Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-04 / 62. szám, péntek

Raaz Ingrid egyik munkatársával, Babicz Mikuláš-sal. Okos gépek kezelője Nagy csend fogadja az embert az Építőipari Kutatóintézet számítóközpontjában. A folyosóra csak valamelyik távolt szobából szűrődik ki a géptávírók és a számítógépek diszkrét zaja. Öreg matematika tanáromra gondolok, aki szívesen idézte Arisztotelész mondását: „Ne lépj a tudomány templomába, ha nem ismered a matematikátt" Mi tagadás, szégyenkezem kissé, be kell vallanom, hogy a matematikát évek óta kevéssé használom. Legfelfebb fizetés napján, vagy ha baráti körben összehozunk egy máriáspartit.... Bizony tisztelettel vegyes enyhe borzongással gondolok azokra az Ismerőseimre, akik Imponáló biztonsággal eligazodnak az egyenletek, függvények labirintusában. (St. Petráš — CTK — felvétele) 1966 Raaz Ingridet, a matematikust a középiskolában a legtöbb osztálytársnője csodálta. Csodálták őt, mert a többi lánytői egészen elütő „koponya" volt. Értette a matematikát. Fiús természete volt, mert néhány más tantárgyat — melyekben viszont rendszerint a lányok tűnnek ki — nem kedvelt. — Kislánykorom őta orvos akartam lenni — mondja. Varázsa van az orvosi fehér köpenynek. Ma még a legtöbb lány — és sok-sok fiú — álma az orvosi rendelő. Miért van ez így? Megmagyarázásához terjedelmes szociológiai, lélektani tanulmányokra lenne szükség. Tény, hogy Ingrid érettségi után a Komenský Egyetem természettudományi karára iratkozott be. Matematika-fizika szakra ... — Életében mikor látott először számítógépet? — 1961-ben az egyetemről néhányunkat Ide küldtek termelési gyakorlatra. Akkor láttam először komoly számítógépet. Az LGP—30-as készülék Nyugat-Németországból érkezett az intézetbe, Ma ehelyett már egy nagyobb teljesítményűt — a Minszk 2-es típusú szovjet számítógépet használunk. A számítógépek elég hamar kiöregednek. Világszerte szédületes iramú a fejlődés. Pedig akár a legegyszerűbb számitógép is csodás dolgokra képes. A gépteremben — látszik a bentlevők cipőjén, ruházatán, — nagyon ügyelnek a tisztaságra. Ez érthető, hiszen a bonyolult gépeket a jelentéktelen szennyeződés is üzemképtelenné teheti. A rádió, a tv, a sajtó országszerte ismertté tette Raaz Ingrid nevét. Ahányan olvastak a bratislavai műkorcsolyázó EB lefolyásáról, ahányan figyelték a tv képernyőjén, valamenynyien tudják, hogy az eredmények összesítését — a Minszk 2 segítségével — ő végezte. — Merő véletlen volt, hogv a feladat végrehajtásával engem bíztak meg — mondja Raaz Ingrtd. — A Minszk 2 számára pedig igazán nem volt nehéz feladat az eredmények összesítése. A Téli Stadionba beállítottunk két géptávírót, kettőt pedig ide. a központba. ígv egy Időben két iránvban is összeköttetésben lehettünk. A pontozók szavazata alapján a stadionban az eredményeket ,,betáplálták" a távíróba, az pedig itt, a központban automatikusan lyukszalag rendszerre — a számítógép „nyelvére" változtatta az egves bírák java solta eredményeket. A lyukszalagot ezután „betáplálták" a Minszk 2 „agyába" és — az egész folyamat szóbeli megmaDIVATOS SZAKMA LESZ A MATEMATIKUSÉ © EGY KIS „MELLÉKES" A JÉGKORONG EB-N © HATVAN ISMERETLENŰ EGYENLETRENDSZER MEGOLDÁSA - NÉHÁNY PERC ALATT O A KARBANTARTÓ: ELEKTROMÉRNÖK gyarázására szükséges időnél sokkal kevesebb másodperc alatt kiszámította a végeredményt. Az eredményt a távíró segítségével további néhány másodperc alatt visszajuttattuk a stadionba. — A középiskolában — emlékszem kissé libabőrös háttal a matematika órákra — a tanulóknak már a három ismeretlenű egyenlet rendszer megoldása ls gondot okoz ... — A magasképzettségű matematikus se szereti a sokismeretlenű egyenletrendszer megoldását. Többé-kevésbé mechanikus munka ez, jelentős a hiba veszély. A számítógépek nagy előnye a pontosság és a gyors munka. A Minszk 2 húsz ismeretlenű egyenletrendszert két perc alatt megoldja. Hogy ez ceruzával mennyi ideig tartana? Azt talán a gyakorlatban még senki se próbálta meg. —' Nem bánta meg, hogy matematikus lett? — Azt hiszem, hogy a jövő egyik divatos szakmája a matematikával összefüggő tevékenység lesz. Legalább annyira divatos szakma lesz, mint ma az orvosé. A legfejlettebb ipari országokban egy-egy — akár csak középnagyságú gyárnál is — a vállalati matematikus az igazgató legfontosabb tanácsadói közé tartozik. Mi még nem tartunk itt... — Csakhogy ezek a szakemberek valószínűleg nem az úgynevezett „tiszta" matematikával foglalkoznak. — A matematikai gépek az éleť, a termelés leggyakorlatlbb kérdéseire adnak választ. Szaknyelven ezt alkalmazott matematikának nevezzük. A számítógép kezelőjének tehát aszerint, hogy milyen munkaszakaszon alkalmazzák, közgazdásznak. szociológusnak, statisztikusnak, kereskedőnek kell lennie. És ha történetesen az egészségügyben végzi munkáját, az orvostudomány alapjaival is tisztában kell lennie. — Tehát tucatnyi foglalkozási ág a láthatáron?! — Csupa olyan foglalkozási ág, amelvről a tanuló ifjúság — és sokszor a pedagógus is — keveset tud. Itt van például a mi intéztünk. Az építő vállalatok számára számítógép segítségével dolgozzuk ki a termelési üzemtervek sok lehetséges variációja közül a legmegfelelőbbet a leggazdaságosabbat. Számítógép segítségével tanulmányozzuk melvik a legelőnyösebb szerkezet, tanulmányokat készítünk, kifizetődik-e egy egy új technológiai eljárás alkalmazása. Az évente többszáz milllős forgalmat lebonyolító vállalatok a számítógépek felhasználásával évenként néha több milliós megtakarítást is elérhetnek. Viszont az ls tény, hogy a gépek önmaguktól nem oldják meg a feladatokat. Ehhez magasképzettségű szakemberekre van szükség. — Milyen főiskolai végzettséget igénylő, munkaalkalmak vannak például az önök intézetében? — A mieinkhez hasonló számítógépek mellett karbantartókként elektromérnökök dolgoznak. A gépek kezelői és a feladatok előkészítői szintén mérnökök. Az eddig említett három szakma képviselői a számítógép működéséről műszaki szempontból gondoskodnak. Ezek — mint mondtam — mérnökök. A programozók viszont többnyire matematikai jellegű főiskolai végzettséggel rendelkeznek. • Az állásokat ajánló újsághirdetésekben lapozva meglepődik az ember, mennyire keresik ma a matematikai középtechnikai kádereket — mutatok rá az egyik napilap hirdetési rovatára. — A számítóközpontokban ezekre is nagy szükség van. A matematikusok útmutatása nyomán a technikai, statisztikai és más adatokat ők fordítják le a lyukszalag — a számítógép — „nyelvére". Egyszóval: a legközelebbi években a matematikusok iránt alaposan megnövekszik a kereslet. Ma már miden valamire való vállalat arra törekszik, hogy a gazdasági elemzéseket és a műszaki problémák megoldását számítógépek végezzék. A közhiedelem szerint a matematikusok „száraz", az élet örömei iránt kevésbé fogékony emberek. Nem állom meg, hogy a matematikus életstílusával kapcsolatban is ne intézzek néhány kérdést Raaz Ingridhez. — A hobbym? Hemingway — ő az én legkedvesebb íróm. Szabad időmben vele „társalgók" a legszívesebben ... — A számok világában is jut rá ideje, hogy a divattal foglalkozzék? — Szeretek szépen öltözködni. Persze — nem excentrikusan. Ez nem illene az én egyéniségemhez. A következő kérdésen a matematikus jól nevet. — Meglepő kérdés ... Arra kíváncsi, mikor voltam utoljára bárban? Olyan régen, hogy pontosan már nem is emlékszem rá. Nem mintha elítélném a táncot, a jókedvű embereket. Egyszerűen: mostanában eléggé el vagyok foglalva ... Raaz Ingrid a beszélgetés után visszatért birodalmába, a diszkrét hangú számítógépek közé. A riporter pedig eltűnődik. Vajon hány tudományágat kell még az atomkor emberének az elkövetkező évtizedekben meghódítania, emberközelbe hoznia? TÓTH MIHÁLY JOGI TANÁCSADÓ Az új munkatö rvénykönyv alapelvei A MUNKABÉREK ALTALÁNOS ALAPELVEI (111-112. §) A munkatörvénykönyv is a munka jutalmazásának szocialista alapelvén alapul, amely szerint a munkabért a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége határozza meg. Azokban a munkaágazatokban, ahol annak feltételei adva vannak, a munkabér egy részét a munkaadó vállalat gazdasági eredményeiben való részesedés címén folyósítják a dolgozóknak. A bérezésnek ez a formája még jobban hozzájárul az egyéni és közösségi érdek egybehangolásához. A munkaadó köteles a munkabért a bérelőírások értelmében folyósítani. Másképp a munkabér nem folyósítható. A bérpolitika irányításáról külön jogszabályok szólnak; határozzák meg, milyen szervek adhatnak ki bérrendeleteket. MUNKABÉRRENDSZEREK (113.. §) Munkabéren az aiapmunkabért, a prémiumokat, a pótlékokat, valamint a feladatok teljesítéséért folyósított jutalmakat és a munkaadó vállalat gazdasági eredményeiből való részesedést kell érteni. Az alapbérek meghatározása szempontjából a dolgozó munkájának értékelése, betöltött munkaköre és minősítése a mértékadó. Az alapbérek nagyságát az egyes foglalkozási ágak és a munkák jellege szerint a munkadíjszabások állapítják meg. A munkabérek két legismertebb rendszere továbbra is az időbér és az akkordbér. A bérezésnek lehetőleg egyszerűnek és a dolgozók számára érthetőnek kell lennie. A munkabérek gazdasági hatékonyságát prémiumokkal lehet növelni. Az utóbbiaknak két fajtáját ismerjük: az előre meghatározott mutatók (eredmények) alapján, és a rendkívüli munkateljesítményekért járó prémiumokat. Az elsőre az eredmények teljesítése esetében a dolgozónak perelhető logigénye van, a másikra ilyen jogigénye nincs. Egyes munkafajtákért járó bért előírások állapítják meg. Ezek az előírások határozzák meg, milyen esetben jár a munkabér a dolgozóknak a munkaadó vállalat gazdasági eredményeire való tekintet nélkül is (ez az ún. szavatolt munkabér). A MUNKANORMA MEGÁLLAPÍTÁSA (114. §) A munkaráfordítás normáját a munkaadó állapítja meg a dolgozók szerveinek közreműködésével. A munkamenet minden műszaki vagy strukturális változása esetén meg kell változtatni a munkaráfordítás normáját is. Ilyen változtatást kell eszközölni abban az esetben is, ha igazolható, hogy a norma megállapításánál tévedés történt. Mfls esetben a munkanormát megváltoztatni nem lehet. Ha beigazolódik, hogy a munkaráfordítás normájával a termelésben nem érhető el a műszaki, 111. strukturális színvonal, a munkaadó a felsőbb szakszervezeti szervvel megállapodva felülvizsgálja a normákat, és intézkedhet azok újraszabályozását illetően. A munkaráfordítás nor máit és az esetleges változásokat mindig a munka megkezdése előtt kell közölni a dolgozókkal, és nem szabad őket visszamenő hatállyal érvényesíteni. MÁS MUNKÁBA VALÖ BEOSZTÁS ESETÉN JÄRÔ MUNKABÉR (115. §) Á munkabérelőírások meghatározzák, milyen időszakra milyen munkabérpótlék jár a dolgozónak abban az esetben, ha a munkaszerződésben foglaltaktól eltérően alacsonyabb bérrel járó munkát végez, mint ami megfelel minősítésének, 111. ha megegyezéssel más munkára osztották be. Ha a dolgozó a munkaidőt saját hibájából teljesen nem használta ki, csak a végzett munka szerint jár neki munkabér. Ellenkező esetben a kihasználatlan munkaidőért járó munkabért előírások szabályozzák. Ha a dolgozót elemi csa pások miatt, vagy valamilyen fenyegető veszedelem elhárítása végett osztották be más munkára, a végzett munka szerint jár neki munkabér. Mindenesetre legalább annyit kell kapnia, amennyit korábbi átlagos munkabére kitett. Ugyanez vonatkozik arra az esetre Is. ha a dolgozót egészségi okokból elrendelt zárlat (kaarntén) miatt helyezték át más munkahelyre. Ha a dolgozót foglalkozásából eredő megbetegedés veszélye miatt helyezték át alacsonyabb fizetésű munkahelyre, legfeljebb hat hóna pon át illeti meg előző munkahelyének átlagfizetése szerinti munkabér. D. FÖLDES JÖZSEF KÖOLAJFEJTÉS A zágrábi kőolajipari vállalat tavasszal három kőolajmezőn kezd) meg a fejtést: a Dráva árterületén Sandrovka Jagnjedok és Zsutlk mellett. Az eddigi földtani kutatások alapján ez a három olajmező évente mintegy félmillió tonna nyersolajat szolgáltat majd. MŰBÖRGYÁRTÁS A rusenl műanyaggyártó üzemben befejezték a polivinilkloridból készülő műbőrgyártás előkészítését. Ez hatszorta könnyebb a disznóbőrnél. Ugyanakkor éppolyan szilárd és tartós. Kidolgozták a „lélegző" műbőr, gyártásának technológiáját, amely teljesen pótolja a természetes bőrt. ANYAG I Ha rendes lakásban akar lakni, ha gyorsan akarja megkezdeni családi háza felépítését, vagy kijavítását, látogassa meg a JEDNOTA építőanyag-telepeit, ahol készségesen megmagyarázzák, hogyan kaphat építkezési engedélyt, kölcsönt a takarékpénztárból és hogyan vásárolhatja meg a szükséges építőanyagokat OF-105 ~l H faJtOXüTA