Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-28 / 116. szám, csütörtök

SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA JÓ ÉS ROSSZ SZOKÁSOK A gyermek sokszor tesz olyat, amin a íelnőtt megbotránkozik. Bizonyos tevékenység a gyermeknél rossz szokássá fejlődhet. Például rágja a körmét, hazudozik, orrát piszkálja, ujját szopja, étkezés közben olvas stb. A gyermek szokásaiért azonban — mint már annyiszor említettük — elsősorban a felnőttek felelősek. Mindenekelőtt abban, hogyan készülnek fel szülői és nevelői küldetésük betöltésére, és milyen környezetet és feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a gyermek helyesen fejlődhessék. A legnagyobb szülői szeretet sem pótolhatja a rendes otthont, a biztos megélhetést, a rendszeres életmódot és napirendet. A zilált viszonyokba született gyermek hiába örökli a legnemesebb hajlamokat, ha már csecsemőkori környezete is a később rossz szokásokká alakuló reflexeket váltja ki belőle. Születéstől kezdve alakulnak a jó és rossz szokások, amelyek nemcsak a gyermek és a serdülő, hanem majd a felnőtt ember Jellemét, tulajdonságait, magatartását és tevékenységét meghatározzák. A gyermek nem örökli szüleitől sem a jó, sem a rossz szokásokat. Ezek kialakulása hosszú folyamat. A magzat anyja méhében tökéletes védelemben fejlődik. A világra jött csecsemő és a fejlődő gyermek azonban ki van téve a változó külső környezet kedvező és kedvezőtlen hatásainak. A külvilág a megfelelő ingerekkel feltételes reflexeket vált ki. Zsenge korban az érzékszervek még nem bírnak túl sok Ingert felfogni, az újszülöttet a sok alvás védi a károsan sok ingertől. A szülők pedig ne engedjenek a közelébe Idegeneket, biztosítsák nyugodt alvását, kellemes, tiszta környezetét. A Jó és rossz szokás nem más, mint jól kidolgozott feltételes reflex. Már a legkisebb gyermek érzékeire és kialakuló tudatára is úgy kell hatni, hogy minden szükséges tevékenységnek, önként, ellenkezés és félelemérzés nélkül vesse magát alá. Ennek feltétele, hogy a felnőtt mindig türelmesen, kedvesen és körültekintően bánjon vele. A gyermek fejlődésének minden szakaszában fontos szerepet játszik a rendszeres életmód és táplálkozás. A következetesen és rendszeresen betartott napirenddel céltudatosan ápoljuk a jó szokások kifejlődését, ami egyben azt ls jelenti, hogy harcolunk a rossz szokások kialakulása ellen. S ezzel nemcsak a gyermek, hanem a szülök és nevelők Idegzetét is óvjuk. A szokássá rendszeresített tevékenység (alvás, étkezés, játék, séta, tanulás, torna stb.) szinte automatikusan beidegződik. A rossz szokás kialakulását könnyebb megelőzni, mint leküzdeni. A megelőzés kulcsa a rendezett családi viszonyokban, a szülők harmonikus együttélésében, a családtagok összehangolt napirendhez alkalmazkodó életmódjában és a következetesség elvének betartásában rejlik. A dicséretnek és az ajándéknak igen nagy szerepe van a helyes szokások kialakításában, s főleg megszilárdításában. Szükségesnek tartom megemlíteni azt a néhány beteges jellegű, rossz szokást, amelynek észlelése esetén ajánlatos orvoshoz, vagy pszichológushoz fordulni. Tulajdonképpen minden rossz szokás a gyermek neurózis tünete lehet, és ezért nemcsak a leszoktatásra kell gondolni, hanem a gyermek idegállapotának kivizsgálására és esetleg gyógyítására ís, mégpedig idejében. Gyakori jelenség például az étvágytalanság, egyes ételek Iránti undor, a piszkálgatás, válogatás az ételekben stb. Az alvással kapcsolatban szólhatunk a nyugtalan alvásról, a holdkórosságról, az éjjeli felljedésről, a bevizelésről stb. Gondolni kell a nemi élet megnyilvánulásával kapcsolatos szokásokra ls, amilyen például az onánia, valamint az olyan viselkedésre, amely a gyermeknek környezete és önmaga Iránti rendellenes viszonyára utal (társtalanság, emberkerülés). Az orvos együttműködését igénylő tünetek elhanyagolása felnőtt korban is megbosszulhatja magát. Igen sok esetben a serdülő korba jutott gyermekek önmaguk ismerték fel rossz szokásaik káros voltát és igyekezték levetni azokat. A gyengébb idegzetűek azonban továbbra is rabjaik szokásaiknak, ha a tapasztalt felnőtt nem segíti át őket e helyzeten. Az iskoláskor társról társra ragadó rossz szokásai; a gyermekes káröröm, a csúfolódás, az árulkodás, mások kihasználása stb. könnyen a felnőtt kor rossz tulajdonságaivá fejlődhetnek, ami megmérgezheti az emberek egymás közötti viszonyát. Ismét beszélnünk kell a gyermek közvetlen környezetéről, mert jó és rossz irányú tevékenységében szüleinél, idősebb testvéreinél, rokonainál és nevelőinél látja a példát, melyet hozzájuk fűződő érzelmi kapcsolata alapján is szinte öntudatlanul követni igyekszik. A rossz szokások elleni harc egyik legfőbb eszköze a környezet, a felnőttek életmódjának és viselkedésének megváltoztatása lesz. Zilált viszonyok között nem lehet a gyermekből kiegyensúlyozott, egészséges lelkületű embert nevelni. Ha nem tudjuk rendbe hozni családi gondjainkat, vagy nem vagyunk képesek mi felnőttek megváltozni, hiába próbálkozunk a gyermek rossz szokásalt átnevelnl. A rossz szokások ellent harcban ls mindenekelőtt a jó szó a döntő. Nem a szidalmazó, tiltó, kigúnyoló, vagy erőszakosan oktató beszéd, hanem szinte a véletlenszerű beszélgetések alkalmával elejtett tanácsok, példák és meggyőző érvek, amelyek gondolkodásra és cselekvésre késztetik a gyermeket. A rossz szokás reflexeit csak hagyjuk nyugodtan kialudni, és ne említsük a gyermeknek azt, amiről leszokni igyekszik. Inkább éreztessük vele, hogy bízunk benne, és már nem is várunk tőle olyat, ami nem való. Az otthoni és iskolai nevelés teljes összhangján, a kellemes és szeretetteljes környezet légkörén és a felnőttek példamutatásán kívül még arra kell ügyelni, hogy a gyermek napirendje ne csak tanulással, étkezéssel és pihenéssel legyen kitöltve, hanem a testi és szellemi fejlődését harmonikusan biztosító, sokoldalúan ösztönző tevékenységgel is. Gondoskodjunk róla, hogy a gyermek örömét lelje a testnevelés és sportszerű mozgásban, tanítsuk meg síelni, úszni, kerékpározni, menjünk vele kirándulásokra, fejlesszük észbeli képességeit is, sakkjátékkal, rejtvényekkel stb. Támogassuk gyermekünket egyéni kedvteléseiben is. A síléc, kerékpár, sakktábla, bélyegalbum, vagy akár a teniszütő csak látszólag nagy kiadás. Alapjában véve igen kis befektetést jelent, ugyanakkor óriási segítséget a gyermek helyes Irányú nevelésében. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY „SZOBAFOGSÁGBAN" (Vilcsek Géza fehr.J A

Csallóköz és a Mátyusföld határán kószáltam. A Kis-Duna középső folyásánál. Ott, ahol e csendes víz partjáról elhallatszik a kiáltás a még csendesebb Feketevízhez. Errefelé a „gyü, te szürke, gyü, te fakó" a legmegbízhatóbb közlekedést eszköz. És a ladik. Ha valahol a folyóparton elfogy az ember lába alól a keréknyom, ladik viszi át a túlsó partra. Imitt-amott kompszerűen megszerkezesztett ladik. Érdekes táj. Az emberek lánctalpas traktorokkal írják rá a jelenkor krónkáját, de komppal közlekednek. Akár a jó öreg palatábla. A friss írás között a régen bemélyedt karcolások is előtörnek. De az ilyen nyomok már csak kései jelei egykori önmaguknak. Erdős, gazos a folyó két partja, s a bozót és a fa helyenként tanyát, avagy egyedülálló házat takar. A végtelen láthatárnak is csupán az erdő állja útját. Sehol egy domb. A TRAKTOR ÉS A KOT Csótfa felé egy hetedikes kislány igazít útba. Kikérdezem a környékről és a tanyák, majorok lakóinak életéről. Iskolájuk, villanyvilágításuk, tévéjük van, olykor bált is rendeznek egy erre alkalmas teremben. Munka is van, kereset is. Testvérei nagyobbára mezőgazdasági dolgozók. — Es te mt szeretnél lenni? — szegezem neki a kérdést. Lesüti a szemét és nem válaszol. — Kertészeti szakiskolába elmennél? — érdeklődöm tovább. — Nem gondolkoztam még rajta, — feleli vállrándítással. — Esetleg óvónőnek? — kérdezem újra. — Az ló lennel — vágja rá gyorsan. Pedig az óvodát csak kívülről ismeri. A majoron nincs óvoda. De a mai serdülő természetszerűleg itt is igényes. S egyáltalán nem csoda, ha Ilyen a tanyamajori fiatal, hisz a tanya sem olyan már, mint régen. Csótfán pl. nem az „ösztövér" kútágas ötlik első látásra szembe, hanem az acélparipák szomját oltó benzinkút. A PARASZT ÉS A TUDOMÁNY A tallósi kompon a révész unokája visz át. A nagyapa fejszéje „megveszekedte magát", beballagott a faluba egy jobbért. Kintről mindenért a faluba kell menni, viszont a faluból már legfeljebb ha daráltatni visznek a Matica malomba, vagy ahogy errefelé mondják: srótolni. Sokan állítják, hogy amit a Matica malomban srótolnak, attól jobban hízik az állat, csak olyan messze ne lenne. Ezt mindig hozzáteszik, de aki igazi vízimalmot akar látni, az utolsó csallóközi lapátkerekest, anKis-dunai körkép nak nyakába kell vennie a határt. Kísérő Is akad. Megismerkedünk. — Es a neved, legény? — Kodály József. — Kodály ...? — Igen... — Csak nem vagy rokona Kodály Zoltánnak ...?! A világ legtermészetesebb hangján válaszolja: — Apuka mondta, hogy nagyapáék ismerték őket, még abból az időből, amikor Galántán laktak. — Es ha megnősz te is zeneszerző leszel? — En kertészeti szakiskolába megyek! — vá?ja ki legalább olyan büszkeséggel, mint hajdanán azt, hogy én húsz hold földet örökölök. Ez lesz a földművelő generáció, amelyik már azzal a tudattal indul az életnek, hogy a parasztnak is kell a tudomány. A MÚLT ÉS A DICSŐSÉG A Matica malom ritka látvány. Nem az a mohostetejű vízimalom, amilyeneket régi olvasókönyvek rajzáról ismerünk. Oldaldeszkája szürkére cserződött, mint a kivénhedt ladikoldal. Az ember azt hinné, hogy filmezéstől itt felejtett kellék, pedig járó malom. Srótol és áramot fejleszt a parton álló házban lakó tulajdonosának. Ezt már nagyobbrészt Maticánétől tudom meg, de a szavaknak még ennek ellenére ls csak nehezen adok hitelt, hisz az egész alkotmány nem nagyobb egy volt postakocsinál. A kétszázmilliomodik (CTK) — A bratislavai Teslában a Monika típusú tranzisztoros rádió lesz a kétmilliomodik vevőkészülék, mely a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére előreláthatólag május 14-én hagyja el a futószalagot. A gyár jelenleg naponta 1000 rádiókészüléket gyárt. NAPI 50 EZER ÜVEG ÁSVÁNYVÍZ A lévai járás Szántó községében az ásványvízforrás több Ml nt 500 éve ismert. A víz gyógyhatását 1838-bam állapították meg. Azóta országos hírnévre tett szert. A mintegy 40 forrásból naponta 50 ezer üveget töltenek meg. —né— Csak a kereke termett meg nagyra. Olyan, akár egy szélmalom vitorlája. Lassan forog, nem kelepel, nem porzik a víz rajta. Hát ennyi maradt a „régi dicsőségből". Valamikor ugyanis nagy híre járta a kisdunai malmoknak. A malomtulajdonosok önálló ipartestületben tömörültek — de ez már csak az „eperjesi malmok céhének" örököse volt. Ami viszont olyan régi céh, hogy az utolsó molnárlegény sem emlékszik rá vissza, bár a kilencedik X-et tapossa. Lám, milyen messzire került tőlünk a múlt... utolsó érinthető múzeális maradványa is szinte már csak utánzata egykori „dicső" elődeinek. A MOLNÁR ÉS A MALOM Patócs Sándor bácsi a kisdunai vízimalmok utolsó molnára, de ő is csak kései utóda már az egykori facéroknak. A vízimalmok virágzáskora őt is megelőzte legalább száz esztendővel. De tucatnyi malomra a Kis-Dunán még emlékszik. Hajlott kora ellenére ma is a malomnál tölti idejét, s csak nagyritkán tér vissza a faluba. Hódoson lakik, ott találtam a vendéglőben. — Oszt mi Járatban van .— kérdi, miután elmondtam, hogy a nap folyamán a Matlcánál jártam. Gondoltam megviccelem a jókedélyű öreget. — Meg akarom venni a malmot — montam. — Ah, nem hiszem én, hogy attól Matica megválna — felelte komolyan. — Pedig azt mondta, semmi Jósága sincs már abban, hogy ott lakik. — Valami azért mégiscsak van, — vetette ellen —, hisz ismert a mondást, hogy verjen meg az isten rossz szomszéddal meg gyöpös udvarral.., Hát olyan ott nincs. Es nincs is attól jobb a világon, higyje el, kedves. Patócs bácsi egykor molnára volt Matlcának, de dolgozott ő a Kis-Dunáin csaknem mindegyik malomban. Még ma ís tudja, hol voltak a malmok, kik voltak a tulajdonosai és szemtanúja volt annak is, ahogy azok egymás után elhagyták a vizet, csak ő tartott ki — pedig sok lisztet leporolt már a ruhájáról —, s vele állja az időt az utolsó malom is. — Akadt volna más munkám is, faragás, miegymás, hisz a molnár mindenhez ért, de rám ott kint mindig szükség volt... Szükség volt molnárra, aki a vízimalom minden csínyjátblnját érti, olyanra, aki annak idején még facér volt. Mert a molnárlegények nem szerződve tanulták a szakmát, hanem facérkodással. Egyik malomtól a másikig Jártak munkáért. Segédkeztek a zsákjavításnál, megtanulták a faragást, és minden olyan fogást elsajátítottak, amire a szakmában szükség volt. S az öreg malom még a facérkodástól kölcsönözte szívósságát. I

'gy él a molnár és a malom egymásra utalva, távol attól a zsongástól, amelyik már egy újabb kor jellemzője. KOBAK KORNÉL MINDEN 20. KONYVSORSJEGY NYER! 80000 NYEREMÉNY! A főnyeremények: 3 S MB 1000 márkájú személyautó. Társasutazás Amerikába. Útvonal: LONDON-NEW YORK-MONTREAL-NIAGARA. Társasutazás a Benelux-államokba: BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURGTársasutazás: Olaszországba, Szicíliába, a Közel-Keletre, Jugoszláviába, Kijevbe, Leningrádba, Moszkvába és Ausztriába! A KÖNYVSORSJEGGYEL CSAK NYERNI LEHET! ÚF-156