Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-07 / 96. szám, csütörtök

mberi sors J\Ĺe Ŕé&de £e a SAZKA — ŠPORTKA nyereségből nyaraljon a tengerpartonl Priemyslový kombinát mesta Bratislavy azonnal felvesz asztalosokat Elszállásolási lehetőség 1966. május t-tői a munkásszállóban. Az érdeklődők jelentkezzenek a személyzeti osztályon: Bratislava, Nálepkova ul. 2 OF-147 Védje kertjét a kártevők e len! Hatásos vegyszerekkel meggátolja a veszteséget FOSFOTION: Levéltetü és rovarok ellen. POMRIM: Gyümölcsfa védő kátrány NOVOZIR N 50: A gyümölcsfák foltosodésa és varasodása ellen KUPRIKOL: A gombás megbetegedések ellen SZUPERFOSZFÁT: A gyümölcsfák és zöldség trágyázására A fenti vegyszerek növelik a terméshozamot. Kaphatók a DROGERIE üzleteiben ÚF-177 E l/örben a Ragács, a Pogányvár s még vagy egy féltucat egykor tüzet, füstöt okádó, de ma már szelíd és néma, erdő borította hegy. Köztük figyelmeztető ujjként szökik a magasba a várrommal koronázott sziklaorom, tövében kanyargós fehér út s egy régi harangláb. A házak a völgyben és a lejtőkön állnak. Madártávlatból ilyennek látod Ajnácskőt, a Medvesalja kapujaként ismert községet. Azaz csak egyik részét, mert egy sereg ház — mint őrizetlen nyáj tilosban kalandozó juhai — a dombokon túl fehérlik, az országút mentén szerteszórva. S valahol messze a falu szélén még megláthatod a régi forrást, melynél a múlt században fürdő volt, ahol egyszer Petőfi is megpihent, s Csoma Jóska húzta a fülébe Lavotta és Csermák dalait... Molnár Gyulával beszélgetek egy kicsiny, de csinos falusi porta udvarán, a nyári konyhában. Én a dikón ülök, ő az asztalnál. Inge ujját feltűrte, karját az asztalom pihenteti, csuklója inas, ökle csontos. Fején ellenző sapka, lábán bakancs. Mellettünk régi szátyva (szövőszék), rajta félig elkészült színes pokróc. A felesége itt szokott szőni, a kis udvari konyhában, amely télen is fűthető. A szavakból — mint dióbél a héjából — lassanként kibomlik egy sokat próbált ember sorsa. Apja munkás volt, az első világháború alatt kivitték a frontra, ahonnan betegen került haza. Nem élt sokáig, a felesége négy gyerekkel özvegyen maradt. Molnár Gyula két hónappal apja halála után látta meg a napvilágot. Bölcsőjéhez nem járultak gazdag rokonok, sem napkeleti bölcsek, hogy kiokoskodják, miként lehetne rajtuk segíteni. A négy félárva testvér, akik közül Molnár Gyula csak hallomásból ismerte édesapját, már zsenge gyermekkorában megtudta, mi a nélkülözés. Legidősebb testvére elszegődött cselédnek, a kis Gyula pedig kilencéves korában bojtár lett a nagyapja mellett, aki a község csordása volt akkoriban. Kihajtás után szaladt az iskolába, s a tanítás befejeztével meg loholt vissza az erdőbe, a csordához. Zivataros nyári időben az öregember a lába közé fogta a didergő kisfiút, nehogy bőrig ázzék. Iwjéhány évvel később ő is •^ cseléd lett az Ebeczkybirtokon. Hajnali három órakor kelt, hogy az állatokat idejében megtisztítsa és ellássa. Látástól vakulásig dolgoztak, sőt éjjeli szolgálatot ls tartottak, felváltva a számadójával. Így élt 1939 elejéig. Csökkentett bért kapott, noha ugyanannyit dolgozott, mint a többiek. Abban az esztendőben fejszét akasztott a könyöke hajtásába, és beállt egy favágó csoportba. Később, nyáron hetedmagával Gortvapusztára ment aratni. Utána kaszálás, takarmánygyűjtés, út menti sáncolás következett. És ősszel ismét kezdődött a favágás. Télvíz idején a vasútnál kapott munkát, hólapátolással kereste a kenyerét. 1940 tavaszán juhászbojtárnak szegődött egy másik uradalomba. Ősszel, mikor a Pogányvár erdeiben sárgulni kezdtek a falevelek, behívták katonának. Miskolcon és Erdélyben szolgálta le idejét; hazatérése után megházasodott és Gesztetébe ment, hogy Putnoki Móric birtokán folytassa a pásztorkodást. Nem sokáig maradhatott ott, mert a birtok bérlő kezébe került, aki csökkentette az állatállományt, s a fiatalabb embereket, köztük Molnár Gyulát ls, elbocsátotta. Hazajött Ajnácskőre majorosnak. Később — mivel a juhászokat elvitték katonának - a juhokhoz osztották be munkára. Negyvennégy őszén bekövetkezett az, amitől régóta félt: behívót kapott, el kell búcsúznia feleségétől, gyermekeitől. Á bevonulók civilben maradtak, a kiürült kincstárban nem találtak számukra katonamundért. Ide-oda hurcolták őket, a félig KMjgBíállt országban már fejetlenség honolt. Megesett, hogy az országút fölött .-vérszomjas ragadozómadarak módjára repülök jelentek meg, s bombákkal vagy gépfegyvergolyókkal támadták a menetelő transzportokat. Az ilyen rajtaütések után holttestek hevertek a töltésen és az út menti árokban, míg az életben levők közül némelyeknek sikerült a földeken, kukoricásokon ét megszökni. Egy napon „csapatát vesztve" Molnár Gyula is elindult hazafelé. Útközben a Molnár Gyula. (A szerző felvétele) nap állásához igazodott, s akár a körözött betyár, nádasokban, pincékben, száraz kukoricagóré között bujkált. Llarmadik éjszakáját töltötte itthon, amikor a ház előtt megjelentek a tábori csendőrök. Megzörgették az ajtót, s megkérdezték, itt lakik-e Molnár Gyula. A felesége az ajtón keresztül felelt: igen, itt lakik. Hátraszólt a férjének: — Most mi lesz? — Mondd azt — súgta neki oda Molnár —, hogy várjanak, amíg ruhát veszel magadra ... — S figyelmeztette, hogy ne öltözzék, hanem neki adja oda gyorsan a holmiját. Nem gyújtottak lámpát, vaksötétben kapkodta magára a ruhát. Két ablak nyílt az utcára, az egyiket kinyitotta, kilesett. Szuronyos férfi állt a közelben, nem léphetett kl az ablakon. Á katona észrevette, jelt adott a többieknek, mire azok feszegetni kezdték az ajtót. Szólt a feleségének, hogy most már be kell engednie őket. A csendőrök beléptek és felszólították, hogy készüljön föl az útra. — Hová visznek? — kérdezte Molnár. — Az már nem a kutyák gondja! — hangzott a durva felelet. Elbúcsúzott az asszonytól, a gyerekektől, majd közrefogták a szuronyosok. A helybeli laktanyába kisérték, s vallatni kezdték, hogyan került haza. Hajnalban kivitték az állomásra. A vonatok rendetlenül jártak, várniuk kellett. Egy idő múlva ponyvával letakart teherautót állítottak meg a csendőrök, s a foglyokkal együtt felszálltak rá. Losoncon volt a gyűjtőtábor; délutánra 43 embert szedtek össze. Ismét teherautóra ültették őket, mely Balassagyarmat felé robogott velük. Molnár Gyula hátul ült, néha sikerült a ponyva alól kilesnie. Elhagyták a szécsényi elágazást, s a gyarmati úton csordákkal, nyájakkal, trénkocsikkal, autóoszlopokkal találkoztak. Látszott, hogy nagy a riadalom, mindenki menekül. Egyszercsak a jármű megállt. Az őrök leugráltak, hogy megnézzék, mi történt. Repülőgépek zúgtak a magasban, Balassagyarmat felé igyekeztek. Egy óvatlan pillanatban kiugrott a ponyva mögül, megbújt az út mellett a kukoricaszárak között. Ott töltötte az éjszakát. Másnap sok jövő-menő civilruhás embert pillantott meg az országúton. Beállt az egyik csoportba, de a németek jelenléte miatt nem tudott hazajönni. Krumpllvermekben, fatartókban, csűrökben bujkáltak az egyre harapósabb Hidegben. Hetek múlva a? egyik helyen, ahol ennivalót kért, megtudta, nogy felszabadult a faluja. Nyomban elindult haza. Éjjel érkezett a falu határába, ahol végre valóban találkozott a szovjet és román katonákkal, így ért véget Molnár Gyula kálváriajárása; lezárult életének egyik nehéz fejezete ... I 945 tavaszán, pontosan ' 21 évvel ezelőtt, munkát kapott a helybeli gazdaságban, melyet akkor már az Intéző vezetett. Lassan helyreállt a rend, elvetették a magot, hogy biztosítsák a kenyérnek valót. Cséplés után megszűnt a gazdaság, felosztották a földet, s Molnár Gyula csordás lett Csevice-pusztán. A Csehországba való deportálást kétszer is elkerülte, s ezt első ízben a felesége terhességének, másodszor a ragályos betegségnek köszönhették. 1948 tavaszán szomorú helyzetbe került, ágynak dőlt a felesége, kórházba kellett szállítani, s a súlyos kór hoszszadalmas kezelést igényelt. Ráadásul egyetlen tehénkéjük az erdőben gödörbe esett, le kellett vágni. Reggeltől késő estig a határt járta, s a gyerekek magukban voltak otthon. Más munkát kellett vállalnia, hogy több időt tölthessen körükben. Fülekre ment dolgozni, az építészeti szakosztály alkalmazta. Délutánonként, mikor hazaért a falujába, gyerekei az út porában játszottak, s amint meglátták, eléje futottak. Megfőzte a másnapi ebédet, mosott, takarított, kenyeret dagasztott. Abban az időben építették a füleki Kovosmalt egyik új műhelyét, csillékben földet szállítottak az alap feltöltéséhez. Egy derűs reggelen földomlás sodorta le kilencméteres magasságból. A társai idejében kiásták, orvoshoz vitték. Mikor úgy-ahogy felépült, régi munkahelyén már nem tudták a rokkant embert foglalkoztatni. A községben kiöregedett a HNB kézbesítője, s az elnök rábeszélte Molnár Gyulát, foglalja el ezt az állást. Azóta is ott dolgozik. Megszerette a munkáját, az elmúlt években többször kitüntették. A most 47 éves rokkant férfi örül, hogy megbecsülik a munkahelyén. S ennél csak egyetlen dolognak örül talán jobban: a fia az idén érettségizik a füleki magyar iskolában. Utána valószínűleg tanítani megy és a nyitrai pedagógiai főiskola levelező hallgatója lesz... Mézem a megtört sovány embert, és látom az arcén nehéz sorsának letörölhetetlen kézjegyét. Ül az asztalnál, csontos öklét az abroszon pihenteti. Ha a felszabadulás előtti életére gondolok, Rideg Sándor Sámsonja jut eszembe. Az ajnácskői Sámsonok egyike ül előttem, csakhogy az ő életéből hiányzott: a népmesék tündérvilága, csak a keserű valóság vette körül. Nem volt ereje, módja ahhoz, hogy — úgy, mint Sámson — a szegények igazát keresse. Csupán küzdelmes, hányatott hétköznapi életüket élte. S élete a gyermekei boldogulásában teljesedik majd ki,.. A legkisebb lány hangja behallatszik a konyhába, a kis kecskékkel és barikákkal játszadozik a napos udvaron ... VERES JÁNOS A síkos úttesten is csökkenti a csúszás lehetőségét a púchovi Május 1. Gumigyárban készített újfajta gumiabroncs. (CTK — Valko felvétele) APRÓHIRDETÉS bhbb • A koSiceí Kelet szlovákiai Gépgyár CHEPOS vegyi- és élelmiszeripari gépeket gyártó üzeme azonnali felvételre keres autólakkozót és Ónálló áruértékesítést előadót, továbbá államvizsgával rendelkező hegesztőket, betanuló hegesztőket, elektrohegesztőket, vízszintes marókat, marósokat, öntőket, kazánlakatosokat, lakatosokat és oiázolókat. Jelentkezői lehet a következő címen: VSS* Košice, osobná oddelenie. ÚF-184 nTfTTfTTMHB • PRAGAPIKOLO gépkocsi 5500 koronáért eladó. Ctm a tilrd. Írod. Ú-185 • MINOR II. személygépkocsi goneráljavltás után eladó. Ár megegyezés szerint. Információ az újbors! EFSZ-möhelyében, lévai Járás. 0-194 • Eladó Ipolyságon a Gottwald tér 22. számú emeletes báz, 5 szobás lakással. Felvilágosítás a tulajdonosnál a helyszínen. Ú168