható és esztétikai szempontból is tökéletes termékek előállítősára, a lakosság kedvező létElvtársak! A szocializmus győzelme után hazánkban az osztályok és rétegek, a nemzetek és nemzetiségek közötti szocialista viszonyok érlelődésének és kialakulásának időszakába léptünk. Belső fejlődésünk rúgója most már nem az antagonisztikus erők harca, hanem a közös érdek, a szocialista osztőlyok és társadalmi rétegek kölcsönös közeledése, mely eltörli a munka feltételeiben és a társadalmi helyzetben még fennálló különbségeket. Am a társadalom szociális összetételének még mindig osztály jellege van, s azt jsgy ideig szükségszerűen meg ls őrzi. Szükségszerűen kiütközik még az egyes osztályok és rétegek részbeli érdekeinek különbsége, valamint a szocialista öntudat különböző foka. Az új szocialista viszonyok kialakulása óta igen rövid idő telt el. Társadalmunk szocialista jellegének és szocialista erkölcsének állandó erősítése céltudatos és kemény harcot követel a burzsoá csökevények és szokások visszatérése ellen, a társadalomellenes és Idegen eszmei befolyás ellen. Nem téveszthetjük szem elől a nemzetközi méretekben folyó éles osztályharcot sem, melynek szocialista társafeltételeinek és egézséges környezetének kialakítására, valamint a munkaidő megtakarítására. Ezzel egyidejűleg növelni kell a kutató és fejlesztési munka iránti igényeket, meg kell gátolni a megoldásra vőró feladatok véletlenszerű megőllapítását és biztosítani, hogy műszaki szempontból színvonalas és gyors legyen az adott problémák megoldása. Több ízben bebizonyosodott, hogy termelésünk sokfélesége következtében és mivel világviszonylatban csupán egy százalékkal járulunk hozzá a kutatási alapokhoz, objektívan lehetetlen, hogy nálunk minden magas színvonalú legyen és a színvonalon fejlődjék. Szükséges tehát, hogy intézményeink és vállalataink a központi irányítás támogatásával kialakítsák tudományosműszaki jellegüket és a hatékonyság lehetőségeinek elemzése alapján határozzák el, melyik munkaszakaszra összpontosítsák a jövőben erejüket, s mely szakaszokon kell abbahagyni a további műszaki tevékenységet. Mindehhez jelentősen hozzájárul az is, hogy az intézetek tevékenysége gazdaságilag közvetlenebbül függ a vállalatok gazdasági eredményeitől, s a jövőben e téren hathatósabban érvényesülnek a gazdasági ösztönzők. Legújabban számos intézetet csatoltunk a vállalatokhoz, és most ott is az önálló elszámolás elvei érvényesülnek, így például az ipari kutatás és fejlesztési kapacitásnak mintegy 90 százaléka gazdasági téren érvényesül. Az alapvető kutatómunka egyes területein azonban ügyelnünk kell arra, ne tévesszük szem elől a távlati fejlesztés célkitűzéseit. Ez annyit jelent, hogy ezeket a kutatási és fejlesztési munkahelyeket ezentúl is az őllamnak kellene irányítania és pénzügyileg is biztosítania. Megvan minden feltételünk a további fejlődésre. Kiépítettük a mintegy 130 000 dolgozót foglalkoztató kutatási és fejlesztési munkahelyek széles hálózatát. Az extenzív fejlődés következtében felhalmozódott tartalékokat úgy kell hasznosítanunk, hogy a kijelölt szakaszokon fokozatosan növelhessük a dolgozók szakképzettségét és elláthassuk tökéletes technikával. Nem békélhetünk meg, hogy egyes intézményeinkben minden 100 dolgozóra csupán egy vagy két tudományos szakképzettségű dolgozó jut. Mint marxistáknak a termelési - viszonyokban és a társadalmi termelőerőkben végbemenő változásokkal öszszefüggésben kell a tudományos és műszaki forradalmat értelmeznünk. Ez olyan folyamat, amelyben őltalánosan megváltozik a termelőerő összetétele, és ezzel egyidejűleg mélyrehatóan befolyásolja az emberek életének szociális feltételeit, munkája jellegét s a modern civilizált ember általános helyzetét is. Az alkotó munka egyik legfontosabb feltétele a bizalom légköre s az egész társadalom támogatása és gondoskodása. Közismert tény, hogy a tudományos és műszaki munkában sokkal jobban kell bíznunk az emberben, szem előtt tartva társadalmi, erkölcsi és egyéni értéküket. Ennyit pártunk gazdasági politikájának a legközelebbi időre s a negyedik ötéves tervvel kapcsolatban kitűzött fő irányelveiről s feladatairól. Meggyőződésünk, hogy ezzel a gazdasági politikával egyre nagyobb működési teret nyitunk a dolgozóknak, s így több lehetőségük lesz képességük kibontakoztatására és alkotókészségük érvényesítésére. dalműnkön belüli tükröződése nagyon konkrét formákban nyilvánul meg. Törekvéseink osztály jellege megnyilvánul abban is, hogy szocialista társadalmunk, mint a forradalmi erők vilőgfrontjának egyik erős lőncszeme, részt vesz a békéért, a haladásért és a szocializmusért vívott világméretű harcban a nemzetközi reakció ellenforradami céljai ellen. A párt ezért következetesen fellép a szocialista fejlődés megzavarására irányuló törekvések ellen, akár kívül, akár országon belül ütik fel a fejüket. Föllép minden olyan törekvés ellen, mely a kispolgári mentalitást és az antagonisztikus osztályviszonyokat akarja feleleveníteni, leleplez minden demagóg fellépést, mely a párt ideológiája és politikája ellen Irányul. A jelenlegi társadalmi fejlődésünket meghatározó erő, társadalmunk egységének legfőbb hordozója, a munkásosztály volt és marad, mert érdekei őt fűzik a legerősebben a szocialista társadalmi rendhez, a kommunizmus ideológiájához és távlatához. A munkásosztály a maga egészében legkövetkezetesebb védelmezője az általános társadalmi érdekeknek, a szocializmus iránt tanúsított aktív állásfoglalásával hatékonyan befolyásolja a többi társadalmi réteg politikai és erkölcsi átalakulását. A párt politikájában továbbra is a munkásosztályra fog támaszkodni, s főleg — mint a XII. kongresszus is hangsúlyozta — a munkásosztály leghaladóbb magvára, a legöntudatosabb munkásokra, akik a legkövetkezetesebben védelmezik és hajtják végre a párt politikáját. A munkásosztály vezető szerepét tekintve, mindig erősen hangsúlyoztuk a pártnak a szövetkezeti parasztsághoz és a többi társadalmi réteghez fűződő szoros kapcsolatát, s a gyakorlatban küzdöttünk annak megszilárdításáért. A párt továbbra is arra fog törekedni, hogy elmélyítse a munkásosztály szövetségét a szövetkezeti parasztsággal, ami szocialista társadalmi rendünk politikai gerince. Ehhez kedvező feltételeket teremt a szövetkezeti parasztság szocialista jellegének megszilárdulása, ami a mezőgazdasági termelés technikai és szervezési színvonalának rendszeres növelése alapján megy végbe, s magába foglalja annak ipari szintre emelését, a mezőgazdasági munka feltételeinek és a földművesek létfeltételeinek átalakítását, s a falu és a város közti ellentétek fokozatos kiegyenlítését. A szocializmus további fejlődése során fokozatosan létrejönnek a fizikai és szellemi munka közti lényeges különbség kiküszöbölésének feltételei, és annak feltételei, hogy az alkotó tudományos megismerés folyamata egyre inkább az emberi tevékenység tartalmává váljon. Ennek kifejezése a munkásosztályon belüli minőségi struktúra megvőltozása, hiszen az utóbbi években jelentős mértékben megnövekedett a technikailag képzett munkások és szakemberek száma. Másrészt nagy változások álltak ba a technikai és tudományosan képzett értelmiség társadalmi helyzetében, melynek munkája elengedhetetlen és egyre jelentősebb tényezője a szocialista termelésnek. Mindez a munkásosztálynak a szocialista és kommunista társadalom felépítéséhez fűződő érdekei megértéséhez és a velük való azonosuláshoz vezet. A szocialista értelmiség manapság többnyire a dolgozó nép fiaiból nőtt ki, s ennek elvi jelentőségű befolyása van alkotó lehetőségei és a szocialista társadalomban betöltött szerepe szempontjából. A munkásosztály az értelmiség alkotó hozzájárulása nélkül nem valósíthatná meg érdekeit és céljait, az értelmiség pedig a munkásosztály nélkül társadalmilag nem venné hasznát saját munkájának. A szocialista értelmiség tudományos és technikai céljait nem valósíthatja meg a kommunista párt politikai törekvésein kívül, mely mindkét társadalmi erő érdekelnek konkrét formát és célt ad. A párt természetesen figyelembe veszi a munkásosztólyon belül végbemenő fejlődést is. Látja, hogy a progreszszív erőkön kívül maradi, szektás és egyenlősdi hangulatokat tápláló rétegek is vannak kebelében, s ezeket íendszeresen és céltudatosan le kell küzdeni. A pártnak szem előtt kell tartania az értelmiség egyes rétegeinek előbbi fejlődését is, a szocialista öntudat különböző fokát, illúzióik, szokásaik és az idegen eszmei behatások leküzdésére irányuló egyenlőtlen igyekezetüket. Újra hangsúlyozni akarjuk, hogy az értelmiség bármiféle felsőbbrendűségi érzete, vagy rendi kizárólagossőgra való törekvése, éppen úgy, mint munkájának lebecsülése, megzavarja társadalmi érvényesülésének lehetőségeit, és ellentmondásban van a szocializmus objektív tendenciáival. Minden kétségen kívül áll, hogy a munkásosztály technikai és általános kulturális színvonalának emelkedése és az értelmiség szocialista öntudatának elmélyítése alapján megy végbe már ma is az egységes szocialista társadalom kialakulásának folyamata. Éppen ezért semmi áron sem szabad megengedni, hogy bármiféle mesterséges ellentéteElvtársak! A párt Központi Bizottságának kezdeményezéséből a beszámolási időszakban szőmos Intézkedést foganatosítottunk politikai és őllami viszonylatban egyaránt, hogy jobban eleget tehessünk a szocialista társadalom továbbfejlesztésében ránk váró feladatoknak. Szüntelenül és sokoldalúan tökéletesíteni kívánjuk szocialista demokráciánkat, maradéktalanul kibontakoztatva alapvető irányát, jobban kihasználva az új társadalmi viszonyok belső dinamikáját, hogy állandóan növekedjen köztársaságunk minden polgárának aktivitása. A párt minden téren támogatni fogja a szocialista demokrácia fejlesztését. A dolgozók öntudatos részvétela ket támasszon valaki szocialista társadalmunkban, épp ellenkezőleg, mindent meg kell tennünk a szabad munka embereinek egységes szocialista társadalmáért. Társadalmunk egysége megszilárdításának fontos tényezője nemzeteink és nemzetiségeink általános fejlesztése és közeledése. Ez lesz a következő időszakban is a párt nemzetiségi politikájának alapvető tartalma, amely megszabja az összes gazdasági, szociális, kulturális és politikai feladat konkrét megoldásának módját. Kiindulási alap a Szlovákia általőnos fejlesztésében elért példátlan eredmények. Üzembe állítottunk többek között 130 milliárd korona értékű állóalapot, amelynek műszaki színvonala magasabb, mint a cseh kerületek hasonló létesítményeié. Ennek következtében lényegesen csökkent a cseh, illetve a szlovákiai kerületek gazdasága közti különbség. Ennek alapján jelentősen megnőtt Szlovákia népének életszínvonala. A csehek és szlovákok legsajátabb közös érdeke elsősorban következetesen valóra váltani a párt egységes gazdasági irányvonalát, amelynek célja növelni az egész népgazdaság hatékonyságát. Ennek az irányvonalnak szerves része Szlovákia gazdasági fellendítése, amely arra épül, hogy a lehető legjobban kiaknázzuk az ipar és a mezőgazdaság helyi forrásait, mind nagyobb részesedésüket a nemzeti jövedelem kialakításában. Továbbra is ezt az utat járjuk majd az egyes szlovakiai kerületek és a cseh kerületek gazdasági színvonalának kiegyenlítésében. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetiségi politika érvényesítésében következetesen igazodik a proletár nemzetköziséghez. Ennek az elvnek helyes értelmezése és alkalmazősa során tiszteletben tartja és fejleszti a haladó nemzeti hagyományokat és sajátosságokat, maradéktalanul felkarolja azokat szocialista hazánk fejlesztése érdekében. A nemzetiségi viszonyok marxista—leninista értelmezésétől és szocialista megoldásától teljesen idegen a nemzetiségi kérdés bármilyen fölérendeltsége, vagy szem elől tévesztése, idegen tőle a nemzeti kizárólagosság és az elszigetelődés. Közös ügyünknek kárára vannak az utóbbi időben nálunk egyes körökben előforduló bizonyos nacionalista jelenségek, amelyeket az ellenséges propaganda is éltet. A párt a jövőben is határozottan fellép a hasonló irányzatokkal szemben és szilárdan követi a csehek és szlovákok, illetve a hazánkban élő magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű polgárok internacionális egységének, szolidaritásának és együttműködésének vonalát. Még erőteljesebben fejlesztjük polgáraink internacionális érzelmeit, nemzeti büszkeségét, szocialista hazafiságőt, a szocializmus és a kommunizmus gondolatai iránti hűségüket. Ez egyben annyit jelent, hogy világviszonylatban átvesszük mindazt, ami pozitív és haladó, visszautasítjuk azonban a saját nemzetünkkel szembeni hányavetiséget, az elvtelen hajbókolőst minden idegen előtt. Nincs szükségünk semmi olyasmire, ami összeegyeztethetetlen a szocializmus érdekeivel. Kommunista ideológiánk és a szocialista fellendülés koncepciója a társadalom leghaladóbb elrendezését biztosítsa. A szocializmus össznépi politikai bázisa, Csehszlovákia testvéri nemzetei és nemzetiségei szilőrd szövetségének megtestesülése a Nemzeti Front, amelynek vezető ereje Csehszlovákia Kommunista Pártja. Az elkövetkező időszakban a Nemzeti Frontban tömörülő valamennyi szervezetnek fokozott mértékben ki kell vennie a részét a politikai és az eszmei tevékenységből, a kulturális és a társadalmi élet gazdagításából, az emberek közti szocialista kapcsolatok általános szilárdításából. a gazdaság irányításában és a közügyek igazgatásában az az alapvető út, amelynek követése lehetővé teszi közös nevezőre hoznunk alkotó munkásságunkat a szocialista társadalom építésében. Ez egyben kifejezésre juttatja a szocialista ember ama elvitathatatlan jogát, hogy részt vegyen minden őt érintő kérdés eldöntésében, és egyben kötelességét ls, hogy oszthatatlanul felel nemcsak önmagáért, hanem az egész társadalomért is. Szocialista demokráciánk elmélyítésének objektív törvényszerűségei és megfelelő formái vannak, amelyekhez következetesen Igazodnunk kell, mert a társadalom és az ember szocialista (Folytatás a 521. oldalon.) A társadalom összetétele, nemzeteink és nemzetiségeink közeledése A szocialista demokrácia elmélyítése