Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-28 / 176. szám, kedd

Suharto Sukarno védelmére kel Határkő az USA Kommunista Pártjának történetében Befejeződött a párt XVIII. kongresszusa néhány New York (CTK) — Fontos határozatok jóváhagyásával be­fejezte tanácskozását az Egye­sült Államok Kommunista Párt­jának XVIII. kongresszusa. A párt vezetői kijelentették, hogy a jelenlegi tanácskozás határkő a párt történötében. A kongresszuson 213 küldött és több száz megfigyelő voľ jelen. Köztük a békemozgalom, a jiéger egyenjogúsági mozga­lom, a különböző vallási feleke­zetek képviselői és mások. A 86 ország kommunista és munkás­pártjainak meghívott vendégeit az amerikai külügyminisztérium nem engedte be az országba. A kongresszus záróülésén Jó­váhagyott határozatok többek között elítélik az indonéz kom­munisták üldözését, támogatják a latin-amerikai felszabadító mozgalmat, elítélik az USA be­avatkozását Dominika és más latin-amerikai országok bel­ügyeibe, valamint a kubai pro­vokációkat. A vietnami kérdésben elfoga­dott határozat követeli a hábo­rú azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok visszahívását Vietnamból és teljes mértékben támogatja a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front törek­vését az ország nemzeti függet­lenségének kivívására. A küldöttek megválasztották a párt új, 80-tagú Központi Bi­zottságát. A Központi Bizottság a kongresszus után tartott első SZOVJET PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG KANADÁBAN Ottawa (CTK) — Tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak 11-tagú küldöttsége érkezett Ottawába Dmitrij Poljanszkij­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa képviselőjének, a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesének vezetésével. A küldött­ség, mely a kanadai parlament tagjainak szovjetunióbeli láto­gatását viszonozza, 10 napot tölt Kanadában. Ottawában a szovjet küldött­ség ünnepélyes fogadtatása al­kalmával mondott beszédekben kiemelték a látogatás jelentősé­gét a szovjet—kanadai együtt­működés szempontjából. ülésén Henry Winstont válasz­totta a párt elnökévé és Gus Hallt a párt főtitkárává. Gus Hall záróbeszédében ki­emelte annak fontosságát, hogy emeljék a párt munkájának színvonalát és növeljék aktivi­tását az ország politikai életé­ben. A pártnak az amerikai nép Időszerű problémáinak kell fi­gyelmet szentelnie. ERHARD INTERJÚJA Róma (CTK) — Aldo Moro olasz miniszterelnök és Fanfani külügyminiszter nyugat-német­országi látogatásának előesté­jén Erhard kancellár igazolta, hogy nem kíván eltérni jelenle­gi külpolitikai irányvonalétól. Az olasz Stampa című lapnak adott interjújában azt állította, hogy „a szövetségi kormány minden erejével a Kelet és Nyugat közti feszültség enyhíté­séért fáradozik". A kancellár megismételte kormányának igyekezetét, hogy nagyobb mértékben részt vállaljon a NATO atompolitikájában. A kö­zelgő német párbeszéddel kap­csolatban kijelentette, hogy kor­mánya jóváhagyta a szónokcse­rét, ugyanakkor hangoztatta, hogy Németország egyesítésé­nek kérdésében semmit sem vár e találkozótól. ÚJABB VÁLSÁG A CDU VEZETÉSÉBEN Bonn (CTK) — A kormánypár­ti Kereszténydemokrata Unió vezetősége tegnap visszautasí­totta azokat a támadásokat, amelyeket Kohl a párt Észak­Rajna-Vesztfália területi szer­vezetének elnöke és Guttenberg, a CSU képviselője Intézett Schröder nyugatnémet külügy­miniszter ellen. Az említettek Schrödert hibáztatják a nyugat­német—francia viszony romlá­sáért. Kohl és Guttenberg han­goztatták, hogy a CDU vezeté­sében egyre mélyülnek az ellen­tétek, és új külpolitikai koncep­ciót követelnek. A kormánypártban felszínre tört bírálatok a CDU legmaga­sabb vezetésében uralkodó né­zeteltérésekre és válságra valla­nak. Djakarta (CTK) — Suharto tábornok, az indonéz hadsereg parancsnoka tegnapi rádióbe­szédében szükségesnek tartotta, hogy megvédje Sukarno elnök tekintélyét. Hangsúlyozta, hogy Sukarno az ország elnöke. Meg­említette, hogy március 11-én az elnök neki adta át a végre­hajtó hatalmat, melyet azonban nem használ fel a katonai dik­tatúra m-igteremtésére és az el­nök hatalmának megdöntésére. Az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés most folyó tárgyalásain élesen bírálták Sukarnot. A DPA közli, hogy Djakartá­ban folytatódnak a diáktünteté­sek. A jobboldali diákszerveze­tek, melyek az év elején új kor­mányt követeltek, most kizáró­lag Sukarnot támadják. Nem hajlandók őt továbbra is az in­donéz forradalom vezéreként elismerni, és ellenzik, hogy Su­karno haláláig elnök legyen. A népi tanácskozó gyűlés va­sárnap esti ülésén számos szó­nok követelte az 1945. évi al­kotmány érvényesítését és a kongresszus 1945 után hozott határozatainak hatálytalanítá­sát. SZOVJET parlamenti küldött­ség utazott hétfőn Hollandiába az Interparlamentáris Unió hol­landiai csoportjának meghívá­sára. A küldöttséget Ivan Szpi­ridonov, a parlamenti csoport elnöke vezeti. (CTK) VLAGYIMIR SZTYEPAKOV­VAL, az SZKP Központi Bizott­sága propagandaosztályának ve­zetőjével az élen szovjet párt­küldöttség utazott Budapestre, hogy megismerkedjen a Magyar Szocialista Munkáspártnak az ideológiai munkában szerzett tapasztalataival. (CTK) BEZÁRTA kapuit a 35. pozna­ni nemzetközi nagyvásár. A 400 ezer látogató között .10 000 kül­földi vendég volt 58 országból. A vásáron 2230 lengyel üzemen kívül 2800 külföldi cég is kiál­lította termékeit. (CTK) A NYUGATNÉMET textilipari alkalmazottak szakszervezeti szövetsége tegnap határozatot hozott, hogy kizárja soraiból azokat a szakszervezeti tagokat, akik tagjai voltak, vagy tagjai a Nemzeti Demokrata Pártnak. BRÜSSZELBEN tegnap meg­kezdődött a Nyugat-európai Unió (ZEU) miniszteri tanácsá­nak ülése. Napirenden a nem­zetközi politikai helyzet, a Nyu­gat és Kelet közötti viszony, az európai gazdasági helyzet, vala­mint a Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás kapcsolatai szerepelnek. (CTK) PIERRE HARMEL belga kül­ügyminiszter tegnap hazatért Kongóból (Leopoldville), ahol az AFP szerint vitás pénzügyi kérdésekről tárgyalt. Harmel látogatása kétségkívül össze­függésben volt az általános kon­gói—belga viszonnyal, amely már hosszabb idő óta nem a leg­rendezettebb. (CTK) GEORGES POMPIDOU francia miniszterelnök vasárnap Poi­tlers-ben politikai beszédet mondott. Pompidou fellépését Franciaországban a választási kampány nyitányának tartják. Franciaországban a következő évben választásokat írnak ki a nemzetgyűlésbe. (CTK) AZ AUSZTRÁLIAI kormány el­vi beleegyezését adta abba, hogy Nagy-Britannia Darwin ausztráliai városban katonai tá­maszpontot építhessen, amely pótolná a jelenlegi singapore-i brit katonai támaszpontot, — jelentette kl Michael Stewart angol külügyminiszter. (CTK) A japán kormár politikát folytat TOKIÖ (CTK) — A japán kor­mánypárt vasárnap az úgyneve­zett japán—amerikai biztonsági szerződés újabb 10 évre szóló meghosszabbítása mellett szállt síkra, sőt olyan Intézkedések bevezetését javasolta, amelyek Japán milítarizálásának fokozó­dásához vezetnének. Javasolja többek között egy úgynevezett nemzeti biztonsági tanács felál­lítását, amely kimondottan ka­tonai és biztonsági kérdésekkel foglalkozna, továbbá a jelenlegi védelmi hivatal helyett had­ügyminisztérium felállítását. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK MONGÓLIÁBAN Ulánbátor (CTK) — A mongol dolgozók vasárnap választották meg a Nagy Népi Hurál 287 képviselőjét, akik valamennyien a Mongol Népi Forradalmi Párt­nak és a pártonkívüliek egysé­ges blokkjának jelöltjel. A választások az MNFP XV. kongresszusán elfogadott hatá­rozatok jegyében folytak le. A kongresszus jóváhagyta a párt új programját, a 4. ötéves terv Irányelveit, melynek teljesítése jelentős lépés lesz a szocializ­mus anyagi-műszaki alapjának kiépítéséhez. A központi választási bizott­ság által közzétett előzetes ered­mények szerint a választók 99.99 Százaléka a jelöltekre sza­vazott. A részvétel is 99.99 szá­zalékos volt. veszélyes Sürgeti egy közös japán—ame­rikai védelmi bizottság létreho­zását, valamint a belső bizton­sági intézkedések megszigorítá­sára vonatkozó törvények elfo­gadását. A japán Szocialista Párt rá­mutat, hogy a liberális demok­raták által kidolgozott javasla­tok Japán népének a háború sötét napjaira emlékeztető pil­lanatait elevenítik fel. A tegnap Tokióban kiadott közös japán—amerikai közle­mény szerint az amerikai fegy­veres erők újabb gyakorló teret kapnak Japán területén. A raké­takilövésre alkalmas helyet Tokiótól mintegy 150 km-re a Csendes-ócánban, Niidzsima szi­getén bocsátották az amerikaiak rendelkezésére. A lakosság til­takozó felvonulást rendezett a kormány elhatározása ellen. SZTRÁJKHULLÁM OLASZORSZÁGBAN Róma (CTK) — Az olasz szak­szervezeti front mozgásban van. Ezekben a napokban egymillió vasmunkás fejezte be sztrájkját és tegnaptól kezdve újabb száz­ezrek léptek részleges sztrájk­ba. Július 5—7-ig egymillió épí­tőmunkás hagyja abba a mun­kát. Hasonló elhatározást jelen­tettek be a légiforgalmi társa­ságok, az autóbusz vállalatok és a vasút dolgozói is. Szomba­ton és vasárnap Olaszországban nem jelennek meg az újságok, mert a nyomdaipari dolgozók harmadszor lépnek bérsztrájk­ba. ÉLIÁS BELA SZUDÁNI RIPORTSOROZATA 3. VÉRES TÖRTÉKELEM Hajnalban kellett felkelnem, hogy a korai hűvösséget kihasz­nálva egy kicsit körülnézzek Khartúmban, amely tulajdon­képpen három egymástól külön­6Iló város egyesítéséből formá­lódott ki. Khartúm maga olyan, mint egy elefánt ormánya. A neve is ezt jelenti. Néhány na­gyobb épülettől eltekintve azon­ban kevés érdekeset talál benne az ember. Annál látványosabb Omdur­mán, Szudán igazi fővárosa. Hosszasan időzök a Nílus part­ján épített Dervis-erőd mellett. A kezdetleges, főleg vályogból és sárból összeeszkábált erőd közelében kecskék legelésznek. Az emberek minden különösebb érdeklődés nélkül mennek el mellette. Csak a tanultabbak, azok, akik ismerik Szudán múlt századi történetét, tudják, meny­nyi vért, kínt látott ez az erő­dítmény. Innen próbálták- meg­védeni Omdurmánt a Khalifa harcosai az angol—egyiptomi haderők ágyúi, hadihajói és géppuskái ellen. Nem sikerült. Elbuktak az eleve kilátástalan küzdelemben. Mindennek megér­téséhez azonban vissza kell vin­nem az olvasót a száz évvel ez­előtti Szudánba. jSBi h d i y" q nagy hazafi Á török-egyiptomi hódoltság blatt sínylődő országban törté­nelmi fordulatot idézett elő egy nílusi hajóács fiának, mint pró­fétának a feltűnése. A muzul­mán hit szerint jönnie kellett egy megváltónak. így azután a híveket gyűjtő, új tanokat hir­dető prófétából Mahdi, megvál­tó lett. Mozgalma a vallási mo­tívumok mellett sok szociális elgondolást ls felszínre hozott. Gordon tábornok szudáni angol kormányzó szerint Mahdi tanai kommunista eleme'.et is tartal­maztak. A I^iiyeí azonban a mozgalom idegen-ellenes jelle­ge volt. A Mahdi namcsak szug­gesztív szónok, hanem kitűnő szervező is volt. 3 taktikusan nem tiltakozott ez ellen, hogy rát. Gordon egykori palotája he­lyén ma a szudáni elnök palotá­ja áll, s a Khartúmban felállí­tott Gordon-szobrot a független­ség kivívása után eltávolították. A Mahdi azonban nem élvezhet­te sokáig az idegen hódítók fe­lett kivívott győzelem gyümöl­cseit. öt hónappal a khartúml csata után meghalt. Kíméletlen bosszú Az angolok „véres bosszút" esküdtek Gordon halála miatt. Vagy legalábbis ezt szerették volna elhitetni a világgal. Egé­szen 1898-ig haboztak, megto­rolják-e kedvenc kalandoruk dicstelen halálát. Végül is a megtorlás, magyarán Szudán új­ra meghódítása mellett döntöt­tek. Az egyiptomiakkal szövet­kezett angol egységeket Kitctie­ner tábornok vezette. A hódítók fokozatosan haladtak felfelé a Nílus mentén és közben meg­építették a szudáni vasútvona­lat. A döntő összecsapásra 1898­ban került sor Omdurmánnál, amikor ls az egyesült angol­egyiptomi haderők megsemmi­sítő vereséget mértek a Mahdi utóda, Abdullah khc'.'f" had­seregére. Ezzel lényegében pon­tot tettek a „folyami háború" végére. Kitchener tábornok, amikor Omdurmán közelébe ért, azon­nal elrendelte a nagy ellenfél, a Mahdi sírjának bombázását. Talán attól tartott, hogy feltá­mad és élére áll dervisekből álló hadseregének, amely ko­rábban oly sok gondot okozott a megszállóknak. A fiatal Chur­chill, aki ott volt az omdurma­nl csatában, rendkívül őszintén és elismerőleg ír a szudániak halált megvető bátorságáról. A folyami háború két és félmillió fontba (beleértve a szudáni vas­út megépítésének költségeit is!) és 300 000 emberéletbe került. isten küldöttjének tartották hí­vei. Kitűnő érzékkel szólaltatta meg az emberek legalapvetőbb vágyait, reményeit és igényeit. Majd amikor elég erősnek érez­te magát, szent háborút hirde­tett a török és az egyiptomi megszállók ellen. Csapatai el­lenállhatatlan fergetegként zú­dultak le az ellenségre, és csak­hamar megtisztították az ország területének nagyrészét a gyar­matosítóktól. A Mahdi hadjára­tának legemlékezetesebb csatá­ja Khartúmnál zajlott le. 1885. január 25-én egységei elfoglal­ták a fővárost és saját kormány­zói palotájának lépcsőin fejez­ték le Gordon angol tábornokot, a gyarmatosítás időszakának egyik legnevezetesebb kalando­Harc ók ról beszél a múlt Nem messze az omdurmani Dervis-erődtől, magasan kiemel­kedik a környező épületek kö­zül a Mahdi hamvait tartalmazó moszk. Ezüstös színű teteje csil­log-villog az afrikai nap fényé­ben, mint valami óriási kard. Mintha még most ls harcra szó­lítaná híveit a próféta a véres kezű Idegenek ellen. A Mahdi sírjának rácsos kapuja előtt el­haladó muzulmánok megállnak egy percre és elmormognak egy imát. A moszk előtt hatalmas üres térség. Itt tartotta minden­napos katonai szemléit a Mah­di és Itt lelkesítette csapatait újabb harcokra. Azt tartják róla, hogy igazságos és bölcs volt. gató. Régi városfalrészek, a vég­zetes csatatér, az egykori rab­szolga börtön romjai, mind mind a múltról regélnek. A bé­késen legelésző öszvér három­százezer ember porladó csont­jai felett lépeget. Hosszan megbámulom a két folyó ölelkezését. A Kék-Nílus mintha barna, a Fehér-Nílus pe­dig mintha szürkés színű lenne. Most. Pillanatnyilag. Mert nap­szakok szerint változik a fo­lyók színe. Én azonban hiszek azoknak, akik elnevezték őket és a kéket kéknek, a fehéret pe­dig fehérnek látom. Ennyivel tartozom Szudán és a Nílus történetének. KÖVETKEZIK: 4. MEGÉRETT A VÁLTOZÁSRA? De a leglényegesebb az volt benne, hogy szerette hazáját, s mindenek felett szerette vol­na egyszer és mindenkorra sza­baddá, függetlenné tenni. A har­cot, amelyet 6 kezdett el, má­sok fejezték be. A Mahdi nevét azonban aranybetűkkel Írták be Szudán függetlenségi mozgal­mának véres történetébe. Az utódok nem feledkeznek meg róla. Sírjának közelében van a neki szentelt múzeum. Vé­gig járva benne felidéződik az ember szemei előtt egy harcos időszak nagyszerű alakjának rövid életútja. Omdurmánban lépten-nyomon a történelembe ütközik a láto­1966. VI. 28. A MAHDI-MÚZEUM (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom