Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-30 / 178. szám, csütörtök

A Nemzetgyűlés 11. ülésszakának első napja (Folytatás az 1. oldalról) nemzeti jövedelem csupán 3,7 százalékkal gyarapodott. Az irányítás új, tökéletesített rendszerétől várjuk, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat összhangba hozza a szükségletekkel. Tervünk csak Így lehet kiegyensúlyozott. R. Dvorák beszéde további részében az állami költségvetés teljesítésével foglalkozott. Az év első öt hónapjában a bevétel 3,4 milliárd koronával meghaladta a kiadásokat. Ez annyit jelent, hogy népgazdaságunkban a további fejlődés új forrásait sikerült feltárnunk. — Ezeknek az eredményeknek értékelésében azonban — mondotta — józanabbaknak kell lennünk, és — tekintettel a tavalyi tapasztalatokra — tudatosítanunk kell: az általános gazdasági egyensúly hiányában ezek az eredmények csak a feltételei annak, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásának egyes szakaszai elérik kitűzött céljaikat. — Egyben megemlítette, hogy költségvetési viszonylatban kedvezőtlenül kihatottak az elmúlt két esztendő elemi csapásai. Ez csak tavaly több mint 1,2 milliárd koronával terhelte meg az állam költségvetését. Kétségtelenül pozitív tény, hogy az elemi csapások következményei nem befolyásolták kedvezőtlenül az életszínvonalat — mondotta a pénzügyminiszter, de azonnal hozzátette, hogy ennek következtében megcsappantak társadalmi tartalékaink. Kedvező jelenség, hogy az év első hónapjaiban a feltételezettnél nagyobb volt a kiskereskedelmi áruforgalom. Semmiképpen sem lehetünk azonban elégedettek az árucikkek választékával. Ennek tudható be, hogy a növekvő vásárlóerőt nem tudjuk mindig kielégíteni. A külkereskedelem terén egyelőre jnég mindig nem kielégítő a helyzet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy nálunk az egy főre eső évi külkereskedelmi áruforgalom 2426 koronát tesz ki, míg a hozzávetőleg hasonlóan fejlett országokban eléri a 6800 koronát. Követelmény tehát a kivitel növelése, de természetesen szem előtt kell tartanunk a hatékonyságot. Beszéde zárórészében Dvofák miniszter megemlítette, hogy az 1960—1965-ös években a népgazdaságba több mint 250 milliárd koronát ruháztunk be, ennek majdnem a felét az iparba. Sajnos, ez nem járt a munkaerők megtakarításával. Tavaly pl. — az előző évhez viszonyítva — 43 ezer fővel gyarapodott az ipari alkalmazottak száma. Az állami zárszámadást magyarázó miniszter végül hangsúlyozta, hogy az új irányítási rendszerben jelentős szerep hárul az állami költségvetésre. — Arra törekszünk — mondotta J-, hogy a költségvetés elősegítse a hatékonyságot fellendítő céltudatos pénzellátás politikáját. Még mindig emelkedik a befejezetlen építkezések száma František lyraeš a napirendi ponttal összefüggő előadói beszédében ismertette a terv- és költségvetési bizottság álláspontját. Többek között megemlítette, hogy bár növekedett a költségvetési bevétel, ugyanakkor négymilliárd 600 millió koronával többet tettek ki a kiadások. Számos bíráló észrevételt tartalmazó felszólalásában, a többi között szóvá tette, hogy tavaly nem csökkent, hanem ellenkezőleg: emelkedett a be nem fejezett építkezések száma. Az elmúlt év végén 38 milliárd korona értékű beruházási építkezés volt befejezetlen. Komoly jelenség az is, hogy 1961hez viszonyítva tavaly az állami szektorban egy évvel meghoszszabbodott az építkezés ideje. Ez a nemzeti jövedelem óriási eszközeit köti le. Rámutatott arra, hogy tavalv több mint 43 milliárd értékű beruházást eszközöltünk, és ez túl soknak bizonyult, tekintettel termelési kapacitásunkra. Kifogásolta továbbá, hogy aránylag keveset fordítunk a nem termelési ágazatok beruházásaira. Ez főleg a lakásépítkezésre, de nem kevésbé az iskola- és az egészségügyre vonatkozik. Érdekes volt az előadó megállapítása, hogy tavaly több mint 9 milliárd koronával gyarapodott a lakosság jövedelme. Ez ötmilliárd koronával haladja meg a tervezett szintet. Ennek ellenére a béregyenlősdi továbbra is akadályozza a munkatermelékenység növekedését, a nemzeti jövedelem kedvező alakulását. Örvendetes tény ugyan, hogy tavaly kétmilliárd koronával többet fordítottunk társadalmi fogyasztásra — beleértve a szociális-biztosítást is —, mint az előző évben, de a követelmények — és ezt az előadó aláhúzta — sokkal nagyobbak. A köztársaságnak mintegy egymillió nyugdíjasról keli gondoskodnia. Kétségtelen, hogy javulást ezen a téren is kizárólag & termelés hatékonyságának növelése eredményezhet. František Tymeš végül megemlítette, hogy tavaly jól gaz dálkodtak a nemzeti bizottságok, amelyeknek bevétele majdnem kétmilliárd koronával túlszárnyalta kiadásaikat. A képviselő — szavait összegezve — a számos bíráló észrevétel ellenére, a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolta a Nemzetgyűlésnek a tavalyi zárszámadás jóváhagyását. Ennek megtörténte után megkezdődött a napirendi ponttal kapcsolatos vita, amelynek első felszólalója Zdenék Fierlinger képviselő volt. Jobb árrendszer — hatékonyabb fejlődés Elöljáróban leszögezte, hogy az utóbbi időben foganatosított változások nemcsak a gazdaságfejlesztés szempontjából játszanak majd nagy szerepet, hanem a költségvetés kidolgozásának módszereiben is éreztetik hatásukat. A pénzellátási és a költségvetési eljárást gyorsan összhangba kell hoznunk gazdaságunk fejlődésével. A továbbiak során kiemelte a jövő év január 1-től érvényes új árrendszer jelentőségét. — Minél jobban kidolgozzuk az új árrendszert — mondotta —, annál gyorsabban leküzdjük a tökéletesített gazdaságirányítási rendszer bevezetése kezdeti időszakának nehézségeit. A további felszólaló, Stanislav Mikulášek, gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Megemlítette, hogy a képviselőknek az eddiginél jobban kell élniük a gazdasági tevékenység ellenőrzésének jogával. Az erre irányuló törekvés megnyilvánul a Nemzetgyűlés terv- és költségvetési bizottságának legutóbbi ülésén, amelyen megvitatták az elmúlt esztendő állami zárszámadását. — Nyíltan meg kell mondani — mondotta —, hogy a Nemzetgyűlés plénumának javasoljuk ugyan az állami zárszámadás jóváhagyását, de nem tölt el bennünket az elégedettség érzése. A továbbiak során kifejtette azt a nézetet, hogy a népgazdaság jelenlegi problémái megoldásának kulcsát nem a gazdaságban, hanem a politikában kell keresnünk. Ehhez hozzátartozik, hogy a dolgozókat szüntelenül meg kell győznünk az új irányítási rendszer célszerűségéről. Felszólalása záró részében a képviselő elsősorban a mind ez ideig megoldatlan lakáskérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állam egymagában ezt a kérdést nem oldhatja meg, szükséges a lakosság fokozott részvétele a lakásépítkezés különféle formáinak megvalósításában. Ez azonban megkívánja a kellő feltételek megteremtését, elsősorban az építőanyag biztosítását. Hangot adott véleményének, hogy a kormánynak a lakáskérdést egy alapvető fontosságú jogszabállyal kellene rendeznie. A Nemzetgyűlés déiutjini ülését Jaroslava Mišková képviselő felszólalása nyitotta meg. Főleg a kiskereskedelmi áruforgalom Idei alakulását elemezte. Karel Skramuský képviselő egy részletkérdéssel, a görgőscsapágyak gyártásának néhány égető kérdésével foglalkozott, majd Josef Vorač a nemzeti bizottságok gazdálkodásának eredményeit elemezte. Josef Proškovec kép viselő a külkereskedelemről szólva a többi között azt a gondolatot fejtegette, hogy ezen a téren bűvös kör alakult ki: több behozatalra van szükségünk, hogy fellendítsük a termelést, viszont ehhez nagyobb exportot kell elérnünk, amit azonban nem tesz lehetővé gyártmä nyaink ki nem elégítő minősége. A vita Viliam Gala b a felszólalásával ért véget, aki a beruházási építkezésekkel kap csolatban rámutatott az anyagi ellátás komoly fogyatékosságaira, František Tymeš képviselő zárszavában leszögezte, hogy ez idén sokkal nagyobb figyelmet szenteltek az állami zárszámadás megvitatásának, mint az előző években. A bírálat is helyénvaló, hogy a múlt hibái ne ismétlődjenek meg. A Nemzetgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta az 1965. évi állami zárszámadást. 600 ezer hektár „veszett el" Ezután J ifi Burían földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze a mezőgazdasági föld védelmére vonatkozó törvény tervezetét. Tény — mondotta —, hogy a mezőgazdasági föld területe nálunk már évek óta csökken, míg számos európai országban ezzel ellentétes az irányzat. 1939 óta majdnem 600 ezer hektár föld, ebből 542 ezer hektár szántóföld, „veszett el", ami az észak-morvaországi kerület megművelt földterületének felel meg. Ha ennek a folyamatnak elejét tudnánk venni, akkor tíz év alatt megtakarítanánk a búza évi importjának több mint egyharmadát, vagyis olyan mennyiséget, amilyet Jelenleg a tőkésországokból behozunk. Az új törvénytervezet ezen a helyzeten akar változtatni, mégpedig szigorú intézkedésekkel. Főleg azt fogja megakadályozni, hogy a mezőgazdasági földet építkezésre használják, illetve oktalanul legelőké és rétekké alakítsák át. „Olyan feltételek, kialakítását javasoljuk, hogy a népgazdaság egyes ágazatai beruházási tevékenységük során egyenrangú gazdasági tényezőt lássanak a földben" — mondotta a miniszter, majd aláhúzta, hogy az új törvény tervezete egyben a mezőgazdasági föld védelmének új koncepciója ís. A törvénytervezet előírja, hogy a föld mezőgazdasági célokra való megőrzéséről már a területi tervek kidolgozása során gondolni kell. Továbbá elő írja, hogy csak magasabb fokú szervek dönthetik el az ilyen földterület más célokra való felhasználását, mégpedig egy hektáron felül a kerületi nemzeti bizottságok, öt hektáron felül a Földművelésügyi Minisztérium. A mezőgazdasági föld más célokra való felhasználásáért Illetéket vetnek ki, amelyet az állami költségvetésbe, illetve az EFSZ-ek esetében az oszthatatlan alapba kell átutalni. A földművelésügyi miniszter végül hangsúlyozta: „Tudatában vagyok annak, hogy a legtökéletesebb jogi rendezés sem biztosíthatja maradéktalanul a föld védelmét. Ez nemcsak a törvény feladata. Államunk minden polgárának öntudatosan törekednie kell erre." Josef Borúvka képviselő előadói beszéde ís ezzel a törvénytervezettel foglalkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogyha a fövőben is folytatódik ez a rendkívül kedvezőtlen folyamat, akkor 80—100 év múlva a lakosság létét fogja fenyegetni a megművelhető föld hiánya. A földdel való eddigi gazdálkodás — mondotta — és a föld iránt tanúsított viszony komolyan óva int. Ez a törvény valóban az utolsó órában született. Bohuslav Lastovička ezután berekesztette a tegnapi ülést. A Nemzetgyűlés ma az említett törvénytervezet vitájával folytatja munkáját. G, 1. Tanulóifjúságunk legjobbjai a párt és a kormány vezetőinél Szerdán este a prágai várban ismét sor került tanulóifjúságunk hagyományos vakáció előtti ünnepségére. Pártunk és kormányunk képviselői találkoztak az általános műveltséget nyújtó középiskolák, szakiskolák, a katonai tanintézetek és az esti tagozatú középiskolák végzett hallgatóival. A csodálatos prágai várba az ország minden részéről eljöttek az iskolák legjobbjai. A vár fogadótermeiben röviden 18 óra után a jelenlevők csaknem 850 kiváló tanuló tapsvihara közepette megérkeztek pártunk és kormányunk, valamint közéletünk képviselői. A formaságoktól mentes találkozón a fiatalok élénk eszmecserét folytattak A. Novotný elvtárssal, valamint a CSKP Központi Bizottsága elnökségének Jelenlevő tagjaival. A fő téma a jövő, a pályaválasztás volt. A többórás nyílt eszmecsere végén a diákok megköszönték pártunknak, Novotný elvtársnak és a kormánynak a megtisztelő meghívást. Biztosították a párt és a kormány képviselőit, hogy ezentúl is felkészülve várják az újabb és újabb feladatokat. Novotný elvtárs rövid válaszbeszédében nagyra értékelte a tanulóifjúság eredményekkel járó törekvését, majd kellemes vakációt, az életben és a munkában sok sikert kívánt nekik. (smj De Gaulle visszatért Moszkvába (Folytatás az 1. oldalról) elnök is, aki közvetlen kapcsolatokra lépett a nagy szovjet nemzettel. Reményét fejezte ki, hogy fokozatosan a többi nyugat-európai ország is érdeklődést fog tanúsítani a szovjet nép közelebbi megismerése iránt. A Franciaországban végzett legutóbbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 63 százaléka azon a véleményen van, hogy De Gaulle látogatása a Szovjetunióban kedvezően befolyásolja Franciaország nemzetközi helyzetét. A megkérdezettek 62 százaléka valószínűtlennek tartja a Kelet és Nyugat közti konfliktust TERRORTÁMADÁS HANOI ÉS HAIPHONG külvárosai ellen (Folytatás az 1. oldalról.) A moszkvai rádió tegnapi adásában elítélte az amerikai légierő barbár támadását, amelyet a vietnami nép elleni agresszió kiszélesítéseként jelölt meg. A hírmagyarázó kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya vak dühében tudatára ébredt tehetetlenségének és újabb erőszakhoz folyamodik. Hozzáfűzte, hogy a szovjet és vietnami népet a legjobb barátság szálai fűzik egymáshoz és a Szovjetunió valamint a többi szocialista állam továbbra is a legmeszszebbmenő segítségben részesíti a vietnami népet. Wilson brit miniszterelnök tegnapi kijelentésében megpróbálta elhatárolni magát az újabb amerikai agressziótól s közölte, hogy tudomása volt az amerikai kormány szándékáról, ugyanakkor egy szóval sem ítélte el Washington vietnami politikáját. McNamara amerikai hadügyminiszter a VDK elleni újabb légitámadással kapcsolatban azt állította, hogy mindent megtettek a sűrűn lakott területek és a polgári lakosság védelmére. McNamara kijelentése válasz volt Mansfield szenátor bírálatára a VDK elleni légitámadások kiszélesítése miatt. New Yorkban egy ENSZ-képviselő kijelentette, hogy U Thant főtitkár „mély sajnálkozással" olvasta a legújabb amerikai bombázásokról szóló híreket. Hozzátette, a főtitkár szerint a vietnami béke biztosításának első feltétele a VDK elleni bombázások beszüntetése. Saigonban Quang buddhista vezető folytatja elkeseredett harcát a saigoni bábrendszerrei szemben. Az SPD egyelőre lehetetlenné tette a párbeszéd létrejöttét Meddig kísértenek a hitleri „törvények"? Berlin (ČTK) — A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt vezetőségének hibájából egyelőre nem jön létre a Németország Szocialista Egységpártja és az SPD képviselői közt júliusra tervezett párbeszéd. A demokratikus Berlinben tartott nemzetközi sajtókonferencián Albert MEGHALT JOSEF HANÁK ELVTÁRS (CTK) — A CSKP Központi Bizottsága jelenti, hogy június 29-én autószerencsétlenség következtében elhunyt josef Hanák elvtárs, CSKP Központi Bizottságának tagja, az oticei EFSZ elnöke. Hanák elvtárs 1915-ben földművescsaládban született. A felsőbb mezőgazdasági iskola elvégzése után a csehszlovák hadseregben, majd a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. A fasiszta megszállás idejében tevékenyen vett részt az illegális munkában. A felszabadulás után töretlen lelkesedéssel vetette magát a munkába. Hanák elvtárssal pártunk egyik áldozatkész dolgozóját vesztettük el. A TV-fesztivál díjai (ČTK) — A III. nemzetközi TVfesztivá! 13-tagú nemzetközi zsűrije június 29-én Prágában Vlagyimir Nazarov szovjet rendező Paket című művének Ítélte az első díjat. A további hat díjat a belga Charles Izrael szcenáriuma, a román Valéria Lazarov rendezése, a lengyel Roma Wionczek kamerája és nyugatnémet Hans Cbristian Blech színészi teljesítménye nyerte. További díjakkal jutalmazták Jan Zázvorka csehszlovák műépítészt, és a londoni BBC zenei programját. A csehszlovák TV-nézők zsűrije kűlönértékelte Václav Krtka csehszlovák rendezd „Távozás az őszszel" című művét. Norden professzor, az NSZEP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja elmondotta, hogy a megállapodások ellenére az SPD nem biztosította szónokainak egyenrangú tárgyaló helyzetét Hannoverben, mint ahogy azt az NSZEP biztosította Kari Marx-Stadtban. A hitleri birodalom idejéből és a Bonn által most is vallott törvények szerint ugyanis az NDK, valamint Lengyelország és a Szovjetunió egy részének állampolgárait — mint a bonni állam elleni bűnözőket — tartóztatnák le. Az ez év június 23-án Bonnban elfogadott póttörvény nem biztosítja az NDK polgárainak szabadságát, mivel csak bizonyos ideig, a tárgyalások időszakára vonatkozna. Ilyen feltételek mellett egyelőre lehetetlen a német párbeszéd képviselőinek szabad találkozása, «-»• hangoztatta az NSZEP Központi Bizottságának megbízásából Norden professzor. A bonni kormány és a koalíciós pártok, valamint az ellenzéki szociáldemokraták tegnap közös közleményben jelentették be állásfoglalásukat a tervezett német párbeszéd elhalasztása ügyében és álszentül azt állítják, hogy „sajnálják elmaradását". Kínai javaslat Indonéziának Peking (CTK) — A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma jegyzéket adott át a pekingi indonéz nagykövetnek, amelyben élesen tiltakozott az Indonéziában lakó kínaiak üldözése ellen. A jegyzék javasolja a két kormány kezdjen tárgyalásokat az Indonéziában lakó kínaiak elszállításáról a Kínai Népköztársaságba. Erre a célra felhasználhatják a kínai hajókat. 1966.