Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-29 / 177. szám, szerda

A bratislavai PRIEMYSLOVÝ KOMBINÁT azonnali belépésre keres: 1 asztalosipari anyagbeszerzőt, t autószerelő tehergépkocsivezetőt, 1 levelezőnőt brigádmunkára vagy esetleg állandó alkalmazásra, több asztalost Elszállásolást a modern munkásszállóban biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán BRATISLAVA, Nálepkova 2. OF-3M A KONGRESSZUSI ANYAG KÖNYVALAKBAN A Politikai Könyvkiadó a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusa és a Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa anyagának magyar kiadását készíti eiő. A júliusban megjelenő kötetek a főbeszámolókat és határozatokat tartalmazzák. Már most megrendelhetők az alábbi megrendelőlapon. MEGRENDELŐLAP A CSKP XIII. kongresszusának anyagából (ára kb. 10 korona) darabot A SZLKP kongresszusi anyagából (ára kb. 10 korona) darabot A megrendelő neve és pontos címe: Odpovedná zásielka PRAVDA, vydavateľstvo ÖV KSS, VPL BRATISLAVA GUNDULIČOVA 12 PF-937 TLAČIVO Poštovné úverované * Nefrankujtel LOVICSEK BÉLA: l||||||!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Egy bankjegy szemével (3) A TAKARÉKOSSÁG /kétségtelenül sok fonák K' helyzet adódik az élet' ^ ben. Legalábbis én annak tartom az alábbi esetet, melyről beszélni akarok. Lehet, hogy egyesek majd félrehúzzák a szájukat, hümmögnek. S talán vitába is szállnának velem, ha tehetnék, de egy bankjeggyel vitázni... kissé, hogyis mondjam ... Mindannyian tudunk az iskolai takarékossági versenyről. Hiszen a szülők és pedagógusok egyaránt érdekeltek a dologban, s az vitán felül áll, hogy nagyon sok szülő és pedagógus van. Miből is áll a takarékossági verseny? Tanév elején a kis tanuló megkapja a könyvecskéjét, természetesen megfelelő kísérő szöveggel: A takarékosság nagyon fontos. Csak a takarékos ember boldogul az életben! Aki nem takarékoskodik, annak nincs!,.. stb., stb. A tanulók apraja csillogó szemmel figyeli a szöveget, majd a száján esik ki, s féltve őrzi, takargatja a könyvecskét. Eleinte talán jobban vigyáz rá, mint a szeme fényére. A nagyobb ja? Már csak mosolyog. Magabiztosan, fölényesen. Az óvatosabbja befelé, s nem sokat törődik a könyvecskével. Ha elvész, hát elvész. Ki törődik vele!? Tény, hogy a takarékossági versenyben az alsóbb osztályok az élenjárók. A nyolcadikban, kilencedikben már csak alig néhány koronácska jut a takarékpénztárba. Hogy lehet ez? ... Hiszen logikus észjárással pontosan az ellenkező következtetésre kellene jutnunk. Hiszen nyolckilenc év alatt a tanuló majdnem felnőtté válik, s teljesen vérébe kellene ivódni a takarékosság gondolatának, természetes velejárójának kellene lenni az életének. Es mégsem! Dehát miért nem? Talán rosszak a pedagógusok? ... Rossz elavult nevelési módszerrel dolgoznak? Az is tény, hogy az iskolai takarékossággal évente nehéz milliók kerülnek népgazdaságunk véráramába. De ez az összeg a szülők kezéből is odakerülhetne közvetlenül és nem közvetve! A Aert kérdem én, a bankjegy: l\/l hol van arra lehetősége ' ' egy tanulónak, hogy pénzt keressen, hogy pénzhez jusson? ... Sehol. Csakis a szülőn keresztül juthat pénzhez. Azt mondja az apa vagy anya, tessék itt van ötven, vagy száz korona, vidd be a bankba! Ez takarékosság? Vagy megkapja a gyerek a tízóraira az egy-két koronát. Azt adja be a takarékosságba? Es soha ne tízóraizzon? Soha egyetlen szem cukorkát se egyen? Es most következzék az eset, egy a száz közül, amiről beszélni akarok, melynek részese és szemtanúja voltam. Kiss Mancikát reggel szépen felöltöztette, megfésülte az anyukája, szalagból még pillangót is kötött a hajába. Reggelizés után engem, az ötvenest átadott a kislánynak, hogy vigyen az iskolába, hogy könyvecskéjében én legyek a hétszázötvenedik megtakarított koronája. A kislány egész úton boldogan dúdolgatott, kecses büszkeséggel lépegetett. Az óra kezdetén odapillangózott velem, az ötvenessel a tanító néni elé, s csillogó szemmel nyújtotta át a könyvecskét. Várta az elmaradhatatlan dicséretet, amit rövidesen meg is kapott. A falon függő versenytáblán Mancika neve után még előbbre • kúszott a vörös fonál, ami szintén büszkeséggel és gyönyörűséggel töltötte el, hogy ő az osztályban a legszebb, legjobb, legkülönb ... Ott ült balról a második padban egy kisfiú. Okos, értelmes gyerek, de szomorú szemű. Apját rablásért börtönbe csukták, anyja is elhagyta. Valahol Csehországban kószál. Özvegy nagyanyja tartja és neveli. Az ő neve az utolsó a versenytáblán, egyetlen koronáról sincs bejegyzés a neve utáni rovatban. A vörös fonál ott nyugszik a rovat elején, mint egy lekaszált virág... A kisfiúnak jáj a szíve és lelke... Gyakran éhes is ... A ruhája sem olyan mint a többié ... pedig okos, értelmes gyerek, de halódik a lelke, kisebbségi érzete van állandóan . .. Az ő számára méreg a takaré kossági verseny. Ha tanulótársai pénzt adnak be, valósággal kés szúródik a szívébe. De ezt nem látja senki, azt csak ö érzi... Hát igen, van egy felsőbb szempont: nehéz milliók kerülnek népgazdaságunk véráramába ... Aztán ott ül az osztályban a hatgyermekes Bagócsi Jánosnak a fia is. A hat közül már öt iskolába fár. Hogyan juthatna nekik pénz takarékosságra? Gondoltunk-e már felsőbb szempontból ezekre a gyerekekre? Próbáltunk-e látni az ő szemükkel és érezni az ő szívükkel? Es másnap reggel az első óra elején a második padban ülő kisfiú komor arccal, leszegett fejjel egy gyűrött százast terített ki az asztalon a tanító néni előtt. — No, látod, kisfiam, te is tudsz takarékoskodni, ha akarsz! — mondta neki a tanító néni, s örült, hogy ezzel is nőtt az osztály átlaga. Fél óra sem telt el, jött a fiú özvegy nagyanyja. Kisírt szemmel, jajveszékelve érdeklődött az eltűnt százas után. Es ott, az egész osztály szemeláttán ütötte, verte, mocskolta a megszeppent kisfiút... A fiú csak állt, állt komor arccal, leszegett fejjel, hangtalanul tűrte a záporozó ütéseket, szidalmakat... Szégyenbélyeg égett az arcán, úgy érezte, valami rettenetes dolog történt vele, valami olyan dolog, amit soha többé nem lehet jóvátenni... I langtalanul sírt. Kínzó fájf 7 dalommal... Sok fonák helyzet akad az életünkben. De arra ritkán gondolunk, hogy a magunk készítette hurkot a saját nyakunkba dobjuk. Kár ... MM mMHMifil lINiiM MmBmk'Jf É _ I

A Hracholusky-i vülgyzárőgát ,.l plzeüiek tengere". A napokban bocsátottak rá hajút, mely Magyarországon készült. Vasárnaptól kezdve rendszeres hajójárat indnlt meg Bntov és Hracholnsky között. -gkA pályaválasztás társadalmi problémája A magyar tannyelvű szakközépiskolákról MIND AZ SZLKP, mind pedig a CSKP kongresszusa több alkalommal hangsúlyozta a műszaki fejlesztés szükségességét és ezzel kapcsolatban a szakemberképzés fontosságát. Szlovákia gazdasági fejlesztésének irányzatában — amint azt František Barbírek miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke fejtegette vitafelszólalásában — komoly gondot okoz a 15 éves fiatalok oktatási-nevelési feltételeinek hiánytalan megteremtése. Ehhez az oktatás-nevelés anyagi alapjának bővítésére lesz szükség. A pályaválasztás társadalmi probléma. Az irányítás új feltételei között, amikor sikeresen csak »zok az üzemek fejlődnek, melyek biztosítják a műszaki-gazdasági haladást, egyre égetőbbé válik ez a kérdés. A kongresszusi elvek értelmében ilyen izempontból került mérlegre a csehszlovákiai magyar iskolaügy helyzete is. A Szlovák Nemzeti Tanács Iskola- és Művelődési Megbízotti Hivatala közösen az Állami TervbizoV Sággal az 1970-ig mutatkozó szakember szükségletnek megfelelően kidolgozta a szlovákiai középiskolai hálózat tervezetét és azt a felettes szervek elé terjesztette. Meg keli jegyeztrtlnk, hogy ezen a téren az egyéni érdek és a társadalmi szükséglet közötti országszerte meglevő feszültséget Dél-Szlovákiában fokozta az a tény, hogy a magyar tannyelvű szakközépiskolák száma nem érte el az országos szintet. Hiányzott ehhez egyrészt a hagyomány, másrészt az iskolát szükségessé tevő ipar. Jól Illusztrálható ez például a KoSicei Gépipari Középiskolával: volt tradíciója, megnyílt és nagyszerűen prosperál. Vagy a komáromi iskolával: felépült a hajógyár, meg kellett nyitni a szakembereket képző iskolát is. Másrészt azonban a falu és a város, az ipar és a mezőgazdaság közti életszínvonalbeli különbségek ma is nagymértékben befolyásolják — de nem determinálják —• a gyermekek tanulásának és továbbtanulásának szintjét és Irányát. Ebből következik ugyanis, hogy ezek a családok a gyors megtérülés elvéből kiindulva azokat az iskolatípusokat helyezik előtérbe, melyek elvégzése rövid időn belül viszonylag magas jövedelemhez juttatja gyermeküket. Tehát nem a magasabb fokú képesítés megszerzését, az egyetemi, főiskolai továbbtanulást leginkább biztosító általános középiskolák (ezek relatív száma nálunk ugyanis magasabb az országosnál!), hanem a szakközépiskolák iránt fokozódik az érdeklődés. Ugyanakkor azonban Dél-Szlovákia mezőgazdasági jellegéből szinte törvényszerűen következik az ipari jellegű szakközépiskolák viszonylag alacsony száma. (Érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdasági technikumok száz férőhelyére viszont csak 70—80 tanuló jelentkezikl) MINDEZEKET a szempontokat szem előtt tartva igyekezett az SZNT-nek nemzeti iskolák ügyével foglalkozó albizottsága és a Megbízotti Hivatal feltárni a tényleges helyzetet és orvosolni a hibákat. Ennek eredményeként a csehszlovákiai magyar tannyelvű középiskolák hálózata jelentősen bővül és 1970-re eléri a szlovákiai átlagot. Tehát minden 15 éves tanuló, aki sikerrel végzi el az alapiskola kilencedik osztályát, nemzetiségre való tekintet nélkül, egyenlő arányban, anyanyelvén szerezheti meg középiskolai végzettségét. Már a következő 1966/67-es iskolai évben nyolc középiskolai első osztálylyal több nyílik, mint az elmúlt évbenl... A középfokú oktatás kiszélesítése új problémát vet fel egyrészt a pedagógiai propaganda terén, de a pályaválasztásban is. A pedagógiai propagandának hatékonyabban kell segítenie az iskolát főleg abban, hogy megértesse a szülőkkel: a középiskolai képesítés megszerzése nem időfecsérlés még akkor sem, ha az alapiskolát végzett fiú vagy lány keresetére a családnak azonnal szüksége van. Több alapiskolában vizsgáltuk e kérdést és az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg egy-egy korosztály 30—35 százaléka tart csak igényt a középiskolai továbbtanulásra. Ugyanakkor azonban csak az általános középiskola befogadóképessége egy-egy korosztály 25 százaléka (leszámítva azokat, akik nem végzik el az alapiskola kilencedik osztályát!). Ha ugyanebben az arányban bővítjük a szakközépiskolákat is, láthatjuk, hogy 100 kilencedik osztályt elvégző tanulóból nem 30—35-nek, de kb. 50

;nek lesz módja továbbtanulni. Ám van-e a jelenlegi alapiskolai tanítás hatékonysága mellett ennyi, a középiskolai követelményeknek a színvonal szempontjából megfelelő tanuló? A PEDAGÓGUSOKNAK tehát az oktató-nevelői tevékenység hatékonyságát kell lényegesen emelniük. Csökkenteni kell elsősorban a lemorzsolódásokat és emelni kell a kiváló és jó eredményeket felmutató tanulók számát, hogy több legyen az olyan tanuló, aki a közép- és főiskolai felvételi vizsgákon biztosan megállja a helyét. A siker érdekében fel kell mérnünk: milyen hatással van a családi környezet a gyermekre, melyek a családi mikrokörnyezet legfőbb pedagógiai hatású tényezői, mi e hatótényezők gazdasági, társadalmi és nemzetiségi háttere? Mennyiben függ ma a gyermek tehetségének kibontakozása a családi körülményektől és vajon e körülmények között van-e számottevő eltérés? A kérdésekre a választ nem lehet általános elméleti eszmefuttatással megadni, hanem minden iskolában konkrét szociológiai vizsgálatot kell végezni, ha „nem akarnak tanítóink a „tüneti kezelés" fokán maradni, s ha a diagnózis pontos ismerete birtokában tájékoztatni akarják a való helyzetről és a fejlődés irányzatairól a nagyközönséget, és elsősorban meg akarják e téren is gyorsítani a fejlődést Dél-Szlovákiában. A CSEHSZLOVÁKIAI magyar iskolaügy hálózatának kiépítése alapiskolai és általános középiskolai szinten az 1958-60as években fejeződött be. A szakközépiskolák hálózata — a gazdasági, társadalmi és kulturális igényeknek megfelelően — most már szintén kiépül. Lényegesen bővülnek a lehetőségek. Ennek eredményeként a csehszlovákiai magyar nemzetiségű tanulók középiskolai iskolázása eléri a szlovákiai szintet és ezzel a pályaválasztás a tanulók tényleges hajlamainak, képességeinek, valamint a társadalmi igényeknek is megfelelővé válik. MÚZSI FERENC 1966.