Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)
1966-04-02 / 91. szám, szombat
A ki hosszabb távollét után visszatér va gy ellátogat Košicére - Kassára, a Hernádparti városba, aligha ismer rá. A mű Kat itt már csupán az emlékek idézik fel az emberben. Húsz év alatt hihetetlenül megváltozott a város és vele lakosainak mindennapi élete. Eltűntek régi, szegényes külvárosai, talajgya luk szántották fel pusztulásra ítélt negyedeit, a „Tábort", a Kálvária alatti sikátoros utcá kat és viskókat. A város kiszabadult szűk, körülhatárolt kereteiből és megindult a terjeszkedés útján. Mint eső után a gombág, úgy nőnek ki a földből új, korszerű lakótelepei, toronyházai üzemei, gyárai. Napról napra Smpozánsabbá válik az ország legnagyobb építkezése, a Kelet-szlovákiai Vasmű. És továbbra is megállás nélkül folyik a hatalmas arányú építkezés. Kelet-Szlovákia székhelye, céltudatosan fejlődik nagyvárossá! BESZÉLGETÉS A VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL ir ŐSZINTÉN fejlődésről, tervekről és gondokról Nem kíván különösebb magyarázatot, bárki láthatja, milyen jelentős változásokon ment át Kelet-Szlovákia metropolisa. A beavatatlanok azonban nem tudják, mennyi hozzáértést, körültekintést, kitartó munkát követel a politikai és államhatalmi szervektől a város tervszerű fejlesztése s ezzel párhuzamosan a lakosság növekvő igényeinek kielégítése. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk ŠTEFAN CAVARA mérnökkel, a városi nemzeti bizottság elnökével. • Elnök elvtárs, hogyan értékeli a nemzeti bizottság a városfejlesztés eddigi eredményeit? — Ami a fejlődés ütemét, sokrétűségét illeti, elégedettek lehetünk. Elismerem viszont, sok még a bosszantó hiányosság, nem megy minden úgy, ahogyan szeretnénk. Ennek egyik oka, hogy a fejlesztési terv és a lakosság szükségletel között nem találtuk meg rögtön a kellő összhangot. O Tudomásunk szerint a város lakosainak száma meghaladta a 140 ezret, ftftlyen mértékben sikerült számukra lakást biztosítani? Nagyrészt kielégítettük a lakásigényeket, de semmi esetre sem úgy, ahogy szeretnénk. Az elmúlt húsz' esztendő alatt közel 19 ezer új lakást építettünk a városban, de ma is mintegy 3800 lakáskérvényt tartunk nyilván. Ezzel szemben évente csupán 110—150 igénylőt tudunk kielégíteni. 0 A lakosság számának növekedése törvényszerűen megköveteli a város Uzlethálézatának bővítését. Sikerült ezt elérni? — Sajnos, még nem teljesen. Az új lakónegyedekben azonban mindenütt létesítettünk élelmiszerüzleteket. Ezek száma meghaladja a 270-et. 1970-ig 312 ilyen üzlettel számolunk. Az új lakónegyedekben csupán a múlt év folyamán közel 18 millió koronát fordítottunk új kereskedelmi kapacitások létesítésére, öt modern áruházat építettünk. Ebben az évben 23 millió koronát fordítunk a város üzlethálózatának bővítésére, illetve korszerűsítésére. A múlt • MAR A XII. SZAZADBAN virágzó város volt. A legrégibb kassal vonatkozású oklevél 1261-ből származik, s a városi földek adományozásáról és használatáról szól. • A KÖZÉPKORBAN fejlett ipara volt. Az első céhlevél — a szűcsöké — 1307ben kelt. Az ügyes iparosok a XV. században szabadalmat kaptak: a barchentszövésre és a vászonfehérítésre. • 1378-BAN óriási tűzvész pusztított. Az akkor leégett plébánia helyén kezdték meg a Dóm építését. Ez az építkezés — melyet tulajdonképpen be sem fejeztek (a két torony közül az egyik csonka) — mintegy száz évig tartott. A Dóm 1877—1896 közötti renoválása 900 000 aranyforintot vett igénybe. H JELLEGZETES műemlék a XVI. századból származó Orbán-torony, melyben évszázadokon át Illenfeld Ferenc híres ágyú- és harangöntő-mester készítette 72 mázsás harang szólt. • MÁR 1610 BEN működött itt könyvnyomda. Alapítója Fischer János volt. Legrégibb kiadványa a latin nyelvű „Apologia Sinodi Solvensis". • A KULTURÁLIS hagyományairól közismert városban 1781-ben nyflt meg az első színház. A későbbi évek során falai közt élték „tanulóéveiket" Déryné, Szentpétery, Megyeri, Egressi. .. • BATSÁNYI, KAZINCZY ÉS BARÖTI SZABÖ D. szerkesztésében 1789—1792 között itt jelent meg az első magyar nyelvű folyóirat, — a „Magyar Museum. • A VÁROSBAN már 1657-ben egyetem létezett. Pázmány Péter javaslatára Kisdy Benedek alapította. Az első promóciót 1661-ben tartották. A nagy ünnepségeken Jelen voltak KözépEurópa valamennyi egyetemének küldöttei. Az „Academia Regia Cassovicnsis"ről került ki Michal Balucfanský is, a leningrádi egyetem első rektora. • HATVAN ÉVVEL ezelőtt, 1906-ban hozták ide a négy rodostói bujdosó — II. Rákóczi Ferenc, Zrinyi Ilona, Bercsényi Miklós és Sibrik Miklós — hamvait. • AZ 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS szerint a városnak 68 981 lakosa volt. C Cgy gondoljuk, a szolgáltatások szakaszán számos probléma vár még megoldásra. — Valóban így van. Ez viszont nem Jelenti, hogy lebecsülendők elért eredményeink. A Közszolgáltatási Vállalat jelentősen fejlesztette tevékenységét és kedvező fordulat állt be a szolgáltatások minőségét illetően is. Különösön a szolgáltatásokat ellátó üzemegységek korszerűsítése terén kell hathatósabb munkát kifejtenünk. Ei;re a közeljövőben kerül sor.í. # Sokan kifogásolják, hogy kevés a fa, a zöldövezet, elhanyagolt állapotban vannak a parkok. Ml a véleménye erről? — Városunk parkjainak, fasorainak, zöldszegélyeinek állapota nem felel meg a követelményeknek. De miért? Nem állítom, hogy a város vezetősége minden tőle telhetőt megtett a helyzet megjavítása érdekében, de véleményem szerint nagymértékben a lakosságot is terheli ezért a felelősség. Kertészeti vállalatunk már évek óta fáradozik zöldterületek létesítésén. Számtalan esetet sorolhatnék fel, amikor az egyes háztömbök lakói nem vigyáznak gyermekeikre, akik pusztítják, tönkretészik a parkokat. Ehhez még annyit, hogy ebben az évben közel 1 millió koronát fordítunk további zöldterületek létesítésére... 9 Valljuk be: bajok vannak a város tisztaságával. — Én magam ls azt szeretném, ha városunk tiszta, pormentes lenne. Eddigi igyekezetünk ellenére ezt nem tudtuk elérni. De mindannyian látjuk, hogy városunkban mennyi az építkezés. Alig van utca, ahol ne ásnának, bontanának. Szó, ami sző, lehetne a városban nagyobb tisztaság, ha maga a lakosság ls jobban ügyelne erre. • Sok a panasz a belvárosban lakó cigánycsaládokra. Többnyire nem dolgoznak, lakások környéke igen rossz benyomást kelt a város központjában. Hogyan akarnak ezen változtatni? — Ez általános panasz, és jogos. A CSKP Központi Bizottságának a cigánykérdés rendezésére vonatkozó határozata óta már hét év telt el, s városunkban — ahol közel kilencezer cigány él — közben új cigánynegyedek létesültek. Sajnos, éppen a belvárosban. Mi okozta ezt? Vidékről olyan cigánycsaládok költöztek be engedély nélkül a városba, melyek nem tudtak beilleszkedni a város rendjébe, életformájuk, viselkedésük joggal kifogásolható. Mindezt nem tűrhetjük tovább s a felsőbb szervek segítségével nagyobb szigorral járunk el a rendbontókkal szemben. Az említett hiányosságok és nehézségek ellenére — Košice a még szebb napok várományosa. Ľlhalkult a csatazaj, a városból menekültek a fasiszták L- a felszabadító egységek elől. A sörgyár boltíves pincéjének vaspántos ajtaján hangtalanul lépett be az első járőr. Minden szempár az Ismeretlen látogatóra meredt. Horvátné, a vörös csillagos sapkáról felismerte a szovjet katonát. Tizenkilencben az ő férje is hasonlót viselt. Erőt vett magán, gyors léptekkel indult feléje. Tovaríscsl... egy fiatal asszony beteg — magyarázta kézzellábbal. — Gyorsan segíteni kell rajta!... Megfogta a katona kezét s a fájdalmában fetrengő asszonyhoz vezette. Sikerült megmagyarázni: gyermeket vár. A szakaszvezető tekintetével végigmérte a jelenlévőket, majd megszólalt: „Germanyi nyet?! „... Szótlanul intett nemet néhány fej..." Vot haraso!" — mondta és sarkonfordult. Katonaruhás asszonnyal tért vissza, az ezred orvosnőjével. Egy közeli házban Olga Alexandrovna segítette világra a bogárszemű Veres Ilonkát.,. Kt gondolhatta annak idején, hogy Ilonka, a szabad város első szülöttje 2Í esztendővel később a szülészeti klinikán, hivatásból olyan emberpalántákat dédelget majd, mint ő volt akkor, 1945. január 19 én ... A szabadsággal egy időben... Örülök munkánk gyümölcsének .. • Tóth János elvtárs, bár 67. évét tapossa, sok deszkát legyalult életében, számtalanszor kockáztatta szabadságát, rengeteg kommunista röplapot szétosztott, lelkes terjesztője volt a „Kassai Munkás '-nak, lélekben még mindig fiatal. Ma már nyugdíjas, mégsem pihen. Bejár a pártbizottság épületébe, örömmel részt vállal a pártmunkából, segíti a társadalmi szervek tevékenységét. A közelmúltban Zárembová és Cséry elvtársakkal együtt ő képviselte a régi harcosokat a városi pártkonferencián. Az elnökségi asztalnál ülve figyelte a tőle sokkal fiatalabb kommunisták tanácskozását, a város politikai és gazdasági életének fejlődésével foglalkozó beszámolót és a felszólalásokat. Valaki talán kérdezhetné: mit keres még az ilyen öreg ember a fiatalok között, üljön otthon, élvezze nyugdíját. Tóth János elvtárs más véleményen van, s ez érthető. Ebben a városban vallott hitet a munkásosztály mellett, itt harcolt annak a társadalmi rendszernek megalapozásán, melyben ma szabadon élhetünk. Azért érdekli annyira, mi a véleménye másoknak a szocializmusban fiatalodó, fejlődő városról. Tóth elvtárs maga fgy vélekedik: — Bevallom őszintén, annak idején mi sem gondoltunk arra, hogy a szocialista társadalmi rend ilyen rohamos fejlődésre képes. Azt viszont szentül hittük, hogy csakis a munkásosztály győzelme alapozhatja meg ezt a fejlődést. Nagyon örülök annak, hogy igazunk volt és munkánk nem volt hiábavaló... Anyakönyvi „kivonat"... A város anyakönyvi hivatalén taiból jegyeztük ki: Há! Év: Születés: k 1900 1439 1945 1091 1960 3387 I 1965 4260 „A lokálpatrióta fesl Feld Lajos műterme a Liget peremén, a Kmet Andor utca 40. szám alatti ház emeletén van. Érdekes műterem! A maga nemében egyedülálló. Fél évszázad történelmét árasztja. Ide ebbe a csendes hajlékba tért vissza a festő a háborús forgatagból — Auschwitzból. A falakon ott függnek még az auschwitzi évekre emlékeztető képek, vázlatok foglyokról, kápókról, SS legényekről — a fasizmusról. zések a hír. lója rajzói életbi képei Valar. emlét Soí Lajos hever matt Vál ftnon, tani í karcc A vái cái, c kis u Dóm, áruló raszti lebon cák. dolgo venc Mo. kor mészt ts. Hi ni, nt nem. len, )
