Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-06 / 95. szám, szerda

A Szovjetunió 1966—1970. évi ötéves népgazdaság-fejlesztési tervének irányelveiről (Folytatás a 3. oldalról) A népgazdaság műszaki ha­ladása, valamint a tudomány eredményei nagymértékben függenek attól, hogy jól mű­ködjék a hazai és a külföldi tudományos kutatások eredmé­nyeiről, a termelés vívmányai­ról és új módszereiről, a ta­lálmányokról és újításokról hírt adó tájékoztató rendszer. Nagyhatékonyságú országos állami tudományos tájékoztató rendszert kell teremteni. Ez kétségkívül hozzásegíti a ter­vező gazdasági szerveket és a tudományos kutatószervezete­ket ahhoz, hogy gyorsabban honosítsák meg a népgazdaság­ban a műszaki tudományos vívmányokat. Kutatóink és szerkesztőink Így elkerülhetik az indokolatlan párhuzamossá­got, a felesleges idő- és pénz­pazarlást. A műszaki tudományos hala­dás közvetlenül összefügg a termékek minőségének javítá­sával. A minőség javítása azt jelenti, hogy határozottan meg kell szüntetni az elavult ter­mékek gyártását, s új, a kor­szerű követelményeknek meg­felelő gyártmányokkal kell azokat felváltani. A társadalmi termelés haté­konyságának fokozása szem­pontjából nagyon nagy fontos­ságú az állóalapok, a nyers­anyag, a fűtőanyag, a munka­és pénzügyi tartalékok ésszerű felhasználása, az egy egység­nyi termékre jutó összes költ­ségek csökkentése A terv elő­irányozza, hogy a gépiparban és a fémfeldolgozó Iparban 20—25 százalékkal csökkente­ni kell a hengereltáruk fajla­gos felhasználását, az üzem­ftnyagfelhasználási normákat pedig legalább 8—10 százalék­kal csökkenteni kell az egész iparban. E feladat megoldása az öt­éves terv teljesítésének fontos feltétele, hiszen az anyagi rá­fordítások csökkentésének min­den egyes százaléka az egész Iparban több mint másfél mil­liárd rubellel növeli a nemzeti jövedelmet. A vállalatok munkájának ér­tékelésénél az egyik legfonto­sabb kritérium az legyen, hogy megkapja-e az illető üzem — az értékesített gyártmányok és a nyereség mennyiségét és mi­nőségét tekintve — a lehető legnagyobb részesedést az adott üzemi alapoktól. Fontos, hogy a vállalati öt éves tervek kidolgozásakor he­lyesen szabják meg a jövedel­mezőségi szintet (vagyis a nyereség viszonyát az állóala­pok és a forgóeszközök össze­géhez). A termelési alapok hatékony kihasználásáért fo­lyó harcnak elsőrendű gazda­Ságpolitikai jelentősége van; ezt valóban az egész nép ügyévé kell tennünk. A terv egyéb fontos felada­tai: a befejezetlen termelés és építés részarányának csökken­tése, a meghatározatlan beren­dezések volumenének és az értékesíthetetlen áruk töme­gének csökkentése, az építke­zési és kapacitás-belndítási ha­táridők előbbrehozatala, a be­ruházások olcsóbbá tétele. Az ötéves terv legfontosabb Szociális feladata: a népjólét emelésének meggyorsítása. A nemzeti jövedelem növekedésé­vel összhangban gyarapodni fog -a lakosság reáljövedelme ls. Az flj ötéves tervben jelen­tősen — 36—39 százalékkal — növelhetjük a fogyasztási ala­pot az előző öt esztendőhöz képest. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztási alap évi gyarapo­dása 11 milliárd rubelre rúg, míg az elmúlt öt esztendőben ez 6,5 milliárd rubelt tett ki évente. 1970-ben a népjólét fokozá­sára fordítandó tartalékoknak körülbelül 59 milliárd rubellel kell növekedniök 1965-höz ké­pest. A népgazdaság fejlődésében elért színvonal lehetővé teszi, hogy az új ötéves tervben elő­irányozzuk a mezőgazdaság nö­vekedési ütemének jelentős fo­kozását és közelítését az ipar fejlődésének üteméhez, az ipa­ron belül pedig a közszükségle­ti cikkek termelési ütemének fokozását és közelítését a ter­melőeszközök termelési üte­méhez. Míg az egész ipari ter­taelés 47—50 százalékkal fog emelkedni, az „A" csoport ter­melésének 49—52, a „B" cso­port termelésének 43—46 szá­zalékkal kell gyarapodnia. Az előző öt esztendőben az „A"­csoport termelése 58, a „B u­csoporté pedig csupán 36 szá­zalékkal növekedett. Ily módon a következő öt évben lényeges arányváltozás áll be a népgaz­daságban, bekövetkezik az esz­közök újrafelosztása a közszük­ségleti cikkek termelésének ja­vára, emellett továbbra is gyorsabban fejlődik a termelő­eszközök termelése. Az ötéves terv egy másik fon­tos szociális feladata: tovább kell haladni a város és falu kö­zötti lényeges különbségek ki­küszöbölése útján, következete­sen emelni kell a falusi lakos­ság anyagi és kulturális élet­színvonalát, közelebb kell hoz­ni a városi lakosság életszínvo­nalához. Termelési és műszaki színvo­nalát tekintve a mezőgazdaság még közelebb kerül az iparhoz. A mezőgazdaságban az ötéves tervben csaknem megkétszerez­zük és lényegesen felújítjuk a termelés állóalapjait, s az ipar­nál viszonylag gyorsabb ütem­ben tervezzük a munka terme­lékenységének emelését. Az ötéves terv végrehajtásá­nak döntő feltétele lesz a gaz­dasági tervezés és irányítás új módszereire való áttérés. E módszereket az SZKP Köz­ponti bizottságának márciusi és szeptemberi teljes ülése dol­gozta kl. A feladat abban áll, hogy következetesen vezessük be ezeket a módszereket, erő­sítsük és tökéletesítsük a köz­pontosított tervszerű irányítást, ós ugyanakkor fejlesszük a gazdaságvezetés demokratikus alapjait, minden eszközzel se­3. Az ipar Elvtársak! Az új ötéves terv­ben az ország ipari termelése körülbelül másfélszeresére nö­vekszik. Ebben az időszakban az ipar fejlődését a követke­zők jellemzik: korszerűbb lesz az ipar ágazati struktúrája és javulnak az ágazatok közötti arányok, gyorsabb ütemben fejlődnek a haladóbb és gaz­daságosabb iparágak és ter­melési ágak, nagyobb súlyra tesznek szeri azok a7 ipar­ágak amelyek biztosítják az egész népgazdaság műszaki re­konstrukcióját és az új, kor­szerűbb termékek előállítását, jelentősen bővülnek az olyan új iparágak, mint az elektro­nika, a rádióelektronika, az atomenergetika, a tiszta és nagy tisztaságú anyagokat, az elektronikus számológépeket és a szintetikus anyagokat elő­állító iparágak, fordulat kö vetkezik az iparban és a me­zőgazdaság szükégleteinek tel­jesebb kielégítése és a köz­szükségleti cikkek gyártásá­nak általános bővítése felé. Ezek az alapvető szerkezeti változások megfelelnek a nép­gazdaság halaszthatatlan szük­ségleteinek. A termelés egyre nagyobb méretei megkövetelik, hogy az ipar javítsa munkájának valamennyi mutatóját, lénye­gesen javuljon a termelőesz­közök kihasználása, csökken­jen a fajlagos nyersanyag-, és fűtőanyag-felhasználás. Ezt a feladatot mindenekelőtt a vál­lalatokon belül, a munkahe­lyeken kell megoldani. Ugyan­akkor azonban a műszaki-po­litika alapvető irányvonalai­nak meghatározásánál is ebből a feladatból kell kiindulni. A műszaki haladás üteme sok tekintetben a termelés szakosításától függ. Orszá­gunkban sok szakosított iparág jött létre, különösen a gép­gyártás és a feldolgozás terü­letén. Mégis mind ez ideig le­marad az iparágközi szakosí­tott termelés fejlődése. Nem tekinthetjük normálisnak azt, hogy sok gépgyár maga gyárt­ja szükségletei kielégítésére a kisegítő gyártmányok, önt­vények, kovácsolt áruk, szer­számok és az egész technoló­giai felszerelés teljes cikklis­táját. Az országban az öntvények gyártását több mint 3000 tizem végzi, ezek túlnyomó többsé­ge műszakilag rosszul van felszerelve, és ennek követ­keztében igen magas a termé­kek önköltsége. gítsük elő a tömegek alkotó aktivitásának kibontakozását. Szükséges, hogy a népgazdaság minden ágazatában és láncsze­mében vezessük be a teljes gazdasági elszámolást. A mai feltételek között újabb, foltozott követelményeket tá­masztunk közgazdászainkkal szemben. A tudósoknak ki kell dolgozniuk az új feltételek kö­zötti tudományos tervezés és gazdaságirányítás sok időszerű problémáját. Ehhez az kell, hogy mélyrehatóan, sokolda­lúan tanulmányozzák a gazda­sági folyamatokat, tudományo­san megalapozott ajánlásokat dolgozzanak ki a gazdasági épí­tés gyakorlatának megjavítását illetően. Az irányelvek tervezete elő­irányozza valamennyi szövetsé­gi köztársaság gazdaságának ós kultúrájának nagyarányú fellendítését. A tervezet a párt lenini nemzetiségi politikájából Indul ki, amelynek célja min­denképpen erősíteni a Szovjet­unió népeinek barátságát ós testvériségét, öt év alatt az ipari termelés volumene a kö­vetkezőképpen növekszik: az OSZSZSZK-ban, Ukrajnában, Lettországban, Észtországban körülbelül 1,5-szeresére, Grúziá­ban, Azerbajdzsánban, Üzbe­kisztánban, Kirgíziában és Türkméniában — 1,6-szeresére, Belorussziában, Kazahsztánban. Litvániában és Moldáviában 1,7-szeresére. Tádzsikisztánban és Örményországban pedig 1,8­szeresére. Ily módon az ipari termelés gyorsabb ütemben fej­lődik a korábban ipari tekin­tetben kevésbé fejlett köztársa­ságokban. Elsőrendű fontosságú feladat a termelőerők ésszerű, és a leg­hatékonyabb telepítése a szö Határozottan meg kell változ­tatnunk a kialakult gyakorla­tot. Az Ällanť Tervbizottság­nak az ötéves tervek kidolgo­zásánál elő kell Irányoznia a meglevő termelési objektu­mok szakosítását és új, Ipar­ágköz 1 szakosított vállalatok, valamint üzemek építését. Ha­sonlóképpen nagy figyelmet kell fordítania az olyan szak­üzemek bővítésére, amelyek pótalkatrészeket gyártanak a gépek és berendezések számá­ra A pótalkatrészek, gépele­mek és szerelései részegysé­gek termelésének fejlesztése lehetővé teszi, hogy a legész­szerűbben szervezzük meg a berendezések javítását, ami most rendkívül költséges. Évente erre a célra olykor 10 miliárd rubelt is fordítunk. Az ötéves terv egyik legfon­tosabb feladata az energetika és a fűtőanyagipar további fellendítése. Az egész ország villamosításának lenini eszmé­je az új ötéves terv jellegét is meghatározza, öt év alatt körülbelül 70 százalékkal nö­vekszik a villamos energia termelés. Az energetika fej­lesztésében a fő irányt a nagy hőerőművek és a gazdaságos vízierőművek építése jelenti. Több tucat nagy hőerőművet helyezünk üzembe, olyan erő­műtípusok épülnek, mint az Uraiban a refftyinszki és az ukrajnai uglegorszki erőmű, amelyek első gépegységeit eb­ben az ötéves tervben üzembe helyezzük. Befejezzük a vol­gai, a kámal és a dnyeperi vízerőműrendszerek építését. Szibériában elkészül a világ legnagyobb erőműve, a krasz­nojarszki vízi erőmű. Tovább fejlesszük az atomerőművek építését is. A szovjet energetikai ipar­ban alapvető műszaki re kostrukció megy végbe. A hő­erőműveknél új kapacitásokat főként oly módon helyezünk üzembe, hogy nagy, 300 ezer kW kapacitású energetikai blokkokat kapcsolunk be az áramszolgáltatásba. Ezenkívül 500 és 800 ezer kW kapacitá­sú energetikai blokkokat is üzembe helyezünk. A terv előirányozza, hogy befejezzük a Szovjetunió euró­pai része egységes energia rendszerének létrehozását és megkezdjük olyan egyenára­mú távvezetékek építését, ame­lyek feszültsége másfél millió Wolt. E vezetékek Szibériából és Kazahsztánból a Szovjetunió vetségi köztársaságokban, az ország gazdasági övezetei sze­rint. öt év alatt növelnünk kell az ipari és mezőgazdasági ter­melést az Uraitól keletre fekvő vidékeken, ahol óriási ipari nyersanyag-, fűtőanyag- és vil­lamosenergia-készletekkel ren­delkezünk. Az ötéves időszakban lénye­gesen növelni kell a Távol­Kelet gazdasági potenciálját, mert ez a vidék gazdag vas- és szinesfómércben, fűtőanyag és energetika' erőforrásokban, fa­anyagban, halban és más ter­mészeti kincsekben. Más szocialista országokkal szoros együttműködésben fej­lesztjük gazdasági életünket. Az ötéves terv fő feladatainak megoldása megköveteli, hogy tovább fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista vi­lágrendszer országaival. Az új ötéves terv teljesítése nagy és felelősségteljes felada­tokat támaszt a párttal és az egész szovjet néppel szemben, a párt és tanácsszervekkel, a gazdasági és szakszervezetek­kel, valamint egyéb társadalmi szervezetekkel szemben. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell a népi ellenőrzési szervek­ről ls, amelyek segítik a pár­tot, hogy a rájuk bízott feladat teljesítéséért érzett nagyfokú felelősség szellemében nevelje a kádereket, és az ország gaz­dájának. érzését oltsa be a szovjet emberekbe. A népi el­lenőrzésnek még aktívabb részt kell vállalnia abból az össznépi harcból, amely a termelés és b. beruházások hatékonyságá­nak emeléséért, az új technika alkalmazásáért, a termékek mi­nőségének javításáért, az álla­mi fegyelem megszilárdításáért folyik. központi területeire és az Urai-vidékre juttatják el az áramot. Ezenkívül fejlesztjük az elosztó hálózatot, hogy a legtöbb falut, kolhozt és szov­hozt bekapcsolhassuk az álla­mi villamos energia szolgálta­tásba. Az anyagi termelés va­lamennyi ágazatában lényege­sen növekedni fog a villamos energia felhasználása. A váro­si lakosság mindennapi szük­ségleteire fordított villamos energia mennyisége 60 száza­lékkal, a falusi lakosság vil­lamos energia felhasználása több mint háromszorosára emelkedik majd. Az új ötéves tervben lénye­gesen meggyorsult a tüzelő­anyag-ipar fejlődése, tovább tökéletesedik a tüzelőanyag­mérleg szerkezete, a gáz és az ásványolaj hányada a tüze­lőanyag össztermelésében az 1965. évi 52 százalékkal szem­ben 60 százalékra emelkedik. 1970-ben a kőolajkltermelést az előirányzat szerint 345—355 millió tonnára és a gázterme­lést 225—240 milliárd köbmé­terre keai növelni. A kőolajki­termelés évi növekedése több mint 20 millió tonna és a gáz­termelés évi növekedése körül­belül 20 milliárd köbméter lesz. Tovább növeljük a kőolaj és gázkitermelési eljárások In­tenzitását. Széles körű alkal­mazásra kerülnek az olajtartó rétegekre való mesterséges rá­hatás módszerei, egyazon fú­rólyuk több kőolaj szintnívó­jának egyidejű kiaknázása és más nagy hatékonyságú mód­szerek. Az ugyanazon fúrólyuk több szintnívójának kiaknázá­sa lehetővé teszi, hogy keve­sebb olajkutat fúrjanak, és ennek révén öt év alatt a be­ruházások terén körülbelül 400 millió rubelt takarítsanak meg. A kőolaj-termelést főleg az olajmezők kiaknázása révén növeljük. Ugyanekkor, amint erre a felszólaló küldöttek már rámutattak, megkezdődik a tyumeni és a mangislaki új nagy olajmezők kiaknázása. Nyugat-Szibériában az újon­nan felfedezett kőolaj és gáz­lelőhelyek alapján nagy üze­mek épülnek az ötéves terv végére. Itt annyi kőolajat fog­nak kitermelni, mint az Azer­bajdzsán Köztársaságban. Más­félszeresére megnövekszik a gázfővezetékek hálózata, jóval nagyobb lesz a nagy átmérőjű csövek felhasználása folytán az új gázvezetékek átbocsájtó képessége. Az Üzbég SZSZK-ból (Buha­rábólj az uraiig húzódó gáz­vezeték két vonalának, vala­mint az Igrim—Szeröv közti gázvezetéknek a lefektetése és üzembe helyezése nagy je­lentőségű az Ural energetikai bázisának megerősítése és a leg­fontosabb uráli városok, Szverd­lovszk, Cseljabinszk, Mag­nyitogorszk, Nyizsnyij-Tagil, Orszk, Szeröv stb. olcsó tüzei lőanyaggal való ellátása szem­pontjából. A gáz bevezetésével sok város lakosságának élet­körülményei megjavulnak. Ebben az ötéves tervben gázvezetékeket fogunk lefek­tetni Ozbegisztánból, Türkmé­niából és a Tyumeni területről az ország középső területeibe, ahol biztosítjuk az ipari és a háztartási szükségletek güzeU látását. A kőolajfeldolgozó vállala* tok kapacitása körülbelül két­szeresére emelkedik. Tovább javul az ásványolaj-termékek minősége. Előirányoztuk össze­vont technológiai berendezé­sek bevezetését. Ily módon az épülő ásványolajfeldolgozó be­rendezések egyedi kapacitása másfél—kétszeresére növek­szik meg. Ez lehetővé teszi a fajlagos beruházások, a fém­felhasználás csökkentését, a munkatermelékenység növelé­sét. Az új ötéves tervben a kő­olaj- és gázipar intenzív fej­lesztésével együtt a szénipar is fejlődni fog. A szénkiterme­lés csaknem 100 millió tonná­val növekszik és 1970-ben el­éri a 665—675 millió tonnát. A leggyorsabb ütemben a kok­szolható szenek kitermelése fog fejlődni. A széniparnak teljes mértékben kl kell elé­gítenie kiváló minőségű szén­nel mind a népgazdaság ter­melési szükségleteit, mind pe­dig a lakosság szükségleteit. Valamennyi fő szénmedenca további fejlődésnek Indul. Nagy munkálatokat kell vég­rehajtani a szénkitermelési el­járások további gépesítése te­rén. Alapjában befejezzük a frontfejtésekben a rakodás gé­pesítését és széles méretekben' bevezetjük az olyan gépesített komplexumokat, amelyek h termelékenység növelésén kí­vül lényegesen megjavítják á bányászok munkakörülmé­nyeit. Teljesebben kl kell hasz­nálni a külszíni szénkiterme­lési módszer fejlesztésének le­hetőségeit. Az irányelvekben tervbe vett intézkedések lehe­tővé teszik, hogy a szénkiter­melési előirányzat növekedését a munkáslétszám növelése nél­kül érjük el. Említésre méltó eredményei vannak a szovjet kohászatnak. A vaskohászatban számos mű­szaki-gazdasági mutatót tekint­ve túlszárnyaltuk a legfejlet­tebb tőkésországokat. A Szov­jetunióban épültek a világ leg­nagyobb teljesítményű Martin­kemencéi és nagyolvasztói, a legnagyobb kapacitású folya­matos működésű acélolvaszté berendezések. Lényegesen meg­javultak a fémolvasztás techno­lógiai eljárásai. A jövőben is állhatatosan növelnünk kell kohászatunk műszaki színvonalát. Az ötéves terv előirányozza az eddiginél nagyobb teljesítményű kohá­szati aggregátok, 2700 köbméte* res nagyolvasztók, hatalmas elektromos acélolvasztó ke­mencék és oxigénes konverte­rek, nagy gépesített hengerso­rok építését. Széleskörűen al­kalmazni fogjuk az oxigént, a földgázt, a mészporral kevert tömörítvényt és a vasérc-pel­letet felhasználó termeléke­nyebb fémolvasztó módszere­ket és technológiai eljárásokat, így például 1970-ben az egész acélmennyiségnek több mint egyötödét oxigénes-konverteres módszerrel fogjuk előállítani. Az ötéves terv végére oxigén felhasználásával 60 millió ton­na nyersvasat és 90 millió ton­na acélt fogunk olvasztani. Nagy jelentőségű intézkedé­sek történnek a fémek minő­ségének megjavítására. Meg­többszörözzük a jó minőségű acélok kibocsátását. Bővülni fog a hengerelt áruk, a csövek és a fémtömegcikkek válasz­téka. Megnövekszik az igei} pontos méretű fazonvasak, a hidegen hengerelt és nyújtott (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom