Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-29 / 117. szám, péntek

L. Brezsnyev és A. Koszigin ellátogattak a fülürengés sújtotta Taskentba. Többek között megtekintették az Éhségsztyeppe Állami Gazdaság öntözőrendszerét. (CTK—TASZSZ felvétele) Taskentban újra helyreállt az élet Moszkva (CTK) — Üzbegisz­tán fővárosában a nagy föld­rengés után ismét helyreállt a normális élet. A város azon részén, ahol öreg épületek van­nak, különféle biztonsági intéz­kedéseket tettek. A kormány­bizottság a helyi szervekkel megkezdte a-hajléktalanná vált családok elhelyezését. Szerdán reggel mintegy 500 család ka­pott új lakást, további 1500-at szintén új épületekben helyez­nek el. A gyermekekről inter­nátusi iskolákban, üdülőkben gondoskodnak. Az élelmiszerel­látásban nem volt fennakadás még a földrengés napján sem. A zavartalan élelmiszerellátás érdekében mozgó elárusító he­lyeket létesítettek. Sok munkája van a műszaki bizottságnak, mely felméri a há­zak állapotát és a károk nagy­A Kenyai parlament az ellenzéki képviselők mandátumának érvényességéről tárgyal Nairobi (CTK) — A kenyai parlament tegnapi rendkívüli ülésén Oginga Odinga volt el­nök és több mint húsz további képviselő mandátuma érvényes­ségének megszüntetésével fog­lalkozott. Oginga és társai kilép­tek a KANU kormánypártból, tiltakozásképpen a kenyai kor­mány politikája ellen. Több képviselő, akik eredetileg szin­tén bejelentették kilépésüket a KANU pártból, félve a mandá­tum érvénytelenítésétől, vissza­vonta kilépési nyilatkozatát. A kenyai parlament ellenzéki csoportja nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy a kenyai alkot­mány értelmében öt évre vá­lasztják a nemzetgyűlési képvi­selőket. Közölték, hogy a párt­ból való kilépésükről válasz­tóikkal is értekeztek és a kor­mánynak nincs joga a kérdésbe beavatkozni. A kenyai parlament alsóháza jóváhagyta az alkotmány mó­dosítását, hogy minden egyes olyan képviselő, aki kilépett a jelöltetését támogató pártból, elveszti képviselői mandátumát. A módosítás ellen 13 képviselő szavazott, akik továbbra is ki­tartanak amellett, hogy kilép­nek a KANU-ból. Javulnak Franciaország és a szocialista országok kapcsolatai Couve de Murville bukaresti sajtóértekezlete külügyminiszter Várnába érkezett A francia ságát, hogy megtehessék a szük séges intézkedéseket a károk helyreállítására. A Szovjetunió egész területéről érkezik segít­ség Taskentba! A szerencsét­lenül járt családok az államtól anyagi segítségben részesültek. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra és Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke csütörtökön befejezte las­kenti látogatását, ahol az Üz­bég SZSZK vezető személyisé­geivel és a kormánybizottság tagjaival megtárgyalták és jó­váhagyták a földrengés okozta károk helyreállítására tett In­tézkedéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy a város lakossága a nagy katasztrófát követően rendkívüli fegyelmezettséget és szervezettséget tanúsított. Bukarest (CTK) — Couve de Murville francia külügyminisz­ter bukaresti sajtóértekezletén rövid tájékoztatóban fejtette ki romániai látogatásának célját és válaszolt a román és külföl­di újságírók több kérdésére. Kijelentette, hogy a trancia külpolitika alapja az a gondo­lat, hogy Európában enyhíteni kell az országok közötti feszült­séget, főképp Nyugat- és Ke­let-Európa között. Bizonyos idő óta bővülnek a kapcsolatok nemcsak Romániával, hanem valamennyi kelet-európai or­szággal, elsősorban a Szovjet­unióval. Arra a kérdésre, vajon a ro­mán képviselőkkel folytatott tárgyalások során szó esett-e Vietnamról is, azt felelte, hogy bár a vietnami probléma nem tartozik szorosan a román­francia kapcsolatokhoz, a nem­zetközi helyzetről folytatott eszmecserében Vietnam is szó­ba került. A francia kormány álláspontja egyébként is- isme­retes, a vietnami problémát nem lehet fegyveres erővel, csupán politikai tárgyalások útján ren­dezni. A Kölnische Rundschau tudó­sítójának arra a kérdésére, ér­tekeztek-e német problémáról, a francia külügyminiszter azt válaszolta, hogy a többi euró­pai kérdéshez hasonlóan, a né­met problémáról is tárgyaltak. Hozzáfűzte, hogy Európában az utóbbi években létrejött az egyensúly, úgyhogy a világnak ez a része a többi világrészhez hasonlítva békés. Megjegyezte, rendkívül fontos, hogy az or­szágok megértsék egymást és együttműködjenek. Ceausescu, a Román Komu­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára tegnap fogad­ta a francia külügyminisztert, jelen volt Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Cor­neliu Manescu külügyminiszter és további román képviselők. Couve de Murville francia külügyminiszter tegnap délelőtt Bukarestből repülőgépen Szó­fiába utazott. Várna (CTK) — A francia külügyminiszter tegnap három­napos hivatalos látogatásra Bul­gáriába érkezett. A várnai re­pülőtéren a francia vendéget és kíséretét Gero Grozev, a bolgár külügyminiszter első helyettese és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Várna és a fekete-tengerl fürdővárosok megtekintése után a francia külügyminiszter Szó­fiáha utazik, ahol Bulgária kép­viselőivel fog tárgyalni. Az angol kormány tárgyalni készül a rhodesiai fajüldözőkkel London (CTK) " Oliver Wright, Wilson angol miniszter­elnök különmegbízottja, aki rhodesiai és dél-afrikai titkos küldetése során megbeszélte az angol kormány és a rhodesiai fajgyűlölők képviselője közöt­ti találkozót, tegnap visszatért Londonba. Wilson miniszterel­nök bejelentette az angol par­lamentben, hogy tárgyalások kezdődnek, azonban nem közöl­te helyüket, idejüket és a szín­vonalát. Az angol konzervatív sajtó a miniszterelnök közlését szíve­sen fogadta, a haladó körök azonban úgy vélik, hogy az an­gol kormány hajlandó lesz en­gedményeket tenni a rhodesiai fajvédőknek a lakosság afrikai többségének hátrányára. Az ENSZ-ben képviselt afri­kai országok a Biztonsági Ta­nács összehívását követelték a rhodesiai kérdés megtárgyalá­sára. Késésük szerint a taná­csot legkésőbb május 10-ig kell összehívni. Salisburyban hivatalosan be­jelentették, hogy az angol kor­mány és Ian Smith fajüldöző kormánya „ideiglenesen felú­jította diplomáciai kapcsolatait. Az angol kormány ezzel a lé­pésével nyilván lehetővé akarja tenni a rhodesiai fehértelepe­sek ellen hozott intézkedések visszavonását. SASTROAMIDJOJO volt indo­néz miniszterelnököt, Sukarno elnök közeli munkatársát fel­mentették Indonézia Nemzeti Pártjának elnöki funkciójából. Eltávolításának oka „túlságo­san baloldali irányzata". A MONDE közli, hogy Ciprus szigetén 1960 óta, amikor ki­kiáltották Ciprus függetlensé­gét, első ízben éles és nyílt kommunistaellenes kampányt indítottak az AKEL párt, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Párt­ja ellen. (CTK) SZALONIKI görög város 20 ezer lakosa felszólítást intézett a kormányhoz, a parlamenthez és a politikai pártok vezérei­hez, s követelték a Görög Kom­munista Párt törvényes jogai­nak felújítását, valamint a kommunistaellenes törvények és intézkedések visszavonását. (CTK) ABDUR RAHMAN AREF iraki elnök újságíróknak adott Inter­jújában kijelentette, hogy a kurdoknak nem adhatják meg az önkormányzatot. (CTK) ALBÁN párt- és kormánykül­döttség Mehmed Sehunak, az Albán Munkapárt politikai bi­zottsága tagjának, az albán Minisztertanács elnökének ve­zetésével tegnap repülőgépen Pekingbe érkezett. (CTK) BUDAPESTEN új egyezményt írtak alá a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és Magyaror­szág közötti légi forgalomról. Az egyezmény lehetővé teszi újabb légi útvonalak megnyi­tását és az eddigi járatok szá­mának emelését. (CTK) FRANCO hatóságai tegnap „határozatlan" időre bezárták a barcelonai egyetemet. Ezzel a megtorló intézkedéssel vá­laszoltak a diákok tüntetésére. (CTK) COSTA RICA Szocialista Párt­ja nyilatkozatában élesen elíté­li az Egyesült Államok domini­kai agresszióját és követeli a megszálló csapatok azonnali kivonását Santo Domingóból. (CTK) JENS OTTO KRAG dán mi­niszterelnök Washingtonban Dean Rusk amerikai külügymi­niszterrel a NATO jelenlegi helyzetéről és a vietnami hábo­rúról tárgyalt. Az eszmecsere után Krag a Fehér Házban Johnson elnökkel találkozott. (CTK) A KERESZTÉNYDEMOKRATA pártok limai világértekezleté­nek záróülésén megszavazták a francia kormányhoz intézett felszólítást, hogy mondjon le csendes-óceáni atomfegyverkí­sérleteiről. (CTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁG, Dá­nia és Norvégia 25 hadihajó­jának részvételével Svédország és Dánia között tegnap meg­kezdődtek a NATO tengeri had­gyakorlatai. (CTK) lyenya függetlenségének kl­kiáltásakor Afrika legen­dáshírű szabadságharcosa, Jo­mo Kenyatta meghirdette a nemzeti összefogás, szuahéli nyelven a Harambee politiká­ját. Ez lényegében azt jelen­tette, hogy az új Kenyában mindenkinek össze kell fogni, tekintet nélkül politikai meg­győződésére ps z-í hovatar­tozására. Ezt a poliuk n örömmel üd­vözölte Kenya népe, amely több éves, véres küzdelem árán vívta ki szabadságát és nemzeti függetlenségét. S minden jel arra mutatott, hogy a Haram­bee politika megvalósításában együtt tud és akar haladni mind a baloldal, mind a jobb­oldal. Utóvégre olyan ügyről van szó, amely lelkesedéssel töltött el minden becsületes, hazáját és népét szerető kenyai politikust és törzsvezetőt. En­nek a politikának gyakorlati megnyilvánulásaként értékelte Afrika közvéleménye azt a tényt, hogy Kenyatta lett a köztársasági elnök és közvet­len harcostársa, a haladó néze­teiről jól ismert Odinga Oginga az alelnök. Ily módon, Kenya két legnépesebb törzsének, a kikuyuknak és-a luóknak jutott az ország két legfontosabb ve­zető tisztsége. A kikuyu szár­mazású Kenyatta és a luo törzshöz tartozó Odinga Oginga nyilvános kézfogása sokakban osztatlan örömet és bizalmat keltett. A fiatal Kenyai Köztár­saság politikai jövője biztosí­tottnak látszott. Nairobiban voltam éppen, amikor létrehozták Kenyában az egypártrendszert. Ez úgy történt, hogy feloszlott a Ngala vezette Kenyai Afrikai Demok-> raíikus Unió (KADU) és testü­letileg belépett a vezető Ke­nyai Afrikai Nemzeti Unió (KANU) elnevezésű pártba, amelynek élén szintén a Ke­nyatta-Odinga Oginga állt. A kenyai belpolitikai helyzetet alaposan ismerő politikai meg­figyelők fölöttébb gyanúsnak Ítélték a KADU feltűnően gyor­san végrehajtott pálfordulását. Mint mondották, a KADU lépé­ÉLIÁS BÉLA NAIROBI LEVELE HARAMBEE? sét gyanús körülmények előz­ték meg. Ngala, a szélsősége­sen jobboldali nézeteiről ismert, angol beütésű politikus pár héttel a KADU feloszlatása előtt még kézzel-lábbal hadakozott az egypárt rendszer gondolata ellen. Álláspontján azt köve­tően változtatott, miután bizal­mas megbeszéléseket folytatott Malcolm MacDonald angol fő­biztossal, aki mellesleg Kenya angol kormányzója volt a füg­getlenség elpyerése előtt. A tő­le kapott tanácsok késztették Ngalát a váratlan fordulatra. Rádöbbentették ugyanis, hogy sokkal eredményesebben har­colhat jobboldali politikai cél­kitűzéseinek valőraváltásáért a vezető párton belül, mint azon kívül, vagy egy népszavazás esetén egyáltalán bármilyen párton kívül. Mert azt senki sem vonta kétségbe, hogy ha népszavazásra kerül sor, s Ke­nyatta ezt szorgalmazta, akkor Kenya tömegei az egypárt rendszer mellett törnek lánd­zsát. Ngala ravaszul és meg­fontoltan cselekedett, amikor elkerülte a biztos vereséget. S ennek a megoldásnak mindenki örült. Akkor még kevesen gon­doltak arra, hogy a KADU hét­próbás vezetőivel felhígított KANU belső harcok áldozatává válhat. Az egypárt-rendszer lényegé­ben szabad kezet ad a kenyai jobboldalnak ahhoz, hogy fo­kozatosan megkaparintson min­den fontos kormánypozíciót az országban. Odinga Oginga azon vette magát észre, hogy alelnö­ki hatalma valójában afféle tiszteletbeli hatalom. Vagyis akkor, amikor belügyminiszter­ből az ország alelnöke lett, „felfelé bukott". Gyors ütem­ben veszítette el korábbi befo­lyását és vele együtt számos haladó gondolkodású miniszter is. Az angol sajtó és az ango­lok kezében lévő kenyai lapok tervszerű hadjáratot indítottak Odinga Oginga és társai ellen. Egyrészt azzal vádolták, hogy „kommunista ügynök", másrészt pedig azzal, hogy Kenyatta el­távolítására törekszik. Ezt a hadjáratot azzal is fokozták, hogy angol hírszerző szolgálat által szerkesztett és nyomta­tott „kínai dokumentumokat" tettek közzé Kenyában. Ezek a dokumentumok Odinga Oginga és más baloldali politikusok ne­vében a kenyai kormány és személy szerint Kenyatta elnök megdöntésére szólították fel olvasóikat. Tartalmukat csak az hitte el, aki politikailag telje­sen tájékozatlan volt, vagy az, aki saját tervei érdekében el akarta hinni. Ilyen előzmények után került sor az elmúlt he­tekben a nyilvános szakításra a baloldal és a jobboldal kö­zött mind a KANU-ban, mind a kenyai kormányban. Odinga Ogingát a jobboldali többség megfosztotta a párt alelnöki tisztségétől és több hívét ki­szorították a párt vezetéséből. Válaszul erre a baloldal elhatá­rozta, hogy kivonul a KANU­ból és Kenyai Népi Unió {KNU) néven új pártot alakit. Csupán az a bökkenő, hogy erre az egypártrendszert meghonosító törvény értelmében legálisan nem kerülhet sor. Nem nehéz tehát megjósolni, hogy az el­következő hónapokban minden eddiginél élesebb belpolitikai harcnak leszünk tanúi Kenyá­ban. A kenyai vezetés jobbrato­lódása reakciós, a szocialista országok ellen irányuló meg­torló politikával jár együtt. Ennek következménye, hogy az utóbbi időben számos szocia­lista diplomatát és újságírót kiutasítottak Nairobiból. Megfi­gyelők szerint az, ami jelenleg Kenyában történik, nem érte váratlanul a baloldalt. A bal­oldal komoly hibákat követett el a függetlenség kivívása óta. Túlságosan előre akart rohan­ni. Türelmetlen volt, s nem mérte fel kellőképpen az erő­viszonyokat. Később változta­tott magatartásán, de elkésett. A baloldal olyan fontos cél­kitűzésekért harcol, mint a földreform, az afrikanízálás és az állami gazdasági szektor fej­lesztése. Ezeket a kenyai töme­gek igénylik, de a törzsi meg­kötöttségekkel bajlódó baloldal nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő politikai tőkét ková­csoljon ebből az igényből. A reakciós kenyai jobboldal és angol tanácsadói idejében fel­ismerték, milyen súlyos ve­szélyt jelenthet, ha időt enged­nek a baloldalnak arra, hogy gyengeségeit felszámolja. Ezért kockáztatta meg a jobboldal a nyílt leszámolást a pártban és a kormányban. A jobboldal élén nem Ke­nyatta áll, hanem Tom Mboya, aki furcsamód „balról" támad­ja a baloldalt. Az ő nevéhez fű­ződik annak a kenyai kormány­programnak a kidolgozása, amely meghirdette a ,Jcenyai szocializmus" elméletét és gya­korlati tervét. Ez a program a szocializmust hirdeti, de valójá­ban a kapitalista alapokat igyekszik konzerválni Kenyában, Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy vannak a programnak po­zitív elemei. Ezt különben ma­ga Odinga Oginga is elismerte. Az lenne a logikus, hogy a bal­oldal a program pozitív tételei­nek megvalósítását szorgalmaz­ná. Ehelyett úgy ahogy van, elveti az egész programot. Kér­dés, hogy az ilyen mindent el­utasító politikával milyen mesz­szire lehet eljutni a tömegek forradalmasításának útján? Kenyában éles eszmei és po­litikai harc folyik. S figyelem­be véve Kenya szerepét és köz­ponti helyzetét Kelet-Afriká­ban, sem a kenyai népnek, sem az antiimperialista afrikai közvéleménynek nem mindegy, mi lesz a végső kimenetele ennek a küzdelemnek. Korai és szűklátókörű politika lenne Ke­nyattát és társait valamilyen elfogadott sémába szorítani. „Kenyatta, — írta a londoni Economist — nem a „mi em­berünk Afrikában". Kenyatta egyszerűen kenyai. Azt hiszem van a megállapításban valami. S talán abban az alapos felté­telezésben is, hogy a minden oldalról agitált Kenyatta vé­gül ls elhitte, a baloldal életére és pozíciójára tör. S ez kész­tette arra, hogy ellentétben a korábban követett kiegyensú­lyozó politikájával, a jobbolda­lon keressen támogatást. Mind­ez azonban csak találgatás. A lényeg az, hogy az éles belső harc a jelen körülmények kö­zött nem válik javára sem Ke­nya, sem Afrika haladó népei­nek. Nairobi, 1966. április

Next

/
Oldalképek
Tartalom