Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-22 / 110. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. április 22. PÉNTEK • XIX. évfolyam 110. szám • Ára 30 fillér Közlemény a CSKP Központi Bizottságának üléséről (ČTK) — Csehszlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bi­zottsága Prágában 1966. ápri­lis 20-án és 21-én ülést tartott. A XIII. kongresszus előkészíté­sével szervesen összefüggő ta­nácskozása a párt jövőbeli gazdaságpolitikája fő irányel­veire tett javaslatok elbírálá­sára, s az 1968—1970. évi nép­gazdaságfejlesztési terv legfon­tosabb feladataira összponto­sult. A javaslatokról O I d ­ŕ ich Čer nik elvtárs mon­dott tájékoztató beszámolót. A Központi Bizottság a mun­kák folyamatát decemberi ta­nácskozása alapján bírálta el, amikor népgazdaságunk fejlő­dési irányzatait elemezve s megvitatva megállapította, hogy feltétlenül fel kell újítani a források feltárása s kimerítése közötti arányok egyensúlyát, és biztosítani kell a tervszerű irá­nyítás rendszerének hatható­sabb érvényesülését. Ennek alapján meghagyta, hogy be kell fejezni az 1966. évi tervet és folytatni a pártnak a ne­gyedik ötéves tervidőszakra vo­natkozó gazdasági politikája irányelvei alapjául szolgáló ja­vaslatok rögzítését. A Központi Bizottság tanácskozásai során utalt a márciusi tanácskozásra is, amelyen megvitatta a mező­gazdaság további fejlesztésére s kilátásaira vonatkozó elgon­dolásokat, valamint a nemzeti bizottságok hatáskörének bőví­tésével s nagyobb pénzügyi­gazdasági önállóságával össze­függő elgondolásokat is. Az Állami Tervbizottság a ki­tűzött feladatok figyelembevé­telével kidolgozta a gazdaság­fejlesztési terv változatát az 1966—1970. évekre, annak fel­tételezésével, hogy bőségeseb­bek lesznek népgazdaságunk forrásai, éspedig különösen a következő intézkedések alap­ján: a tervszerű irányítás új rendszere minél előbbi beveze­tése feltételeinek létrehozásá­val, az árrendszer s a beruhá­zások pénzellátásának átszerve­zéséhez szükséges idő lerövidí­tésével, a termelés s a hazai és a külföldi piac közötti szoro­sabb kapcsolatok létrehozásá­val, a gazdasági szervezetek egységes átutalásaival, továbbá a nagyobb fokú kezdeménye­zés, szakképzettség s művelt­ség, valamint a szakszerű mun­ka iránti nagyobb érdeklődés feltételeinek létrehozásával. • • • Népgazdaságunk további fel­virágoztatása érdekében feltét­lenül szükségesek bizonyos strukturális módosítások, a tu­dományos és kutatómunka szé­lesebb megalapozása, valamint gazdaságunk hathatósabb hoz­zájárulása a nemzetközi mun­kamegosztáshoz. A párt gaz­daságpolitikája fő irányelvei megvalósításakor a párt, a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom, a nemzeti bizottságok se­rény s igényes politikai mun­kájára, valamint az eszmei po­litikai tömeghatás eszközeire kell támaszkodnia. Népgazdaságunk forrásainak bővítését gyakorlatilag teljes egészében a társadalmi mun­katermelékenység növelésével (Folytatás a 2. oldalon) Lenin igazsága az élet igaza Ünnepi est V. I. LENIN születésének 96. évfordulója alkalmából 96 éve született Vlagyimir Iljics Lenin, a nagy forradalmár. Neve, nagy műve örökké ét fi fog. E nagy felentőségű évforduló alkalmá­ból köztársaságunk egész területén ünnepi gyű­léseket és emlékesteket rendeztek. Tegnap Prágában is ünnepi estet tartottak, amelyet a CSKP Központi Bizottsága, a prágai várost pártbizottság és a közép-csehországi kerületi •pártbizottság rendezett. A prágai Városházg. Smetana-termét színültig megtöltötték a prágai üzemek és intézetek dol­gozói, s a csehszlovák fegyveres alakulatok kép­viselőt. Az ünnepi esten részt vettek a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai és póttagjai, a Központi Bizottságának titkárai, a prágai városi és a közép-csehországi kerületi pártbizottság titkárai, a CSKP Központi Bizottságának tagjai, a Nemzeti Front pártjainak képviselői, minisz­terek, valamint közéletünk más kiváló szemé­lyiségei. Jelen volt a Szovfetunió prágai nagy­követe, a nagykövetség további dolgozói, vala­mint a szocialista országok diplomáciai képvi­selői. Az ünnepi beszédet O. Švestka elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Rudé právo főszerkesztője mondotta. Oldrich Švestka elvtárs beszéde ELVTÁRSAK! Kilencvenhat évvel ezelőtt született Vlagyimir Iljics Lenin. Régi hagyományaink szellemé­ben úgy emlékezünk meg Le­ninről, hogy kidomborítjuk életművének mostani jelentősé­gét. Lenin végakaratának érvé­nyessége attól függ, hogyan tudja a kommunista mozgalom hasznosítani, s az ú] történelmi feltételek között tovább fejlesz­teni. Ha erre gondolunk, tu­datosítjuk azt a kötelességün­ket, hogy állandóan elemez­nünk kell saját tevékenységün­ket és felelősségünket. Jelenleg a nemzetközi fejle­mények rendkívül bonyolult feltételei között kezdődő mű­szaki-tudományos forradalom­mal kapcsolatban felmerülő kérdések kerülnek előtérbe. Ha azt akarjuk, hogy bizto­sítva legyen az emberiség to­vábbi léte, s az emberiség el­kerülhesse a számára esetleg végzetes küzdelmeket, úgy mozgósítanunk kell minden forradalmi és haladó erőt. A szocializmusnak be kell bizo­nyítani fejlődő képességét, és­pedig nemcsak azért, hogy megindokolja történelmileg megalapozott jogát a létre és annak a rendszernek előnyét, amely nem kizsákmányolással eszközli ki a civilizáció fellen­dítését, hanem különösen azért, hogy a földkerekség minden haladó erejének egységével létrehozza a tartós béke fel­tételeit, elhárítsa az imperia­lizmus agresszív akcióit és megakadályozza egy újabb vi­lágháború kirobbanását. Örömmel vettük tudomásul — mint ezt világszerte tudo­másul vették —, hogy a szo­cialista tábor legerősebb or­szága, mint ahogyan az SZKP nemrég lezajlott XXIII. kong­resszusa is hangsúlyozta — mélységesen tudatosítja nagy felelősségét a földkerekség né­peível szemben. Leonyid Brezs­nyev elvtárs többek között kijelentette: „A Szovjetunió, ami a nemzetközi kapcsolato­kat Illeti, következetesen ra­gaszkodik államiságunk lénye­géből fakadó békepolitikájá­hoz, mert államunk minden te­vékenységében a dolgozók ér­dekeit tartja szem előtt. E po­litika megalapítója V. I. Lenin volt, és mi a nemzetközi kér­déseket illetően most is tánto­ríthatatlanul ragaszkodunk a lenini elgondolásokhoz. Nem véletlen, hogy éppen az az ország, amely az építés gigászi feladatait vállalja, amely a termelés, a tudomány és a kultúra sohasem tapasz­talt felvirágoztatásának prog­ramját tűzte ki, a leghatáro­zottabban védelmezi minden nép békés együttműködésének politikáját. Nagyra értékeljük a kong­resszusnak a nemzetközi hely­zet javulására tett javaslatalt, és elsősorban azt a felhívását, hogy véget kell vetni az Egye­sült Államok vietnami agresz­sziójának, nemzetközi egyez­mény megkötésével kell meg­gátolni az atomfegyverek to­vábbi elterjesztését, lehetetlen­né tenni, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság bármi módon atomfegyverekhez Jusson. N éhány hét múlva meg­kezdődnek pártunk XIII. kongresszusának tanács­kozásai. A kongresszust a dol­gozók széles körű részvételével készítjük elő. Minden törekvé­sünk arra irányul, hogy telje­síthessük a további fejlődésün­ket megalapozó nagyon igé­nyes feladatokat. Mindnyájan tudjuk, hogy pártunk XII. kongresszusa jelentősen hozzá­járult különböző elméleti kér­dések megoldásához és az éle­tünk különböző szakaszain fo­ganatosított gyakorlati intéz­kedésekhez is. Az e kongresz­szus óta elért eredményeink elbírálása kétségkívül további célkitűzéseink nagyon értékes kiinduló pontja lesz és meg­alapozza azt, hogy sikeresen oldhassuk meg időszerű prob­lémáinkat. Mindnyájan tudjuk, hogy e problémák közös neve­zője az új irányítási rendszer hatékonysága, az ésszerű irá­nyítás, a társadalmunk rendel­kezésére álló források és erők célszerű hasznosítása és érté­kelése. Kétségkívül hosszú időre szóló és lényegében a fejlett szocialista társadalom építése időszakának tartalmával azo­nos az a feladat, hogy létre­hozzuk és tökéletesítsük irá­nyítási rendszerünket, amely az élet minden terén lehetővé teszi a társadalmi fejlődést. Jelenleg az a döntő, hogyan oldjuk meg ezt a feladatot a gazdasági életben, és ez a megoldás mily módon nyilvá­nul meg gazdaságtervezésünk­ben, a negyedik ötéves terv­(Folytatás as 5 oldalon) A z emberiség történetének egyik legnagyobb egyénisége Vlagyimir Iljics Lenin, akinek születése évfordulójáról nagy tisztelettel, elismeréssel és mély hódolattal em­lékezik meg évről évre a haladó világ. Emléke soha sem halványul el. Évszázadok múlva, de lehet, hogy évezredek múlva is fog emlékezni az emberiség Leninre, a géniuszra, akinek nevéhez fűződik egy új történelmi korszak, a szocia­lizmus és a kommunizmus korának kialakítása. Lenin emberi nagysága, művének és tanításának forradalmi szelleme, tudományos értéke napjainkban még jelentőségtel­jesebb. A legragyogóbb példája ennek a Szovjetunió Kom­munista Pártjának a hónap elején lezajlott XXIII. kongresz­szusa, amely az egész világ színe előtt hitet tett amellett, hogy a Szovjetunió kommunistái Lenin ügyének hű örökösei és folytatói, mindenkor óvják Lenin hagyatékát, a lenini párt és az egész nemzetközi kommunista mozgalom harcos egységét. A kongresszus tárgyalásának egész menetét a mar­xi—lenini tanokhoz való törhetetlen hűség jellemezte. A kong­resszuson résztvevő 86 kommunista és munkáspárt képviselői­nek jelenléte a világ minden tájáról mindennél ékesebben bizonyltja, mily elevenen ható erő Lenin életműve és taní­tása. És miért? A legendás hírű spanyol kommunista harcos, Dolores Ibarruri szavai adják meg a választ: „Lenin neve a szabadság és a reménység himnusza a föld legtávolibb zugaiban is, és egyesíti a különböző fajú emberek akaratát abban a küzdelemben, amelyet a békés és igazságos, de­mokratikus és szocialista jövőért folytatnak". A történelem megváltoztathatatlan és letagadhatatlan tényei bizonyítják, hogy az ő eszméi öltenek testet a kommuniz­must építő Szovjetunióban, a szocialista világrendszerben, az egész világot átfogó kommunista mozgalomban, az elnyomott népek nemzeti és szabadságmozgalmában, a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért folyó imperialistaellenes küzdelemben. Lenin eszméi milliók szívében élnek Európában, Ázsiában, Afrikában és Ameriká­ban. Ott, ahol a halhatatlan Október által megjelölt úton — a lenini úton — haladnak, s építik a szocializmust és a kom­munizmust; ott, ahol a munkásosztály élenjáró osztaga, a kommunista párt vezetésével a dolgozók a tőkés monopó­liumok embertelen kizsákmányolása és háborús politikája ellen vívják harcukat, s mindenütt, ahol a népek nemzeti felszabadulásukért küzdenek. M arx, Engels és Lenin alkották meg a tudományos kom­munizmus elméletét, s most, amikor már a gyakor­latban épül a kommunista társadalom, a nagy tanító­mesterek jövőbe ható éleslátásának zseniális ereje igazi nagy­ságában bontakozik ki. Lenin, Marx tanításának folytatója, alkotóan továbbfejlesztve a marxista forradalmi elméletet az új történelmi korszakban, feleletet adott mindazokra a kér­désekre, amelyek elé az új korszak a munkásosztályt álli totta. Lenin, aki óriási mértékben hozzíjárult a marxista tu­domány elméleti fejlesztéséhez, az orosz munkásosztály által teremtett lenini párttal nemcsak elméletileg, hanem a gya­korlatban is megnyitotta az emberiség előtt a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető utat. A világtörténelem me­nete — a szocialista világrendszer létrejötte, mint a szabad népek szilárd szocialista közössége, s ennek mind nagyobb befolyása a világesemények alakulására — meggyőzően bi­zonyltja, hogy a marxizmus—leninizmus a világ átalakításá­nak hatalmas eszmei fegyvere. A lenini tanok életerejének ragyogó példáját adja a Szov­jetunió Kommunista Pártjának a XX. és a XXII. kongresszusa után a most lezajlott XXIII. kongresszusa, amely ország-világ előtt kinyilvánította, hogy a „nagy lenini párt életében és harcában mindenkor törvény volt és maradt a kommunizmus ügyéhez, a proletár internacionalizmushoz és a szocialista szolidaritáshoz való hűség." Ennek szellemében jelölte ki a kongresszus a jövő, a kommunizmus építésének nagy fel­adatait, amelyek gyakorlatilag megtestesítik a párt és a szovjet állam megingathatatlan hűségét a proletár interná cionalizmus lenini elveihez, a szocialista világrendszer iránti internacionalista kötelességéhez, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomhoz, a népek nemzeti felszabadító moz­galmához. A kommunizmus építése nagy feladatainak telje sítésével növeli a Szovjetunió gazdasági és honvédelmi ha talmát, megerősíti nemzetközi tekintélyét, ami a leghatáso­sabb hozzájárulás a szocialista világrendszer egységének és erejének további növeléséhez, ami napjainkban az Egyesült Államok által vezetett imperialista erők fokozódó agresszív cselekményei miatt a szovjet kommunisták számára az idő parancsa. (Folytatás a 2. oldalon) V. I. L. 1 870- 1 966; ÉLŐ LENINIZMUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom