Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-06 / 64. szám, vasárnap

Hetvenkét óra a túlnyomásos kamrában A televízió nézői a napok­** ban nagy érdeklődéssel figyelték azokat a kísérleteket, amelyek keretében néhány ön­kéntes hosszabb ideig tartózko­dott az ostravai kórház túlnyo­másos kamrájában. Mivel olva­sóink még nem sokat tudnak egészségügyünknek erről az új­donságáról, beszéljünk előbb arról, mi előzte meg azt, hogy a kamrában — amely a maga nemében köztársaságunkban az első, Európában pedig az ötö­dik —, elhelyezhették az első pácienset. Az Urx Bányában történt... Megrendítő hír volt. A vfz betört a bányába, a föld alatt tíz bányász küzdött az életéért. A víz azonban csak az egyik veszélyt jelentette, a másikat, s ebben az esetben a nagyob­bat, a kénhidrogén. Jóllehet az orvosok mindent elkövettek a szerencsétlenül jártak érdeké­ben, közülük csak egy maradt életben. Kilenc ember halálát mérgezés okozta. Az orvosok, a balesetbizott­ság tagjai, az ostrava-karvlnái bányavidék vezető dolgozói ek­kor hosszú tanácskozást foly­tattak. Mert nem ez volt az első eset. De mit lehet tenni azért, hogy a metánnal, a szén­monoxiddal, vagy a nagyolvasz­tók gázaival mérgezetteket megmenthessék? A tapasztala­tok arrtl tanúskodtak, hogy ezek az emberek, noha még él­tek, halálra voltak ítélve, mert a megmentésükre szolgáló esz­közök nem voltak elégségesek. Ekkor vetette fel két ostravai orvos — dr. Ševčík docens és dr. Fizely aneszteziológus — azt a gondolatot, hogy ha ren­delkeznének hiperbarikus kam­rával, a mérgezettek megmenté­lőre oxigén-túlnyomást alkal­mazhatnának. Külföldön már kísérleteznek ilyesmivel, a be­rendezés azonban túlságosan drága ... Semmi sem drágább az emberéletnél A gondolat szikrája lobbot Vetett. Az orvosok ötlete támo­gatásra talált az ostrava-karvi­nái bányavidék vezetősége és a Tüzelőanyagipari Minisztérium részéről. A bányavidék egykori automatizáló és gépesítő üze­mének technikusai utasítást kaptak: Biztosítsák a hiperba­rikus kamra megépítését és szerezzenek be minden szüksé­ges anyagot. Az idő tájt, amikor a kohó­ipar! tervosztály dolgozói Frý­dek—Místekben azon törik a fejüket, hogyan oldják meg a felmerülő problémákat, amikor Jančura mérnök országszerte hajszolja a szükséges berende­zéseket, már végzik ls az első túlnyomásos próbákat. Egyelőre azonban még nem a kamrában, hanem csak Radvanicén, a szén­kutató tudományos intézet au­toklávjában. Itt is szívesen vál­lalták az együttműködést. Az autoklávot eredetileg a bányá­gázok robbanékonyságának vizsgálatára használták, most viszont ideiglenesen a tengeri malacok kísérleti lakóhelye lett. Mihelyt bizonyos szénmo­noxíd-adagot engedtek az állat­kákra, máris görcsökbea fet­rengtek, eszméletüket vesztet­ték, agonizáltak... Ebben a pillanatban oxigén-túlnyomással kezdték őket „kezelni". Az el­méleti feltevések bebizonyosod­tok. Az élettelen tengeri mala­cok két óra múltán megmoz­dulnak s nemsokára futkározni is kezdenek ... Az orvosok azonban nemcsak a gázmérgezések gyógyításával foglalkoznak, azokat az ered­ményeket ls felülvizsgálják, amelyről a külföldi szakiroda­lom számol be. Oxigén-túlnyo­mással próbálják gyógyítani a tetanuszmérgezést, a különle­ges gyulladásokat, a gáz okozta üszkösödést s egyéb betegsége­ket. Emberek túlnyomás alatt Éppen a „Na Fifejdách" ost­ravai kórházban voltam, mikor dr. Ševčík docens így szólt a nővérhez: — Ma jaromírt tesz­szük be a négyesből... — Már a kamrába? — Igen; a tengeri malacokon végzett sikeres kí­sérletektől csak egy lépés volt az emberek gyógyításáig. Ez a kamra azonban még egészen kicsi volt, csak egy ember szá­mára elegendő, mivel ilyen mé­retű jóval hamarább „megszü­lethetett", mint egy nagy be­rendezés. Hengerköpenye vas­tag plexiüvegből készült, zárá­sát hatalmas csavarok biztosí­tották. Mikor a tolókocsin be­hozták a pácienst, egyik kollé­gámat ismertem fel benne. — Súlyos eset, — mondotta az or­vos. A hasnyálmirigy heves gyulladása következtében per­forálódott a vakbél, s ez gyors műtéti beavatkozást követelt meg. A páciens állapota azon­ban már tegnap, az első na­gyobb kétórás oxigénadag ha­tására javult, a kamrában való többszöri tartózkodás meggyor­sította a gyógyulás folyamatát. Három nap és három éjjel Sok-sok pácienst gyógyítottak már a két kis kamrában. Igaz, többé-kevésbé csak kísérlet­képpen. S ínég nagyobb azok­nak a száma, akiket tavaly ősz óta a nagy hiperbarikus kam­rában kezeltek. Az ostravai dol­gozók a bányásznapra kapták ajándékul. És valóban, nehezen képzelhető el szebb ajándék a bányászok ünnepére. Nem, ez már nem egy ember számára épült kamra. Szilárd fémből készült óriási „fiaskó", amely nagy túlnyomást is elbír. A kamra két részből áll. Az elő­kamrából és a főkabinból. Az előkamra lehetővé teszi az érintkezést a főkabinban keze­lés alatt álló páciensekkel, anélkül, hogy a nyomás csök­kennék. A kamrában egyidejű­leg több embert kezelhetnek, sőt a jövőben műtéteket is végez­hetnek benne. Az ostravai kórház sebészei­nek nagy terveik vannak a túl­nyomásos kamrával. Már eddig ís bebizonyosodott, hogy a hi­perbarikus kamra igen célsze­rű berendezés, nagy segítséget jelent az embereknek, jóllehet egyelőre még fel sem tudjuk becsülni, voltaképpen hányféle betegséget gyógyíthatunk majd benne. •rr Térjünk azonban vissza a mentőszolgálatos bányabúvá­rainkhoz. Miloš Kríž, J. Dvorá­ček mérnök, Fr. Hejnyš és K. Hodeček a napokban hetvenkét óra hosszat tartózkodtak a túl­nyomásos kamrában. Nyomban azután, amint bezárult mögöt­tük a kamra „ajtaja" bekap csolták a kompresszort, a lég­nyomás emelkedni kezdett. A barométer mutatója a 2,5 at­moszféra vonalán állt meg. Eb­ben a pillanatban a kamrában ugyanolyan nyomás uralkodott, mint 25 méternyire a víz színe alatt. S éppen ez a kísérlete­zők célja. A mentőszolgálatos bányabúvárok olykor jelentős mélységben kénytelenek dol­gozni, anyagi értékeket mente­ni. S ha szükséges lesz, az em­bereket is úgynevezett légbu­borékban fogják menteni, amelyben a légnyomás jóval magasabb lesz a normálnál. Az ilyen és ehhez hasonló lehető­ségeket kívánják kivizsgálni a žermanicei völgyzáró gát me­dencéjének fenekén elhelyezett hidrokablnban. Mielőtt azonban hosszabb tartózkodásra a víz alá ereszkednének, előbb egy ideig a hiperbarikus kamrában kellett tartózkodniuk. A búvárkodáshoz nem elég a bátorság, emberéleteket nem szabad kockáztatnunk. Ezért a búvárok összefogtak a szakem­berekkel, dr. Ševčík docenssel és az ostravai kórház sebésze­ti osztályának többi orvosával, hogy kipróbálják, hogyan rea­gál az emberi szervezet a túl­nyomású levegőben való hosz­szabb tartózkodásra, bizonyos fizikai megterhelés mellett. A hiperbarikus kamrában A szeplők nagyon sok nőnek okoznak gondot. Már az első tavaszi napsütésre jelentkez­nek azoknál, akiknek bőre pig­mentképződésre hajlamos. A későbbi erősebb napsugárzás fokozza a szeplőket. Tudjuk, hogy a nap ultraviolett (ibo­lyán túli) sugarai nagymérték­ben elősegítik a festékzavarok keletkezését. Különösen sokat szenvednek a fehér bőrű és szőke hajú nők, akiknél a szep­lők nemcsak az arcon, hanem a nyakon, karon, sőt a háton is jelentkeznek. A szeplőképző­désre hajlamos egyéneknél ÉDESSÉGEK KIC SINYEKNEK A korszerű háztartás szinte elképzelhetetlen mixer nélkül. Nagy segítségünkre van külön­féle pempők, kenők, gyümölcs­habok kiverésekor. A dolgozó nőknek bizony nem sok idejük marad a sütésre. A kicsinyek azonban nagyon szeretik az édességet. Szerezzünk hát örö­met nekik. Az alábbi édességek mixerben nagyon rövid idő alatt kikeverhetők. Gyümölcskeverék: Egy na­gyob banánt karikákra vágunk, egy narancsot gerezdjeire szét­szedünk, egy szép nagy almát meghámozva vékony szeletekre vágunk. Az egészet beletesszük a mixerbe, porcukorral tetszés szerint meghintjük, egy kevés fontos, hogy bőrüket megfelelő módon védjék a nap sugarai­tól. E tekintetben a divat jóvol­tából anyáinknak és nagy­anyáinknak sokkal könnyebb volt a helyzetük. Ugyanis vala­mikor napernyővel, széles ka­rimájú kalappal, fátyollal vé­dekeztek a nap sugarai, azaz a szeplősödés ellen. A mai kozmetikában a bőr szeplő elle­ni védelmét az ún. fényvédő krémek és púderek szolgálják, amelyek a nap ultraviolett su­garait elnyelik, s nem engedik a bőrbe hatolni. Sajnos azon­ban a fényvédő krémek hasz­nálata ellenére is előjönnek a szeplők, ha idejekorán nem védekezünk a napsugarak ellen. A védekezésre már kora tavasz­szal nagy gondot kell fordíta­niuk azoknak, akiknek bőre túlságosan érzékeny a pig­mentképződésre. A tavaszi na­pozást óvatosan kell elkezde­niük. Legajánlatosabb úgy na­poznunk, hogy arcunk árnyék­ban legyen. Tavaszi sétáinkat lehetőleg úgy rendezzük, hogy ne tartózkodjunk sokáig a nappal szemben. Okvetlenül púderozzuk be az arcunkat, mert a púder egy bizonyos vé­dőréteget képez. Háztartás málnaszörpöt vagy kompótlevet öntünk rá és habosra mixeljük. Tejszínhabbal tálaljuk. Túróhab mazsolával: 30—40 dkg túrót 10 dkg mazsolával, 3—4 evőkanál cukorral, 3—4 kanál hideg tejjel habosra mi­xelünk. Üvegtányérkákba tesz­szük s a tetejét egy-egy szem befőtt gyümölccsel díszítjük. Házilag készült tejszínhab: 2 dl tejet 50 C°-ra hevítük, majd beleöntjük a mixerbe, és '/» kg jó minőségű friss vajat vagda­lunk bele. 2—3 percig mixel­jük, azután 8 óra hosszat hideg helyen (lehetőleg hűtőszek­rényben) tartjuk. Majd egy ke­vés porcukorral megédesítve habbá verjük. LAKÁSKULTÚRA Ml LEGYEN A RÉGI TOALETT-TÜKÖRREL? A hálószoba berendezés egyik legkor­szerűtlenebb darabja az egybeépített toalett-tükör. Különösen a régebbi tí­pusú hálószobabútorhoz tartozó oldal­szárnyas tükrök foglalnak el sok helyet a mai kis lakásban. Sokszor szívesen megválnánk tőle, de mivel tükörre szük­ségünk van, megtűrjük a lakásban. Pe­dig egy kis leleményességgel könnyen átalakíthatjuk és modernizálhatjuk a régi toalett-tükröt. A képünkön látható ábra szerint kevés költséggel átalakíttathatjuk a régi tük­röt. Az alsó részéből ügyes kis szekrénykét csináltathatunk. A tükröt pedig teljesen külön, egy vékony keretben a falra akasztjuk. A kettőt együtt is használhatjuk, de a szükségnek megfelelően külön is. Ha nincs hely a szobában, kitehetjük az előszobába. Ha a szekrénykét az előszobában használjuk, cipőket, kesztyűket, ruhakeféket stb tart­hatunk benne. A közölt ábrán a modernizált tnalett-tfikröt láthatjuk szemközti és oldalnézetben. A méretek természetesen a meglévő tükörhöz vagy la­kásunk beosztásához alkalmazkodjanak. A tekintélyszerzés útja SZILÁRDULÓ FEGYELEM - KIVÁLÓ TERMELÉSI EREDMÉNYEK A MÜLTBAN a nagyabonyi szövetkezet (dunaszerdahelyi járás), is a gyengébben gaz­dálkodók közé tartozott. Ezek­re az időkre nem szívesen em­lékszik vissza Kázmér Zsig­mond, a pártszervezet elnöke. Akkoriban éveken keresztül egy helyben topogott a gazdál­kodás, mert a pártszervezet nem tudta érvényesíteni vezető szerepét, és a tömegekkel való kapcsolata ís gyenge volt. A szövetkezetben a munkafegye­lem annyira meglazult, hogy a brigádosok egymásnak adták a kilincset, és így csak nehezen sikerült begyűjteniük a termést. A pártszervezet látta, hogy ez tovább így nem mehet, és alaposan megvitatva a helyze­tet, olyan vezetőket javasolt a szövetkezet élére, akik magu­kévá tették a párt politikáját, és a termelési problémákhoz szakszempontból ls hozzá tud­tak szólni. Akkoriban került a szövetkezet élére Rácz Péter, akinek jó segítséget nyújt Fe­kete Ferdinánd zootechnikus, Dömény Ernő agronómus és Kázmér Ernő ökonőmus. A pártszervezet nem elégedett meg az első lépéssel. Tudta, hogy ha a vezetőség nem kap elég segítséget a kommunisták­tól és általában a dolgozóktól, akkor minden jó elképzelés pa­píron marad. Ezért négy párt­csoportot alakítottak. Igy a pártszervezet sokkal közelebb került a pártonkívüli dolgozók­hoz, s a pártcsoportok tagjai tájékoztatták a pártonkívülie­ket a termelés növelését előse­gítő határozatokról. A SZÖVETKEZET vezetősége mellett működő pártcsoportban alaposan megvitatnak minden olyan kérdést, amely összefügg a szövetkezet vezetésével és a termelési tervek megvalósításá­val. Különösen sokat foglalkoz­nak a szövetkezetesek munka­fegyelmének kérdésével. Dicsé­retükre legyen mondva, nagyon helyes, hogy nem nézik el a szövetkezet vezetőinek hibáit sem. A pártszervezet vezető szere­pének érvényesítésével ís azt igyekszik elősegíteni, hogy a szövetkezet minél több termé­ket adjon a közösségnek. De ugyanakkor vigyáznak az áru minőségére is. Nemrég például az állattenyésztésben dolgozó pártcsoport tagjai figyelmez­tették a pártszervezet vezető­ségét, hogy négy fejő által ki­fejt tej zsírtartalma 4,2 száza­lékról 3,2 százalékra csökkent. Az ügyet megvitatta az állatte­nyésztésben működő pártcso­port, valamint a szövetkezet vezetősége. Ez aztán úgy dön­tött, hogy az ellenőrző bizott­sággal együtt meglepetésszerű ellenőrzést végeznek. Az egyik fejésnél megmérték a tej zsír­tartalmát, ekkor bebizonyoso­dott, hogy a négy fejő vizet öntött a tejbe. A PARTSZERVEZET ellenőrző es a fegyelmet szilárdító tevé­kenység© egyre mélyül. Azt sze­retnék elérni, hogy a jól dolgozó munkaerők lehetőleg hosszabb ideig dolgozzanak ugyanazon a munkahelyen. A szövetkezet ve­zetősége ezt a javaslatot figye­lembe is vette, és úgy döntött, ha nincs rá komolyabb ok, év közben senki sem változtathat­ja munkahelyét. Nem volna teljes a pártszer­vezet munkájának értékelése, ha nem említenénk meg a szö­vetkezet termelési eredményeit. A nagyabonyi szövetkezetesek­nek nem kell szégyenkezniük, búza 31,80, árpa 34, silókuko­rica 380, cukorrépa pedig 510 mázsa lermett nekik hektáron­ként. Az egy hektárra eső hús­termelés 237 kg, a tojásterme­lés pedig 310 darab. A tehe­nek egy laktáció alatt átlago­san 2956 liter tejet adnak. A fiatal Czifra Tibor kerté­szeti csoportjával 60 150 korona értékű árut termelt hektáron­ként. A hektáronkénti nyers­termelés értéke 10 150 korona, a piaci termelés pedig 6046 korona. A termelés fellendíté­sén kívül sokat foglalkoznak az önköltséggel is. Ennek eredmé­nye, hogy 1 kg szarvasmarha­húst 9,41, sertéshúst 5,90, ba­romfihúst 11,30 koronáért állí­tanak elő. A növénytermesztés­ből csak egy adatot említünk. A búza mázsáját 52,80 koroná­ért termelik. A termelés fokozásával sike­rült összeegyeztetniük a társa­dalmi és egyéni érdekeket. A szövetkezet bevétele például 10 év alatt 2 millió 041 ezer 783 koronáról 8 millió 644 ezer ko­ronára emelkedett. Emellett a munkaegységre juttatott összeg 487 037 koronáról 2 millió 936 ezer 289 koronára emelkedett, sőt még 315 502 korona pré­miumot is kaptak a tagok. Így nem csoda, ha az állandó dol­gozók átlagkeresete 1800—2000 korona havonta. AZ EREDMÉNYEK a pártszer­tők, amely egyre szorosabbra vezet jó munkájának köszönhe­fűzi kapcsolatát a tömegekkel. A falu népe ezt jól látja, ezért egyre nagyobb tekintélynek ör­vend a nagyabonyi falusi párt­szervezet BALLA JÓZSEF III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom