Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-27 / 85. szám, vasárnap

ZAVARGÁSOK ECUADORBAN BEZÁRTÁK A QUITÓI EGYETEMET Indira Gandhi De Gaulle-nál A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége jóvá­hagyta a június 12-án tartan­dó legfelsőbb tanácsi válasz­tások központi választási bi­zottságát. A 27 tagú bizottság élén Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke áll. A bizott­ság tagjai között van Kara Ka­najev zeneszerző, Leonyid Szo­boljev író és Valentyina Nyi­kolajeva-Tyereskova űrhajósnő. U THANT ENSZ-főtitkár fo­gadta Maurice Schumannt, a francia parlament kiilügyi bi­zottságának elnökét, aki az Egyesült Államokban tartózko­dik és több amerikai vezető személyiséggel tárgyal. GÜRSELT, a súlyosan beteg török elnököt tegnap az Egye­sült Államokból Ankadába szál­lították. Gürselt, akit egy washingtoni kórházban kezel­tek. a török kormány azután szállítatta vissza Ankarába, hogy az orvosok bejelentettek, nincs remény megmentésére. AZ ADN jelentése szerint az év elejétől a nyugatnémet Bun­deswehr 20 katonája ment át a Német Demokratikus Köztár­saságba. A KÍNAI kormány szóvivője rosszindulatú koholmánynak minősítette azokat a híreket, hogy Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt 72 éves elnö­ke beteg. Mao nagyon jó egész­ségnek örvend — mondotta a szóvivő. LIU SAO-CSI kínai elnök, Csen Ji miniszterelnök helyet­tes és külügyminiszter, további kínai vezető személyiségekkel baráti látogatásra Rawalpindi­tie érkeztek. A kínai küldött­ség Pakisztán után Afganisz­tánba látogat. LONDONBAN csaknem egyhó­napos tárgyalás után szerző­dést írtak alá Antigua volt an­gol gyarmat önkormányzatáról. A sziget honvédelmét és kül­politikáját továbbra is Nagy­Britannia ellenőrzi. BERLINBEN közleményt ad­tak ki a Görög Kommunista Párt küldöttségének az NDK­ban tett látogatásáról. A közle­mény szerint a baráti légkör­ben folytatott tanácskozásokon a két párt vezetői a kommu­nista és munkáspártok szilárd egysége mellett foglaltak ál­lást. BERLINBEN megállapodást kötöttek az NDK és a Kínai Népköztársaság 1966. évi áru­csere-forgalmáról. A megálla­podás szerint az NDK gépeket ós berendezéseket, filmeket és hűtökocsikat szállít Kínának, míg Kína többek között élel­miszert, textíliát és vegyszere­ket szállít az NDK-nak. Quito (ČTKJ — Az Ecuador­ból érkező hírek szerint a ke­reskedelmi alkalmazottak há­romnapos sztrájkja országos mozgalommá változott, mely­hez valamennyi gazdasági ága­zat alkalmazottai csatlakoztak. Az üzemek többségében leállt a munka, az üzletek zárva van­nak. Az utcákon fegyveres rendőrjáratok cirkálnak, és a hadsereg készültségben áll. A sztrájkot a quayaquiilei kereskedők kezdték tiltakozá­sul a behozatali vám ellen. A sztrájkhoz a dolgozók is csatla­koztak, politikai jelleget adva ezzel az akciónak. Követelésük: a katonai junta adja át a ha­talmat egy polgári kormány­nak. A New York Times tudósító­ja szerint a sztrájk komolyan veszélyezteti a katonai juntát. A junta tagjai kölzeményt ad­tak ki, melyben beismerték, hogy a sztrájk „általános lá­zadásba" ment át. A rendőrség és a katonaság kétórás harc után elfoglalta a quitói egyetem épületét. A diá­kok pénteken este felgyújtot­ták az amerikai katonai attasé gépkocsiját. Ezután az egyetem épületébe húzódtak és kövek­kel, bútordarabokkal védekez­tek a rendőrség ellen. A kor­mány utasítására bezárták az egyetemet. A diákok és a taná­rok tiltakozásul sztrájkot hir­dettek. A katonai junta levál­tását és rendesen megválasz­tott kormányt követelnek. A katonai junta nyilatkoza­tot adott ki, mely szerint a sztrájkoló kereskedelmi válla­latokat 1700 font sterling pénz­bírságra ítélik és a kiskeres­kedők áruját elkobozzák. Qui­tóban két rádióállomást bezár­tak. : ffm mrnmrnmm&gwmmmm^ • ľ : ffm * f m Ä á ff&y jJSfm Caamano kész visszatérni Montevideo (ČTK) — Caama­no volt Ideiglenes dominikai elnök a Marcha nevű uruguayi hetilapnak adott interjújában kijelentette: szükség esetén ti­tokban visszatér hazájába, hogy harcoljon az amerikai agresz­szorok ellen. Caamano most Londonban a dominikai nagy­követség katonai attaséja. Ha államfordulat vagy hason­ló történnék Dominikában, ez polgárháború kezdetét jelente­né. Honvédő háború lenne az BIZALMAT KAPOTT AZ ÚJ BELGA KORMÁNY A belga képviselőház 119 szayazattal 80 ellenében bizal­mat szavazott Paul van den Boeynants keresztényszocialista miniszterelnök koalíciós kor­mányának. Tartózkodás nem volt. 13 képviselő távol maradt a szavazástól. A keresztényszocialistákkal koalícióban levő szabadság és haladás pártjának (liberálisok) két-két képviselője átpártolt az ellenzékhez, hangoztatva, hogy nem ért egyet az új koa­líciós kabinetnek az ország pénzügyi és nyelvi problémái­val kapcsolatban kifejtett néze­teivel. Van den Boeynants kor­mánya sorrendben immáron a 19. a második világháború be­fejezése óta. A SAS dán légiforgalmi tár­saság pilótái tegnap sztrájkba léptek tiltakozásul a bérek csökkentése ellen. Az ország területén megbénult a légi ösz­szeköttetés. arckéi Paul Van M Boeynants A gazdasági és szociális problémák megoldására szán­dékszik elsősorban összpontosí­tani figyelmét Paul Van Den Boeynants, az új belga kor­mány elnöke, és ezért kétévi „fegyverszünetet" javasolt a nyelvi kérdésekben (flamand és vallon nyelv­viszály rende zésej. Az előző j kormány ugyan is: a keresz tényszocialis­ták és a szocia listák koalíció ja éppen partnerek kd zött gazdaság és szociális kérdésekben tá madt áthidalha tatlati nézetkülönbségek miatt oszlott fel február 11-én. Har­minchét napig tartott a vál­ság, uielyet az ingyenes keze­lés bevezetésének tervét ellen­ző orvosok sztrájkja robbantott ki. Számos eredménytelen kí­sérlet után végre Boeynants­nak, a Keresztényszocialista Párt elnökének sikerült új kor­mányt alakítania. Mivel a szo­HIJ clalisták nem voltak hajlandók a Boeynants vezette kabinetbe 1968 be |épni, a Keresztényszocialis­ta Párt a liberális Szabadság H. 27, és Haladás Pártjával lépett koalícióra. 3 Paul Van Den Boeynants mi­niszterelnök, brüsszeli gyártu­lajdonos személyében a belga középrétegek képviselője lép előtérbe. Hazájának határain kiviil még nem nagyon ismert, mivel eddig főként a belpoli­tikában szerepelt. Harminc éves korában lett parlamenti képvi­selő. Az 1960 végén és 1961 elején lezajlott szocialista szak­szervezetek szervezte általános sztrájk idején az akkori ke­resztény-liberális koalíciós kor­mány tagjaként erélyesen lé­pett fel a munkásság ellen. Ha Boeynants ezúttal ls nép- és munkásellenes gazdasági intéz­kedéseket akar kiharcolni, ak­kor számolnia kell a tiltakozó sztrájkokkal és tüntetésekkel, melyek megbuktathatnák az amúgy is ingatag kormányt. A keresztényszocialisták és libe­rálisok koalíciója ugyanis „kényszerházasság", melytől egyik fél sincs túlságosan el­ragadtatva. Paul Van Den Boeynants 1919-ben született Brüsszelben. Az ottani előkelő St. Michael jezsuita gimnázium növendéke volt, majd szakisko­lán folytatta tanulmányalt és ennek elvégzése után átvette, kibővítette és virágzásnak In­dította apjának üzemét. Csak­hamar megválasztották a brtisz­szeli mészárosok szövetségének elnökévé. A német megszállás alatt Boeynants jó belga hazafinak bizonyult. Kivette részét az el lenállási harcból. Fogolytábor­ba került, ahol nyelvtudásának köszönhetően (németül és an­golul is beszél) tolmácsként működött. Majd a tábori kór­ház gondnoka lett és hamis igazolások kiadásával sok hon­fitársának tette lehetővé a ha­zatérést. B. R. amerikai megszállók ellen. Caamano külön hangsúlyozta, hogy nem az Amerika-közi bé­keerőkről beszél, mivel ennek égisze alatt az amerikaiak szállták meg az országot. Caamano szerint csak na­gyon nehezen biztosítható a jú­niusi választások rendes lefo­lyása. Az új kormánynak a megszálló csapatok azonnali eltávozását kell majd követel­nie, mivel a választások után már mi sem indokolja domini­kai tartózkodásukat. MENGELE PARAGUAYBAN ÉL? Bécs (ČTK) — Dr. Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Le­véltár vezetője kijelentette, hogy Joseph Mengele háborús bűnös, az oswienczimi tábor ná­ci orvosa Paraguayban él, bár a paraguayi külügyminisztérium ezt cáfolta. Dr. Wisenthal azt állítja, hogy Mengele hamis norvég útlevél­lel már 11. álnevén él. Menge­le fogadja Németországból ér­kező vendégeit és számos Pa­raguayban élő német is talál­kozott vele. Nem dolgozik, mert elegendő pénzt kap egy nyugatnémet mezőgazdasági gépgyártól, melynek részvénye­se — mondotta Wiesenthal. Indira Gandhi India minisz­terelnöke pénteken Párizsba ér­kezett. De Gaulle a délelőtti órákban fogadta a miniszterel­nök-asszonyt, majd ebédet adott tiszteletére az Elysée Pa­lotában. Gandhi asszony dél­után Pompidou miniszterelnök­kel tárgyalt. Az indiai kormányfő párizsi, majd ezt követő washingtoni, londoni és moszkvai látogatá­sának célja, hogy segítséget kérjen a múlt évi szárazság következtében rendkívül sú­lyossá vált gazdasági helyzet megjavítására. Indira Gandhi Párizsba érkezésekor adott nyilatkozatában látogatásának politikai jelentőségét is aláhúz­ta. Kijelentette, azon lesz, hogy India és Franciaország között az eddiginél szorosabb együtt­működés és párbeszéd alakul­jon ki a világpolitika problé­máiról. Nenni mielőbb egyesíteni akarja pártját a szociáldemokratákkal Róma (ČTK) — Az 0)asz Szo­cialista Párt Központi Bizottsá­ga négynapos vita után politi­kai határozatot fogadott el, mely megerősíti, hogy a Szocia­lista Párt továbbra is a Szo­ciáldemokrata Párttal való egye­sülésre törekszik. A Nenni több­sége által javasolt határozatot a Központi Bizottság tagjainak 80 százaléka támogatta, míg a baloldali kisebbség határozata csak a szavazatok 20 százalé­kát szerezte meg. A szocialisták határozata ál­lást foglal a két párt együtt­működése mellett, de nem szab­ja meg az egyesülés Időpont­ját. Nenni viszont éppen ezt akarta kiharcolni. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem szabad időt veszíteni, és az egyesülési folyamatnak ez év végéig ba kell fejeződnie. Szorult helyzetben az osztrák szocialisták Bécs (CTK).— Az Osztrák Néppárt és Szocialista Párt kor­mányalakítási tárgyalásai új szakaszba léptek. A Néppárt követelései azt mutatják, hogy a Szocialista Pártnak nagy árat kell fizetnie választási veresé­géért, ha képviseletet akar Klaus új kormányában. A Néppárt programjának is­mertetése után kialakult hely­zet arra vall, hogy a tárgyalá­sok egyre élesebbek lesznek, és a Néppárt végül ellenzéki poli­tikára kényszeríti eddigi koalí­ciós partnerét. Hirek szerint az eddig szocialista párti vezetés alatt álló minisztériumokban több személyi változást es/.kťV­zölnek a Néppárt javára. A nép­párti miniszter által vezetett hadügyminisztériumból eltávo­lítják a szocialista államtitkárt. Az államosított ipart az eddigi szocialista miniszter helyett egy bizottság irányítaná, mely­ben a Néppárt kapna ve^etó szerepet. A magyar lapok jelentést közöltek arról, hogy Nyers Rezső, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghívásá­ra március 18 és 23 között lá­togatást tett a Szovjetunióban. Nyers Rezső magas rangú szov­jet gazdasági vezetőkkel — így Rudakovval, az SZKP Központi Bizottságának titkárával, Baj­bakovval, a szovjet tervbizott­ság elnökével, Volkovval. a munkaügyi és bérkérdésekkel foglalkozó állami bizottság el­nökével, Szitnyinnel, a szovjet tervbizottság mellett működő állami ármegállapitó bizottság elnökével folytatott megbeszé­léseket. Ezek során — mint a kiadott hivatalos közlemény is hangsúlyozta — „eszmecsere és tapasztalatcsere folyt a gazda­ságpolitika gyakorlati kérdései­ről, az úf népgazdaságirányítási és tervezési módszerek alkal­mazásáról". A magyar közvélemény igen jelentős ténynek tartja, hogy a Szovjetunió vezető gazdasági szakemberei az SZKP XXIII. kongresszusának szinte az elő­estéjén. a kongresszus előké­születeinek végső szakaszában is tudtak időt, figyelmet szen­telni az említett megbeszélé­seknek. Budapesten úgy vélik, hogy most, amikor a Szovjetunión kí­vül több európai szocialista or­szág is elindul az új követel­ményeknek megfelelő gazdasá­gi reformok útján, különösen fontos a nézetek kölcsönös, be­ható megismerése, a belső vi­ták tapasztalatainak kicserélé­se. A gazdasági reformok kérdé­se szorosan összefonódik a szocializmus építésének további folyamatával. Az új gazdasági mechanizmus kérdései, az új gazdaságirányítási rendszer el­vi és gyakorlati kérdései pél­dátlanul széles körű, országos vitát bontakoztattak ki. Álta­lános egyetértésre talált a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt első titkárának. Kádár János­nak megállapítása: „a gazdasá­gi reform napirendre tűzésénét az vezet bennünket, hogy a dolgozó ember jobban éljen .. ,* GIMES GYÖRGY BUDAPESTI LEVELE Napirenden az új gazdasági irányítás A Magyarországon jelenleg még működő gazdasági mecha­nizmus már nem segíti megfe­lelően a termelőerők fejlődé­sét, nem növeli kielégítően az ország és ezen belül az embe­rek jólétét, és — mint a Nép­szabadság Irta — „sok helyen gátat állit a kezdeményezések kibontakoztatása elé, lehetővé teszi a felelősség áthárítását, elködösítését, megengedi az anyagi javakkal, értékeinkkel pazarlóan bánó felelőtlensé­get". Ebből kiindulva dolgozta ki és bocsátotta országos vitá­ra az MSZMP Központi Bizott­sága a gazdasági reform irány­elveit. A vita eddigi menete azt bi­zonyltja, hogy a dolgozók tíz­ezrei, munkások, mérnökök, or­vosok, tudósok vélik úgy: van értelme gondolkodni, mégpedig hangosan gondolkodni, a vitába bekapcsolódni. A Magyar Tudo­mányos Akadémián, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományt Egyetemen, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottságban, a Magyar Agrártudományi F.gye­sületben, a budapesti Műszaki Egyetemen, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksé­gében, szerkesztőségi ankéto­kon, megyei és városi pártbi­zottságokon egyaránt kialakul­tak a gazdasági reform vitafó­rumai. Az Akadémián igen nagy nyomatékkal hangsúlyozták: a reform kidolgozása és végre­hajtása során egyaránt döntA fontosságú a tudományos szem­lélet érvényesítése. Itt vetődött fel, hogy a tudomány szem­pontjából a gazdaságirányítási reformmal kapcsolatban böveti akad még megválaszolatlan kérdés. A Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemen a vita egyik központi kérdése a mechanizmus reformjának és a politikának, a mechanizmus re­formjának és a gazdaságpoliti­kának a kapcsolata volt. A ki­alakult vélemény szerint a gazdaságirányítási rendszernek alkalmazkodnia kell a politika elsődlegességéhez. A szocialis­ta rendszer elsőrendű politikai érdekei általános társadalmi érdekek, amelyek meghatároz­zák a gazdasági érdekeket is. Gazdaságpolitikai vonatkozás­ban ez magában foglalja a hosszabb távra szóló koncepció kialakítását. Ugyanakkor azon­ban számolni kell azzal a köt­rülménnyel is. hogy az új me­chanizmus bizonyos értelemben előre nem látható — nem ki­számítható — módon hat majd a gazdaságpolitikára. Ezért szükséges, hogy a harmadik öt­éves terv is sokkal körültekin­tőbben, óvatosabban „nagyobb tűrésekkel" tűzze majd ki a gazdaságfejlesztés feladatait. A vita részvevői minden fó­rumon hangsúlyozzák a test­vérországok tapasztalatai tanul­mányozásának fontosságát^ mégpedig a „menet közbeni tapasztalatok elemzésének je­lentőségét. Ebben a vonatko­zásban különösen élénk érdek­lődés előzi meg az SZKP XXIII, kongresszusát, amely a Szov­jetunió új ötéves tervével együtt végső formába önti a gazdasági reformra vonatkozó új elveket, gondolatokat és megvonja az első gyakorlati ta­pasztalatok mérlegét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom