Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-15 / 132. szám, vasárnap

Szlovákia Kommunista Porija kongresszusának álláspontja a CSKP Központi Bizottságának a XIII. pártkongresszust előkészítő téziseivel kapcsolatban A CSKP XIII. kongresszusát előkészítő tézisek fontos politikai dokumentumul és tanácskozási alapul szolgáltak a pártszerveknek és -szervezeteknek, a nemzeti bizottságoknak a gazdasági és a társadalmi szervezeteknek s a nagy nyilvánosságnak. Értékelték a CSKP XII. kongresszusa 6ta a szocialista társadalom építésében megtett eddigi utat és az elért eredményeket. A tézisek fontos dokumentumot Jelentenek, szintetizálják a párt cselekvését és eljárását a XII. és a XIII. kongreszszus közti időben, egyidejűleg cselekvési vezérfonalul szolgálnak a szocialista társadalom továbbfejlesztésében. A kongresszus előtti időszakot Szlovákiában alkotó szellemű politikai és munkás légkör jellemezte. Több javaslatot és megjegyzést a járási és a kerületi pártkonferenciák, valamint az SZLKP kongresszusának előkészítése során érvényesítettünk. I. A szlovákiai párt-, állami és társadalmi szervek és szervezetek megvitatták a téziseket, egyetértettek gazdaságunk, szocialista társadalmunk eddigi fejlődésének értékelésével és továbbfejlesztésének távlataival, köztük Szlovákia fejlesztésének szükségleteivel. Megjegyzéseik és javaslataik alapján alakította ki Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa a CSKP Központi Bizottságának téziseivel^ kapcsolatban elfoglalt álláspontját. Az SZLKP Központi Bizottsága idei februári ülésén megvitatta a XIII. pártkongresszus téziseit, és kiemelte szocialista társadalmunk fejlődési irányzatai elemzésének objektív jelle,gét. A párt évzáró taggyűlésein és konferenciáin, á nyilvános gyűléseken, ä' nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek ülésein a dolgozók 13 ezer megjegyzést fűztek és javaslatot nyújtottak be a tézisekkel kapcsolatban. A párt-, az állami és a társadalmi szervek és -szervezetek biztosítják e javaslatok és észrevételek érvényesülését. Az SZLKP Központi Bizottságához mintegy 1100 szlovákiai vagy országos érvényességű megjegyzés és javaslat érkezett. Az SZLKP Központi Bizottságának szervei és osztályai gondoskodnak e megjegyzések és javaslatok jellegük szerinti érvényesítéséről. A CSKP Központi Bizottsága téziseinek szlovákiai vitája igazolta, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek élénk érdeklődéssel fogadták a téziseket és hatásukra aktivizálódtak. A CSKP XIII. kongreszusának tézisei nagy lehetőségeket nyújtottak az alkotó marxista—leninista szellemű gondolkodás érvényesülésére és feltételeket teremtettek szocialista társadalmunk jelenlegi fejlődési fokának mélyebb megismerésére. A CSKP XII. kongresszusa óta elért fejlődés értékelése választ adott a dolgozók számos időszerű kérdésére. A vitában kiemeltek több fontos pillanatnyi és távlati problémát, amelyeknek megoldása döntően kihat a népgazdaság további fejlődésére. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa nagyra értékeli a szlovákiai pártszervek és -szervezetek aktivitását és kezdeményezését, amelyet a vita folyamán a tézisek tartalmának megmagyarázásában a munkahelyeken, a városokban, a járásokban és a kerületekben elhangzott megjegyzések feldolgozásában és a javaslatok megvalósításában tanúsítottak. II. Az ipar, a beruházási építkezés és az építkezések szakaszán 15. Előtérbe kerültek a gazdaságfejlesztés kérdései és ezzel kapcsolatban a tervszerű irányítás tökéletesített rendszere alapelveinek valóra váltása és további fejlesztése. Hangsúlyozták Szlovákia erőforrásai kihasználásának, az ipar, az építkezések és a mezőgazdaság állóalapjai Jobb kihasználásának szükségességét, mint a gazdaságfejlesztés meggyorsításának és Csehszlovákia egész népgazdasága intenzívebbé tételének egyik útját. A vitában és a hozzászólásokban követelték a faanyag komplex kihasználását és hangsúlyozták a fafeldolgozás területi, a végtermékek szempontjából való megszervezésének szükségességét. Javasolták a szabad munkaerő-források jobb kihasználását, főleg a nők és a csökkentett munkaképességű emberek számára alkalmas munkahelyek létrehozása útján, továbbá a 15-évesek tanuló- és munkaviszonyba való állításával. Követelések hangzottak el, hogy a központi gazdasági szervek, a minisztériumok és szakágazati igazgatóságok, főleg a tökéletesített iparirányítási rendszer bevezetésének kezdeti szakaszában több és konkrétebb segítséget nyújtsanak az alacsonyabb fokú gazdasági alakulatoknak a tervek kidolgozásában és a módszerek alkalmazása terén, valamint a műszaki fejlesztés programjainak tisztázásában, az anyagi ösztönzés szakaszán, az ágazaton belüli ökonómiai viszonyok megoldásában, s ezzel tág teret nyissanak a dolgozók gazdasági kezdeményezésé számára. A felszólalók úgy vélik, hogy az ágazati és területi szempontok összhangba hozása a tervezési gyakorlatban fontos feltétele a tervezés színvonala emelésének. Azért mert a beruházási építkezés a szocialista gazdaság dinamikus fejlődésének, a tudományos-műszaki haladásnak egyre inkább fő eszközévé válik, szükséges, hogy jó előre megkezdjük a válogatások és a pályázatok megszervezését mind a szakágazatok keretében, mind szlovákiai és országos viszonylatban. Javasolják, hogy az újonnan megkezdett beruházási építkezések önköltségeibe és hatékonysági számításaiba sorolják be a telkek és a víz árát, az egészséges környezet fenntartásária szolgáló költségeket, valamint a beruházással kapcsolatos további építkezéseket (lakásépítkezés, közületi berenrendezések, szolgáltatások stb.). Ezzel elérjük a beruházások célszerűségét és azt, hogy a költségvetést komplex módon, a társadalmi költségek szempontjából is felül lehet majd vizsgálni. A felszólalók követelték a tervelőkészítés megjavítását úgy, hogy az ne maradjon le a tudomány és a technika fejlődése mögött. E célból azt javasolták, hogy dolgozzanak kl hatásos minőségi mutatókat a tervezési munkákra, hasonlítsák össze azokat a világszínvonallal, s teremtsenek az eddiginél jobb feltételeket a tervezők és a beruházási dolgozók szakmai fejlődésére. A pártszervezetek többsége az üzemekben elhangzott hozzászólások alapján rámutatott, hogy végérvényesen tisztázni kell az elsőfokú energetikai források kihasználásának és feltárásának koncepcióját és javasolta, hogy határozottabban folytassuk a berendezések átépítését a szilárd és folyékony tüzelőanyagok kihasználására, folytassuk határozottabban az új vízi- és atomerőművek építését. A tézisekkel kapcsolatos vitában Javaslatok hangzottak el néhány vegyipari termékfajta gyártásának gyorsabb fokozására, például a plasztikanyagok, műszálak, gumiáru stb. terén. A hozzászólások jelentős része napirendre tűzte a termelés komplettizálásának szükségességét, mégpedig az alaptermelésre kapcsolódó feldolgozóüzemek építése útján. E kérdés megoldását közvetlenül a vállalatok rentabilitásának fokozása feltételezi, éppúgy, mint a népgazdaság hatékonyságának növelése. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a tézisek azon részének, amely a tudomány és a kutatás eredményeinek a gyakorlatban való alkalmazására vonatkozik. Általában megállapították, hogy a kutatási és a fejlesztési alapok építésébe fektetett vállalati és társadalmi eszközöket a távlatilag fejlődő ágazatokra és termelésre kell összpontosítani. Főleg ott van erre szükség, ahol megvannak a feltételek a tárgyiasult és az élő munka költségeinek csökkentésére. A külkereskedelem szakaszán a javaslatok azt a célt követték, hogy javítsák meg a vállalatok érdekeltségét a hatékony behozatal és kivitel feladatainak teljesítésében. A tézisekkel kapcsodatos vita megerősítette, hogy növekszik az érdeklődés az ún. nem beruházási források kihasználása és feltárása, a népgazdasági és vállalati rentabilitás elérése iránt. A felszólalások különösen kiemelték a kooperációs kapcsolatok leegyszerűsítésének szükségességét, valamint a felesleges anyag- és félkészáru és a készáru hosszú távolságokra való szállítása felszámolásának szükségességét. Nagy hangsúlyt helyeztek" ä termelés irányításának ésszerűsítésére, a munkaszervezés tökéletesítésére és a technológiai folyamatok korszerűsítésére. Ebben a vonatkozásban felvetették S vállalati és a magasabb szintű káderek helyes elhelyezésének kérdését, az irányítás bürokratikus elemeinek felszámolását és az adminisztrációs apparátus csökkentését. A mezőgazdaság szakaszán A tézisekről folyt vita számos javaslata a mezőgazdasági termelés tervezésének, irányításának és szervezésének kérdéseit érintette. Az alapvető problémákra a CSKP KB azzal adta meg a választ, hogy határozatot fogadott el a mezőgazdaság tervszerű irányításának fő Irányairól. Ezekkel az intézkedésekkel egyetértettek, s egyidejűleg javasolták, dolgozzák fel ezeket az alapelveket jogilag is úgy, hogy leszögezzék a mezőgazdasági vállalatok jogi viszonyát a feldolgozó, felvásárló és anyagellátó szervezetekhez, hogy fokozatosan megszilárduljon az együttműködésük. A szállítói-átvevői kapcsolatok terén javaslatok hangzottak el, hogy számolják fel a felesleges közbeeső szerveket, és szerződések útján tegyék rugalmassá a mezőgazdasági vállalatok, vagy járási szerveik és a gépgyártó üzemek, valamint a feldolgozó ipar közötti közvetlen kapcsolatot. A felvásárló szervezetet fokozatosan úgy kellene átépíteni, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlásán kívül sokoldalúan bővítse a mezőgazdasági vállalatoknak nyújtott szolgáltatásait. Részesítsék előnyben a korszerű takarmányfeldolgozó ipar építését, hogy a legközelebbi öt évben képes legyen a mezőgazdasági üzemek minden szemes takarmányát takarmánykeverékre beváltani. Teremtsenek rendet a mezőgazdasági típustervek szakaszán úgy, hogy a mezőgazdasági üzemek a mezőgazdasági tervezőintézeteknél olyan kapacitású építkezéseket rendelhessenek meg, amelyek a legjobban megfelelnek természeti, gazdasági és technológiai viszonyaiknak, s amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolják a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozását. Tekintettel a szántóföld területének állandó csökkenésére, szükséges, hogy intenzívebben lássunk hozzá a folyóvizek szabályozásához és a kevésbé termékeny rétek és legelők rekultivációjához. A talajjavító szövetkezeteket Életszínvonal A dolgozók életszínvonalának további emelésével kapcsolatban a vitában egyetértettek a CSKP Központi Bizottságának eljárásával és e kérdés megoldásának megjelölt módjaival. Olyan kezdeményező javaslatok ls születtek, hogy az életszínvonal emelése méginkább a munkaeredményekben való érdekeltségből következzék. Hangsúlyozták, hogy az egyéni jövedelem fő forrása a bér legyen. Ez feltételezi, hogy az üzemekben és a vállalatokban következetesebben érvényesüljenek az anyagi érdekeltségnek a minőségjavításra és a termelés gazdaságossá tételére épülő elvei. E feladat teljesítése összefügg az állami, tervezési, termelési és a munkafegyelem erősödésével, s ezt mindenképpen biztosítanunk kell. Több hozzászólásban rámuttak arra, hogy a gyakorlatban nem eléggé érvényesül az egyszerű és a bonyolult munka megkülönböztetése. A tézisek vitájában újra felvetették e kérdéseket, amelyek — bár a párt már foglalkozott megoldásukkal — az egyenlősdiség fokozatos felszámolásával fognak megoldódni. A vita megmutatta, hogy a díjazás kérdéseit Illetően különféle nézetek merültek fel, ami zavaros nézetekről ós helytelen értelmezésről tanúskodik. A hozzászólásokban javasolták, hogy a reális gázdasági, társadalmi és állami életszemlélet felülkerekedésével az egyén anyagi és kulturális jólétének fokozódását munkájának mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége határozza meg. Ugyanakkor még mélyrehatóbban tovább kell törődni a népesedés alakulásával, a gyermekneveléssel és a járadékbiztosítással. A CSKP XIII. kongresszusát előkészítő tézisek vitájában nagy érdeklődéssel szóltak az egészséges munka- és életkörnyezet megteremtésének és védelmének kérdéseiről. A pártszervezetei kell szerelni a szükséges gépi eszközökkel, mégpedig olyanokkal, amelyek megfelelnek a helyi viszonyok követelményeinek. Egyidejűleg úgy kell szabályozni a termőföld árát, hogy az a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon az építkezések összpontosításához. Követelték, hogy határozottabban emeljük a műszaki fejlesztés színvonalát, amely elmarad a mezőgazdasági termelés szükségletei mögött. A földművelésügyi és a gépipari minisztériumoknak meg kellene vizsgálniuk olyan gépi eszközök gyártásának lehetőségeit, amelyek lehetővé tennék a termelési költségeknek és a fárasztó kézi munkák mennyiségének csökkentését. A hegyi és a hegyaljai területek számára biztosítani kell olyan gépi eszközök gyártását, amelyek minősége és műszaki színvonala megfelel e területek követelményeinek. Komplettizálnl és műszakilag meg kell oldani a növénytermesztési munkafolyamatok komplex gépesítését, főleg a burgonyaés a cukorrépaszedés, valamint a takarmánybetakarítás terén. Növelni kell a mezőgazdasági gépek minőségét, fel kell számolni az állandó pótalkatrészhiányt. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy azok az ipari üzemek és műszaki irodák, amelyek mezőgazdasági gépek gyártásával és tervezésével foglalkoznak, teljes mértékben felelősek legyenek az általuk szállított gépekért, egy bizonyos időre szavatolják a gépek hibátlan üzemeltetését. A káderek biztosítása és állandósítása érdekében a mezőgazdaságban meg kell oldani a szociális ellátás és az anyagi érdekeltség kérdéseit, mégpedig úgy, hogy az fokozatosan elérje a többi ágazat színvonalát. A mezőgazdasági dolgozók számára gazdaságilag előnyösebbé kell tenni a lakásépítkezést. Számos hozzászólásban azt javasolták, hogy közös irányító szerv létrehozásával keresni kell az erdőgazdaság és a fafeldolgozó Ipar egyesítésének eddiginél hatásosabb formáit. tek hathatós gazdasági intézkedéseket és társadalmi-jogi befolyást követeltek a légkör, a folyóvizek, a munkahelyek, a városok, a községek és a lakótelepek tisztaságának, higiéniájának megjavítására. Jobban hangsúlyozzák a lakásépítés minden oldalát, komplex polgári és műszaki ellátottságát, főként utak, vízvezetékek, csatornák, hővezetékek, villanyvezetékek építését. Bíráló megjegyzések hangzottak el különféle ideiglenes létesítményekkel kapcsolatban, amelyek drágítják az építési költségeket, és kellemetlenné teszik a dolgozók életét. Javasolják, hogy az építőanyagok, főként a panelek és az előregyártott épületelemek gyártásának és árusításának növelésével és az építési hely idejében történő megjelölésével keltsék fel az érdeklődést az egyéni és a szövetkezeti lakásépítés iránt. A kereskedelmi hálózat, a közszolgáltatások és az egészségügyi intézmények megjavítását célzó követeléseken kívül nagyon gyakran emlegették a dolgozók munkába és hazaszállításának nem kielégítő megoldását, aminek következtében kevesebb idő jut a munkaerő megújítására és a családi nevelésre. Bírálták az utak rossz állapotát és karbantartását, javasolták az útépítésre és a karbantartásra szánt pénzösszeg felemelését. Sok szervezetben vitáztak az utazási kultúráról, a vonatok tisztaságáról és az autóbuszhiányról. A dolgozók többsége követeli, hogy határozottabban lépjenek fel a munkafegyelem megszegői, az élősködők, a nemzeti vagyon és a közös tulajdon megkárosítói és eltulajdonítói ellen. Előtérbe lépett az a követelés, hogy a propagandamunkában a párt gazdasági programjával összefüggésben jobban magyarázzák meg az életszínvonal emelésének kérdéseit. A szocialista államiság és a felépítmény fejlesztése Sok hozzászólás hangzott el a központi szervek, a kormány, a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács irányító tevékenységének tökéletesítésével kapcsolatban. Rámutattak, hogy még mindig sok a gyakran érthetetlen és egymásnak ellentmondó előírás és rendelet. (Folytatás a 12. oldalon)