Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)
1966-06-28 / 176. szám, kedd
HHiii iirop A világ mai rakétakilövő helyei Az űrhajózási rakétatámaszpontok nagyon változatos képet nyújtanak. Ha küldetésük és méreteik szerint akarjuk őket osztályozni, több szakosított típust különböztethetünk meg. Elsősorban a próbákat végző bázisokról kell beszélnünk, ahol a rakéták egyes fokozatait, az új típusú hajtóműveket, a hajtóanyagokat stb. vizsgálják. Tekintettel arra, bogy ezeket a próbákat rögzített berendezések segítségével végzik, amelyek bői a rakéták nem repülnek fel, az ilyen típusú rakétabázisokat rendszerint szakadékokban s a hegyek közti mély völgyekben építik, hogy zajuk ne zavarja a környék lakosságát. A próbákat végző bázisokon különösen a hajtóművek megbízhatóságát vizsgálják felül, ellenőrzik vonóerejüket és az egyes alkatrészek kopását, a hajtómű működésének időtartamát, a hajtóanyag-szükségletet, az ismételt begyújtást stb. Az ilyen bázisokhoz ezért számos további próbaberendezés is tartozik: a hajtóművek felfüggesztésére szolgáló létesítmények, tartályok, hajtóanyag-vezetékek, mérőműszerek, a zaj ellen védő és a robbanásveszélyt elhárító berendezések stb. Hasonló típusú kisebb kísérleti munkahelyekkel találkozunk közvetlenül a rakétaipar termelőüzemeiben, a tudományos intézetekben, a főiskolákon és más helyeken is. Meteorológiai „rakétaterek" A kisebb űrszondák kibocsátására szolgáló rakétakilövő bázisokat már megtaláljuk a legtöbb' műszakilag fejlett országban. Nagyobbrészt a nagy nemzetközi repülőterek közelében létesítik őket. Fő céljuk a meteorológiai és más tudományos küldetésű szondák kiröpítése. Az ilyen űrszonda indítása aránylag egyszerű, mégis számos problémával kell megbirkózni. A sűrűn lakott országokban például nem könnyű' olyan kielégítően nagy területet találni, amilyenre szükség van, hogy visszatérő szonda ne rongálja meg esetleg az épületeket, vagy ne veszélyeztesse a lakosságot. Az induló rakéta ezenkívül a repülőforgalmat is komolyan veszélyeztetheti. Kozmodromok Olyan valódi kozmodrom, ahonnan a nehéz mesterséges holdak, űrhajók és kozmikus szondák hordozórakétái is felrepülhetnek, egyelőre kevés van a világon, ha nem számítjuk az interkontinentális rakéták katonai támaszpontjait, amelyek gyakran a föld alatt kapnak helyet. Ismert kozmodromok például a Bajkonur, a Cap Kennedy és Vandenberg. Az utóbbi időben csatlakozik hožzáju'k a Szaharában működő Hammaguir és az ausztráliai Woomera. Ha meggondoljuk, hogy a nagy hordozórakéta magassága eléri a 60—80 métert, 4—10 méter átmérőjű s több száz, esetleg ezer tonna hajtóanyagot visz magával, megértjük, hogy kilövőhelyének a lehető legnagyobb területűnek kell lennie. Meg kell akadályozni, hogy az esetleges robbanás veszélyeztesse a többi kilövőpályát s úgyszintén a hordozórakéták zajától és visszahulló részeitől is meg kell kímélni a környék lakosságát. Különösen előnyös ebből a szempontbői a partvidék, annál is inkább, mert itt egyúttal lehetővé válik a rakétáknak hajók segítségével való eljuttatása is a bázisra. A Föld forgásának kihasználása és a keringési pálya kívánt hajlásszögének elérése szempontjából igen előnyös, ha minél közelebb az Egyenlítőhöz létesül a kozmodrom. Ha azonban az űrhajózás további kilátásaira gondolunk, amikor még a maiaknál is lényegesen nagyobb teljesítményű hordozórakétákra lesz szükség, amelyek kétségtelenül nukleáris hajtóműveket is használni fognak, a Földön már bajosan találunk számunkra alkalmas kilövőhelyet. Feltételezhetjük, hog< a jövőben a rendkívüli méretű rakéták indítására óriási mesterséges holdak vagy holdbeli bázisok fognak szolgálni, ahol a rakétákat össze is lehet majd szerelni, el lehet őket látni hajtóanyaggal és útjukra lehet őket bocsátani. A mai nagy rakétakilövő helyek felszerelése igen változatos képet ad és sokmilliós beruházást képvisel. Ide soroljuk a nehéz vontatókocsik súlyát elviselő úthálózatot, a laboratóriumokat és az irányító központok épületeit, az energiatermelő központokat, a hajtóanyag-tartályokat és vezetékeket, a számtalan mozgó nagy szerelőtornyot, a mozgó vagy billenő szerkezetű indítótornyokat, a darukat,- a klröpítőpályákat, a járművek garázsait, az alkalmazottak lakásait stb. Egyes objektumok, különösen a tartályok ós az óvóhelyek mélyen a föld alatt helyezkednek el. A nagy hordozórakéták indításához szükséges szerel őtoromy több mint 100 méter magas. A kilövőfelület alatt vízzel teli mélyedés van, hogy biztonságosabban el lehessen vezetni a keletkező nagy hőt. (A Gemini típusú űrhajót felvivő Titan-2- rakéta indításakor például két hajtómű működik, amelyek másodpercenként körülbelül egymilliárd kalóriát fejtenek ki.) A rakéta indítása Hogyan történik a nagy rakéta indítása? Sokan már talán látták ezt a műveletet a televízió képernyőjén, a nyilvánosságra hozott adatok mégis érdekesek. A Cap Kennedy bázison ilyenkor körülbelül 1000 főnyi szakszemélyzet tartózkodik, az irányító központban mintegy 100 dolgozó teljesít szolgálatot, a különböző megfigyelő állomásokon és a leszállás helyén cirkáló hajókon pedig mintegy 35 000 ember van bekapcsolva az akcióba. A startolás előtt a szerelőtorony az indításra szolgáló felület fölé érkezik, s a kontejnerek odaszállítják a rakéta egyes részeit, amelyeket aztán daruk segítségével összeszerelnek. A rakéták egyes berendezéseiben közben szüntetlenül ellenőrzik a nyomást, az elektronikai rendszereket, a villamos berendezést stb. Utoljára a kozmikus kabint szerelik fel a rakéta orrészére. A szerelőtorony ezután biztonságos távolságra távozik. Az indítótoronyból tovább ellenőrzik a rakéta valamennyi berendezését, különösen a csomópontokat, majd megkezdik a hajtóanyagtartályok megtöltését (hajtóanyagul rendszerint cseppfolyós oxigén és keroszin, esetleg cseppfolyós oxigén és hidrogén szolgál). Ez a munka a cseppfolyós állapotban levő gázok szélsőségesen alacsony hőmérséklete miatt különösen igényes, ezenkívül szüntelenül fennáll a robbanás veszélye. Körülbelül 100 perccel az indítás előtt az űrhajósok elfoglalják helyüket a kabinban. 25 perccel indulás előtt már saját energiaforrására kapcsolják át az űrkabint. 15 perccel indítás előtt elvégzik a hajtóművek statikai próbáit. Ezután mindenkinek el kell hagynia az indítási térséget. A torony eltávozik vagy félrebillen s végül, — amikor a visszafelé járó időmérő nullát mutat — üzembe lépnek a hordozórakéta hajtóművei. A rakéta 3—4 másodperccel később olyan magasságba jut, hogy nem veszélyezteti többé a kilövőhely konstrukcióját. Az alábbi térkép a ma ismert" kozmodromokról és rakétakilövő helyekről ad áttekintést. szigetek 2 — Szovjetunió, Bajkonur 3 — Szovjetunió, Ferenc József-föld 4 — Svédország, Kronogard és Kiruna 5 — Norvégia, Andöy B — Anglia, Hbridy 7 — Kanada, Fort Churchill 8 — USA, úszó rakétatámasz16 — Franciaország, Hammapont guir 9 — USA, Kauai, Hawaii-szi17 — Olaszország, Szardínia getek 18 — USA, Mc. Murdo, Antark10 — USA, Eglin lase tisz 11 — USA, White Sands 19 — Hollandia, Surinam 12 — USA, Wallops Island 20 — Pakisztán, Sonmiani 13 — USA, Cap Kennedy 21 — India, Thumba 14 — USA, Barbados 22 — Japán, Uchlnoura 15 — Franciaország, lile da 23 — Ausztrália, Woomera Lavant 24 = Argentína, Chamical Csendélet (Barsi Imre felvétele) Korunk embere BESZÉLGETÉS DEÁK GYÖRGY KÉPZŐMŰVÉSSZEL Hazai, fiatal magyar képzőművészeink közül ezúttal a salgótarjáni születésű, de már kora gyermekéveitől sömör jai lakosú Deák Györgyhöz látogattunk el. Beszélgetésünk színhelyéül a művész bratislavai lakását választottuk. Példás rend, egyszerű, modern berendezés fogadja a belépőt. A könyvespolcon E. Hemingway, E. M. Remarque, E. Zola, L. Feuchtwanger, T. Garda Lorca, P. Verlain, és mások könyvei sorakoznak. A fehérre meszelt szobafalakat Deák Gyögy saját munkái díszítik. A modern berendezést (a polcról nem „hiányzik" pl. a gitár sem) mindössze csupán néhány népművészeti eredetű, fából készült díszfigura „csorbítja". Az efféle dísztárgyak gyűjtése azonban vendéglátóm kedvelt szórakozása közé tartozik. — Családunkban mindössze nagyapámnak volt említésre méltó kézügyessége. Foglalkozását tekintve bányász volt, ám gyakran foglalkozott különböző fafaragványok készítésével is, — mondta a művész, majd így folytatta: — A nyomdaipari tanonciskola elvégzése után kerültem közelebbi kapcsolatba a képzőművészettel, amikor felvettek az iparművészeti' szakiskolára. Az érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára is bejutottam, ahol — társaimhoz hasonlóan — V. Hložník tanítványaként szereztem meg a diplomát. Az utóbbi két évben, sajnos, alig dolgozhattam, mert tényleges katonai szolgálatomat töltöttem. Mielőbb szeretném azonban pótolni ezt az önhibámon kívüli mulasztást. Leszerelésem óta ezért rendszeresen és sokat dolgozom ... • Kiállításon szerepeltek már munkái? — Ónálló kiállításom még nem volt, de több társas kiállításon vettem már részt. Ha folytatni tudom az elmúlt hónapok munkatempóját, talán a jövő évben az előbbire is sor kerülhet. • Képeket, vagy illusztrációkat készít szívesebben? — A képzőművészet mindkét válfaját egyaránt kedvelem. Az illusztrációk kissé talán jobban a szívemhez nőttek. Néha még az absztrakt művészet és különböző szürrealista vonások hagynak nyomot képeimen. Elhatározásom, a modern kornak — a mának és a holnapnak egyaránt — lüktető, örökmozgó atmoszféráját kifejezni. • Miben látja a művészet szerepét? — Korunk rohamléptekben fejlődő civilizációja és szinte nap nap után újat hozó technikája mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk az emberek köznapi, belső lelkivilágát, mindennapi gondját, baját. A művészet szerepe, képviselőinek feladata, hogy az emberiség érzéki területeire hasson .. .1 MIKLÓSI PÉTER Elena Holéczyová texti Imii veszeti kiállítása Sajátos levegő veszi körül a látogatót a Dosztojevszkij sori Művészházban, ahol Elena Holéczyová az utolsó évtizedben készült csipkekölteményeit mutatja be. Ezeknek a lenge alkotásoknak motívumait a népművészet tiszta kútjából meríti, s belőlük a nép költészetének és zenéjének hangja csendül, ritmusa lüktet. Kifejezetten éreztetik, hogy a művész nem csupán alkalmilag fordult a gazdag népi motívum kincs felé, hanem együtt élt vele kora ifjúságától s érdeklődő szeretettel, komoly tanulmányozással merült el benne. A szerte az országban, Sárosban, a Szepességen, Gömörben, Hontban, Liptőban élő paraszt- és bányászaszszonyok -lányok kézimunkái ihlették meg. Alig került ki a prágai Iparművészeti Iskolából, a „Detva" képzőművésze lett. Majd Breznón fejtett ki sokrétű kulturális tevékenységet, s ezenkívül a színházi kosztümtervezés és koreográfia is foglalkoztatta. Sok ágú érdeklődése a textilművészetre is kiterjedt. Választékos Ízlése, biztos stiláris felkészültsége, s a mai díszítő művészet módszereinek és törvényeinek alapos ismerete eredményezte, hogy újszerű, egyéni, képi fogalmazású csipkekompozíciókat alakítson ki. A vezetése alatt álló Népművészeti Termelőszövetkezet a kivitelezője, megvalósítója a Holéczyová tervezte csipkéknek. A kiállítás anyagát képező másfél száz munka változatos finom technikákkal, hagyományos és újabb anyagokból készült. Mintegy a felét a cslpkeszegélyezésű vagy teljes egészében csipkéből, hímzésből való dísztakarók, modern terítékek, és ötletes finom művű apróbb ajándékok- és emléktárgyak képezik. A képszerű, igényes kompozíciókon remek stilizálókészséggel, humorral, bájjal libbenő pillangók serege, úszó halak, szökellő özek, gyámoltalan madárfiókák, pompázó pávák, kevély kakasok elevenednek meg. — A falu életét, munkáját, hagyományos ünnepi szórakozásait, a népballadák és versek poétikus világát idéző jelenetek erősen érzelmi hatásúak. Az esztétikai biztonsággal fogalmazott „Éjszakai város hangulata", s műemlékeink anyagszerűen átírt képe Holéczyová textilművészetének magas színvonaláról tanúskodnak. BÁRKANY JENŰNÉ Termelőszövetkezeti parasztok szántás közben Salasuriban Romániában ezüst kincset találtak. 3200 darab antik pénzérem került ki a főidből, a rajtok levő kép a Duna-híd építését ábrázolja Tnrn Severinnél és Dácia meghódításának harci jelenetelt. A leletnek nagy történelmi értéke van, mivel a fenti kor új tanúlmányozását teszi lehetővé. • • • Taskent közelében az Üzbegisztán! hegyekben három helyen fedezlek fel sziklába vésett 3 ezer évvel ezelőtti táncoló figurákat. Két életnagyságú, sziluett szerű táncolóalak szerepel a kompozíciókon. Hegyes sisakot viselnek, mely a skitákéhoz hasonlít, mozdulataik pedig ax Üzbég táncművé. sxetra emlékeztetnek. B. J.
