Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-10 / 99. szám, vasárnap

EKB 19H8. IV. 10. A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA SZÉPIRODALOM: ^ korona Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (Világirodalom remekei) 19.50 Blond: Egy francia házaspár Amerikában (Világjárók) 24.75 Dékány András: A sarkvidék meghódítása 10.50 Fazekas Mihály: Ludas Matyi (Helikon) 15.— Kibédy Albert: Üdvös légy, idegen 13.50 Koncsek László: Bibliai földeken 22.50 Laki Pál: A prófétaság kora 4.40 Láng György: A Tamás-templom karnagya (Johann Sebastian Bach életének regénye) 23.25 Mezei András: A csodatevő 6.75 Mocsár Gábor: Pávatoll 18.— Móricz Zsigmond: Pillangó (Kincses) 9.— Nagy —Czirok: Betyárélet a Kiskúnságon 16.50 Palotai Boris: A madarak elhallgattak (OK) 2.25 Passuth: Édenkert az óceánban (Otikalandok) 12.40 Stendhal: Vörös és fehér 30.75 Szabó László: A Niagarától északra 15.40 Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam 24.75 Szuhay—Havas: Kék-szürke tragédia (Az amerikai polgárháború története) 16.90 Tatay Sándort Kinizsi Pál (Delfin) 4.90 Varga Domokos: KutyarUlfiek 0,25 IFJÚSÁGI KÖNYVEK: Benedek Elek: Világszép Nádszál kisasszony 20.65 Benjámin lászló: Vidám ABC 17.25 Csacsi, csikó, pillangó (leporello) 12.— Defoe: Robinson 18.— Föld és lakói (Gyermekenciklopédia) 22.50 Gárdonyi Géza: Az egri csillagok (Én könyvtáram) 17.25 Grimm testvérek: A csizmás kandúr 6.75 Kántor Zsuzsa: Jó napot, Fatia Negral 8.25 Kästner: Emil és a detektívek — A két Lotti 17.25 Kolozsvári Grandpierre: A csodafurulya 26.25 Mark Twain: Koldus és királyfi (Én könyvtáram) 17.25 Mikszáth: A két koldusdiák — A beszélő köntös 17.25 Mikszáth: Szent Péter esernyője (Én könyvtáram) 17.25 Molnár Gábor: Négyen a vadonban 14.25 Móra Ferenc: Zengő ABC 12.75 Soltész—Györffy: Játékok (leporello) 12.40 Tahi—Tóth: A kis festő 13.90 A tollas kígyó fiai (Népek meséi) 21.75 Verne: A tizenöt éves kapitány (Én könyvtáram) 17.25 ZENESZERZŐK ÉLETRAJZA: Bartók Béla élete képekben 9.— Brahms élete képekben 9.— Goldmark élete képekben 9.— Liszt élete képekben 9.— R. Strauss élete képekben 9.— Balogh Pál: Jean Sibelius 7.90 Bonis Ferenc: Mosonyi Mihály 12.40 Fajth Tibor: Rossini 10.50 Gábry György: Muszorgszkij 9.— Juhász Elöd: Gershwin 8.65 Kárpáti János: D. Scarlatti 10.90 Kleinpercr Ottó: Emlékeim 3.75 Legány Dezső: Purcell 12.75 Martinov: Sosztakovics 8.75 Pándi Marianna: Manteverdi 9.40 Rolland, Romain: Lully 9.75 Ujfalussy József: Bartók I. II. 24.— Várnai Péter: Schütz 9.75 ZENETÖRTÉNET: Candé: Az angol zene rövid története 9.— Heszke Béla: A román zene története 6.75 Molnár J. Antal: A zenekritika 6.— Pándi Marianne: Az olasz zene története I. II. 9.— Sárai Tibor: A cseh zene története 5.65 Szelényi István: A magyar zene története I. IL 17.25 KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS RÉGÉSZET: Alpatov: A művészet története II. 150.— Ardai: Réti István 80.— Arnau: Művészethamisitók — Hamisítók mfivászete 59.25 Baudelaire válogatott művészeti írásai 21.— Bán Imre: A barokk 13.15 Bence László: Frans Hals 12.— Borsos Béla: Régi magyar üvegművészet 18.75 Brestyánszky Ilona: Modern magyar kerámia 18.75 Broby—Johansen: Ember és művészet 40.50 Ceram, C. W.: A régészet regénye 33.75 Cseh Miklós: Ferenczy Noémi 12.— E. Delacroix naplója 21.— Dombi József: Múzeumok — remekművek 31.50 D. Fehér Zsuzsa: Domanovszky 52.50 Fél Edit: Népviselet 13.50 Garas Klára: Olasz reneszánsz portrék 48.75 Genthon István: Modern francia festmények 48.75 Van Gogh válogatott levelei 21.— Haulisch Lenke: Arnos Imre 12.— Jacobi B.: Templomok és paloták (Séta elsüllyedt városokon keresztül) 21.75 Horváth Károly: A romantika 18.75 Kayser, Hans: A régészet rövid története 12.75 Komlós Aladár: A szimbolizmus 17.25 Köpeczi Béla: Az egzisztencializmus 21.40 Lajta Edit: Hogarth 12.— Lengyel Géza: A szép mesterségek kezdete 28.50 A Louvre képtára II. 202.50 Lyka Károly: A művészetek története 25.50 Németh Lajos: Nagy Balogh János 37.50 Németh Lajos: Seurat 12.— Németh Lajos: Képzőművészet a XX. sz. elején 11.25 Pataky Dénes: Szinyei Merse Pál 52.50 Pogány O. Gábor: Derkovits 52.50 Read, Herbert: A modern festészet 75.— Realizmus a nyugat művészetében 37.50 Seydewitz: Hölgy hermelinnel 28.50 Székely Bertalan válogatott művészeti írásai 21.— Tilkovsky Vojtech: Stursa 9._ Végvári Lajos: Szőnyi István 52.50 Watkinson: Hogarth 60. E. Zola válogatott művészeti írásai 21. PEDAGÓGIAI NYELVÉSZET ÉS ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK: Ágoston György: A nevelés elmélete I. 17.25 A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája 1919—1938 45.— Ének—zene kézikönyv az ált. isk. 3. o. tanítók számára 2.10 Faragó László: Az első osztályosokért 8.25 Göbel M.: Szlovák—magyar kisszótár 26.25 Juhász János: Richtiges Deutsch 22.50 Kaszab Andor: Német—magyar diáklevelezés 4.50 Kis világatlasz 37.50 Kontra György: Az emberi test képekben 13.50 Kontra György: A fejlődő gyermek 10.50 Liener György: Autótípusok 47.25 Magyar-eszperanto kisszótár 26.25 Magyar mezőgazdaság zsebkönyve 14.25 Mohácsy—Porpáczy: A szamóca, málna és szeder termesztése 24. Öveges József: Kis atomfizika 9.— Rajz kézikönyv az ált. Isk. 5—6. o. számára 36.25 Rajz kézikönyv az ált. isk. 7—8. o. számára 34.15 A könyvek és a folyóiratok megrendelhetők: MAÖARSKÁ KULT0RA, PRAHA 1. Václavské nám. 2. A BIZALOM TÖBBRE KÖTELEZ A nemzeti bizottságokra évről évre nagyobb feladat hárul. Ok irányítják a falu életét, s nem egy ipari vállalatot. Tag­jaik, a képviselők a nép bizalmát élvezik. Hogy a rimaszom­bati járásban milyen munkát végeznek a nemzeti bizottsá­gok, erről beszélgettünk el Ján Kissel, a JNB titkárával és Zoltán JankoviCcsal, a szervezési szakosztály veze­tőjével. • Milyen munkát végeznek a helyi és a városi nem­zeti bizottságok? A tanácsok ülésezését te­kintve elégedettek lehetünk. Az ülések programjában azonban sok kifogásolni való akad. Sok­szor olyan apró-cseprő dolgok­kal foglalkoznak, amelyekkel a szakbizottság is megbirkózna. Többet kellene foglalkozniuk a közszolgáltatással, a helyi üze­mek munkájával. Tornaiján például a tanácsülésen vitat­ják meg a házak felértékelé­sét, építkezési parcella kiutalá­sát. A rimaszombati Városi Nemzeti Bizottság tanácsa ugyanakkor csak a fontosabb dolgokat vitatja meg ... — A plénumok munkájával nem lehetünk elégedettek. A múlt évben több mint 170 ülés elmaradt. Pedig a legtöbb he­lyen fizetett funkcionárius áll a nemzeti bizottságok élén. Ilyen községek: Gömör, Hanva, Hajnácskő, Simoni és Rimabá­nya, ahol az első félévben a tervezett nyolc ülésből hármat tartottak meg, a második fél­évben egyet sem. Sok helyen nem készítik elő kellően a plé­num ülését. Csak elvétve kol­lektív munka a beszámoló. Ez azt eredményezi, hogy a hatá­rozatok nem konkrétak, nem névreszólók. Sok a napirendi pont, nincs idő a vitára, hosz­szúk az ülések. Járásszerte nem alkalmazzák az interpel­lációt. Ennek tudható be, hogy a lakosság csak elvétve vesz részt a plénumokon. A képvi­selők részvétele 70 százalék körül mozog. Ha járásunk 2631 képviselője aktívabban dolgoz­na, jobb eredményekről szá­molhatnánk be. • Hogyan segíti elő munká­jukat a JNB? — Ötvenegy gyengébben dol­gozó HNB-t választottunk ki, ahová a járási nemzeti bizott­ság legjobb dolgozóit, funkcio­náriusait osztottuk be. Ezek feladata, hogy havonta kétszer Harcok és küzdelmek EMIL FILLA fasizmusellenes grafikái A felszabadulás 20. év­fordulóját a Közép-csehorszá­gi Galéria egy Lidicén rende­zett kiállítással ünnepelte, melynek anyagát nálunk most a Városi Képtár mutatja be. Az 1882-ben született Filla a cseh képzőművészet modern irány­zatainak s elsősorban a kubiz­musnak kezdeményezője. Nem­csak festő, hanem szobrász, grafikus, költő és esztétikus is. Cestmír Berka szerint ő az első európai képzőművész, aki 1935­től hatéves, a gyűjtőtáborban töltött megszakítással 1947-ig valamennyi alkotását az orszá­gunkhoz fenyegetően közeledő fasizmus elleni küzdelem szol­gálatába állította. Ennek a ha­talmas műnek egy töredékével: néhány bronzfigurával és gra­fikai sorozatával ismerkedhe­tünk meg a fenti tárlaton. Eszmei telítettségű, magas művészi színvonalú, modern fo­galmazású karcok és metsze­tek tárják elénk az antik gö­rög hősnek Héraklésznek, az erő és kitartó bátorság meg­testesítőjének küzdelmes, az embereket a szörnyetegektől és szenvedésektől megszabadí­tó, győzedelmes harcát. A fe­kete-fehér művészet eszközei­vel riaszt ós mozgósít Filla. Védekezésre hív föl, emberség­re az embertelenséggel, er­kölcsre a példátlan erkölcste­lenséggel szemben. A sorozat bevezető lapjainak címe: a Ná­cizmus. A vérszomjas horogke­resztes szörnyeteg irgalmatla­nul tör védtelen emberek, anyák és csecsemők életére. Szervezett és módszeres ke­gyetlenséggel gyilkol. Ezt a gyűlöletesen bestiális rémet jelképezik a hitregebell ször­nyek: a kithauroni oroszlán, a krétai bika, az erümanteszi vadkan. Héraklész teljes izom­erejének s akaratának megfe­szítésével száll szembe a pusz­tító rémekkel. Leveri őket, s a sas ádáz karmai közül kisza­badítja Prométheuszt is, a tűz, a teremtő gondolat hősét. S a tőrrel átdöfött kínba-görcsbe merevedő két kéz elszánt el­lenállásával is példát mutat Filla. — Majd a fenevadak is egymásra törnek, marcangol­ják egymást, a békés érzésű, szinte emberi tekintetű lovat sem kímélve. Művészi általáno­sítása ez a háború irracionális őrületének A sötét buchenwaltli évek­ben Filla „keze a palettát, szí­ve az otthont, füle a dallamo­kat nélkülözi". Egyedül van ön­magával és minden sorstársa nyomorúságával, de rendületle­nül ól benne a szabadság gon­dolata. Megéri a felszabadulást. Űjra élednek az előző kor­szak motívumai. Ismét a hé­raklészi küzdelmek foglalkoz­tatják. Az összes próbákból győztesen kikerülő, még az al­világ kapuját őrző háromfejű Kerberoszt is letipró hőst végül is az Olymposzra repítik pari­pái, az istenek közé. — Ám a mondabeli Héraklész nem az eszményített, klasszikus ' hős harmonikus vonásait viseli. De ember, közülünk való, szenve­dő, küzdő ós győzelmes ko­runkbeli ember. ;— A buchen­waldi lidérces emlékek kivetí­tései 1946-ból valók, s az Éhség megszemélyesítője és a Kutyá­val csontért marakodó fogoly embertelen kínoktól gyötört emberi formájából kivetkezett roncs, akinek a falat kenyér a tejsti szenvedés pillanatnyi eny­hítését, talán a megmaradás halvány reményét is jelenti. Filla kort visszhangzó ki­fejezési eszközökkel expresszív erővel lényegre törő sűrítéssel, a kubizmusból levont tanulsá­gokkal és forró szenvedéllyel rögzítette századunk feledhe­tetlen ós jóvátehetetlen borzal­mait. S Romain Rollanddal vallja, hogy: „aki látja az igaz­ságtalanságot, s nem kísérli meg, hogy küzdjön ellene, az sem művész, sem ember nem lehet teljesen". BÁRKANY JENÖNÉ részt vegyenek a tanács, Il­letve a plénum ülésein. A múlt óv során a JNB képviselői és dolgozói 1453 ülésen vettek részt. Több helyen — például Csízben — mintaüléseket tar­tunk, ahová meghívjuk a tit­károkat, illetve az elnököket. A szervezési osztályra beérke­zett jelentéseket, határozatokat felbontjuk a szakosztályokra, s intézésüket figyelemmel kísér­jük. Minden nemzeti bizottság meghatározhatja, hogy ülésén melyik szakosztály képviselője jelenjen meg. • A járás területén sok a kislétszámú falu. Nem gondolnak ezek egyesíté­sére? — A választások előtt 150 önálló községet tartottunk nyilván, ma pedig 125 a szá­muk. A távlati tervek szerint 1980-ban már csak 58 HNB-nk lesz. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy közigazgatásilag előnyös egyesíteni a kisebb fal­vakat. A fizetett funkcionárius hetente meglátogatja azokat a községeket is, amelyek távol esnek a HNB székhelyétől. Itt a polgári bizottságok segítik a nemzeti bizottság munkáját, 47 van belőlük járásunk területén. • A nemzeti bizottság mun­káját nagyon befolyásolja az elnök rátermettsége, szakképzettsége. Mi a helyzet ezen a téren? — Arra törekedtünk, hogy járásunkban minél több funk­cionárius a helyi lakosság so­raiból kerüljön ki. Ezek az el­nöki, míg a bejáró elvtársak titkári minőségben dolgoznak. A választások idején 111 fize­tett elnök, illetve titkár 50 szá­zalékának nem volt meg az alapfokú képesítése. A jelen­legi helyzet már örvendete­sebb. Tizenketten rövidebb szemináriumokon, ketten egy­éves pártiskolán vettek részt. Az esti egyetemet kilencen, a mezőgazdasági műszaki iskolát ketten látogatják, öt elvtárs pedig a jogi karon tanul. A többiek az üzemi munkaiskola keretében fejlesztik tudásukat. A kádernevelés járásunkban ls nehéz fnloda*. Szerintünk a nagyobb nemzeti bizottságokon és a JNB szakbizottságain sok fiatal kádert nevelhetünk majd. • S befejezésUl? — A nemzeti bizottságok egyre nagyobb önállóságot él­veznek, és ezzel felelősségük is fokozódik. Arra kell töreked­nünk, hogy a nemzeti bizottsá­gok helyzete megszilárduljon. A nemzeti bizottságok dolgo­zóinak és képviselőinek tud­niuk kell: tevékenységük érté­kelésénél az eredmények, a tettek a döntőek. A választók bizalma pedig az eddiginél többre, jobb munkára kötelez. N. J. » MI Pihenjen Kapható a bútorüzletekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom