Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-03 / 61. szám, csütörtök

Az adottságoknak megfelelően PAVEL JAMÁRJK, a lévai járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője Járásunk szövetkezeteiben hosszabb idő 6ta foglalkoznak a szakosítás, a gazdaságosság és a termelés növelésének problémáival. A mi helyzetünk ezen a téren nem ls olyan egyszerű, mivel egyes szövetkezetek termelési adottságai merőben eltérőek. Déli fekvésű szövetkezeteinkben gazdag hagyományai vannak a gabona, kukorica és a cukorrépa termesztésének, a dombos vidék községeiben pedig a szarvasmarha-tenyésztés folyik. Ebből ls látszik, hogy a szakosítást több tényező határozza meg. Célunk azonban az, hogy a helyi adottságok figyelembevételével megteremtsük az egyes termelési ágak közötti összhangot, kialakítsuk a nagyüzemi termelés feltételeit. A járás északi szövetkezetei nagyhozhtnú fajállatok tenyésztésére vették a fő lránvt, tenyészállatokkal ők látják majd el Zselíz és széles környékének szövetkezetelt, amelyek hús- és tejtermelésre szakosítják gazdálkodásukat. A termelés összpontosítását ezenkívül a közel fekvő szomszédos szövetkezetek társulása ls nagyban elősegíti. Fakővezékény, Medvecké, Cseka-Arma ez idén már közösen valósítják meg a tagság elképzeléseit. Az ötéves terv feladatairól Is meg kell emlékeznem. Járásunk mezőgazdasági bruttó-termelésének értéke a Jelzett időszakban 60 millió koronával, évenként legalább 3,1 százalékkal növekedik. Mi teszi ezt lehetővé? Elsősorban az, hogy szövetkezeteink 297 millió korona beruházással tovább korszerűsítik, tökéletesítik gazdálkodásukat, a gépesítés legkülönbözőbb módszereit alkalmazhatják. Műtrágyaellátásunk is Javuil, hiszen az idén tiszta hatóanyagban számítva a múlt évi 114,6 kilogrammhoz viszonyítva 184 kg-ot adagolhatnak hektáronként. A szakosítás eddigi érvényesítését objektív okok is akadályozták, a termelést az időjárás ingadozása rendszerint kedvezőtlenül befolyásolta. Mindemellett gazdag vízforrásaink kihasználatlanul maradtak. Tudom, hogy az öntözéses gazdálkodás megszervezése komoly beruházásokat Igényel, de ezek a befektetések okvetlen szükségesek ahhoz, hogy hatásosan felvehessük a harcot a gyakori szárazság ellen. A tervek szerint a Garam mentén Öbars, Kelecsény, Felső- és Alsószecse, valamint Nagyod határát rövidesen rákapcsoljuk az épülő öntözőcsatorna hálózatára. Ez a mű 3400 hektár öntözését, több szövetkezet belterjes gazdálkodását teszi majd lehetővé. A XIII. kongresszus előkészítésének tézisei komoly útmutatást nyújtanak célkitűzéseink eléréséhez. Most, a zárszámadások időszakában, mindenütt ELFOGY A FÖLD? A SZLOVÁK Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága a közelmúltban a termőföld védelmével és kihasználásával foglalkozott. Bár e téren bizonyos javulás mutatkozik, a helyzet még mindig nem kielégítő. Szlovákiában egy lakosra mindössze 38 ár szántóföld jut, és ez elgondolkoztató. Az elégtelen védelem következtében 1920 óta az 1965-ös év elejéig 186 200 hektárral csökkent a szántóföld területe. Terjedelmes területek várnak rekultivációra a beruházási építkezések és az ásványkincsek fejtése céljából ideiglenesen kisajátított földeken. Különösen a magasépítő vállalatok szegik meg lépten-nyomon a termőföld védelmére hozott kormányrendeletet. A vállalatok sok esetben a legtermékenyebb földeket választják énítkezésük helyéül, mert itt általában nem szükséges egyengetni a talajt. NÉPGAZDASÁGI szempontból semmi esetre sem engedhetjük meg a termőfölddel való felelőtlen sáfárkodást. Ezért ls utasította el az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatala a Košicei Mélyépítő Vállalat kérelmét 12 hektár földterület kisajátítására raktár építése céljából a Bárcai Állami Gazdaság földién, bár a járási és a kerületi nemzeti bizottság előzőleg már eleget tett a kérelemnek Vég nélkül említhetnénk az ilyen eseteket. Sajnos, mindmáig nem okultunk az előző tapasztalatokból. Súlyos fogyatékosságul róható fel, hogy a kisajátítást legtöbbször a terv elkészítése után utólagosan kérelmezik az építőipari üzemek, s miután nem kapják meg a kiszemelt területet, módosítaniuk, sőt néha újra kel! készíteniük a tervet. Ez azonban költséges eljárás. A járási nemzeti bizottságok építőipari ügyosztályai helytelenül cselekednek, amikor a kisajátításról hozott előzetes határozat nélkül Is kiadják az építőipari üzemeknek a területi határozatot. Sőt, a területi kimutatások sincsenek a kormány 1964. évi rendelete értelmében átdolgozva, s ha igen, csak formálisan. Pedig az említett kormányrendelet külön hangsúlyozza, a területi terveket úgy kell módosítani, hogy a termőföld kisajátítását minimálisra csökkentsük. ELÉG GYAKRAN megtörténik az is, hogy a szövetkezetesek meggondolatlanul rétté és legelővé minősítik a szántóföldet. Hogy palástolják eljárásukat, azzal érvelnek, hogy ez átmeneti intézkedés A tapasztalatok azonban sokszor ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Hasonkeresik azokat a módokat, eljárásokat, melyek a többtermeléshez és a szövetkezetek megszilárdításáhaz elengedhetetlenül szükségesek. Közös gazdálkodásunk keresztmetszetét, gazdasági helyzetét az alábbi adatok híven visszatükrözik. Az önálló elszámolás rendszere öt szövetkezetben érvényesül, 38 szövetkezetben kísérik figyelemmel az önköltségek alakulását. A vállalati gazdálkodás további fontos eleme, a szavatolt díjazás (készpénzfizetés), 32 szövetkezetben igen népszerű. A felsorolt tények ellenére távolról sem vagyunk elégedettek az eredményekkel, túl lassú a fejlődés üteme. Az egységnyi területre eső évi bruttójövedelem (1 ha-t számítva) 6200 koronát mutat. Mit ér azonban mindez, ha 40 szövetkezetünk csak 15 koronát fizet tagjainak munkaegységenként. A jól gazdálkodó EFSZ-ek példája határozottan megmutatja a fejlődés irányát. A kissallói szövetkezet egy hektárra eső termelési értéke 13 000 korona ami kétszerese a járási átlagnak, vagyis annyit termel az 535 hektáron, mint a közepes színvonalúak 1200 hektár területen. E rövid szemléltetés is híven bizonyítja, milyen gazdag, eddig kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Ügy vélem azonban, hogy mind az adottságokat, mind a tartalékokat szövetkezeteink csak akkor gyümölcsöztethetik hatásosan, ha nagyobb gondot fordítanak a szakmai képzésre, az anyagi érdekeltség elveinek helyes betartására. n 111111111 f 111111111111111111111 • 111 f f i A TERMŐFÖLD VÉDELMÉBEN • KIK A TORVÉNYSZEGŐK • LÉPJÜNK KÖZBE IDEJÉBEN • NÖVEKEDNEK AZ IGÉNYEK lllllllllllllllllllllllllllllllllllllll! lítsuk össze, előnyösebb-e 100 hektáron 3 évig marhát legeltetnünk, amikor azon a területen ugyanannyi idő alatt 300 mázsa húst, 80 000 liter tejet és 50 000 tojást termelhetnénk. Ezek a számok mindent megmagyaráznak. A lakosság szüntelenül szaporodik, egyre több lakóházra, szociális berendezésre, utakra, gyárakra van szükségünk. Ez területeket igényel. A lakosság szaporodásával azonban egyút tal növekednek az igények az élelmiszerellátással szemben Is. Egymásnak ellentmondó problémák, s mind megoldásra várnak. Ezért a jövőben még következetesebben kell ügyelnünk a termőföld védelmére. NEM TÉRHETÜNK napirendre a már elkövetett hibák fö lött sem. Azoknak a gyáraknak a területén, amelyek alaptalanul nagy területet sajátítottak ki, mérlegelnünk kell a parlagon heverő föld kihasználásának lehetőségeit. A hlohoveci Slovakofarma kerítésén belül például 2 hektár gaztól burjánzó terület éktelenedik. J. BÄTOVSKÝ SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUM A A SZÜLŐK FELELŐSSÉGÉRŐL CÍMŰ ANKÉTUNKBA ÉRKEZETT LEVELEK A kölcsönös tiszteletről A család és az iskola együttműködésének alapja a kölcsönös tisztelet. Enélkül eredményt aligha érhetünk el. Sajnos mégis elég gyakran előfordul, hogy a szülők megfeldkeznek a gyermekük tanítójának kijáró tiszteletről. Ez rendszerint olyankor fordul elő, ha a tanító — az elfogult szülői szemszögből ítélve — szigorúbb volt a gyermekkel, rosszabb osztályzatot adott, esetleg öszszeszidta. Ilyenkor sok szülő tiszteletlen megjegyzésekkel illeti a tanítót. Ha ennek csupán felnőttek a fültanúi, legfeljebb egy pletyka kerekedik belőle. Súlyosabb a következmény, ha a szülő alaptalan és indokolatlanul tiszteletlen véleménynyilvánítását a tanuló is hallja. Az ő szemében a tanító példakép — s ez a szerencse. A szülőktől hallottak azonban megingatják a tanítójáról kialakult jő véleményét. S az eredmény? A gyermek előtt szertefoszlott a tanító tekintélye, s ennek következménye abban nyilvánul meg kézzelfoghatóan, hogy nem készíti el a leckéjét, nem tanul, nem fogad szót a tanítónak. Ám ez a következmény nem a tanítóra, hanem elsősorban a gyermek jövőjére vonatkozóan káros. Ezért javasoljuk, gondolják meg jól a szülők, hogy mikor, hol és főleg kl előtt bírálják a tanító munkáját. Véleményünk szerint a leghelyesebb, ha közvetlenül a tanítóval beszélik meg a felmerült problémákat. Ha az iskola és a család között rendszeres és szoros a kapcsolat, ott nem is kerülhet sor a káros következményekkel járó tiszteletlenségre. EGRI FERENC, Senec Art a kényesztetés Túl sokat adunk az ifjúságnak. Ezért olyan, mint a játékkal, édességgel elhalmozott gyerek, semmiben sem leli örömét. Még nem elég érett ahhoz, hogy fel tudja mérni és értékelni tudja a kapottakat, öntudatra kell őket nevelni! Szerintem ebben az iskoláé a döntő szó. Persze, a szülők is sokat tehetnek, többet mint eddig gyermekeik nevelése érdekéhen. De ebben a munkában mindig álljon mellettük a társadalom is. A nemzeti bizottságoknak rendszeresen figyelemmel kellene kisérni. hogy minden fiatal találjon elfoglaltságot, hogy senki se éljen élősködő, henye életet. Régi mondás, hogy minden gonoszság kezdete a henyélés szeretete. A mai fiataloknak nagyok az igényei. Ehhez pedig pénz és pénz kell! A mi társadalmunk megadja a lehetőséget, hogy a pénzt becsületes munkával megkeressék. ANDERKFT LÁSZLÖNÉ Egy fiatal hangja Szeretnék én is hozzászólni a szülők felelőssége című ankéthoz, bár még csak 18 éves vagyok. Novákyn tanultam a bányászszakmát, de mivel nekem ott már nem tetszik, el akarok menni Ostravára dolgozni. A baj ott van, hogy munkahelyemről nem akarnak elengedni. Hát ha nem engednek, nem engednek, fogtam magam és otthagytam a bányát. Most sehol sem dolgozom, a szüleimnél vagyok. Gondolkozzanak egy kicsit, ha a szüleim elzavarnának otthonról, mi lenne most belőlem? Én szeretnék dolgozni, csak nem Novákyn, hanem Ostraván. Hogy nem dolgozom, az nem a szüleim hibája, az enyém se, hanem azoké, akik akadályokat gördítenek munkám elé. PUŽÉR ANDREJ, Nové Zámky Fontos a jó példa A szülők felelősségéről szólva fontosnak tartanám megtanítani a fiatalokat arra, hogy ha jobb életet akarnak, akkor velünk együtt vállvetve dolgozzanak meg érte. A szülő segítse ebben a munkában gyermekét, de ne tálaljon mindent készen eléje. Ismerjék meg a fiatalok az élet nehezét is, tanulják meg leküzdeni az akadályokat. A gyermeket vezessük egész pici korától kezdve a munka szeretetére. Fontos az is, hogy a gyermek jó példát lásson maga előtt. Korunk ragályos betegsége a „nagyzás! hóbort", s ebben sokszor a szülők járnak elől rossz példával. Ne akarjunk mindenáron többnek látszani. Tanuljuk meg korlátok közé szorítani vágyainkat. Ne keressük a könnyebbséget, ne akarjuk a nevelés gondját, baját másra hárítani. CSEPREGHY ERNÖNÉ, Kamenín A filmeket hibáztatom Gyermekéért elsősorban mindig a szülő felelős. Hiszen mire a gyermek Iskolába kerül, addigra már kifejlődött számos jó, vagy rossz tulajdonsága, szokása. Az tehát a legfontosabb, amit a gyermek otthon lát és hall. Ha azt hallja, hogy becsüld meg a tanítódat, mert az jót akar, és tanulás nélkül nem lesz belőled semmi, — akkor az a gyermek nem lesz iskolakerülő. Ha engedjük, hogy kedvenc sportjával foglalkozzék, sőt a szülő ts érdeklődik a sportban elért eredményei iránt, vagy a gyermek má<= érdeklődési területe iránt, akkor a szülő és gyermek között kialakul a bizalmas baráti kapcsolat, amely minden szigornál, hangos szónál többet ér. Ezzel szemben nemtörődömséggel, rossz példamutatással sok kárt tehetünk a gyermek és a fiatal még formálható egyéniságében. A filmeket is hibáztatom. A háború után nem láttunk, nem olvashattunk bűnügyi regényeket, filmeket. Ma a másik végletbe estünk. Egyetlen vasárnap este két halott és három gyilkossági kísérletet láttam a budapesti televízlóban. Átkapcsoltam Bratislavára, ott már túl voltak a gyilkosságokon, éppen a körülményeket vizsgálták. A Kossuth-rádlóban este 10 után még megtudtam, hogy kik voltak az ott elhangzott hangjátékban a gyilkosok. Én is szeretem a bűnügy! filmeket, de ez már egy kicsit sok. Különösen, ha elgondoljuk, hogy ezeket a műsorokat csalinem minden fiatal végignézi, s hatása alá kerül. Az egyik nyomozó sznretne lenni, a másik betörő! Természetesen a szülők ezeket a benyomásokat ls ellensúlyozhatják. KOHÁRY ETEL, Šálov III. 3. Szlovák költők a Kossuth-rádióban • Magvető • Iskolások és pionírok műsora • Farsang — lakodalom I

smét csehszlovákiai vonatkozású műsort közvetített a budapesti Kossnth-rádió. Csütörtökön a késő esti órákban Elet és Tűz címmel három fiatal szlovák költőt mutattak be. A műsornak külön érdekessége, hogy mind a költőket értékelő bevezető, mind a fordítás hazai magyar szerző műve: az előbbi Jakál Istváné, az utóbbi Dénes Györgyé. A műsort, annak ellenére, hogy néhány perccel éjfél előtt hangzott el, amikor az embernek már nem fershatlgatásra, hanem Inkább alvásra nvilik kedve, érdeklődéssel vártuk és figyelemesen hallgattuk. Örültünk, hogy tanúi lehettünk a csehszlovákiai magyar szerzők sokat emlegetett ..hídszerep"vállalása konkrét megnyilvánulásának Tetszett a tömör, lényegre mutató bevezető is, amely a többi között hangsúlyozta, hogy a három Ján (Ján Stacho, Ján Simonovič és Ján OndruSJ szinte egyszerre lépett az irodalomba. Trnava környékéről származnak és a Trnava csoport néven ismeretesek. Mi iellemzi költészetüket? 0) hangon Írnak, ami nem jelenti azt. hogy hátat fordítanak a társadalomnak és nem fűti őket a közéleti szenvedély. Verseik szinte kivétel nélkül morális problémákat feszegetnek. Megtalálhatók bennük a ma hősei, az ideálok, csakhogy magasabb szinten, mint az ötvenes évek költészetében. M*ind a három fiatal költőnek mindig az ember a központi témája. A ma emberének egzisztenciális kérdéseit taglalják, figyelmük, érdeklődésük középpontjában a gondolkodó. lelki é9 szellemi problémákkal küzdő ember áll. Verseik mélyebb figyelemre, összetettebb gondolkodásra késztetik az olvasót. Izzásba hozzák a szellemet és ezáltal segítik elő a gondolkodó és cselekvő embernek — a ma emberideáljának — a kialakulását . . . Szép. művészi rangú közvetítést hallottunk. Az igényes tolmácsolás közelebb vitt a szlovák költők megértéséhez és növel'e a versek értékét. Közreműködött: Lelkes Agnes, Kálmán György, Knnrz Gábor és Tallós Endre Értékes műsorokat közvetített az elmúlt napokban a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége ls. A Magvető című népművelési híradó a CSEMADOK járási konferenciái befejezése alkalmából Zs. Nagy Lajost szólaltatta meg, aki a losonci tanácskozáson szerzett tapasztalatairól beszélt. Az elmúlt választási év munkáját értékelő tárgyilagos titkári beszámolót, va lamint a vita nyílt és őszinte szellemét dicsérte. A dunaszerdahetvi Híd irodalmi színpad a napnklian Észrevétlenül rímmel meg tartott bemutatóját kerekasztalbeszélgetés formájában Gál Sándor és Babusek Károly értékelte. Mindketten az irndalmi presszóműsorral kapcsolatos benyomásaikat mondták el, hasznos észrevételekkel és javaslatokkal. A Magvetőnek ez a száma mindenekelőtt azért érdemel dicséretet, mert gyorsan reagált az eseményekre és figyelmet érdemlő gondolatokat érintett. Hiányoljuk viszont. hogy a CSEMADOK Központi Bizottságának a vasárnap megtartott üléséről — ami szintén fontos esemény volt — a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége megfeledkezett. Időszerűsége mellett tartalmi lag és formailag egyaránt sikerült az Iskolások és pionírok műsora. Csizmár Miklósnak a félévi bizonyitványnsztásról sugárzott riportösszeállításában a többi között Mózsi Ferenc központi tanfelügyelő az elmúlt fél év tapasztalatairól és a tanulás módszereiről, Janda Iván. a bratislavai magyar nyelvű alapiskola igazgatója Iskolájuk eredményeiről beszélt. A műsor többi részében a somorjai, a malinovöi, a lévai és a felbári iskolák életéről, eredményeiről számoltak be. A közvetített anyag mindegyike újat mondott és egyik sem nyúlt elviselhetetlenül hosszúra Az elmúlt héten fő műsornak a Farsang—lakodalom című összeállítás ígérkezett. A hálás témának megfelelő eredményt vártunk. A kétórás közvetítés azonban csalódást okozott Megközelítőleg sein nyújtotta azt, amit igényesebb szerkesztéssel nyújthatott volna. Egy-két valéhan farsangi hangulatot ébresztő zeneszámon és az építészmérnök házaspárral készített kitűnően sikerült interjún kívül az adás nagyrésze érdektelen. néhol unalmas és feleslegesen elnyújtott párbeszédekre épült. A

Farsang—lakodalom meggyőzően példázta, hogy a 120 perces ínűsorforma — ha a szerkesztő nem válogat szigorúan — még a hálás téma esetében is igen sok buktatót tartogat. (b)