Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)
1966-03-24 / 82. szám, csütörtök
A CSKP Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének alapvető álfáiról (Folytatás az 1. oldalról) daság tökéletesített Irányítási rendszere sikeres gyakorlati bevezetésének és hatékony alkalmazásának fő feltételét Jelentik a szakemberek. Ez megkívánja; Tíögy "elsősorban a mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdaságot irányító szervek vezető dolgozói elsajátítsák az új irányítási rendszer minden csínját-bínját, felfogják annak mély értelmét, el tudjanak igazodni az új feltételek között, rugalmasan reagáljanak az egyes folyamatokra, főleg az új rendszerre való átmenet Időszakában. Egyben múlhatatlanul szükséges, hogy helyesen meg tudják magyarázni a mezőgazdasági üzemek minden dolgozójának a tökéletesített irányítási rendszer alapelveit és megnyerjék őket a kitűzött célok következetes elérésére irányuló törekvésnek. Ebben a folyamatban fokozott figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdasági vállalatok termelése ésszerűsítésének, és azt egyrészt a szükséges kísérleti tevékenységgel, másrészt a káderek kellő kiképzésével is alá kell támasztani. I. A mezőgazdaság irányítása tökéletesített rendszerének alapelvei Az irányítás tökéletesített rendszere arra az alapvető felfogásra épül, hogy nagyobb igényeket támasztunk a tervszerű irányítással, a központi terv tökéletesebb kidolgozásával szemben, amely kifejezésre Juttatná a társadalom szükségleteit, a mezőgazdasági üzemek termelő kezdeményezését. Ez megkívánja, hogy a terv az alábbi alapelvekre épüljön: — a demokratikus centralizmusra, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére és a dolgozók részvételére az irányításban; — a tudományosan megindptrglt távlati IrnnrftprinhrjT — az áru és pénzviszo nyok hatékony és céttnthrta s fölh asználására a mezőgazdasági termelés tervezett módozatai megvalósításának folyamatában; •— az fizej] és felelősségének növelésére a társadalmi szükségletek tervszerű kielégítése viszonylatában. A terv továbbra is a mezőgazdaság irányításának alapvető eszköze. Közvetítésével gondoskodunk a mezőgazdasági termelés távlati, mennyiségi és szerkezeti fejlesztéséről, Illetve hatékonyságának növeléséről. A mezőgazdaságfejlesztés általános koncepciójának biztosításában elmélyül a terv szerepe. Ez a döntő fontosságú intézkedés a tervezést céltudatosabbá teszi. A terv kidolgozásánál létre kell hoznunk annak szükséges feltételeit, hogy a társadalom megvalósíthassa a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatait. 1. A mezőgazdaság fejlesztésének tervezése ' A mezőgazdaság tervszerű Irányításának alapvető eszköze a tervek rendszere. Ide tartozik a hosszú időre szóló (kilátások) terve, a távlati terv (ötéves terv) és az évi tervek. A hosszú időre szóló terv 4 körvonalazza a mezőgazdasági termelés fejlesztésének koncepcióját, amely a népgazdaság fejlesztési koncepciójára épül. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének ötéves terve . a hosszú időre szóló kííátSsok terve megvalósításának eszköze az adott öt esztendő keretében, t Ez a terv határozza meg a ] mezőgazdaság feladatait a társadalmi szükségletek kielégítését illetően, összeegyezte ti .a mezőgazdasági termelés fejleszfBSftrélí "szuKsSgTöloi t e fejlésztés múlhatatlan feltételeivel. A terv ŕžsžlt képezik ä Közvetett | f irányítás eszközei is, elsősorban az árrendsze r és az ár ak I s zínvonala. a m ezőgazda sági"' íi ftilá. a szübve nciókjstbT A mezőgazdaságot irányító szervek és a felvásárlási szervezetek társadalmi megrendelésként ismerkednek meg az alapvető mezőgazdasági terményekkel szemben támasztott követelményekkel, s ugyanakkor a közvetett eszközök feltételezett mennyiségével, illetve a termelést biztosító anyagiműszaki eszközök mennyiségével és összetételével. Az üzemeken felüli járási szerv a felvásárlási szervezetekkel karöltve pontosan kidolgozza az ezzel kapcsolatos feladatokat, főleg a mezőgazdasági üzemek konkrét feltételeit tekintetbe vevő megkülönböztetett kivetésüket. Ezekhez az adatokhoz Igazodva minden egyes mezőgazdasági üzem kidolgozza az ötéves fejlesztési terv javaslatát. A mezőgazdasági üzemek ötéves terve javaslatának kidolgozása során a központi elképzelésektől való eltéréseket felülvizsgálják, és eldöntik a kérdések megoldásának útjátmódját. Az esetleges eltérések megoldásának alapelvét a gazdasági jellegű intézkedések képezik, főleg az adott terményíajta termelése anyagi feltételeinek biztosítása. Miután a központi szervek Jóváhagyják az ötéves tervet, annak feladatai és eszközeinek mennyisége kötelező érvényű az irányítás egyes fokozatain a [gazdasági tevékenységre. Az év i végrehajtási terv i?. Qléxes. tervre"e^Ql.~í;gy ŕfezt" a za ki, mégpedig az újratermelési folyamat alapvető vonásait meghatározó mutatókat, beleértve az anyagi és a pénzügyi fedezetet, másrészt ebből a munkából főleg a vállalatok Irányító szervei veszik ki a részüket. Ha_jizál] argl.gaziia.ság^ politika érdeke eltérést paranj cšolaz ötéves tervtől, akkor a KOzpönti szerv mindig bejelenti/ennek az eltérésnek a jellegét és méreteit s egyben a megvalósítást szolgáló intézkedéseket is a mezőgazdasági irányító szervek útján az egyes vállalatoknak, a szállító és átvevő szervezeteknek. Ebben az esetben ls érvényes, hogy az üzemek fölötti Irányító szerveknem könnyíthetik meg munkájukat azzal, hogy az esetleges eltérést utasításszerűen közlik a vállalatokkal,-banem. Il yenkor elsősorban gazdasági in- _ rczkedések útján kell megolchmlT'kSrdést. Az évi terveket főleg a "mezőgazdasági üzemekben, a terményfelvásárlási szervezetekben, a mezőgazdaságnak szolgálatokat nyújtó és azt termelőeszközökkel ellátó szervezetekben dolgozzák ki. A terv egyes részel a ^ mezőga zdasági üzemek és a felvásárläs/ervezetek, ilietve_a__siolgáltafásokat nyújtó és a termelőeszközöket. szállít ó szervezetek;, "között megkötött szállitoétvevől szerződésekre épüln ek. Pcz—ttzETfíek fölötti szerv iifkidolgoz ilyen évi tervet, teljes mértékben tiszteletben tartva az alárendelt mezőgazdasági üzemekkel, illetve a szolgáltatásokat nyújtó vállalatokkal szemben megállapított gazdasági kötelezettségeit. A mezőgazdasági termények szerződéses szállításának eredményeit központilag egybevetik a mezőgazdasági központi, évi fejlesztési tervével és döntenek az esetleges eltérésekről. A mezőgazdasági üzemek felelnek a szerződések teljesítéséért, tehát az évi terv valóra váltásáért is. A t erve zés be n és a beruházási" pénzellátásában szem" e+őtt kell tartani a mezőgazda-', sajp terüTiti fekvéséből .és bio-. íosrer Tel legéből eredő sajátos, vurrasan. A "mezőgazdasági bertrll3?ások a népgazdaság többi ágazatához hasonlóan üzemi, szakágazati és névleges beruházások lesznek. Döntő fontosságúak lesznek az üzemi és a szakágazati beruházások, amelyeknek pénzellátásáról elsősorban az üzemek saját forrásaikból gondoskodnak, illetve az üzemeken felüli szervek és az Állami Bank hitelnyújtás formájában. A mezőgazdaság névlegesen meghatározott beruházásai kivételt képeznek majd. Ide tartoznak az állami költségvetésből fedezett nagy építkezések. A beruházások tervezése karöltve halad majd a hosszú időtartamra szóló kilátások tervének, az ötéves és az egyéves terveknek kidolgozásával. Fontos követelmény lesz az egyes beruházások hatékonyságának igazolása. ideig érvényben lesz és a meghatározott időszakban nem változik. A mezőgazdasági üzemek jövedelmére kihatnak a jobb ter- ' múszeti és gazdasági viszo 1 nyok. Ezért alkalmazni fogjuk a mezőgazdasági adót, amely --elvonja a különbözeti földjáradék egy részét. A mezőgazdasági adó emellett gazdaságilag kihat a föld minél tökéletesebb kihasználására és arra, hogy a mezőgazdaság nagyobb mértékben kivegye a részét a társadalmi alapok feltöltéséből. AjS£?áfiasdaSiági-.adónak _ké£ része lesz: szilárd és változó^ SžTTárd részét a föld természeti sajátosságaitól és éghajlati viszonyoktól függően mindén egyes hektár földterületre k£ vetik. A mezőgazdasági adó változó részét a következőképpen ha-' TSrôzžäk meg: a szövetkezetek esetében az egész évbe n ~dol- ' gozfi szövetk ezeti tagokra eső" nyérsjövedelem atlagától függ; majd, az állami szektor üzemeiben pedig az egész évben foglalkoztatott alkalmazottakra eső nyersjövedelem növekedésének átlagától. Az adó kiszámításának szabályait az adótarifa rögzíti. Ebben feltüntetik a megadóztatás egyes övezeteit, és ehhez igazodva a nyersjövedelem (az állami szektor mezőgazdasági üzemei esetében a nyersjövedelem gyarapodása) megadóztatásának százalékarányát. "~-A mezőgazdasági adó változó része a mezőgazdasági üzemekben kihat majd a nyersjövedelem elosztására is, mivel előnyösebb helyzetben lesznek azok az üzemek, amelyek nagyobb mértékben gondoskodnak a bővült újratermelésről és a gazdálkodás általános egyensúlyi helyzetéről. Tekintettel erre a mezőgazdasági adó változó részét nem az általános, hanem a módosított nyersjövedelem alapján vetik ki az egyes üzemekre. A mezőgazdasági adó szilárd részét és a változó rész befizetését szabályozó előírásokat hosszú időtartamra szabják Állami szubvenció A. mező gazdaság fejlesztésétszolgáló fontos társadalmi intézkedések végrehajtása érdekében felhasználják az állami szubvenció különféle formáit. ESekkél elsősorban a műszaki fejlesztést, a haladó Irányzatú távlati beruházási építkezést, a lakásépítkezést és azt a törekvést fogják támogatni, hogy a mezőgazdasági üzemek több szakembert vonhassanak be a munkába. A_jszubvenció_juyújtásának formáit központilag megállapított irányelvek szabályozzák majd.. A szubvenció rendkívüli, ideiglenes formája lesz az úgynevezett állandósítási dotáció. Ezt_a. gazdaságilag' még nem eléggé szi lárd üzemejt kapják majd, mégpedig koüszolidálódási tervük alapján, bevételük minden száz koronájára. Az üzemek így anyagilag érdekeltek lesznek abban, hogy minél gyorsabban megjavítsák gazdálkodásukat. A konszolidálási tervek és a teljesítéséhez feltétlenül szükséges eszközök terjedelmét a mezőgazdasági-termelési igazgatóság hagyja jóvá a központi Irányelvekkel összhangban. A meJőgazdasági-termelési igazgatóság felügyel arra is, hogy ezecet az eszközöket a konszolilálódási tervvel összhangban használják fel. Ellenkező esetben megteszi a szükséges intézkedéseket. Hitel és kamat ^-Az- egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok egységes alapelvek és előírások szerint kapnak hitelt. A bank hitelszerződés alapján folyósítja a hitelt az egyes mezőgazdasági üzemeknek a hitelnyújtási terv forrásainak keretében, a hitelnyújtási politika alapelveivel összhangJywMegnő a kamat szerepe. A kamat szintje, kölcsönös viszonya és módosulása a hitelnyújtás Iránti kereslettől, illetve a kínálattól függ majd, továbbá a mezőgazdaság sajátos viszonyaitól. A cél az, hogy a kamat megfelelő módon érdekeltté tegye a mezőgazdasági üzemeket a kamat megtakarításában azzal, hogy minél jobb saját pénzügyi forrást hoznak létre, továbbá a hitelbe nyújtott termelőeszközök hatékony felhasználásában stb. 2. Az irányítás közvetett eszközeinek rendszere A mezőgazdasági irányítás pótdíjat juttathatnak a termé 3. A mezőgazdasági üzemek alapjai tökéletesített Termszerfinek fonfösTSn^emSt "SSpezik majd a közvetlen l ŕanyfT S šT eszközölj, vagyis az árak, a prémiumok, a. megkülönböztetett pótdíjak, a . me zőgazdasági adók, a szub„venciók és a hitelek. A közvetlen irányítási eszközök alapját a legfontosabb mezőgazdasági árufajták egységes felvásárlási árai (alapárak) képezik majd. Ezek hasonlítanak az iparcikkek szilárd áraira. A mezőgazdasági terményfajták egységes felvásárlási árait és azok szintjét a társadalmilag indokolt termelési költségekhez igazodva szabják meg, mégpedig olyan területet véve alapul, amely az adott termény zömét juttatja a z állami alapokba. nyek kiváló minőségéért, a piaci csomagolásáért stb. Abban az esetben, ha korlátozott mennyiségű terményről van sző, a termelő és az átvevő megegyezhet szabad árban. Ugyanez vonatkozik az egyes mezőgazdasági üzemek közti egyezményekre ls. A központi irányító szerv tudatja majd, mely termékek értékesíthetők szabad áron. Az első Időszakban a mezőgazdasági terményekért járó bevételnek mintegy 6 százaléka jön számításba. "" Á mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások, illetve a döntő fontosságú termelőeszközök esetében szilárd vagy maximált limitárak érvényesülnek. A mezőgazdaságnak szállított terA népgazdaság irányítási rendszere és az ezzel egybefűződő egységes pénzellátási és számviteli rendszer alapelveivel összhangban, a mezőgazdasági bővült újratermelés sajátosságainak tiszteletben tartása mellett a két szektor vállalatai a következő alapokat hozzák létre pénzbeli vagy természetbeni formában: p ter^ melőeszközöK .felújításának és fejlesztésének alapja, forgalmi alap, díjazási alap,__.tártaiéit • alap, a lftllt l 1 r^^ g a szociÁr rfs~~~szükséRlete k al_apja^_iakásépítkezésl alap. 4. Személyes anyagi érdekeltség A központi szervek néhány - """""" "t esztejidoxfi- ..Szabid mü^z: Íróeszközök áraméi gazdasá egységes. felvásárlási árakat,. /r endszerint a z ötéves, terv szakaszára, az állam egész területére és minden mezőgazdasági üzemre kőtelezőek. Ezek az Í rak viszonylag szilárdak leszek, és csak a termelési feltételek módosulása, vagy a kereslet és a kínálat tartós megváltozása esetén változtatják fi£g-&ket. ~ — Annak érdekében, hogy rugalmasan tudjunk reagálni a kereslet és a kínálat ideiglenes változásaira, a mezőgazdasági üzemek bizonyos terményfajta egységes felvásárlási árát központilag megszabott prémiumok formájában növelhetik. A központilag meghatá| rozott prémiumokon kívül rugalmasabbá teszi az áralakítást az is, hogy a felvásárlási szervezetek pótdíjakkal emelhetik az általuk fokozottabban igényelt terményfajták egységes központl iráhyítS szerv dolgoz- 1 felvásárlási árát. Esetleg Ilyen gi előnyben részesítik azokat a szállító vállalatokat, amelyek a mezőgazdaság által igényelt, olyan termelőeszközöket gyártanak, hogy lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését, és a munkafeltételek tökéletesítését. Megkülönböztetett pótdíjak és a mezőgazdasági adó Az egyes terményfajták átlagos termelési feltételeihez igazodó felvásárlási árak következtében eltérő az üzemek jövedelmezősége. Ez a jövedelmezőség az üzemek természeti és gazdasági feltételeitől függ majd. Ezért az egységes felvásárlási árak mellett arosszabb_ feltéte lek között gSzBSTKbdó, üzemek nagyobb költségeit to-.. vábbl eszköz bevetés ejMlán _té; r ftjü k itVBfj;mégpedig a mag*. kTTlőrt&ÖZtefétt jgótdljak_ lend.szerével. Ez a rendszer hosszú A dolgozók személyes anyagi érdekeltségének növelése érdekében el kell mélyítenünk az üzemeken belüli szervezést és irányítást, hogy minden dolgozó ismerje feladatalt, anyagi felelősséget érezzenek teljesítésükért, ami egyben anyagi haszonnal jár. Ezzel kapcsolatban bővítjük az egyes központok, farmok, műhelyek és üzemek vezetőinek jogkörét a díjazás olyan formálnak megválasztásában, amelyek biztosítják a jobb gazdasági eredményeket. A mezőgazdaságban a többi ágazathoz hasonlóan biztosltjuk a díjazás alapvető, szilárd részét. Erről elsősorban a vállalatok kezeskednek. Az állami szektor üzemei a népgazdaság többi ágazatában érvényesített hasonló alapelvek szerint biztosítják dolgozóik díjazását. A szövetkezeti szektfi£_íjzem£i-nek gondoskodniuk kell arról,, hogy tagjaiknak fokozatosan biztosítsák legalább az előző _ időszak díjazási szintjét. Az üzemeknek szüntelen figyelmet kell szentelniük a tartalékalapok létrehozásának, a gazdasági eredményekben és így a díjazási alapban bekövetkező esetleges kilengések felszámo" lásának, hogy biztosítsák _ a stabil díjazást. 5. A szerződéses kapcsolatok alapelvei a mezőgazdaságban ^ A mezőgazdaság Intenzifikálásának folyamata megköveteli, hogy a többi ágazatból állandóan növeljük a szállítmányokat s bővítsük a gyártmányok választékát a mezőgazdaság számára. A mezőgazdaság fejlesztése terén ezzel n5vekäZHf—egyrészt az^-lpaFágézatOk i feTaítata, "TSSsrészt a szerződé," seS^knpeseletok jelentősége a mezőgazdaságban. A" szerződéses kapcsolatokat a száll(tó~és az átvevő egyenjogúságának alapelvén kell továbbfejleszteni, s be kaU tartani ' á""^k t»csOr f5s"_ előnyösség éTveTT"Ar~szaintó és az átvevő közötti piaci kapcsolatok a szerződésekben Jutnak kifejezésre, melyek mindkét fél számára kötelezően megszabják a kölcsönös szállítmányok tartalmát és feltételeit, s ezek az elszámolás alapját képezik. A szerződése kben kifejezésre. Jut a kölc sönC3~~61rs ágojás/ EzekHeR~Sz* alapelveknek az átdolgozásakor figvelembe kell ven(Folytatás ai S. oldalon) ÜE 1966. in. ;
