Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)
1966-04-06 / 95. szám, szerda
A Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési tervének irányelveiről (Falvtatás ax S. oldalról) szót a mezőgazdasági tudománynak a szovhozokban és kolhozokban tevékenykedő gyakorlati szakembereknek kell kimondaniuk. Az ötéves terv ú] feladatként előirányozza a mezőgazdasági termelés fellendítését az OSZSZSZK nein feketeföldi övezeteiben, Beloruszijában, a balti köztársaságokban, a Poleszjében és Ukrajna nyugati területein. Komoly figyelmet fordítunk majd az eléggé csapadékos övezetekre is. A termékeny talajú aszályos körzetekben, Közép-Ázsiában, Észak-Kaukázusban, a Volga mentén és Dél-Ukrajnában nagyszabású öntözési munkálatokat hajtunk végre. A túlzottan csapadékos övezetekben a lecsapolás, az aszályos körzetekben pedig az öntözés lehetővé teszi majd a mezőgazdaság belterjesítését. Ugyancsak nagy feladat az állati termékek termelésének növelése és minőségük megjavítása. E feladat megoldásának fő módja az, hogy szilárd takarmánybázist teremtsünk meg és erre támaszkodva növeljük a jószág hozamát. Nagy vonásokban ez a mezőgazdaság termelési programja. Az irányelvek tervezete e program teljesítése érdekében nagy mennyiségű különböző gép szállítását irányozza elő a mezőgazdaság számára. A terv előirányozza a meglevő mezőgazdasági gépgyárak rekonstruálását és új gyárak építését. Ezek részben motorokat, aggregátokat és pótalkatrészeket kibocsátó, szakosított gyárak lesznek. A kolhozok és a szovhozok Ót év alatt egymillió 790 ezer traktort (az előző ötéves tervIdőszakhoz visaonyítva hatvan százalékos növekedés), 1 100 000 tehergépkocsit, 350 ezer gabonakombájnt, valamint sok egyéb gépet és berendezést kapnak majd. A munka energiaellátottsága öt év alatt megkétszereződik a gazdaságokban. Ezenkívül erősíteni kell a mezőgazdasági gépjavítóbázist, s intézkedéseket kell kidolgozni az óriási mezőgazdasági gép- és berendezés-állomány helyes kihasználására és karbantartására. A vegyipar évről évre növelni íogja a műtrágya kibocsátást. Szállításuk a kolhozok és szovhozok számára kétszeresére emelkedik. A kombinált takarmányt előállító ipar legalább kétszeresére növeli a takarmánytermelést. Ugyanekkor széleskörűen kibontakozik a magas fehérjetartalmú takarmányok, a vitaminok, az antibiotikumok és a takarmányok hatékonyságát fokozó takarmánypótlékok előállítása. 1970-ben a villamos energia fogyasztása a falun 60—65 milliárd kW-órára emelkedik, ami háromszorosan felülmúlja az 1965. évi szintet és 30 százalékkal nagyobb lesz az egész ország 1940. évi viillamos energia fogyasztásánál. A falusi dolgozók kulturális színvonalát lényegesen megnöveli, életkörülményeit pedig megjavítja, ha tömegesen felhasználjuk a különféle villamos háztartási készülékeket és berendezéseket, a televíziókat, rádiókat. A falun előirányozzuk a lakóházépítkezés, a lakások gázellátásával kapcsolatos munká5. Közlekedés és távközlés Az Ipar és a mezőgazdaság munkájának sikere, az ország védelmi erejének megszilárdul lása nagyban függ a közlekedéstől. A vonatok, hajók, autóbuszok, repülőgépek jól szervezett forgalmában a dolgozók milliói érdekeltek. A teljes teherforgalom több mint 70 százalékát vasutak bonyolítják le. Eredményesen birkóznak meg az évről évre fokozódó tömegű szállítási feladatokkal és említésre méltó, hogy nem növelik az alkalmazottak számát. Ezt úgy érik el, hogy új technikát alkalmaznak és ily módon emelik a munkatermelékenységet. Az irányelvek tervezete jelentős beruházásokat irányoz elő. A vasutak teljes villamosítását, illetve dieselesítését latok lényeges bővítését, iskolák, kórházak, városi típusú filmszínházak építését. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmét az előirányzat szerint öt esztendő alatt 35—40 százalékkal növeljük. Jövedelem kiegészítő forrás lesz számukra továbbá a háztáji gazdaság. A kolhozokban a munlka normázása, szervezése és bérezése egyre jobban megközelíti majd a szovhozokban elért szintet, és kialakult formákat. Előirányoztuk, hogy fokozatosan mindenütt bevezetjük a kolhozparasztok havi garantált javadalmazását. A kolhozparasztok nyugdíjellátása közelebb kerül a munkások és alkalmazottak nyugdíjellátottságának feltételeihez. A falun a munka és életkörülmények javulása, a kolhozparasztok közös termelésből eredő jövedelmének jelentős növelése azon történelmi feladat következetes megvalósítását fogja jelenteni, hogy a falusi lakosság életszínvonala közelebb kerüljön a városi lakosság életszínvonalához. így tehát a mezőgazdaság fejlesztésének kidolgozott programja előirányozza a mezőgazdasági termelés gvors, állandó növekedését. Ez teljesen reális program. Végrehajtását biztosítani fogja a gépeknek, a műtrágyának, a villamos energiának a kolhozok és szovhozok számára történő nagyarányú szállítása. E program sikeres megvalósításához hozzájárulnak azok a nagyszabású intézkedések, amelyeket a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának növelése, kulturális és életkörülményei megjavítása, valamint a kolhozparasztok és a szovhozdolgozók nagytermelékenységű munkában való anyagi érdekeltségének fokozása terén a párt és a kormány végrehajt. Mindez igen kedvező feltételeket teremt majd az ötéves tervben kitűzött olyan hatalmas feladat megoldásához, mint a szovhozokban és a kolhozokban a munkatermelékenység 40—45 százalékos növelése. A mezőgazdaság területén előirányzott intézkedések megvalósításához nagy kiadásokra van szükség. Ezért a terv a megfelelő pénzügyi erőforrásokat Is biztosítja. Csupán a termelési jellegű építkezésekre (a lecsapolásra és az öntözésre fordítandó költségeket is beleértve], valamint a gépek kifizetésére az állam 41 milliárd rubelt folyosít a mezőgazdaságnak, körülbelül kétszer annyit, mint az előző ötéves időszakban. Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság fellendítésének programja nagy állami beruházásokat tesz szükségessé, például a traktor és a mezőgazdasági gépgyártásban, a műtrágyagyártás fokozása érdekében a vegyiparban, valamint az energetikában és a mezőgazdaságot ellátó más ágazatokban. Az állami beruházásokon kívül maguk a kolhozok az előzetes számítások szerint körülbelül 30 milliárd rubelt fektetnek gazdasági bővítésre. A folyó ötéves tervben a kolhozok átlagos évi jövedelme az 1961—1965-ös időszak átlagos évi jövedelméhez képest több mint 40 százalékkal emelkedik. Ezt a jövedelememelkedést a kolhozokban a brutto- és árutermelés előirányzott fokozása 1970-ig lényegében be kell fejezni. A gördülő anyagot nagy teljesítményű, korszerű lokomotívokkal és nagy raksúlyú kocsikkal bővítik. Intézkedéseket teszünk több útszakasz átbocsájtó képességének fokozására, új vágányokat fektetünk le, bővítjük az állomásokat, bevezetjük az automatikát. összesen 1600 km hosszúságú új vasútvonalat létesítünk Kungrad—Makat és Gurjev— Asztrahany között. Felépítjük Tyumeny, Tobolszk és a Szurgut-körzet között a 630 km-es vasútvonalat. Befejezzük Barnaul és Kusztanaj között a közép-szibériai fővonal építését. A szovjet tengeri flotta az utóbbi években sok korszerű nagy hajót kapott. Hajólnak együttes raksúlya 7 év alatt két és a kolhoztermékek felvásárlásának a márciusi plénumon megszabott új feltételei , a felvásárlási árak növelése, valamint a kolhozoknak szállítandó termelési eszközök árának leszállítása és a kolhozok jövedelmi adójának csaknem felére való csökkentése biztosítja. A kolhozok jövedelmének növekedése reális lehetőséget teremt arra, hogy minden kolhozparaszt jövedelme a kolhoz közös gazdasági eredményeitől függően emelkedjék. Ez ösztönözni fogja a kolhozparasztok nagy tömegeit a közös termelés minden ágazatában a rentabilitás fokozására és megerősíti a szocialista mezőgazdaság kolhozformájának gazdasági alapját. A szovhozok termelése nagy hányaddal szerepel a mezőgazdasági termékek általános termelésében. Jelenleg fontos feladat a szovhozok hatékonyságának fokozása. E célból intézkedéseket dolgozunk ki, hogy a szovhozokban új tervezési rendszert vezessünk be, hogy egész tevékenységük a gazdasági önelszámolás alapján álljon. Ezek az intézkedések elősegítik majd a szovhozok gazdasági helyzetének megszilárdulását, a szakosodás elmélyülését, az önköltség csökkentést, hozzásegítenek ahhoz, hogy a szovhozok mezőgazdasági mintaüzemekké váljanak. Az új ötéves tervben megerősítjük a felvásárló és kereskedelmi szervezetek anyagi-műszaki alapját, több közlekedési eszközzel látjuk el a kolhozokat, a szovhozokat, a felvásárlókat, egyre gyakoribb lesz a kolhozok és a szovhozok közvetlen kapcsolata az ipari vállalatokkal és boltokkal. Ez lehetővé teszi, hogy a zöldséget, a gyümölcsöt és a többi terméket veszteségek nélkül, egyenesen a fogyasztás helyére szállítsák, megjavítsuk a lakosság ellátását finom és friss termékekkel, csökkentsük a felvásárlási költségeket. ugyanakkor tetemes pótbevételhez juttassuk a kolhozokat és a szovhozokat. A mezőgazdasági termelés idényjellege folytán nincsenek egész évben teljesen kihasználva a szovhozok és kolhozok munkaerő tartalékai. Ezért gazdaságilag célszerű, hogy falun kisegítő vállalatokat létesítsünk a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozására és átalakítására, más termékek előállítására, ezenkívül a konkrét helyi feltételekből kiindulva foglalkoztatottsági lehetőséget is teremtsünk. ^Ez szintén növeli majd a kolhozok, a szovhozok jövedelmét, egyszersmind újabb kereseti lehetőséghez juttatják a falusi lakosságot. Az állam meg fogja adni a kolhozoknak és szovhozoknak a kellő segítséget az ilyen üzemek létesítéséhez. Az élelmiszeripar sok ágaza-. tában újabb vállalatokat faluhelyen kell létesíteni, ahol helyben van a nyersanyag és a szabad munkaerő. Célszerű, hogy kolhozokban és szovhozokban idényjellegű fiókintézeteket létesítsenek a könnyű és élelmiszeripari vállalatok. A párt felhívja az összes kolhozparasztokat, szovhozmunkásokat, agronómusokat, mezőgazdasági gépészeket és egyéb szakembereket, hogy már az ötéves terv első évét tegyék a gabonatermelés és a többi mezőgazdasági üzemág határozott felemelkedésének esztendejévé. és fél-szeresére nőtt. Tengeri flottánk biztosítja külkereskedelmünk függetlenségét a kapitalista tengeri fuvarpiactól. Külkereskedelmünk fejlődése, valamint a belföldi partmenti hajózás növekedése tengeri flottánk további növelését igényli. Az irányelvek tervezetének megfelelően nagy raksúlyú, gépesített, gyors hajókat kell építeni, s jelentősen fejleszteni és gépesíteni kell a kikötőket, további számos hajójavító üzemet kell építeni. A terv a folyami hajóflotta bővítését, valamint a folyami kikötők fejlesztését is előírja. Ez nagyon fontos Szibéria és a Távol-Kelet új ipari körzeteinek gyorsabb kiépülése szempontjából. Az utolsó években erőteljesen fejlődött a csővezetékes szállítás, amelynek terjedelme hét év alatt több mint négysze resére nőtt. Országunkban nagy csővezetékek épültek. Ezek közé tartozik a 3600 km hosszú Tujmazi—Oszk—Krasznojarszk —Irkuck vezeték, a Tatár SZSZK-ból Lengyelországba," az NDK-ba, Csehszlovákiába és Magyarországba kőolajat szállító, 4500 km hosszú Barátságvezeték, valamint az 1150 km hosszú Almatyevszk—Gorkij— Rjazany—Ljuberc-i vezeték. Az új ötéves tervidőszakban az előirányzat szerint együttvéve körülbelül 37 ezer kilométernyi kőolaj- és gázvezeték épül majd. Az irányelvek tervezete értelmében lényegesen növelni kell az ország gépkocsi-állományát. Az univerzális kocsikon kívül nagy mennyiségű speciális gépkocsit is kell majd kibocsátani. Megnövekszik a gépkocsi átlagos raksúlya. A lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése érdekében jelentősen növelni fogjuk a korszerű autóbuszok és személygépkocsik kibocsátását. Az elmúlt hét évben nagy munkát végeztünk a gépkocsi teherfuvarozó vállalatok megnagyobbítása, a gépkocsi szállítás műszaki bázisának megteremtése, a centralizált teherszállítások fejlesztése érdekében. Folytatni kell ezt a munkát. A folyó ötéves tervidőszakban összesen körülbelül 63 ezer kilométernyi szilárd burkolatú autöutat kell építeni. A helyi szervek, a vállalatok, a kolhozok és a szovhozok is sokat tehetnének még saját számlájukra. A hétéves terv időszakában teljes egészében felújítottuk légi közlekedésünket, amely ma nagy, modern, gyors repülőgépállománnyal rendelkezik. A polgári légi közlekedés bonyolítja le a nagy távolságú belföldi utasforgalom jelentős részét. Rendszeres légijáratai -38 országgal kötik össze a Szovjetuniót. Az új ötéves tervidő6. A bmriiázM Elvtársak! Az új ötéves terv beruházási volumenének meghatározásánál elsőrendű jelentőségre tesz szert, hogy a lehető leghatékonyabban hasznosítsuk eszközeinket az építkezésben. Az utóbbi hét év alatt nem kis erőfeszítéseket tettünk a beruházás építkezések javítására. A leglényegesebb hiányosság eddig az volt és most is az, hogy a beruházásokat sok objektumra forgácsoltuk szét. Ez ahhoz vezetett, hogy sok átedás előtt álló építkezés nem kapott elég pénzt és anyagot. Sok esetben az építkezést gátolta a műszaki dokumentáció hiánya vagy alacsony színvonala. Nem volt kielégítő az építkezések berendezésekkel való ellátása. A tervezést végző szervek nemegyszer rossz minőségű terveket dolgoztak ki, durva hibákat követtek eä az építkezések költségének meghatározásánál. Sok objektumnál, különösen a villamoserőműveknél az eredeti építési költségeket komoly megalapozottság és számítások nélkül végezték. Szép számmal akadtak komoly hiányosságok az építkezés megszervezésében is: még alacsony a termelékenység, nem használják kl kellőképpen a gépeket és berendezéseket, nagy a munkaidőveszteség. Meg kell mondanunk, hogy a beruházási építkezések tervezésére és szabályozására hivatott szervezetek nem tudtak megbirkózni a reájuk háruló fel adatokkal. Az új ötéves tervben jelentősen megnövekednek a beruházási építkezések területén " a feladatok. A Szovjetunió népgazdaságában 1966—1970 között 310 milliárd rubelt kell beruházni; ez 47 százalékkal több, mint amennyit az utóbbi öt év alatt beruháztunk. Ezen belül a korábbi öt évnél 1,5szer nagyobb összeget kell állóalapok üzembe helyezésére fordítanunk. Jelentősen növekednek a beruházások az ipar azon területein, amelyektől döntő mértékben függ a népgazdaság műszakban 80 százalékkal növekszik majd a légi szállítás terjedelme. Ennek érdekében újabb, korszerű repülőgépeket kell a légiközlekedés rendelkezésére bocsátani, új repülőtereket kell építeni. A polgári légiflotta dolgozóinak még sokat kell tenniük, hogy kulturáltabban kiszolgálják az utasokat, bővítsék a szállítások volumenét a légiközlekedésben. Nagy feladatok állnak a közlekedés és szállítás dolgozói előtt. Az ötéves terv sikeres teljesítése jelentős mértékben attól is függ, mennyire pontos és szervezett munkát végeznek a közlekedés és szállítás rendszerének láncszemei. A szállítóeszközök Jobb kihasználása, a szállítás költségének csökkentése elő fogja segíteni az egész társadalmi termelés hatékonyságának növelését. A közlekedés és szállítás dolgozói kétségkívül hozzájárulnak majd gazdasági életünk további fejlesztése programjának teljesítéséhez. Az irányelvek tervezete több intézkedést tartalmaz a lakosság jobb postai és hírközlési ellátottságának biztosítására. Előirányozza nagyteljesítményű, többcsatornás kábel- és rádiórelé-vonalak építését, olyan egységes automatizált hálózat létrehozását, amely megbízható és zavartalan telefonösszeköttetést biztosít és a legkülönbözőbb fajtájú hírközlést teszi lehetővé. A telefonkészülékek száma a lakosság körében körülbelül kétszeresére növekszik. Nagy teljesítményű rádióállomások épülnek Szibéria, a Távol-Kelet ós Közép Ázsia távoli vidékeinek kiszolgálására. Lényegesen bővül a televíziós állomások hálózata, ami lehetőséget ad arra, hogy a televíziós programot az országnak csaknem minden vidékére eljuttassuk Mesterséges holdak segítségével a központi televízió műsorát a magadáni területen, Kamcsatkán, Jakutföldön és más távoli vidékeken is lehet maj< fogni. szaki haladása és a dolgozói anyagi jólétének növekedése. A korábbi ötéves időszakhoz viszonyítva csaknem megkétsze? reződik a vegyipar fejlesztésére fordítandó beruházások mennyisége, körülbelül 70 százalékkal többet ruházunk be a vas- és acéliparba, 50 százalékkal többet költünk az energetika, a gépgyártás és a fűiőanyagipar fejlesztésére, 84 százalékkal nagyobb összeget ruházunk be a könnyű-, élelmiszer és halászati iparba. Ezenkívül a már működő vállalatok műszaki rekonstrukciójára fordítandó beruházások volumene az újonnan létrehozandó termelésfejlesztési alap és bankhitelek révén is növekedni fog. A termelési tervek teljesítés sének egyik fő feltétele a beruházási építkezések terveinek teljesítése, a kapacitások üzembe -helyezési határidőinek pontos és feltétlen betartása. Ei egyik fő feltétele annak is^ hogy helyes, célszerű arányokat alakítsunk ki a népgazdaság valamennyi ágazata között. A beruházási építkezések területén az egyik fő feladatnak azt kell tartanunk, hogy megjavítsuk a tervezést és a beruházások műszaki-gazdasági megalapozottságát. A tapasztalatok és a gazdasági elemzés azt mutatják^ hogy a beruházásokat elsősorban a már működő vállalatok műszaki rekonstrukciójára, a már megkezdett építkezések gyors befejezésére kell fordítanunk, hogy rövid idő alatt a lehető legkisebb ráfordításokkal új termelőkapacitásokat helyezzünk üzembe. Az egyik vagy másik objektum építését gondos gazdasági számításokkal kell megalapozni. Mielőtt a beruházási terveket K] összeállítanánk, ki kell dol- U gozrtunk a beruházási építkezések szükségleteit szolgáló 19i főbb berendezések és anyagfajták mérlegét, és számba kell ** venni az építő-szerelő vállalatok kapacitásait. m (Folytatás a 7. oldalon.) ^