Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-05 / 63. szám, szombat

| HÉTVÉGI HIRMAGYARAZATU N K | Éhezik az emberiség kétharmada Képünkön éhező indiai aszszonyok kétségbeesetten élelemért könyörögnek. De nemcsak Indiában okoz gondot az élelmiszerhiány, a statisztikai adatok szerint földünkön évenként körülbelül 35 millió embert pusztít el a kegyetlen éhség. Minden húrom ember közül kettő alultáplált, fehérje- és vitaminhiányban szenved, és ennek következtében gyorsan megbetegszik. A világon termelt élelmiszerek elosztásában is nagy egyenetlenségek mutatkoznak. Az összes élelmiszer 85 százalékát az egész lakosság 15 százaléka fogyasztja el. Az utóbbi években ez az egészségtelen arányszám nemhogy 'javult volna, hanem állandóan romlik. Az emberiség nagy többségének egyre kevesebb élelem jut, s ez komoly gondot okoz, különösen azokon a világrészeken, ahol ugrásszeszerűen szaporodik a lakosság. Felvetődik a kérdés, ml az oka az éhségnek, és az élelmiszerkészletek ily igazságtaIán elosztásának? m A GYARMATI MÚLT A legnagyobb az éhinség a volt gyarmati területeken. A sok évtizedes kizsákmányolás, rablógazdálkodás megnyomorította, tönkretette ezeknek a területeknek a gazdaságát, és lehetetlenné tette a lakosság szükségletelnek kielégítését. A jó termőföldeken a külföldi monopóliumok többnyire monokultúrás gazdaságokat teremtettek, így lettek kávétermelő, rizstermelő, cikortermelő, kakaótermelő országok, s közben a nép e területeken hiányt szenvedett a legalapvetőbb élelmiszerekben. A legmegdöbbentőbb, hogy éppen a mezőgazdasági országokban a legnagyobb fokú az éhség. Ezen a helyzeten nem sokat változtatott a politikai függetlenség kikiáltása, mert ezekben az országokban továbbra is a külföldi monopóliumok diktálfák a termelést. A gazdasági függetlenség iparosítás és a mezőgazdaság fejlesztése nélkül elérhetetlen. Ezt bizonyítják a latin-amerikai országok, amelyek hivatalosan nem voltak és ma sem amerikai gyarmatok, gazdaságuk mégis teljes mértékben az Egyesült Államok tőkéseinek kezében van. Az Egyesült Államok s a többi gyarmattartó hatalom sohasem törekedett a befolyásuk alatt álló területek fejlesztésére. Kirabolták természeti kincseiket, és csak minimálisan fektettek be. Így az a paradox helyzet állt elő, — ahogy egy latin-amerikai közgazdász megjegyezte —, hogy ezek a szegény országok nyújthattak „kölcsönt" éppen a leggazdadagabb kapitalista államoknak. A külföldi tőke 1950 és 1961 között csupán Latln-Amerlkából több mint 13 miliárd dollár hasznot vágott zsebre. Másik nagy probléma a népesség, a szaporodás. Az ENSZ adatai szerint az elmaradott országokban kétszerte gyorsabr ban szaporodik a lakosság, mint a fejlett kapitalista országokban. Ezzel az ütemmel nem képes lépést tartani a mezőgazdaság lassú fejlődése. (Átlagos évi növekedés kb. 1 százalék). Ez azt jelenti, hogy a lakosság ellátása nemcsak hogy nem javul, hanem évről évra romlik. Persze ezen is lehetne segíteni iparosítással s a mezőgazdaság gyors fejlesztésével. Erre azonban a fejlődő országok saját erejükből képtelenek, a fejlett kapitalista országok viszont ebben nem akarják őket segíteni; biztosítani akarják, hogy őrökké rájuk legyenek utalva. És ha valamelyik országnak élelmiszersegélyt nyújtanak, akkor annak politikai fellételeket szabnak. • VAN MEGOLDÁS? Az utóbbi időben a burzsoá sajtóban számos borúlátó cikk lát napvilágot, amelyek hiábavalónak ecsetelik az éhség elleni küzdelmet. Állításaik szerint a 2000-re megkétszerezőződő emberiség számára nem lesz elég élelem. A demokratikus gondolkodású haladó szellemű tudósok többsége azonban bebizonyította, hogy a rendelkezésre álló termőföld gazdaságos és korszerű kihasználásával a föld lakosságának mindig biztosítható az ellátása. Az elsődleges feladat azonban az elmaradott területek fejlesztése, amihez nagyon sok pénz kell. A szocialista országok lehetőségeikhez mérten igyekeznek segíteni a fejlődő országoknak, hogy gazdaságilag fellendüljenek. Gyors és szemmel látható fejlődés azonban csak akkor következhetne be, ha — ahogy a Szovjetunió javasolta —, a fegyverekezésl hajsza helyett az általános és teljes leszerelés útjára térnének a nagyhatalmak, és a katonai kiadásokra fordított évi 120 milliárd dollár egy részét az éhség elleni harcra, az elmaradott országok fejlesztésére fordítanák. Sajnos, az Egyesült Államok mindeddig nem hajlandó érdemleges vitát kezdeni e nagyon fontos kérdésről. Washington imperialista politikája, a vietnami agreszszió egyelőre útját állja a leszerelésnek. Pedig előbb-utóbb feltétlenül meg kell oldani az emberiség élelmezésének nagy kérdését is, mert a népesség szaporodik, és az éhség egyre terjed. Kisebb segélyekkel, gabonaszállttásokkal, szeretetcsomagokkal nem lehet megszüntetni. Az éhség elleni harc öszszefügg a béke kérdésével. Ha a világ népeinek sikerül kiharcolniuk a tartós békét, a háborús konfliktusok megszüntetését, ez lesz az első lépés az éhség teljes felszámolásir

a• SZŰCS BÉLA SZUKARNO HAJLANDÓ MALAYSIÁVAL ÉS A FULOP-SZIGETEKKEL TÁRGYALNI? Stngapore (CTK) — Szubandrio indonéz külügyminiszter kijelentette, hogy Szukarno elnök hajlandó lenne részt venni Malaysia, a Fülöp-szigetek és Indonézia csúcsértekezletén, melyen a kölcsönös kapcsolatok rendezéséről tárgyalnának. A djakartai rádió bejelentette, Szubandrio foglalkozott a sajtó jelentésével, hogy a Fülöp-szigetek lépéseket tett egy ilyen értekezlet megrendezésére. A Fülöp-szigeteket Marcos elnök, Malaysiát Rahman miniszterelnök képviselné. Indonézia és a Fülöp-szigetek nem ismerte el az újgyarmatosító Malaysia! Államszövetséget, és Indonézia bojkottot hirdetett ellene. Szukarno elnök nemrég kijelentette, hogy Indonézia nem változtatja meg politikáját Malaysiával szemben. néhány sorban KUZNYECOV, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese tegnap Kairóból Bejrútba utazott. Az egyiptomi fővárosban, ahová Mahmud Ríjad külügyminiszter meghívására látogatott, többek között találkozott Nasszer elnökkel és Muhiuddin miniszterelnökkel. (CTK) A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága március 1—13. között ülésezik. Elsősorban Ideológiai és kulturális kérdéseket fog megvitatni — jelentették be Párizsban. (CTK) V. GOMULKA, a LEMP Központi Bizottságának első titkára tegnap Varsóban folytatta tárgyalásait Luigi Longőval, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. Gomulka ebédet adott az olasz vendég tiszteletére. (CTK) OSNABRÜCKBEN ISMERETLEN TETTESEK a zsidó teme tőben megrongáltak 60 sírt. Több sírkövet feldöntöttek és széttörtek. A városban három hónappal ezelőtt hasonló tettekre került sor, de a tetteseket eddig sem fogták el. (CTK) A SZOVJETUNIÓ ÉS ROMÁNIA tegnap megállapodást kötött a két ország közti vízummentes utasforgalomról. A jövőben a kölcsönös látogatásokhoz csupán hivatalosan megerősített írásbeli meghívás is elegendő. (CTK) AZ AL MUDZSAHID jelentése szerint kiutasították Algériából Pierre Mosert, a svájci rádió, a francia sajtó és az amerikai AP hírügynökség munkatársát. A lap szerint Moser beavatkozott Algéria belügyeibe és állandó bujtogató tevékenységet fejtett ki. (CTK) A LISSZABONI BtRŰSÁG 1—3 évi börtönbüntetésre ítélt 8 férfit és egy nőt, akiket az illegális kommunista pártban való tagsággal vádoltak. (CTK) A HITLERISTA GAZTETTEKET kivizsgáló lengyel bizottság bizonyítékokat keres Naujoks volt SS-Óbersturmbannführer tevékenységéről. Többek között ő irányította azt a provokációt, mely közvetlenül okot adott a náci Németországnak Lengyelország megtámadására. (CTK

j VIETNAM Ismét Hanoitól északra bombáznak az amerikai repülök Vietnami pionírok tiltakozása • Februárban 35 ellenséges gépet lőttek le a VDK fölött Saigon (CTK) — Az amerikai repülőgépek tegnap a Hanoitól északra fekvő területeket bombázták. A támadások felújítása óta először estek bombák a Vörös folyó vidékére és a Hanoiból Lao Kajba vezető vasútvonalra. A támadások legészakibb célpontja I.ang Bun volt, mely Hanoitól 195 km-re északnyugatra fekszik. A hetedik amerikai flotta hajóiról felszálló repülőgépek tegnap Hai Phongtól nem egész 40 km-re megtámadtak két motorcsónakot. A saigoni amerikai katonai szóvivő bejelentette, hogy az amerikai csapatok közvetlenül a kambodzsai határ mellett lépnek akcióba. Da Nang közelében a Dél-kínai-tengerbe zuhant egy F-48 Phantom típusú amerikai repülőgép. Ez a negyedik amerikai repülőgép, mely Dél-Vietnam területe fölött lezuhant. De Gaulle felhívta a dél-koreai kormányt, vegye fontolóra azt a döntését, hogy további 20 000 katonát küld Dél-Vietnamba. 20 francia politikai és társadalmi szervezet március 25-én rendezi meg a vietnami békéért folyó harc napját. A legnagyobb dél-koreai ellenzéki párt úgy elöntött, hogy a parlamentben az ellen a javaslat ellen fog szavazni, hogy kétszeresére emeljék a Vietnamba küldendő koreai katonák számát. A VNA észak-vietnami hírügynökség jelentése szerint január 31 óta 35 ellenséges repülőgépet lőttek le a VDK területe fölött. A hír szerint a lelőtt repülőgépek több pilótáját foglyul ejtették. A vietnami pionírok szervezete levélben fordult a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz, melyben elítéli az ászak-vietnaml Iskolák bombázását. A levél közli, hogy egy hónap alatt az észak-vietnami iskolák bombázásánál 81 diák vesztette életét, Illetve sebesült meg. A bonni külügyminisztérium bejelentette, hogy a Saigonba látogató nyugatnémet kormányküldöttséget Schmidt-Horix különmegbízott vezeti. A küldöttség a vietnami háborúban az Egyesült Államoknak nyújtott nyugatnémet segítségről fog tárgyalni. Schmidt-Horix SS-tiszt és 1935—1945 között pedig náci diplomata volt. 1952-ben gazdag tapasztalatai miatt állást kínáltak fel neki a nyugatnémet külügyminisztériumban, ahol a dél- és délkelet-ázsiai osztályt vezeti. BULGÁRIA IS ELÍTÉLTE MACUI JOGTALAN AKCIÓJÁT New York (CTK) — Tarabanov, Bulgária állandó ENSZküldötte levelet küldött a Biztonsági Tanács elnökének, melyben tiltakozik Akira Macui-nak. Japán ENSZ-küldöttjének Vietnamra vonatkozó levele ellen. Matul február végén mint a Biztonsági Tanács elnöke — levelet küldött a tanács tagjainak, és az ENSZ főtitkárának, melyben a tanács jóváhagyása nélkül megkísérelte összefoglalni a tagok álláspontját a vietnami problémában. Franciaország, a Szovjetunió és Mali után Bulgária a negyedik ország, mely tiltakozik Macui levele ellen. A bolgár tiltakozás leszögezi, hogy a Biztonsági Tanács nem tárgyalt a vietnami probléma lényegéről és nem bízta meg az elnököt, hogy levonja a következtetést ős ezt hivatalos dokumentumban ismertesse. Macui eljárása ellentétben áll a Biztonsági Tanács határozatával és az eddigi gyakorlattaL A Bolgár Népköztársaság küldöttsége határozottan elítéli a Biztonsági Tanács volt elnökének eljárást és szükségesnek tartja a február 26-án küldött levelének visszaadását. Ugandában feszült a helyzet Kampala (CTK) — Milton Obote ugandai miniszterelnök tegnap rádió- és televíziós beszédet tartott, melyben a komoly belpolitikai helyzettel foglalkozott. Beszédében Mutesa elnököt vádolta a feszültség előidézésével. Kijelentette, hogy Mutesa elnök nemrég kihasználva az ő távollétét, magához hivatott több Ugandába akkreditált nagykövetet, akiktől fegyvereket követelt, hogy államfordulatot hajthasson végre és megdönthesse a kormányt. Obote a múlt héten letartóztatott 5 minisztert, és bejelentette, hogy puccskísérletet leplezett le. Ekkor ő vette át a hatalmat és hatálytalanította az alkotmányt. Március 1-én átvette az elnök és alelnök jogkörét is, akik állítólag Nairobin keresztül ismeretlen helyre távoztak. Mutesa elnök azzal vádolta Obote miniszterelnököt, hogy totális rendszert akar bevezetni Ugandában. Levelében azt írta, hogy Obote az elnök jogkörének átvételével megsértet* te az alkotmányt. Kétoldalú tárgyalások a franciaországi amerikai támaszpontok sorsáról? DE GAULLE: — Itt az ideje egy új NATO-koncepciónak! IDie WeltwocheJ. Párizs (CTK) — A New York Herald Tribúne csütörtökön bejelentette, hogy a francia kormány már a napokban felszólítja az Egyesült Államokat, kezdjenek tárgyalásokat a Franciaország területén levő amerikai támaszpontok és más katonai létesítmények sorsáról. De Gaulle legutóbbi sajtóértekezletén azzal a követeléssel lépett fel, hogy a franciaországi amerikai támaszpontokat francia parancsnokság alá helyezzék, és azt javasolta, kezdjenek kétoldalú katonai tárgyalásokat Franciaország, valamint az Egyesült Államok és a többi NATO-szövetséges között. Az Egyesült Államokban valószónűnek tartják, hogy konkrét javaslatot ebben a kérdésben Couve de Murville külügyminiszter tesz majd Bohlennek, az Egyesült Államok párizsi nagykövetének. A New York Herald Tribúne feltételezése szerint a francia követelések olyan jelentősek lesznek, hogy Washington inkább kiüríti támaszpontjait. A Figaro szerint a francia— amerikai tárgyalások az amerikai támaszpontokra, az amerikai katonaságra, a kőolajvezetékekre és az ellátásra vonatkoznának. AGGODALOM LONDONBAN ÉS BONNBAN London (CTK) — A Daily Mirror angol lap bonni tudósítója bejelentette, hogy De Gaulle elnök két nyugatnémetországi hadosztályát kivonja a NATO parancsnoksága alóL Mindkét francia hadosztály továbbra is Nyugat-Németországban marad, de francia parancsnoksággal. A lap végül leszögezi, hogy egyre nagyobbak az aggodalmak De Gaulle NATOellenes terveivel kapcsolatban. Bonni politikai körökben nyugtalanságot keltett az a hír, hogy De Gaulle elnök az NSZK területén levő két francia hadosztályt kivonja a NATO parancsnoksága alól. Hivatalosan bár hangsúlyozzák, hogy katonai szempontból nem nagy jelentőségű ez a döntés, de jól tájékozott körök azt állítják, hogy ez mégis egyre több gondot okoz Bonnak.