Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-10 / 158. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések Gazdák és alkalmazottak a szövetkezetben A tagok száma nem növekszik • Az alkalmazottak legyenek érdekelve a gazdálkodás eredményeiben • Tartalékalap a személyi jövedelem stabilizálására Ai alkalmazottaknak könnyű, mondják gyakran a szövetkezeti tagok. Esik, nem esik, van termés, vagy nincs termés, a tagok kapnak-e elszámolást vagy nem — az alkalmazottaknak ez mindegy. Fizetésük egyforma. A tagoké azonban nem. Igen, ilyen a helyzet, s ez komoly probléma. NÉHOL A FELE ALKALMAZOTT Tavaly Szlovákiában a szövetkezeteknek 240 397 állandó dolgozója volt, ebből 92,7 százalék tag, 7,3 százalék alkalmazott. Némely járásban vagy szövetkezetben az alkalmazottak aránya sokkal nagyobb, sokszor 50 százalékot is elér. Általános jelenség, hogy az alkalmazottak száma a szövetkezetekben évről évre növekszik. Dolgozhatnak egyáltalán a szövetkezetekben alkalmazottak? Az EFSZ-ek VI. országos kongresszusán elfogadott alapelvek szerint semmi sem akadályozhatja a szövetkezetet abban, hogy alkalmazotti viszonyba vegyen fel szakembereket, ha ilyenekkel nem rendelkezik. A szövetkezetbe érkező szakember mint tag vagy mint alkalmazott dolgozhat. Csak annak a szakembernek, akit elnökké választottak kell tagnak lennie. A TAGSÁGI VISZONY NEM VONZÓ A szövetkezeti tagok száma oz utóbbi időben már nem növekszik. A helyzet jelenleg az, hogy az új dolgozók, főleg a szakemberek többsége az alkalmazotti viszony mellett dönt mégpedig a következő okokból: — az utóbbi időben a szövetkezetek új dolgozói nem földművesek, hanem különböző állami, mezőgazdasági vagy más üzemekből érkeznek; — közülük sokan nem laknak falun és nem akarnak háztájit; — az alkalmazotti viszony közelebb áll hozzájuk, és egyelőre előnyösebb is, mert nemcsak nagyobb és stabil jövedelmet biztosít számukra, hanem rendes betegbiztosítást, öregségi járadékot, szabadságot stb. Az általános jelenségen belül megfigyelhető, hogy elsősorban a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben több az alkalmazott, ahol a munkaegység értéke alacsony, továbbá a városok és ipari központok környékén fekvő szövetkezetekben. Például a trenčíni járásban a stvrtoki szövetkezetben a munkaegység értéke már évek óta 24 korona körül mozog, és itt a 81 állandó dolgozó közül csak egy van alkalmazotti viszonyban. Ezzel ellentétben az azonos feltételek közt gazdálkodó ivanovcei szövetkezetben, ahol a munkaegység értéke 15 korona körül állandósult, minden negyedik dolgozó alkalmazotti viszonyban van. A vizsgálatok azt mutatják, hogy leggyakrabban a vezető dolgozók (agronómusok, zootechnikusok, közgazdászok, gépesítök) vannak alkalmazotti viszonyban, tehát rendszerint a legfontosabb állásokat foglalják el. Több szövetkezetben azonban a traktorosok vagy a másodtermelésben dolgozók is alkalmazottak. Már ez a tény ls mutatja, hogy az alkalmazottak jelentős mértékben részesednek a szövetkezetek munkájából. MILYEN A TAGOK ÉS AZ ALKALMAZOTTAK FIZETÉSE? Az alkalmazottak évi átlagfizetése 1965-ben 23 875 korona volt. Ezzel szemben a tagok évi jövedelme csak 10 458 korona. Az alkalmazottak fizetését kölcsönös megállapodás alapján határozzák meg, s rendszerint a megelőző munkahelyen elért, vagy az állami gazdaságokban dolgozó hasonló szakemberek fizetéséből indulnak ki. VAN MEGOLDÁS? A munkaerőösszetétel alakulását a központi szervek nem hagyják figyelmen kívül. Az Irányító szervek maximális igyekezetet fejtenek ki a tagok és az alkalmazottak fizetésének kiegyenlítődése érdekében. A mezőgazdaság új irányítási rendszerében a nemzeti jövedelemelosztás átcsoportosítása következtében a mezőgazdaság 1,5 milliárd koronához jut. Bizonyos, hogy ez megmutatkozik majd a tagok nagyobb jövedelmében. Sor kerül a tagok személyi jövedelmének állandósítására is, azzal, hogy a szövetkezetek és felettes szerveik tartalékokat képeznek, amelyekből ellensúlyozzák a kilengéseket a gazdálkodásban. > Egyik formája annak, hogyan lehetne kiegyenlíteni a tagok jövedelmét az alkalmazottak fizetési szintjével — a szilárd jutalmazás alkalmazása. Szlovákiában a szövetkezetek felénél ez a lehetőség megvan, és mégis csak 200 szövetkezet használja ki. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy az alkalmazottak anyagi érdekeltségé a szövetkezetek gazdálkodási eredményéhez fűződjék. Ebből a szempontból kell, hogy a szövetkezetek nagyobb mértékben alkalmazzák a vezető dolgozóknál ós az alkalmazottaknál a jutalmazás legújabb elveit. Ebben példamutató a dunaszerdahelyi járás. Az általános szintre kell emelni a szociális godoskodást is: táppénz, nyugdíj, szabadság stb. A vázolt elképzelések vonzóbbá tehetik a tagsági viszonyt a szövetkezetekben. FRANTIŠEK SlMUNlC mérnök, az SZNT dolgozója Túlóra? SOK ÜZEMBEN és vállalatban elemezték a túlórázást, és órákban kimutatva összefüggésbe hozták a rendes munkaidőben bekövetkezett veszteségekkel. Megmutatkozott, hogy a különböző okokból bekövetkezett gépállásokért a dolgozók megkapták az őket megillető munkabért, de az időveszteséget túlórázással kellett pótolni, amit ugyancsak fizettok. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen fizettek azokért a javakért, melyeket rendes munkaidőben kellett volna előállítani, de csak túlórázással állítottak elő. Az sem volt kivétel, hogy a gazdasági vezetők éppen ezekre az esetekre hivatkozva Igényeltek a tervkészítéskor több munkaerőt. Hogyan tekintjük tehát ma a túlórázást, és milyen álláspontra helyezkedünk vele kapcsolatban? Senki sem állíthatja, hogy a túlórázás teljesen megszüntethető. De takarékoskodnunk kell a túlórákkal és csak akkor szabad ezeket igénybe vennünk, ha az előállított javak értéke felülmúlja a ráfordított költségeket. Helyes lesz tehát, ha éppen ebben a tekintetben fokozott igényeket támasztunk minden gazdasági dolgozóval, az üzemrészlegek és műhelyek vezetőivel szemben. Meg kell tőlük követelni annak a kimutatását, hogy valóban szükséges feladat vagy megrendelés teljesítése érdekében engedélyezték a túlórázást, és milyen okokból került rá sor (átmeneti anyagbeszerzési nehézségek, géphiba, sürgős külföldi megrendelés, vagy az, hogy a termékre várnak egy másik kooperáló üzemben, ahol a szerelést végzik stb.). KEVESEBB TŰLÖRÁVAL kevesebb lesz a kereset is? Igen, ha a gazdasági vezetők nem fognak azzal törődni, hogy jobb termelésszervezéssel jobban kihasználják a rendes munkaidőt. Ezért a dolgozók szigorúan követeljék meg a rendet, a termelés megfelelő előkészítését. Á termelés jobb megszervezése a módja annak, hogy a dolgozók többét keressenek a szokásos (és lerövidített) munkaidőben. Egy példa a piackutatásra Az Amerikai Marketing Aszszociációban egy bizonyos svéd cég megrendelt egy sörösüvegtervet az export számára. A' marketing társaság 50 fajta üveget javasolt, hogy megállapítsa, melyik üveg kelti fel a vásárolók legnagyobb érdeklő* dését. Ezzel kapcsolatban egy igen érdekes kutatást végzett: a javasolt sörösüvegeket úgy állította ki, hogy a rendelők, főleg a gazdasszonyok, megbírálják az üveg külsejét, célszerűségét és más tulajdonságait. Az emberek szeretnek válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek érdekeiket érintik, de már az emberi tulajdonságból ered, hogy válaszaik valahogy befolyásolás alatt állanak. Hogy pedig az Asszociáció megkapja a vásárlók Igazi és tényleges válaszát, a kiállított üvegek mögé televíziós kamerákat és fílmkamerákat szerelt, amelyek felvették az arcmimikát az üvegek megtekintésekor. És ez alatt a „nagyító" alatt csak 2 javaslat állta meg a helyét. A további fordulóban részletes elemzésnek vetették alá a javasolt üvegeket és megmaradt a legutolsó, melyet a svéd rendelő számára az Aszszociáció megrendelt az üveggyárakban. A kutatás nem volt olcsó. 56 ezer dollárba került! De megérte. A mai világkonkurrenciában, amikor minden állam jó sört gyárt exportra, igen fontos a szép és célszerűen kivitelezett üveg- Az új sörösüveg bevezetése után a svéd gyáros nyeresége az exportsör szállításából megnövekedett. Milyen a szocialista és a magánszektor aránya Lengyelországban A LENGYEL Népköztársaságban a szocialista szektor részesedése az ipari termelésben 99,6 százalék, míg a mezőgazdaságban a szocialista szektor az árutermelés 16,4 százalékát adja. A nagyiparban a munkásosztály létszáma a háború előttinek négyszeresére emelkedett, és összetétele csaknem teljesen megváltozott. Csupán a munkások egyötöde állt a háború előtt is munkaviszonyban a többiek már a szocialista vállalatokban kezdték meg munkáséletüket. 'A föld alapjában egyéni tulajdonban van, a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges beruházások 70 százalékát azonban az állam eszközli, s az egyéni befektetéseknek körülbelül egyharmada ís állami hitelből származik. A szocialista szektor alapját az állami gazdaságok jelentik, amelyek az ország mezőgazdasági területének 13 százalékát foglalják el. A HÁBORÚ ELŐTTI Lengyelországban a lakosság 60 százaléka a mezőgazdaságból élt. Ez az arány 38 százalékra csökkent. čbuwr Figyelem! Figyelem! Elkészítettük júniusi meglepetésünket! ŽABKY strandcipők: Fürdőcipők: 13—20 koronáért! 7—14 koronáért! Facipők gyermekek, nők és férfiak számára: 20— 29 koronáért! Tornacipők: Gyermekeknek 18- 20 koronáért! Férfiaknak és nőknek 27- 34 koronáért I A KÜLÖNLEGES BÖRDISZMÜÁRU ÜZLETEKBEN: Sportzsákok Strandtáskák Bőröndök: kartonból bőrből 50— 75 koronáért! 25— 60 koronáért! 40- 65 koronáérti 130-230 koronáért! Az idény kezdete előtt jobban és kényelmesebben választhat! LÁTOGASSA MEG AZ obuv ÜZLETEIT! ÜF-3» VÁLASZOLUNK OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYBEN Leczki Lajos, Ipolyság: Ha az illető férje nem tudná eltartani, esetleg szociális segélyt kaphat, mivel már 1951 óta betegsége miatt nincs munkaviszonyban. Ha férje nyugdíjigényt szerez, olvasónk mint teljesen rokkant, feleség-járadékot kaphat. Mindkét járadék önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs jogigénye. Lachky M., Kiskér: Olvasónk édesanyja négy év óta magatehetetlen, állandó ápolásra szoruló beteg, 140 korona szociális segélyt kap. Édesapja 66 éves nyugdíjas és 600 korona nyugdíjat kap. Olvasónk kérheti, hogy a járási járadék-bizottság tehetetlenségi pótlékot (100—140 korona között) engedélyezzen édesanyja részére. Balogh I ä n o s, Feled: Olvasónk, mint önálló kisiparos, 69 éves kora óta 269 korona nyugdíjat kap. 80 éves koráig szerény mértékben tovább dolgozgatott, de most már nem bír, sokat betegeskedik. Felesége 67 éves, 85 %-os rokkant, semmiféle segélyt nem kap. Olvasónk saját maga részére kérhet a járási járadékbizottságnál tehetetlenségi pótlékot, felesége pedig szociális segélyért folyamodhat ugyanannál a hivatalnál. Horváth Kálmán, Rimaszombat: Olvasónk 80 korona szociális segélyt kap, felesége tehetetlenségi pótlékával együtt 400 koronát. Nyugdíjkérelmét elutasították, mivel nem volt elég ledolgozott éve. 78 éves korára való tekintettel csak akkor lenne aránylagos öregségi nyugdíjra igénye, ha legalább 10 évig volt alkalmazásban és az utolsó alkalmazástól nem telt el két év. Dr. F. f. VI.